Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-19 / 91. szám

XXVII. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM ÁRA 1 FORINT 1970. ÁPRILIS 19, VASÁRNAP LAPUNK TARTALMÁBÓL; A szabolcsi piac <3. Oldal) Pályázati felhívás (5. oldal) Mai sportműsor (U. oldal) Mit fizet a lottó? (12. oldal) Helytállás a földeken Sikeres esztendőt zárt Sza- bolcs-Szatmár mezőgazdasá­ga 1969-ben. Az elért ered­mények szocialista üzemein­ket, a termelőszövetkezetek tagságának, állami gazdasá­gaink dolgozóinak a szorgal­mát, szakembereink hozzár- értését dicsérik. Az idén, mondhatnánk még nagyobb erőpróba előtt állunk. A szokásosnál nehezebb esz­tendő előtt állnak termelő­szövetkezeteink. Ilyen késői és szeszélyes tavaszra az utóbbi évtizedben nem volt példa. Ez próbára tesz min­dent, képességeinket, szocia­lista mezőgazdaságunkban rejlő lehetőségeinket, szer­vező képességeinket. A késői tav aszt megérzi mindenki, .hiszen a primőr zöldségfélék, gyümölcsök a megszokottnál később ke­rülnek a pjacokra, s így várható, hogy az árak is ma­gasabbak lesznek. De különö­sen nagy figyelemmel kísérik az időjárást á szakemberek, termelőszövetkezeteink tag­sága. mert bőven van pótol­nivaló még őszről, s ezt a munkát hátráltatja, akadá­lyozza a szeszélyes tavasz. Tavalyról mintegy 40 ezer hold föld szántását kell el végeznünk az idei tavaszon. Már földben kellene lennie a borsónak, cukorrépának, napraforgónak, máknak, csil­lagfürtnek. stb., de sajnos a csapadékos időjárás ezt mindeddig akadályozta. E szokatlan viszonyok kö- xött az időjárás diktálja a munkatempót, s minden ar­ra alkalmas időt ki kell használni. Ettől függnek ter­veink, eredményeink. Aki most késlekedik, nem dolgo­zik tervszerűen, az kárát vallja. De ráfizet a közösség es a népgazdaság is. Első­rendű feladat tehát, hogy kö­zös gazdaságai nie vezetői minden számításba vehető erő- és munkagépet munká­ba állítsanak, helyesen szer­vezzék meg a nyújtott és kettős műszakokat, gondos­kodjanak a traktorosok ellá­tásáról. váltótársakról. Ne legyen most pihenője gépnek, dolgozzon minden traktor. Ezzel tudunk a legtöbbet ten­ni. pótolni. Váljon még inkább társa­dalmi üggyé a mezőgazdaság segítése. Számítunk ebben továbbra is azokra a válla­latokra. üzemekre, amelye­ken múlik a termelőszövet­kezetek gépekkel, vetőmag­vakkal, stb. ellátása. Aki most gyorsan segít, duplán segít. Ezt várják a tsz-ek az AGROKER-től, a Vetőmag­ellátó Vállalattól. s mind­azoktól. akik eddig is min­dent megtettek a jó ellátás biztosítása érdekében. A talajok minősége igen különböző. Más a Nyírség­ben, s más a Beregben. Szat­márban. Nem hetyes. ha a tsz-ek most arra várnak, hogy egy-egy tábla teljesen alkal­mas legyen a szántásra-ve- tésre. Ahol rá lehet menni a talajra, azonnal szántani- vetni kell. A kimaradt terü­letek megművelését később is lehet pótolni. És most van igazán szükség okos. céltuda­tos szervezésre. Előfordulhat, hogy a korábban tervezettől eltérő vetésszerkezetet kell kialakítani, a korábbi elkép­zelésen változtam kell. Meg­történhet. hogy a tervezett kora tavaszi vetésű növé­nyek vetésére már nem lesz lehetőség az időjárás miatt. Bátran kell változtatni. Pó­tolni szükséges más növé­nyek vetésével. Helyes. ha árpa helyett kukoricát vagy cukorrépa helyett burgonyát vetnek, ahol azt a helyzet így követeli. Azokon a helyeken, ahol elhúzódik a kukorica vetésé­nek ideje, helyes, ha a ter­vezettnél nagyobb arányban rövidebb tenyészidejű kuko­ricát vetnek. Ennek beszerzé­séről már most gondoskodni kell. Talajelőkészítésnél he­lyes, ha most szakítanak a helyenként még meglévő ha­gyományokkal és szántás he­lyett nagyobb munkaszélessé­gű dixtillerezést. tárcsázást végeznek. Az idei tavasz kihatással lesz'a további mezőgazdasá­gi munkákra. a munkacsú­csok alakulására ás. Erre már most alaposan fel kell készülni, s gondoskodni szük­séges arról, hogy amit csak lehet, gépesítsenek. Gondolja­nak szakembereink ar­ra is, hogy a későn vetett növények kezdeti gyor­sabb fejlődésit fokozottabb mütrágyaellátással segítsék. Ha pártszervezeteink cél­tudatos tevékenységé és segí­tőkészsége, a kommunisták helytállása és a szakembe­rek tervszerű, átgondolt irá­nyítása, jó szervezőkészsége párosul a szorgalmas szö­vetkezeti parasztság tenni- akarásával, akkor minden reményünk megvan arra, hogy úrrá legyünk az időjá­rás okozta nehézségeken. Re­ményeink nem alaptalanok. Ezt mutatja az is, hogy az őszi kalászosok állapota kü­lönösen a Nyírségben jó. bár a Szatmárban és a Be­regben gyengébbek, de ha a korábbi évektől nagyobb arányú vegyszeres gyomirtást alkalmaznak és a fejtrágyá­zást elvégzik, még tovább ja­víthatók. Kedvező az almás­kertek helyzete, amelyekben a szükséges munkákat el - végezték. Ha mindent elkövetünk, akkor a jelenlegi igen szo­katlan tavasz ellenére is a tervezett termelésfejlesztési céljainkat sikeresen teljesít­jük. fi párt megyei végrehajtó bizottságának köszöneté A Magyar Szocialista Mun­káspárt Szabolcs-Szatmár megyei Végrehajtó. Bizottsá­ga köszönetét és elismerését fejezi ki mindazoknak — pártszerveknek, állami, tár­sadalmi és tömegszervezetek­nek. kommunistáknak és pár- tonkívülieknek .— akik ha­zánk felszabadulásának ne­gyedszázados jubileuma tisz­teletére azon munkálkodtak, hogy a Politikai Bizottság határozata szellemében né­pünk e legnagyobb nemzeti ünnepén a szocialista haza- fiságot, a proletár internacio­nalizmust és a szovjet—ma­gyar barátságot tovább mé­lyítsék, és segítsék ezzel is megyénkben a szocializmus építése magasztos feladatá­nak maradéktalan valóra vál­tását. Az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei Vég - lehajtó Bizottsága Ünnepélyesen megnyitották a Lenin-kiállítást Szombaton a Nemzeti Mú­zeum kupolacsarnokában megnyitották a Lenin 1870— 1970 című centenáris kiállí­tást. Az ünnepélyes megnyi­táson részt vett Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, az országgyű­lés elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára, dr. Tímár Mátyás, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese. tseterki Lajos, az Elnöki Tanács tit­kára, Csanádi György közle­kedés- és postaügyi minisz­ter, Nagy József né könnyű­ipari miniszter, Sarlós István, a fővárosi tanács vb-elnöke, Böjti János külügyminisz­ter-helyettes, valamint a társadalmi és kulturális élet sok más ismert személyisé­ge. Ott volt F. J. Tyitov, á Szovjetunió budapesti nagy­követe és a diplomáciai kép­viseletek több vezetője és tagja. Kállai Gyula beszéde A kiállítást Kállai Gyula nyitotta meg. Beszédében hangoztatta: — Ezekben a napokban a Föld minden részén ünnep­ségeken emlékeznek meg a történelem kiemelkedő géniu­száról, a haladó emberiség lánglelkű vezéréről, Lenin­ről. A centenárium magyaror­szági ünnepségei között je­lentős helyet foglal el a Le­nin életéről és tevékenysé­géről, itt, a Nemzeti Múzeum falai között megnyíló tárlat. A kiállítás vitrinjeit meg­tekintve, nyomon követhet­jük Lenin életét az oroszor­szági munkásmozgalom ki­bontakozásától a szocialista építőmunka megkezdéséig a Szovjetunióban. Elvonulnak előttünk a történelmi kor nagy eseményei: az új típusú proletárpárt, a bolsevik párt megteremtése, az első impe­rialista világháború, az 1917- es februári forradalom, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a polgárháború győztes csatái, s az új szo­cialista élet megteremtésé­nek első napjai. Lenin neve már a század- forduló idején zászló lett, a dolgozók felszabadító harcá­nak zászlaja. — Ez a kiállítás is meg­győző erővel bizonyítja, hogy a leninizmus nem elszigetelt, oroszországi jelenség, hanem nemzetközi érvényű forra­dalmi tanítás, korunk marxizmusa. Ezt a magyar történelem is igazolja. — A kiállítás hű képet ad arról, milyen nagy jelentő­séget tulajdonított Lenin a magyar proletariátus győzel­mének, milyen féltő gonddal kísérte figyelemmel fejlődé­sét, s milyen óriási erőfeszí­téseket tett, hogy a fiatal magyar tanácshatalomnak és vezetőinek eszmei, politi­kai és anyagi segítséget nyújtson. Lenin, az interna­cionalista, aki a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalmat a világforradalom kezdeté­nek és szerves részének te­kintette, lelkesen üdvözölte és támogatta a magyarorszá­gi Tanácsköztársaságot. Lé­nia a magyarországi tanács­hatalomban latta a szocialis­ta forradalom, s a bolsevik stratégia és. taktika nemzet­közi jelentőségének első, meggyőző történelmi igazo­lását. Ez is örök büszkesége népünknek, s mai interna­cionalizmusának. szocialis­ta hazafiságának egyik, so­ha el nem apadó forrása! Lenin centenáriuma egy­beesik népünk legnagyobb nemzeti ünnepének. felsza­badulásának negyedszáza­dos évfordulójával. A két ünnep egybeforr, s mutatja, hogyan valósította meg a magyar nép az elmúlt két és fél évtizedben Lenin esz­méit hazájában. — A kiállítás azt is pél­dázza: eredményeink, sike­reink elválaszthatatlanok at­tól a ténytől, hogy mindvé­gig szövetséges, jó barátként áll mellettünk Lenin népe, a hatalmas szovjet nép! Kállai Gyula megnyitó be­széde után a megjelentek megtekinetették a művészi gonddal összeállított kiállí­tást, amelynek anyaga a Nemzeti Múzeum dísztermé­ben és kupolacsarnokában kapott helyet. Képünkön: a kiállításon Lenin mellszobra, Andrejev szovjet szobrászművész alkotása. A szobor történeti érde­kessége, hogy a második világháború idején, a Szovjetunió­ból hurcolták el a fasiszta csapatok, Magyarországon elás­ták és csak a felszabadulás után került ismét napvilágra. (MTI foto — Szebellédy Géza felv.). LENIN ÉS A NAGYVILÁG. A lenini centenárium alkalmából megjelenő tanulmá­nyok és kötetek egyértelműen bizonyítják Lenin eszméinek, elméleti munkásságának nap­jainkban is fokozódó hatását. Az egész világon tanulmányozzák Lenin megállapításait és még ellenfelei is kénytelenek elismerni munkájának óriási jelentőségét. Eszméinek korszerűségét bizonyítja az UNESCO egyik legutóbbi jelentése, amely a világon leggyak­rabban lefordított és megjelentetett művek sorában Lenint helyezi az élre. Lenin mun­káit az összes világnyelvre lefordították, így Földünk dolgozóinak nagy része közvetlenül is tanulmányozhatja azokat. Lenin műveinek megjelenési helyeit ábrázolja térképünk. ttiAo moLcr/njAt, tsmüijtrűtT

Next

/
Oldalképek
Tartalom