Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-17 / 89. szám

1970. április 17. KtrLBT-MAGVARORSZAe S. oldal Szabolcsi vendéglátás — szezonban * • Öntözési őrjárat Mesterséges eső Tiszabecsen Beszélgetést folytattunk a Nyíregyházi Vendéglátó Vallalat vezetőségével, a? idei tervekről, arról a felké szülésről, amellyel biztosíta­ni kívánják Nyíregyháza vendégeinek jo ellátását. A vállalat áruforgalmi ősz tálya intézkedési tervet dol­gozott ki. amellyel biztosíta­ni kívánják, hogy máiu= 1-től kezdve üzemképesek le­gyenek a hűtő-, fagylaitgé- pek, pressók. A gépek mű­szaki állapotának feljavítá­sával kívánják elsősorban biztosítani a vendéglátó űze­tnek zavartalan működését. . A megfelelő arualap és áruféleségek biztosítása ér­dekében megállapodásokat kötöttek a partnervállalatok­kal. Sörből, üdítő italokból, fagylaltból és különböző étel­féleségekből a meglévő ka­pacitást is figyelembe véve megfelelő lesz az ellátás. hét új száll odú év végéig A ..Szabolcs” és a ..Szal­mán”. Szálloda (ez utóbbi Mátészalkán) üzembe helye­zésére a tervek szerint eZ év végén kerül sor. A két új. korszerű, modern egy­ség nagyban elősegíti maid a szállodai kapacitás bővíté­sét, a meglévő éttermek zsú­foltságának enyhítését. A Szabolcs-szálló kombináton bé'ül megnyitják a Jonatán éttermet. Ez a modern és a mai igényeket mindenben ki­elégítő ú.i étterem megszün­teti a jelenlegi Szabolcs ét­erem túlzsúfoltságát is. A jelenlegi kis étterem átala­kul úgynevezett „finom fa­latok” boltjává. Ez a kis ét­terem bisztró jellegű lesz. Columbia* kávébár és borozó Az uj éttermek megnyitá­sa a műszaki felkészülés mellett sok gondot okoz majd a vállalatnak, hogy megfelelő szakmai képessé­gű munkaerőt tudjon bizto­sítani. Az új szállodák sze­mélyzete több hónapos szak­mai' gyakorlatra balatoni vendéglátóegységeknél he­lyezkedik el. Ez azt is jelen­ti. hogy az idényjellegű egy ­ségek létszámán felül továb­bi 35 tő szakképzett kisegítő személyzetről kell gondos­kodnia a vállalatnak. Ez év első felében kerül megnyitásra a Columbia ká­Kendelct a háztáji állattartás ösztönzésére A háztáji gazdálkodás fo­kozását szolgáló intézkedé­sek sorában jelentős lépést jelentett a közelmúltban megjelent kormány-, illetve az ennek végrehajtásáról szó­ló MÉM-rendelet és a SZOT erre érvényes szabályzatának kiadása. E jogszabályok lé­nyegesebb rendelkezéseit is­merteti a Magyar Mezőgaz­daság „Információk” című mellékletének legújabb, áp­rilis 15-én megjelent száma. A „Munkaügyi és társada­lombiztosítási intézkedések a háztáji állattartás ösztön­zésére” címmel közölt írás ismerteti a tsz-szel köténdő megállapodás feltételeit, azok kellékeit, a kedvezmé­nyeket és juttatásokat. Közlekedés Április 16-án reggel a város központjában válto­zott a közlekedés megszo­kott rendje. Űj táblák, te­relőnyilak, úttest „infor niációk” kerültek a járó­kelők elé. Ennek ellenére érthetően volt bizonytalan­kodás. hisz az eddigi „sé­táló” Zrínyi Ilona utcára egy csapásra nagyvárosi gépkocsiforgalom terelő­dött. Megértjük az átmeneti intézkedést. De azt már nem, miért feledkezett el a városi tanács közlekedé­si osztálya tájékoztatni is erről előre a közönséget? Ilyen meglepetésekből könnyen születhetnek bal­esetek Is! IP) íj népművelési intézmény tanácsi és tsz-fenntartással Április elején új népműve­lési intézménnyel gazdago­dott a megyeszékhely. A vá­rosi tanács művelődési osz­tálya és a nyíregyházi Ság- vári Tsz vezetősége megálla­podást kötött a felsősimái volt művelődési terein közös fenntartására, amely ezután klubkönyvtári teendőket lát el a tanyavilágban. A közös fenntartású klub­könyvtárban Felsősimán, fő­foglalkozású vezetőt és gaz­dasági ügyintézőt alkalmazr nak. A tervek szerint a Ságvári Tsz mindhárom üzemegységében — Nyíregy­házán, Felsősimán és Oros— Nyírjes-tanyán — egy-egy művelődési termet és klub- helyiséget rendeznek be a fiataloknak, előreláthatólag 1200—2000 kötetes könyvtár­ral. A tsz-tagok és családtag­jaik kulturális gondozásán kívül a környék területi nép­művelési munkáit is ellátják. Már megvoltak az első ren­dezvények a közös fenntartá­sú klubkönyvtárban. Öt ta­nyai ifjúsági klub szellemi vetélkedőjét tartották meg a napokban a jubileumi évfor­duló és a Lenin-centenári- um jegyében. Helyi „Röpülj páva” népdalversenyt is ren­deztek; a győztesek oklevelet és értékes tárgyjutalmakat kaptak. Készül a városi tanács és a Ságvári Tsz klubkönyvtá­rának új népművelési prog­ramja is, hogy a tányavilág egyik központjában tartal­mas, változatos kulturális eseményeik váriák a lakossá­got. Monográfiába gyűjtik a sváb hagyományokat Vállajon Reményi József magyar—történelem es orosz szakos altalános iskolai ta­nár hozzálátott a község monográfiájának megírásá­hoz. A község történetéi tar­talmazó munkában nem kis helyet kapnak a sváb nép­szokások, hagyományok, me­lyeket a telepesek az óhazá­ból hoztak és új hazájukban Is megőriztek. Előkerült egy térkép is az 1750-es évből, a nagykárolyi monográfiában pedig az el­ső vállaji telepesekről talál­ható híradás. A sváb konyha receptjeitől a paraszti épít­kezések leírásáig, — fényké­pes dokumentációkkal — szá­mos néprajzi érdekesség ke­rül majd a vállaji monográ­fiába. Reményi József 31 éve tanít a községben, azóta szorgos gyűjtője a népdalok­nak, népzenének, népi szo­kásoknak. melyek a svábok régi kultúráját közvetítik a jelennek. vébáf és borozó. Ebben az űj helyiségben a rendes ven­déglátói ellátáson kívül a vendégek szórakozási igé­nyeit is igyekszenek kielégí­teni. A kávébár az Egyház utcán este 21 óráig presszó­ként üzemel, és 22 órától kezdve műsorral egybekötött bérjellegű szórakozóhely lesz, amely hajnali 4 óráig tart nyitva. Ebben a vendéglátóegység­ben újszerű pincehelyiséget is kiképeznek, amely Bortanya néven 0—7 féle minőségi bort szolgál ki. A Bortanya hideg ételek felszolgálásával is foglalkozik. Mi less a Tölgyessel és u Jerevánnal'f A Tölgyes csarda üzembe helyezésére az év második felében kerül sor. A Tölgyes csárda korszerű, kellemes szórakozóhely le^z es az épít­kezés már úgy történik, hogy a csárda teli üzemelte­tése is megfelelő színvona­lon biztosítható legyen. A Jereván helyiség' üze­meltetésében nagyobb válto­zás nem történik. Az új Je­reván megvalósításához ki­vitelező-kapacitás nincs bizto­sítva. Ezért a régi Jereván üzemeltetése, csak olyan áru­féleségek forgalomba hozásá­ra korlátozódik. amelyek egészségügyi és higiéniai kö­vetelményeknek megfele­lőek. Pavilonsor Sóstón Sóstógyógyfürdő terüle­tén a közeli hetekben a ven­déglátó vállalat egy egész pavilonsort állít fel. Ezekben elsősorban üdítő ital, fagy­lalt, frissensültek, sör, bor, és lángos kapható. Felké­szülnek a pavilonok regge- llzéshez szükséges ételekre, tízórai és uzsonnaételek kiszolgálására Is. Farkas Pál ■ .........- - ­Szabölcs-Szatmárban a múlt évben 369 tűz keletke­zett, ami több, mint 2 mil­lió 800 ezer forintos kárt okozott. A tüzek következ­tében meghalt négy felnőtt és egy gyermek, maradandó sé­rülést szenvedett öt felnőtt és egy gyermek, s elpusztult 4298 háziállat. Ennyi a köz­vetlen statisztika, ami a tüzese s ről beszél. A szamok mellett mégis javulásról lehet beszélni. Tovább szilárdult a megelő­ző tűzrendészét] munka, kü­lönösen az ipari üzemekben, ahol a jelentősebb felújítá­sok, a korszerűtlen létesít­mények felszámolása vagy kitelepítése révén egyre in­kább megfelelnek az üzemek a tűzrendészed követelmé­nyeknek. A korszerűbb ipar azonban egyben figyelmeztet is: a technológiai szabályo­kat mindig be kell tartani, mert megsértésük tűzesethez vezethet. Példa rá a Növény­olajipari Vállalat nyírbátori gyára és a kisvárdai do­hánybeváltó üzem, ahol a technológiai szabályok sú­lyos megsértése miatt kelet­kezett 80—-80 ezer forintos kár. A mezőgazdaságban is so­kat változott a tűzvédelmi helyzet azzal, hogy a terme­lőszövetkezetekben a régi, szerfás épületek helyett kor­szerű, tűzálló anyagból épült létesítményeket emelnek. Egy váratlan tűzesetnél vi- “ szont még mindig nincsenek felkészülve az oltóvíz bizto­sítására, utánpótlására, bár az utóbbi években mintegy 250 helyén 50 köbméteres '/íztárolókat építettek. Ahogy fut velünk a gépko­csi. Mátészalkánál még csak vizenyős, Fehérgyarmat után már nagy tócsákat látunk a vetéseken, Vámosoroszitól pedig nincs az a gumicsizma, amelyikben akár a gyümöl­csösbe is kimerészkednék az ember, nemhogy a súlyos gépek. Aszályos nvarak J j emléke És mégis több vízről, ön­tözésről folyik a szó a ti- szabecsi Uj Élet Termelő- szövetkezetben. Az indoklást Németh István öntözőtechni­kus mondja: „Az 1967-es. hírhedt talajvizes esztendő­ben működtettük eddig a legtöbbet öntözőberendezé­seinket, mert az ilyen esős tavasz után jönnek a leg­aszályosabb nyárik." Meggondolandó szavak. Kánya Sándor párttitkár őszintén megmondja. hogy 1964-ben. amikor a rizstele- pet építeni kezdték, bizony sokan ellene voltak a falu­ban. ..Minek az? Eddig is megvoltunk nélküle. Rossz eredményekről hallunk a szomszéd községekben” — mondogatták. A hírek részbepigazak voltak. Több községben el­rontották az öntözést szakér­telem hiányában. Itt, Tisza­becsen sem volt probléma- mentes az induias. Amikor a vízügyi vállalkozók tál a jgye­iül simára csiszoltak a ta­lajt, átvették. Aztán, amikor elárasztották, kiderült, hogy a „letolt”, laza talaj megsüp­pedt. Akkor már nem volt Sima. Jó tanulság: Új rizste­lepet úgy kel) átvenni, hogy A tűzesetek gyakoriságá­ban ijf a mezőgazdaság ve­zet 211 tűzzel és 2 millió 200 ezer forintos kárral. Közü­lük négy súlyos tűz karerté- ke annyi — a milotai Új Életnél 612 ezer, a tiszarádi Új Életnél 468 ezer, a kán- lorjánosi Vörös Csillái ter­melőszövetkezetnél 80 ezer, valamint a Nyírlugosi Álla­mi Gazdaságnál 53 ezer —, mint amennyi tűzkár az 1968-as esztendőben összesen volt. Az előbb említett tü­zek villámcsapásból kelet­keztek, ami szintén a szak­szerűségre, a megelőzésre fi­gyelmeztet, mert a vizsgála­tokból arra lehet következ­tetni, hogy a felszerelt vil­lámhárítók nem feleltek meg teljesen a követelmények­nek. Megszaporodtak a lakóhá­zakban keletkezett tüzek. Egyrészt sok még a korsze­rűtlenül épített, tűzveszélyes ház, másrészt a háztartá­sokba bevezetett villamos, gáz- es olajtüzelésű beren­dezések helytelen kezelése, a felelőtlenség, gondatlan­ság okoz súlyos károkat, nemegyszer családi tragédi­ákat. Nem lehet elégszer hang­súlyozni, hogy a szülök ne hagyjanak gyűjtőeszközt gyerekek által hozzáférhető helyen. Megyénk tűzeseté­inek Is közel egyharmadát.. 102 tüzet gyermekjáték —98 alkalommal fiúk „hősködő” játéka — okozott. S a meg­gondolatlan gyerekek közül 59 még nem volt hatéves. Ilyenkor, tavasszal fokozot­elarasztják, egy hétig rajta hagyják a vizet és akkor mérik a vizszintességéi. Csodájára járl a komiéit Az első évben — L9li5-be;: — rekord rizstermést takarí­tottak be. Csodájára járt a környék. 30 mázsás volt az átlaguk, de volt olyan tabla. amelyik holdanként 45 má­zsát is hozott. Nem soka! kellett ezután magyarázni. A néhány kishitű, aki azt mondta,. várjuk meg a kö­vetkező évet, csalódott, meri 1966-ban is 16 mázsa volt a holdankénií termésátlag. a következő évben pedig ismét felszökött 22 mázsára. Az 1968-as igen gyenge évben is megvolt a 16 mázsa. Ad­digra, kifáradt az első telep újat szakítottak ki. Ha ma valaki titkosan megszavaz­tatná az Uj Élet Termelő­szövetkezet tagságát elsöprő többségben a rizstermelés, az öntözéses kultúra mellett szavazna, nem úgy mint né­hány szomszéd községben. Az állásfoglalás érthető. Amin jól lehet keresni, ame­lyik technika jelentős jöve­delemtöbbletet hoz. azt gyor­san megszereti a falusi em­ber. No,, de miért volt egyenletes jövedelemforrás Tiszabecsen a rizstermelés? Mert kezdettől fo«va jó szak­emberek kézébe került. Szak­emberkérdésben Tiszabeeset mintaképül tekinthetné bár­melyik szabolcsi közös gazda­ság. (Igáz. most kénytelenek voltak megválni főagronómu- suktól. Kávássy Lászlótól, aki g fehérgyarmati járás egyik legnehezebb feladatát vállalta el; a többszörösen mérleghiányos, veszteséges, szanálás alatt álló kis palád i termelőszövetkezet elnöki tisztét.) \ Ugyancsak elment a Nyír­egyházi Vízügyi Igazgátóság­tan vigyázni keli a gyere­kekre, hiszen a felnőttek utánzásával, a kertekben gazégetéssel, vagy az erdő- szélen való játszadozással sú­lyos tüzek okozói tehetnek. Alapjában véve — a már emiitött hat nugy tüzet le­számítva — csökkent a tűz­esetek kárértéke. A kedvező ■változást elősegítette a gyom tűzjelzés,-a községi és álla­mi tűzoltók, azonnali értesí­tése. Ezen á téren problé­mát jelent, hogy még min­dig van 1350 olyan lakott hely megyénkben, ahol nincs hírközlő berendezés. Helyte­len az is, hogy a lakosság, de még néhány helyen a községi vezetők sem ismerik eléggé a helyi önkéntes tűz­oltó erőket, s így előbb a több kilométerre -lévő álla­mi tűzoltóságot értesítik ahelyett, hogy a helyi ön­kéntes tflzoltó.k segítségével törekednének a tűz miellőb- bi megfékezésére. (lányi) ra dolgozni vízügyi techni­kusuk. Nagy Fércre Viszont már neveit utódo Itt van a volt gyakornoka, Németh István, aki jól megtanulta, mikor kell árasztani, melyik földre kell előbb raküldonl a két kitűnő MA-berendezést és hová később. Szakemberek, mauuíiabb bérrel \/ öntözéses dolgozok 15 százalékkal magasabb bért kapnak, tekintettel arra ■ '?y szakemberek. Tucatnyi em* bor tudja, hogy idaul bizo­nyos rizsbetegsi . ek ellen elég egy árasztás és jó sok réz* afic a vízbe. (Nem mindé* nütt tudják ezt sem, pedig tananyag.) Es még valamit: ahol a fiatal szakemberek egés-z seregét képezik tér* melöszövetkezeti ösztöndíjjal, ott a meglévőkre is hallgut« nak az Idősebbek, tisztelik a tudást. Kik ezejt? Sorolják: a tsz ösztöndíjával lett ag* rármérnöik Gödöllőn az uj f őagronómus,' Vaczi Imre. Ugyancsak falubeli fiú és ösztöndíjas ifj. Gacsályi Jó­zsef. aki Nyíregyházán vé­gez most. Űt jelölték fóker- tésznek. Ugyancsak egy even belül végez, ösztöndíjjal a falubeli Kosán András. Van egy szomszéd falui, kölesei ösztöndíjasuk js. Fekete And­rás, aki harmadéves gépész* hallgató Gödöllőn. A két rizsőr öntözési szakmunkás további két szakmunkás van a két MA-berendezés mellett^ továbbá van egy öntözőgé­pész. Víz eile« — tízzel Nem is lehet csodálkozni ezekután, hogy idén' 25 fia­tal lépett be tagnak a szö­vetkezetbe. Valamennyien 25 even aluliak. A kommunista vasárnapon pontosan 35-on dolgoztak kinn a földeken, tehát mind. Uj ifjúsági klu­bot nyitnak, említi Néma Julíka. a KtSZ-titkár — és minden évben három fiatalt küldenek külföldre, négyei a Szegedi Szabadtéri Játékod­ra. Az idei év nem kezdődik valami jól. 100 hold búza kifagyott, De forgót ültetnek helyette. Kgy tábla meg szántatlan, gép nem tud a sárra menni. Leszántják fo­gattal. Kibővítik a rizs! el O­pet. Már előre elhatározták, hogy „kutyaharapást szőri­vel gyógyítanak”, víz okozta bajok ellen vízzel küzdenek meg. Vagyis, idén még job­ban kihasználják éntözőmű- veiket kukoricát, lucernát, vörösherét, olájlerft. gyü­mölcsöst és 350 holdas lege­lőt öntöznek. Az Országos Rizskísérleti Intézet számára is végeznek fajtaösszehasonlító kísérlete­ket. amiért jól fizetnek. Rossz földjeik miatt a 15 százalékos árkiegészítéses do­tációt kapják, így az egy munkanapra jutó jövedelem már elérte a 73 forintot. Az elnök elrendelte, hogy még áprilisban vessék el a rizst, nehogy az augusztusi köd. a BRUZONE „megfogja”. Tizenöt mázsa nyers ku­korica volt holdanként az öntözési többletből. Ez min­dennél szebben beszél az ön­tözés hasznáról, Gesztelyi Nagy Zoltán Szövetkezetünk országos szinten mint erre kijelölt szövetkezet a bulga, es magyar gyártmányú DEM AG-rendszerű villamos futómacskák (emelőgépek) rendszeres karbantartásá-. javítását, valamint felújítását végzi. Amennyiben a fenti munkálatókra igény merül fél, úgy megrendelő szikkel szövetkezetünket szíveskedjenek megkeresni' Óbudai Gépipari Szövetkezet III., Bogdáni út 3. Ügy­intéző: Háber János. Telefon: 688—652. (B. 4224) Felszállóit a vörös kakas A kárt szabálysértés okozta Javult a tűzvédelem megyénkben — de még nines mindenütt kellő me-élezés O

Next

/
Oldalképek
Tartalom