Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-17 / 89. szám

f. Msä KELET-MAGYARORSZÄG Í970. április If. külpolitikai széljegyzet; Támadás az „Angyalszárn yról" A MÁRCIUS 18-1 KAM­BODZSAI ÁLLAMCSÍNY UTÁN tele volt a világ ta­lálgatásokkal, vajon mit tesznek az amerikaiak, hogy ezt a fordulatot maximáli­san kihasználják!! Köztudott, hogy a puccsista miniszter- elnök, aki Sziltanuk párizsi tartózkodása idején az ide­iglenes államfő tisztségét is betöltötte, mindenkor az amerikai orientáció híve volt. Sziltanuk kormányzásának több mint másfél évtizede során a jobboldal mindig Lón Nol körül csoportosult, valahányszor lehetőséget lá­tott a hatalmi struktúra megbontására. A tábornok már másodszor tölti be a miniszterelnöki posztot, hi­vatalba. lépését mindkét eset­ben politikai válság előzte meg; vagyis Sziltanuk már kétszer kényszerült — a po­litikai egyensúly megóvása, érdekében — komprdmisz- szurnra a jobboldali, Ameri- ka-barát elemekkel. A puccs tulajdonképpen ezt a mesterségesen létreho­zott, kényes egyensúlyhely­zetet borította fel. Lón Nol mögött sohasem állt tömeg­erő, soha nem lett volna ké­pes arra, hogy politikai esz­közökkel üsse ki a hatalom­ból a népszerű Norodom Szihanukot és vegye kezébe a kormányzást. A puccs tehát elkerülhe­tetlenül olyan helyzetet ho­zott létre, amelyben a ha­talmat csak a tömegekkel szembeni nyílt erőszak útján lehet gyakorolni. Március 18-án déli 1 órakor, amikor a hírügynökségek világgá röppentették az államcsíny hírét, Washingtonban fel kellett, hogy tegyék maguk­nak a kérdést: mit tehetnek annak érdekében, hogy Lón Nol konszolidálhassa hirte­len szerzett ingatag hatal­mat ? Az Egyesült Államok sza­mára lényegesen többről van szó, mint egy új csat­lós állam létrehozása. Kam­bodzsa függetlenségi és s-em- legességi politikája, továbbá az, hogy Szihanuk mindig is bízott a vietnami szabadság- harc győzelmében és erre építette országa külkapcso- latait, az amerikaiak számá­ra nemcsak politikai, de ka­tonai nehézségeket is jelen­tett. Különösen nyugtalaní­totta őket az a feltételezés, hogy a Sihanoukville kikö­tőjén keresztül Európából érkező segélyszállítmányok a Tay Ninh dzsungel Kam­bodzsába átnyúló térségein át jutnak el a DNFF-hez. Amerikai gépek rendszere­sen bombázták Tay Ninh kambodzsai erdőségeit, meg­sértették Kambodzsa állam­határait, a dél-vietnami báb­hadsereg egységei pedig rendszeresen behatoltak kambodzsai területre. Az államcsínnyel az ame­rikaiakban felmerülhetett az a remény, hogy thaiföldi bá­zisaikat végre szárazföldi úton összekapcsolhatják a Dél-Vietnamban harcoló csa­pataikkal, s esetleg Kam­bodzsa területéről, déli irányból csapást mérhetnek a laoszi Patet Lao partizá­nokra. Amerikának tehát el­sőrangú érdeke fűződik Kambodzsa semleges státu­szának megváltoztatásához, ahhoz, hogy ezt az országot bekapcsolja indokínai hábo­rújába, hadszíntérré változ­tassa. UGYANAKKOR AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KA­TONAI VEZETŐI azzal a veszéllyel kerültek szembe, hogy egy „új Vietnam” lét­rejötte esetén azok a nehéz­ségeik, amelyekkel Dél-Viet­namban egy évtizede nem tudnak, megküzdeni, csak to­vább szélesednek. Ez a fel- tételezes bizonyossággá vált, amikor Norodom Szihanuk fegyveres harcot hirdetett a Lón Nol-kormóny ellen; ami­kor az Északkelet-Kambod- zsában működő Vörös- Khmer mozgalom fegyveres akciókba kezdett; amikor országszerte, még a főváros közvetlen közelében is elemi erővel bontakoztak ki a puccsisták elleni tömegtün­tetések. Ha. az amerikai csa- ' pútok Lón Nol védelmében közvetlenül beavatkoznak Kambodzsában, akkor ve­szélybe kerül Nixon úgyne­vezett guam-szigeti doktrí­nája, amelynek az a lénye­ge, hogy Indokínában az ázsiaiak harcoljanak az ázsi­aiak ellen. Nixonnak főleg belpolitikai okokból — külö­nös tekintettel a közelgő tör­vényhozási választásokra — életbevágó érdekei fűződnek ahhoz, hogy csökkenthesse, vagy legalábbis hosszabb időn át ne növelje az Indo­kínában harcoló amerikai csapatok létszámát. A wash­ingtoni szenátus első reagá­lásai a március 18-i puccsra ugyancsak arra intették Nixont, hogy óvakodjék a közvetlen amerikai elköte­lezettség szélesítésétől, mert ezért talán egész további po­litikai karrierjével fizethet. így született meg az ame­rikai döntés, hogy a dél-vi­etnami bábhadsereg siessen a puccsista Lón Nol segítsé­gére. Alig két héttel a puccs után már kambodzsai terü­leten vetették be Thieu 25. lövészhadosztályának több zászlóalját. Gyakorlatilag megkezdődött a dél-vietnami bábrendszer részéről — tö­meges amerikai lééi támoga­tással — a Dél-Vietnamb? átnj’úlő, ..Angyalszárny" né­ven ismeretes kambodzsai terület megszállása. A JELENLEGI HELYZET nehezen áttekinthető: Kam - uodzsa Ray Svieng tartomá­nyában háború folyik, egy­részt, a felkelők, másreszt a kambodzsai kormánycsapa­tok és a del-vietnami báb­hadsereg egységei között. Ugyanakkor Loh Nol válto­zatlanul a semlegességi kon­cepciót szajkózza, és mind­eddig nem fordult hivatalo­san katonai segítségért egyetlen külföldi hatalomhoz sem. A tábornok ügy tesz, mintha észre sem venné a Thieu-féle alakulatok kam­bodzsai tevékenységét. Az ország nyugati—északnyugati határain pedig amerikai tisztek vezette thaiföldi egy­ségek sorakoznak fel, hogy­ha a tömegtüntetések más tartományokban is fegyveres felkelésbe csapnak át, akkor beavatkozzanak. Gyakorlatilag tehát az in­dokínai háború kiterjesztése folyik, de szemben ezzel mindinkább kibontakozik Vietnam, Laosz és Kambod­zsa népi erőinek együttmű­ködésé és összefogásai is. Antiimperialista indokínai egységfront van születőben, válaszul az amerikaiak la­oszi és kambodzsai tevé­kenységére. Szabó L. István Lapzártakor érkezett Elmarad az Apollo—13 utolsó pályamódosítása Houston. (MTI): A Houstoni Űrkutatási Központ bejelentő1 te. hogy a pénteken 13 óra 35 percre (magvar idő) terve tt utol­só pályamódosítás valószí­nűleg szükségtelen less és ezért elmarad. Csütörtökön 30 óra 13 perckor az Apollo—13 203 396 kilométernyire volt a Földtől, melyhez most már több mint hatezer kilomé- ter/óra sebességgel közele­dik. Veres Péter 1897-1970 Brezsnyev Uljanovszkban Csütörtökön Uljanovszkban ünnepélyesen átadták rendel­tetésének a Lerein-centenári- um alkalmából létesített Le- nin-emlékközpontot a Volga partján, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik. Oszlopokon emelkedik egy fehér már­ványépület: a szovjet állam és a kommunista párt meg­alapítójának pompás emlék­műve. Ar, ünnepségen részt vett Leonyid Brezsnyev. az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára. A megjelentek előtt mondott beszédében kijelen­tette: a lenini eszmék vilá­gítják meg az egész emberi­ség útját az újabb győzel­mek, az újabb történelmi tettek, a kizsákmányolás és az elnyomás teljes megszűn­tetése, a szocializmus ügyé­nek vilaggyőzelme felé. A szovjet dolgozók boldo­gok és büszkék amiatt, hogy Lenin tanítása nem csak or­szágunkban, a leninizmus ha­zájában diadalmaskodik, ha­nem sikeresen megvalósul a szocialista test vérországokban is. Lenin tanítása a nemzet­közi munkásosztály és a kommunista világmozgalom zászlaja lett. A népek nem­zeti felszabadító mozgalmá­nak hatalmas ideológiai ere­jévé vált. Brezsnyev szívélyesen üd­vözölte a különböző országok dolgozóinak képviseletében az ünnepségen megjelent küldöttségeket — újabb si­kereket, újabb győzelmeket kívánok önöknek, kedves barátaink és küzdőtársaink, dicsőséges harcukban mondotta. Lenin* békedíjasok A nemzetközi Lerún-béke- díjakat az 1968—1969-es évekre hét kiváló békehar­cosnak — különböző orszá­gok állampolgárainak — ítél­ték oda. Nemzetközi Lenin-békedíj- ial tüntették ki: Ludvik Svo- bodát, Csehszlovákia elnökét. Linus Pauling amerikai ve­gyésztudóst, Safieh Ahmed el-sejket, a Szudáni Szak­szervezeti Szövetség főtitká­rát, Jaroslaw Iwaskiewicz lengyel írót, Akira Ivait, a Japán Szakszervezeti Főta­nács (SOHYO) főtitkárát. Bertil Svanslröm svéd új­ságírót, és Khaled Mohieddin újságírót, az Egyesült Arab Köztársaság Béketanácsának főt! tkárát, Szkobelcín akadémikus, a bizottság nevében üd­vözölte a kitüntetetteket a nagy jubileum, Lenin szüle­tése 100. évfordulójának kü­szöbén. Élekének 74. éveben. rö­vid betegség után csütörtö­kön elhunyt Veres Péter Kossuth-díjas író, országgyű­lési képviselő, a Hazafias Népfront országos' elnökségé­nek tagja, a Magyar írók Szövetségének választmányi tagja. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Művelő­désügyi Minisztérium és a Magyar írók Szövetsége saját halottjának tekinti. A teme­téséről később intézkednek. ir Elment a magyar falu le­gendás embere, a gyepsoriak hűséges szószólója, a mai magyar irodalom élvonalbeli mestere, életének hetvenne- gvedik évében elhunyt Ve­res Péter. Veres Péter a komor tár­sadalmi szélsőségek világá­ban született Balmazújváros hiába épült a roppant tá­gasság« Hortobágy peremé­re, a kétkezi ember ott is gyötrőn szegény volt. Veres Péternek is már a negyedik elemi után munkába kellett állnia. Gorkijian hányatott ifjúsága során volt kiskon- dás, gulyásbojtár, napszá­mos. dolgozott a vasútnál pá­lyamunkásként. aratónak szegődött a Semsev urada­lomba... és fiatalon mégis­Hanoiból érkezett a tragi­kus hír. csütörtökön elhunyt Váci Mihály, Kossuth-díjas költő, aki magyar kulturális delegáció tagjaként tartózko­dott Vietnamban. Negyvenhat éves volt, országgyűlési kép­viselő, az .„Uj írás” szerkesz­tőd Vád--Mihályt a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa, a Művelődésügyi Mi­nisztérium és a Magyar írók Szövetsége saját halottjának tekinti. A magyar irodalom kiváló személyiségétől Hanoiban pénteken vesznek búcsút gyászszertartáson a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya kulturális kap­csolatok bizottsága és a ha­noi magyar nagykövetség vezetői és munkatársai. In­tézkedés történt a költő holttestének hazaszállításáról. •k Március 26-án érkezett a merte a proletariátus igazá­nak Marx által megfogalma­zott igéit. A szociáldemokra­ta párt balmazújvárosi föld­munkásszervezetének tagja­ként. került közel a szocializ­mus elméletéhez. \ Már a Tanácsköztársaság idején jó szívvel és minden erejével, tehetségével vállal­ta a forradalmi kö­zösség szolgálatát. Tagja lett a helyi földosztó bizott­ságnak, direktóriumnak, munkástanácsnak. A reakció ezért előbb másfél éves romániai internálással, maid midőn onnan kiszaba­dult és hazatért egy­évi börtönnel sújtotta. Aligha volt mégegy ma­gyar író a két világháború közötti Magyarországon, aki a Veres Péteréhez hasonlóan társadalom alatti helyzetben,» az önművelés és önkifejezés hasonló eredményeit érte vol­na eL Népes csalód eltartá­sának gondjával a vállán, csendőröktől, bíróságoktól zaklatott, parasztemberként is országos figyelmet keltő író­vá és közéleti emberré emelkedett,. Hazánk felszabadulása szinte népmeséi fordulatot hozott az egykori balmazúj­városi szegényparaszt életé­VDK fővárosába a magyar delegációval Váci Mihály, s hirtelen megbetegedett. Azon­nal kórházba szállították, ahol megállapították, hogy váratlanul/ fellépett magas vérnyomása következtében agyvérzés érte. A vietnami orvosok mindent elkövettek Meggyógyitásáért, biztosítot­ták számára a szükséges ke­zelést. Három nap múlva visszanyerte eszméletét és ál­lapotában átmeneti javulás következett be. Április 7-én azonban vérnyomása ismét felszöleött és újabb agyvér­zést kapott. Többé nem nyer­te vissza öntudatát. Az orvo­sok megfeszített munkája, több órás küzdelme sem tud­ta megmenteni Váci Mihály életét. Nyíregyházán született a költő 1924-ben. Apja vasúti munkás volt. Tanítóképzőben végezte tanulmányait, s aztán éveken át tanyai pedagógus­bem is. Az országos földbir- tokrendező tanács elnökeként ő irányíthatta az általa an­nak- idején oly merészen tá­madott nagybirtokrendszer szétzúzását. Elnöke volt _a falusi szegénység egy' részét magába ölelő nemzeti pa­rasztpártnak. tagja az or­szággyűlésnek, miniszteri posztokat töltött be, az író­szövetség elnökévé válasz­tották. Az új Magyarórszág közéletének egyik legtevéke­nyebb. vezető személyisége volt Az állami szolgálatból visz- szavonulva népírói -közirói tevékenysége még színesebbé, szélesebb arányúvá lett, mint amilyen negyvenes éveiben volt. A Próbatétel, a Pálya­munkások. a 7 Almáskert és főként A Balogh család tör­ténete című trilógiája a szo­cialista m agyér irodalom négy hatású dokumentuma. Veres Péter szinte halála, napjáig szívósan művelte ön­magát Elemi vitatkozó ereje, emberi tisztessége, széles lá­tóköre, még bírálóiból is tiszteletet váltott ki. Szemé­ltében tiszta tollú írót. kipró­bált hűségű és tehetségű köz­életi férfit és gondolkodót felejthetetlenül puritán em­bert gyászol az ország. ként működött. Volt kollégi­umvezető, megyei tanácsi előadó. 1950-től az akkori Közoktatásügyi Minisztérium­ban, majd a Tankönyvkiadó­nál dolgozott. 1960-ban áss Siet és Irodalom munkatár­sa lett, 1961-től az Uj írás szerkesztő bizottságának tag­ja, később a folyóirat dser- kesztője. Szabolcs megyében kapta 1963 óta betöltött or­szággyűlési képviselői megbí­zatását. Tollával, alkotói munkás­ságával politikus költővé, pártos közéleti alakjává váU a mai magyar irodalomnak. Első verseivel 1955-ben je­lentkezett, ugyanekkor adta közre „Ereszalja’’ című de­bütáló kötetét is. Az 1962- ben kapott József Attila-díf után a szocialista magyar iro­dalom terén kifejtett tevé­kenységéért 1965-ben tüntet­ték ki Kossuth-díjjal. feledő tél Gerencsér Miklós: 34. — Hol marad a megszólítás, te hazaáruló! — hördült rá Dominies. A költő veszedelmes köny- nyűségben lebegett, attól félt, ereje és akarata összerop­pan, lelki gyengeség teszi képtelenné a gondolkodásra, — Tisztelt bíróság. Önök úgysem adnak az én szavam­ra, tehát bármit mondanék, helyzetem nem enyhülhet, sú­lyosabbra pedig aligha változ­tathatnám. Még abban sem reménykedhetem, hogy kötél helyett golyóval végezzenek velem. — Rövidebben, fattyú, rövi­debben! — ordított rá Domi­nies őrnagy. — Barátaim, sokat vívód­tam miattatok, ezerszer szó­lalt meg bennem a lelkiis­meret, hogy jogom volt-e ön feláldozást kérnem tőletek Többé nincs bennem tépelő- dés. Mindannyian úgy visel­kedtetek, ahogy csak a sza­bad akarattal rendelkező em­berek bírnak. Köszönöm a bizalmatokat és ha a sok szenvedés után a harc ered­ményét is látni fogjátok, csi­náljátok meg mindazt a szé­pet, amiről annyit beszélget­tünk. Dominies az asztalra vert tömzsi öklével. — Fogja már be azt a kommunista pofáját! Még egy gyanús kijelentés, és megvo­nom a szót! Az aranygalléros tábornok türelmesebb hangon vetette közbe: — Vádlott, ön joghallgató volt, illene tudnia, hogy az utolsó szó jogán a bírósághoz szokás beszélni. — Köszönöm, tábornok úr­nak, hogy erre bátorít — mondta a költő a lélek pokol­járása után következő nagy nyugalommal. — A tisztelt hadbíróság, eltekintve a hangnemtől, szigorúan ügyel a külső alakiságra. Mindössze az a szokatlan, hogy a vád ta­núi fegyveresen jelenhettek meg a tárgyaláson. — Ehhez semmi köze! — torkolta le Dominies. Mint akit. fullasztó kániku­la kínoz, aléltan sóhajtott Né­meth László János. —- Akinek az életéről van szó, annak nem mindegy, hogy mivel és hogyan vá­dolják. — A vizsgálat során beis­merték bűnösségüket, maguk ­ra bizonyult az államellenes szervezkedés? — Beismerésünket egyön­tetűen viszavontuk, mert a legkegyetlenebb fizikai kény­szerre írtuk alá a jegyzőköny­vet. Bűnösségünk tehát nem nyert bizonyítást, annál is inkább bizonyítható a kínzás, mivel nyomait e pillanatban is mindannyian magunkon vi­seljük. — Ezen már rég túl va­gyunk, Németh — intette le türelmetlenül Domini.es őr­nagy. — Ne kanyarodjon örökké vissza a bizonyítási eljáráshoz! A tanúk eskü alatt vallották beismerésük önkéntességét és nekem sem­mi okom kételkedni a magyar királyi csendőrség tagjai őszinteségében! Valami újat. mielőtt végképp elveszteném a türelmemet! — Tárgyalásvezető hadbíró úr, én az utolsó szó jogán be­szélek. — Folytassa kérem! — in­tett áz elnöklő tábornok, mi­előtt Dominies újra üvölthe- tett; volna. Egyre gvengülőbben állt a költő a két szuronyos csendőr között. Bakaköpenyéről le­vágták a gombokat, bakancsá­ból hiányzott a fúzőszíjj. Né­hány pillanatig lehunyta a szemét, várta, hogy ismét egy kis erő gyűljön az agyába — Folytatom, engedelmüfc- kel... Éppen azért, mert önök! gyakorlottak a jogászi mun­kában, nálamnál is jobban tudják, hogy a bíráskodás esz­köze mindig a politikai hata­lom kezében van. Némely po­litikai hatalmat egyáltalán nem lehet azzal vádolni, hogy ne élne ezzel az eszközzel. —» A bírói jogkörben rejlő lehe­tőség kegyetlen támadó fegy­verré válhat. Amikor pedig bitorlóit politikai hatalommal állunk szemben, szükségsze­rűen válik bitorlóvá a bírást kodás is. — Ez minden?! — csattant fel Dominies. — Még valamit, engedel« mével, hadbíró úr... A bitor­lóit hatalom bűntettnek nyil­vánít mindent, ami nem fe­lel meg zsarnoki céljainak. Ezek szerint a célok szerint dönti el, hogy mi a megenge­dett, és mi a meg nem enge­dett. Minél zsarnokibb, an­nál több természetes emberi jogot minősít üldözendőnek. Ahogy fokozódik a hatalmi téboly, úgy terjed a terror. Vannak, akik nem képesek ezt elfogadni. Közéjük tarto­zom. Ez minden... Furcsa módon a fekete sftr- téjű Dominies nem kapott dührohamot. — Na látja, Németh, ha .semmit sem tudnék magáról, ezek után akkor is világos len­ne számomra, hogy mit ér­demel. Kételkedésre sermni oka. A bíróság ítélethozatalra vonul rossza Mindenki ma­radjon a helyén. «Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom