Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-16 / 88. szám

♦. oídai IfELET-MAGYARORSZAÖ 1976. ápríífs M, Korunk mezőgazdasága Elíenállóság a növényvédőszerekkel szemben Egyre súlyosabb gond, ienleg Ismeretlen tényezők is hogy a kártékony szerveze- közreműködhetnek az ellen­iek ellen megjelenésükkor ki- «^képesség kialakulásában. Alagcsövezés szovjet Beregben ódszerrel Az első tapasztalatok Csarodáról Olyan ez a beregi talaj, hogy régen azt mondták az Idősebbek, két isten kellene hozzá; egyik amelyik áztat­ja, a másik, amelyik szárít­ja, ha szükséges. Nos, ilyen 4100 holdon gazdálkodik a csaroda-tákosi Űj Élet Ter- nielős zövetkezet. Egyik alkalommal egy egyetemi tanár járt ezen a tájon, azt vizsgálta, hogyan gazdálkodnak itt az embe­rek. Csodálkozott, amikor a talajt megvizsgálta, s elis­merését fejezte ki — emlí­tette Danes Lajos a tsz el­nöke. Való igaz, itt meg kell verítékezni minden má­zsa terményért duplán mint máshol. Mély rétegű, erősen kötött talaj ez, melynek rossz a vízgazdálkodása. Emiatt sok a belvíz, talaj­víz. 1965-ben, 66-ban és 67- ben több mint nyolcszáz hold föld maradt ezért meg- műveletlenül, parlagon, de a bevetett területek (őszi kalászosok, pillangósok, ka­pások) is megsínylették, sok kárt okozott bennük a víz. Sokszor emberfeletti az a küzdelem, amelyet e talajon gazdálkodó termelőszövet­kezetek végeznek. A sok bel­víz miatt évente legalább két­Mlió forint terméskiesés ■ezik ebben a szövet- ' is. Kihat ez afel- a és a tagság jö­s. Érthető tehát ezetők szorgalma, gy felvegyék a természeti csa­(i jis*g Ehhez nyújtottak baráti segítséget a szovjet szakem­berek. Csarodához alig nyolc kilométer a határ. A két szomszéd megye és járás pártvezetői, szakemberei összefogtak és a pártbizott­ságok kezdeményezésére kértek segítséget a Szovjet­unió Kárpátontúli területén már alkalmazott és bevált alagcsövezési módszer kísér­leteire a csaroda-tákosi Űj Élet Tsz földjén. 1968 no­vemberében kezdték itt a munkát. Jöttek a szovjet mérnökök, technikusok, munkások és a gépek. Két hétig dolgoztak itt, a hatal­mas gépek megnyitották a földet, s 9300 folyóméter hosszúságban 28 ezer darab alagcsövet helyeztek el 70— 110 centiméter mélységben. Segítették ezt a munkát, a Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei is. Decemberre végeztek a mun­kákkal. Ez a termelőszövet­kezetnek holdanként 17 ezer forintjába került volna álla­mi támogatással együtt A szovjet segítség eredménye­ként összesen 340 ezer fo­rintot takarítottak meg. Ezt a szovjet alagcsövezé- » módszert olyan őstalajon alkalmazták, amely azelőtt a talajvíz miatt semmit nem termett. Az alagcsövezett 20 holdas kísérleti terület 1969 őszén már holdanként 120 mázsa silókukoricát adott a közös gazdaságnak. Igazán azonban most az ugyancsak esős idei tavaszon lehet lát­ni, hogy milyen eredmény­nyel járt a szovjet alagcsö­vezési módszer. Ezen a te­rületen talajvíz egyáltalán nincs, s az idén a tsz e te­rületen napraforgót, silóku­koricát, cukorrépát és kuko­ricát termel benne. Hagytak e tábla mellett egy 10 hol­das kontroll parcellát is, amelyet nem alagcsöveztek, de ugyanolyan adagú műtrá­gyát és trágyát kapott, mint az alagcsövezett terület. Mindkettő most kerül beve­tésre. Az őszi betakarítás mutatja meg a kettő termés- eredménye közötti különbsé­get, s érdemes-e alagcsöve- zést végezni. Érdemes lenne folytatni Bár még csak egyeszten- dős tapasztalat áll rendel­kezésre, a tsz vezetői azt mondják, érdemes az alag- csövezést elvégezni és az egész Beregben alkalmazni ezt a módszert a mély fekvé­sű vizes talajokon elsősor­ban azért, mert ez nemcsak hogy elvezeti a káros vize­ket, de azért is, mert ugyan­akkor alkalmassá teszi a ta­lajt a művelésre, megváltoz­tatja a talaj vízgazdálkodá­sát és a talaj életét is. E módszerrel nagymértékben lehetne a beregi talajokat javítani, termőképességüket fokozni. Danes Lajos tsz-einök és Kosa Bertalan elnökhelyet­tes, párttitkár elmondották, hogy az 'ő tsz-ük területé­nek közel 40 százaléka ilyen mély fekvésű, belvizes terü­let, amelyek javítását, ter­mőképességének fokozását csak az alagcsövezéssel le­het javítani. Természetes, hogy egyedül nem elegendő az alagcsövezés. Ennek meg­valósításával egyidőben el kell végezni — talajvizsgá­lat alapján — a talajjaví­tást (meszezést, trágyázást stb) is. Ezt ők a kísérleti területen elvégezték, s így született az első év termés- eredménye. Kétségtelen, hogy az alag- csövezés és a vele járó talaj- javítás jelentős beruházáso­kat igényel. Ennek elvégzé­sére egy-egy tsz aligha vál­lalkozhat. Van azonban meg­oldás. Az égetett agyagból készülő csövek gyártására társulhatnának a termelő- szövetkezetek, a beregi, érintett közös gazdaságok. Sőt ilyen vállalkozás létesí­tése is elképzelhető. Ezekhez meg kellene építeni a szük­séges égetőkemencéket, kö­zösen beszerezni a szükséges berendezéseket, feleszerelé­seket, szakembereket. Ter­mészetes, hogy ez jelentős állami támogatást is igé­nyelne. Szakembereknek- el kellene végezni a szükséges számításokat, hogyan lenne a legolcsóbb, s milyen mó­don érdemes e gondolattal foglalkozni. Ezer holdak várnak javításra Egy biztos: az alagcsöve- zéses szovjet módszerrel és a vele járó talajjavítással Beregben és Szatmárban ezer és ezer holdak válná­nak hasznosíthatóvá. Olyan területek, amelyek korábban semmit nem termettek vagy csak silány legelőkként használták őket. Persze föld nem áll korlátlan mennyi­ségben rendelkezésre, s ép­pen ezért e közös gazdasá­gok rá vannak kényszerülve, hogy ézeket is valamilyen módon, nagyobb ráfordítá­sokkal hasznosítsák, amely megdrágítja a termelést is, a termékek árát is. Egyéves gyakorlat, tapasztalat nem jogosíthat fel senkit arra, hogy 'messzemenő .következ­tetéseket vonjon le. De ér­demes a csaroda-tákosi Uj Élet Tsz szovjet kísérletét figyelemmel kísérni, s há­rom-négy esztendő eredmé­nyei alapján a bevált mód­szereket terjeszteni, általáno­sítani, Farkas Kálmán váló növényvédőszerek hatá­sa rövidebb-hosszabb idő után jelentős mértékben csök­ken. Hiába permeteznek, po­roznak velük, a kártevők egy része tovább él és ká­rosít, sőt szaporodik is. Kü­lönösen gyorsan lelteit ha­tástalanok egyes erős utka- irtó-készítmények. de szem­betűnő az is, hogy a kakas - lábfű. a folyóka és még több hasonló veszélyes gyom­növény ellen alig hatnak a gyomirtószerek. Hatástalan mérgek Ha a kártékony szerveze­tek ellen javasolt n'vényvé­dőszereket a használati uta­sítás szerint készítik el. megfelelően használják fel. és mégis hatástalanok ma­radnak, akkor ennek az oka rendszerint az. hogy a kár­tékony szervezetnek olyan egyedei szaporodtak el, ame­lyek már „megszokták” a használt szert, vagyis rezisz- tensek lettek. A növényvé­dőszerekkel szembeni rezisz­tencia mind nagyobb jelen­tőségét bizonyítja, hogy már közel kétszáz kártékony szer­vezetről állapították meg. hogy kifejlődött bennük ilyen ellenállóság, és ezek száma sajnos állandóan gya­rapodik. A jövőben mind­azoknál a kártékony szerve­zeteknél számolni kell az ellenállóképesség veszélyé­vel, amelyek ellen rendsze­resen védekeznek vegyi anya­gokkal. Ezért nagyon fontos a nö­vényvédőszerekkel szembe­ni ellenállóság okainak fel­tárása. Annyit már sikerült megállapítani, hogy a kár­tékony rovaroknál az ellen­álló egyedek sokszor képe­sek gyorsan elbontani a nö­vényvédőszerek hatóan-a- gát. Ugyancsak a rovaroknál mutatták ki azt is, hogy a szervezetükre veszélyes mé­reganyag gyakran a méreg­re érzéketlen zsírszövetükbe kerül, ahol felhalmozódhat anélkül, hogy elpusztulnának tőle, és emiatt lesz hatásta­lan a növényvédőszer. Olvan ellenállóképesség is lehetsé­ges, aminek alapja az, hogy a károsító szervezet a nö­vényvédőszer hatóanyagát bontó ellenanyagot terrrej. Ezeken kívül még egyéb, je­Jégeső, jégverés Mire számíthatunk a nyáron ? Az emberiség évszázadok óta próbál védekezni a jég­esők ellen, — sikertelenül. A jégelhárítás céljára a misztikus, vallási szertartá­soktól kezdve a viharágyu­kig, s egyéb eszközökig, min­dent kipróbált. Több ezer viharágyú műkő-1 dött hazánkban 1900 és 1910 között, de hiába. A kudarc ráirányította a gazdák fi­gyelmét az egyetlen, — már ami az anyagi következmé­nyeket illeti — védekezési lehetőségre, a jégbiztosítás­ra. Első helyen állt az elmúlt évben a mezőgazdasági ká­rok között a jégverés (az összes mezőgazdasági kárra tavaly közel másfél milliárd forintot fordított az Állami Biztosító, ebből csak jégkár­ra 581 milliót fizetett ki) és sajnos az utóbbi évek ada­taiból az is kitűnik, hogy a jégkár országosan emel ke iáik. Meteorológiai megfi­gyelések szerint hazáhkban június, közvetlenül utána pedig május a legveszélye­sebb hónap a jég szempont­jából, de a nyár és a kora ősz minden szakában is le­hetséges óriási pusztítást okozó jégverés. Évtizedes ritkaság volt az 1964. június 8-i egerbaktai 60 perces jégeső. Leggyak­rabban 5—8 percig zuhog, szakad a jég, de még ilyen rövid idő alatt is katasztro­fális veszteségeket tud okoz­ni. Jégesős napok átlagos' évi száma a megyék egész területére vonatkoztatva 13 ev adatai alapján. Délután 3 és 6 óra között van a legtöbb és legerősebb jég­verés. A károk zömét a bor­só és a mogyoró nagyságú jég okozza, különösen akkor, ha erős széllel párosul és oldalról éri a növényt. Nincs megye jégverés nél­kül — állapítja meg a Me­teorológiai Intézet térképe, amely jelentős információ a mezőgazdasági termelés irá­nyítóinak éti a gazdálkodók­nak. A rendelkezésre álló adatokból arra lehet követ­keztetni, hogy 1970-ben a jégesős napok száma ismét növekszik. Legalábbis ezt tá­masztja alá több eddigi, a szokásostól és a sokévi át­lagtól eltérő időjárási jelen­ség. Például; a napi közép­hőmérséklettől eltérő na­gyobb fokú ingadozások, ké­sői, csapadékos kitavaszodás, stb. Minimálisan 14 jeges nap­ra számíthatnak Komárom megyében, Borsodban pedig közel 60 jeges nappal szá­molhatnak a mezőgazdasági szakemberek. Természetesen az időjárás minden évben szolgálhat újabb meglepeté­sekké1,. . Tavaly nem akadt egyetlen olyan „bátor” me­teorológus sem, aki ki mer­te volna jelenteni, hogy az idei tél évszázados rekordot fog dönteni havazásban» Hatékony ellenszer: a szerrotáció Azonban már az eddigi ku­tatások, megfigyelések is bi- zonjutják, hogy a növényvé­dőszerekkel szembeni ellen- úllóképesség nem öröklött tu­lajdonsága a kártékony szer­vezetnek, hanem ugyanazok­nak a növényvédőszereknek az egymás utáni gyakori használata során alakul ki. Éppen ebből adódik a ká­ros ellenállóképesség kiala­kulásának ma még egyedü­li hatásos ellenszere, a szer- rotáció. Ugyanannak a szer­nek az egymást követő több­szöri használata helyett, azo­nos hatású, de különböző összetételű, eltérő hatóanyag­tartalmú szereket kell válta- koztatva használni, hogy ne szokhassak meg a védekező- szereket a kárr :ó szerveze­tek. Ennek kedvező hatását jelentősen növeli a növény­védőszerek előírt adagolásá­nak szigorú betartása. Megkezdődött már olyan növényvédőszerek gyártá­sának az előkészítése is, amelyek egyik hatóanyagré­sze megakadályozná a kárté­kony szervezeteknek a szer­rel szembeni ellenanyagter­melését. Azonban ezek a szerek is csak olyan esetek­ben lehetnek hatásosak, ami­kor az ellenállóképesség a hatóanyagot bontó ellen­anyagtermelésből adódik. Az ellenállóképesség egyéb ese­teinek leküzdésére egyelőre továbbra is csak a szerrotá- ció lehetősége marad, Komisszár Lajt* Szakkönyvtárunk Gyümökstárolás A gyümölcstárolás fontos­ságát és szakszerű megoldá­sának sürgősségét aligha kell a szakemberek előtt hang­súlyozni. Az élelmiszer-ter­melés egyik olyan problémá­ja ez, amely hosszú évek óta és egyre sürgetőbben van na­pirenden. Érdekes vagy in­kább sajnálatos módon mind­eddig csak egy fejezet, tudo­mányos értekezés adott né­mi útbaigazítást, de a prob­léma egésze nélkülözte a kor­szerű ismeretek összefoglalá­sát. Ezért lehet örömmel üd­vözölni Boros Rezső: Gyü­mölcstárolás című könyvének megjelenését (A munka ter­mészetesen kollektiv mű.) A gyümölcstárolás munkafázi­sonkénti és sajátosságok sze­rinti csoportosításban tár­gyalja a témát. Minden jel szerint igen hasznos és régen várt kiegészítője ez a könyv a gyümölcstermesztés általá­nos szakirodaimának. A gépek üzemeltetése A gépeknek egyre nagyobb szerepük van a termelésben, a lakosság bőségesebb ellátá­sában. Sokféle gépet alkal­maznak, mindegyiknek más más a szex-epe, a technoló­giája. Egy szerzői kollektíva összegyűjtötte most ezeket a technológiákat és a gépesí­tett termesztési eljárások sokféleségét és azt úgy írta le, hogy a gyakorlati életben is fel tudják használni. így vált a Tibold Vilmos szer­kesztésében, s a Mezőgazda- sági Kiadó gondozásában megjelent könyv üzemi kézi­könyvvé. Külön fejezetek foglalkoz­nak a mezőgazdasági gépek műszaki és üzemi vizsgála­tával, a bejáratással és kor­rózióvédelemmel, az üzem­anyagok szakszerű megvá­lasztásával és tárolásával, továbbá egyes termelési ágak technológiájával: talajműve­léssel, vetéssel, növényápo­lással, öntözéssel, kertészke­déssel. Igen értékes segítsé­get nyújt gyakorlati szem­pontból a technológiák össze­állítását szolgáló táblázatod és illusztrációk közléflfc

Next

/
Oldalképek
Tartalom