Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-02 / 77. szám

4. oWtef? KSEET-MAG'YARORSZA« nm. trprms i Kiosztották az 1970. évi ír Állami és Kossuth-díjakat Szerdán délelőtt az Or­szágház kupolacsarnoká­ban hazánk felszabadulásá­nak 25. évfordulója alkalmá­ból ünnepélyesen kiosztották az 1970. évi Állami- és Kos; suth-díjakat, s művészekei tüntettek ki a Magyar Nép- köztársaság kiváló, illetve érdemes művésze címmel. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Fehér Lajos. a kormány elnökhelyettese. Kállai Gyula, az országgyű­lés elnöke. Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, llku Pál művelődésügyi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja, Aczél György, a Központi Bizottság titkára, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari mi­ll Magyar Népköztársaság Állami-dija, a Kossuth-díj, a Magyar Népköztársaság ki­váló művésze és a Magyar Népköztársaság érdemes mű­vésze kitüntető címek 1970. évi adományozásáról. A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány Magyar- ország felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából, a szocialista társadalmi rend építéséért folyó tevékenység során elért nagy jelentőségű tudományos, termelési, gyó­gyítási, pedagógiai és népmű­velési eredmények elismeré­séül AZ ALLAMI DU 1. FOKOZATÁVAL TÜNTETI KI Alexits György Kossuth- dijas akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia Mate­matikai Kutató Intézete osz­tályvezetőjét, az ortogonális sorfejtések és függvényapp­roximációk elméletében elért eredményeiért, e területeken hazai kutató iskola felnevelé­séért, a „Konvergenzproble­me der orthogonalreihen” cí­mű nemzetközi sikert elért monográfiáért; l)r. Bárczi Géza Kossuth- díjas akadémikus^, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi taná­rát, „A magyar nyelv élet­rajza” című munkájáért és egész életművéért; Detrc Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia leve­lező tagját, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Csillag- vizsgáló Intézete igazgatóját, a változó csillagok vizsgálatá­ban az elmúlt négy évtized­ben elért eredményeiért; Friss István akadémikust, a Magyar Tudományos Akadé­mia Közgazdaságtudományi Intézete igazgatóját, a köz­gazdaságtudomány1 területén a felszabadulás óta kifejtett elméleti és tudományos-szer­vező tevékenységéért; Háy Lászlót, a Magyar Tu­dományos Akadémia levelező tagját, nyugalmazott egyete­mi tanárt, a közgazdaságtu­domány területén a felsza­badulás óla kifejtett elméle­ti és oktató tevékenységéért ; Millner Tivadar Kossuth- díjas akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia Mű­szaki Fizikai Kutató Intézete tudományos főmunkatársát, a wolframfém-izzószál fon­tos alapkutatási problémái­nak megoldásáért és az ered­mények gyakorlatba való át­ültetése terén végzett életmű­véért : Dr. Mócsy János Kossuth- dijas akadémikust, nyugal­mazott egyetemi tanárt, élé­le munkásságáért, az állat­orvosi belgyógyászatban, a hazai állatorvostudomány nemzetközi tekintélyének to­vábbfejlesztésében és az al- latorvosképfcésbem elért ered­ményeiért; Dr. Szentágothai János Kossuth-dfjas akadémikust, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézete egyetemi tanárát, az ideg- rendszer funkcionális struk­niszter, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter. Kiss Árpád miniszter, az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöke, Gál László, a SZOT titkára és dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Az ünnepségen llku Pál művelődésügyi miniszter, az Állami- és Kossuth-díj bi­zottság elnökhelyettese mon­dott beszédet. llku Pál ezután átadta az Állami- ás Kossuth-díjakat, valamint, a művészeti kitün­tetéseket, A forradalmi mun^ kás-paraszt kormánynak a díjak odaítéléséről, illetve a művészeti címek adományo­zásáról szóló határozatát dr. Gál Tivadar, a Miniszterta­nács titkárságának vezetője ismertette. túrakutatásában elért ered­ményeiért; Dr. Burgert Róbertét, a mezőgazdasági tudományok kandidátusát, a Bábolnai Ál­lami Gazdaság igazgatóját; Erdélyi Miklóst, a Bábol­nai Állami Gazdaság igazga­tóhelyettesét; Dr. Szabó Jenő állatorvost, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatóhelyettesét; Tóth János agrármérnököt, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatóhelyettesét, a hibrid- baromfi-tartás, az iparszerű baromfihús- és tojástermelés kialakításában, elterjesztésé­ben, valamint a Bábolnai Ál­lami Gazdaság fejlesztésében elért eredményeikért; Dr. Bajusz Sándort, a ké­miai tudományok kandidátu­sát, a Gyógyszerkutató Inté­zet tudományos főmunkatár­sát; Dr. Medzihradszky Kál­mánt, a kémiai tudományok doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanárát; Dr. Kisfaludy Lajost, a kémiai tudományok kandidá­tusát, a Kőbányai Gyógy- szerárugyár kutatólaboratóri­uma vezetőjét, a mellékvesék működését serkentő emberi hormon (acth) első szintézi­sének megvalósításáért. AZ ALLAMI DU II. FOKOZATÁVAL TÜNTETI KI Dr. Barát Irént, az Orszá­gos Korányi TBC Intézet tudományos osztály­vezető főorvosát, kö­zel fél évszázados gyógyító tevékenységéért, példamuta­tóan etikus magatartásáért és társadalmi tevékenységéért; Dr. Bognár Józsefet, a Ma­gyar Tudományos Akadémia levelező tagját, a Magyar Tu­dományos Akadémia Afro­ázsiai Kutatóközpont igazga­tóját, a közgazdaságtudo­mány területén kifejtett el­méleti és tudományos-szerve­ző tevékenységéért, különösen a fejlődő országokkal kapcso­latos közgazdasági kutatásai­ért; Borovszky Ambrust, a Du­nai Vasmű vezérigazgatóját, a Dunai Vasmű építése, üzem­be helyezése, új gyártmányok bevezetése, valamint Dunaúj­város felépítése te.rén végzett és 20 éven át vezetői tisztség­ben kifejtett munkásságáért; Dr. Uzörményi Miklóst, az orvostudományok doktorát, az Országos Korányi TBC In­tézet igazgató főoi'vosát, a gümőkor elleni küzdelemben kifejtett eredményes munká­jáért; D/. Csikós-Nagy Béla ál­lamtitkárt, a közgazdaságtu­dományok doktorát, az Or­szágos Anyag- és Árhivat ai elnökét, a szocialista árpoli­tika terén végzett tudomá­nyos és gyakorlati tevékeny­ségéért; • Csordás Tibort, a Terve­zésfejlesztési és Típustervezó Intézet Ybl-díjas építészmér­nök irodavezetőjét, a blok­kos és panelos technológiájú lakóépületek tipizálásában, új, változatos városképi együttesek kialakításában, gazdaságos és építészetileg is magas értékű lakások terme­lési feltételeinek megterem­tésében elért eredményeiért; Gyergyai Albertet, az iro­dalomtudományok doktorát, nyugalmazott egyetemi ta­nárt, tudományos életművé­ért, valamint a világirodalom es a magyar irodalom téma­körben írott tanulmányáért; Dr. Hajdú Elemért, a mű­szaki tudományok kandidátu­sát, a Magyar Villamos Művek nyugalmazott termelési igaz­gatóját, élete munkásságáért, a villamosenergia-ipar fejlesz­tése, az együttműködő villa- mosenergia-rendszer magyar- országi megvalósítása terén végzett több évtizedes szerve­ző és irányító tevékenysé­géért ; Dr. Hajdú Gyulát, az ál­lam- és jogtudományok dok­torát, nyugalmazott egyetemi tanárt, a szocialista nemzet­közi jog fejlesztése terén ki­fejtett munkásságáért; Dr. Hajdú Tibort, a törté­nelmi tudományok kandidátu­sát, a Párttörténeti Intézet tudományos főmunkatársát, az 1918—1919-es forradalmak történetének feltárásában el­ért tudományos eredményei­ért; Holló Imrét, az Egyesült Izzó vákuumtechnikai gép­gyár főmérnökét, a vákuum- technikai gépek, gépsorok és gyárak létrehozásában kifej­tett munkájáért; Dr. Imre Lajost, a. kémiai tudományok doktorát, a Kos­suth Lajos Tudományegyetem egyetemi tanárát, több, mint négy évtizedes tudományos életművéért, a hazai magké­miai kutatás és oktatás terén végzett alapvető munkássá­gáért, radioaktív izotópok elő­állítása terén elért eredmé­nyeiért; Dr. Kádas Kálmánt, a mű­szaki • tudományok kandidátus sát, a 'Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egye­temi tanárát, a közlekedési és gazdasági mérnökképzés alko­tó továbbfejlesztéséért, a köz­lekedésfejlesztés terén kifej­tett. tudományos tevékenysé­géért; Kerpel Róbert okleveles gépészmérnököt, a Magyar Rádió és Televízió műszaki igazgatóját, a Magyar Rádió és Televízió műszaki bázisá­nak létrehozásában és fejlesztésében végzett mun­kásságáért; Lőrincze Lajost, a nyelvtu­dományok kandidátusát, a Magyar Tudományos Akadé­mia Nyelvtudományi Intézete tudományos osztályvezetőjét, az anyanyelvi műveltség ter­jesztése és a magyar nyelv- müveles terén végzett több mint két évtizedes munká­jáért; Nagy Elemért, a fizikai tu­dományok doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi taná­rát, a kísérleti fémfizika te­rületén, különösen az ötvöze­tek rendeződni folyamatának vizsgálatában elért eredmé­nyeiért ; ür. Péter Rózsát, a matema­tikai tudományok doktorát, az egyetemi számítóközpont Kossuth-díjas tudományos fő- munkatársát, címzetes egyete­mi tanárt, a rekurzív függ­vények elméletének alkotó to­vábbfejlesztéséért, valamint a matematika népszerűsítése te­rén elért eredményeiért; Dr. Simonovits Istvánt, az orvostudományok kandidátu­sát, az Országos Vértranszfu- ziós Szolgálat Központi Ku­tató Intézete főigazgatóját, az egészségügyi szervezéstudo­mány területén kifejtett szer­vező és oktató munkájáért; Tökei Ferencet, az iroda­lomtudományok doktorát, a Magyar Tudományos Akadé­mia Filozófiai Intézete igazga­tóját, tudományos munkássá­gáért, különös tekintettel „Az ázsiai termelési mód kérdésé­hez” című könyvéért; Trencsényi-Waldapfel Imre akadémikust, az Eötvös Lo­ránd Tudományegyetem tan - székvezető egyetemi tanárát, a klasszika-filológia marxista irodalmát jelentősen gazdagí­tó irodalomtörténeti és vallás­történeti munkásságáért, ok­tatói tevékenységéért; Gémes Pétert, a Tatabányai Szénbányák XI/A aknaüzeme csoportvezető frontmesterét; ifj. Németh Józsefet, a Ta­tabányai Szénbányák XI/A. aknaüzeme szakvezető vájá­rát; Mucsi Józsefet, a Tatabá­nyai Szénbányák XI A. akna­üzeme szakvezető vájárát, a páncélkaparós t'rontfejtési mód üzemszerű alkalmazása, valamint a széles homlokú zsákgátas iszapolásos front­fejtés bevezetése terén vég­zett munkásságukért; Szrogb Györgyöt, az Ipar- művészeti Főiskola Ybl-díjas tanárát; Finta Józsefet, az Lakóterv Ybl-díjas tervező építészét; Magyar Gézát, a Lakóterv Ybl-díjas tervező építészét, Salgótarján városközpont re- konstrukciój áért; Vermes Lászlónét, a Bőr­ipari Vállalat igazgató főmér­nökét; Vajda Györgyöt, a Bőripari Vállalat vezérigazgatóját; Barabás Bálintot, a Minősé­gi Cipőgyár vezérigazgatóját, a nagyipari cipőgyártás meg­szervezése, a cipő- és bőripar fejlesztése térért kifejtett kezdeményező, vezetői tevé­kenységükért ; Dr. Kovács Istvánt, a me­zőgazdasági tudományok kandidátusát, a Magyar Tu­dományos Akadémia Mező- gazdasági Kutató Intézete tu­dományos osztályvezetőjét; Dr. Berzsenyi J. Lászlót, a mezőgazdasági tudományok kandidátusát, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola nyu­galmazott tudományos osz­tályvezetőjét; Biacsi Imre agrármérnököt, a Magyar Tudományos Aka­démia Mezőgazdasági Kutató Intézete igazgatóhelyettesét; Cseterki András agrármér­nököt, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Ku­tatóintézete tudományos mun­katársát; Dr. Fehér Károlyt, a mező- gazdasági tudományok kandi­dátusát, a Dél-alföldi Mező- gazdaság; Kísérleti Intézet tu­dományos osztályvezetőjét: Dr. Rajki Sándort, a bioló­giai tudományok doktorát, a Magyar Tudományos Akadé­mia Mezőgazdasági Kutató In­tézete igazgatóját; Somlyó Ferencet, az állami gazdaságok főigazgatósága nyugalmazott főosztályvezető­jét, a hibrid kukorica előállí­tásában és elterjesztésében el­ért eredményeikért; Ág Istvánt, a sasadí Me­zőgazdasági Termelőszövetke­zet elnökét; Takács Imrét, a sasadí Me­zőgazdasági Termelőszövetke­zet csúcsvezetőségi párttitká­rát; Nyitrai Mihálynét, a sasadí Mezőgazdasági Termelőszövet­kezet főkönyvelőjét; Czinczok Györgyöt, a sasadí Mezőgazdasági Termelőszövet­kezet elnökhelyettes fömező- gazdászát, a közös gazdaság megszervezése, gazdasági megalapozása és töretlen fej­lődése érdekében végzett ve­zetői tevékenységükért; Báli Zoltánt, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnökét; Maul Jánost, a bátaszéki Búzakalász Tsz főmezőgaz­dászát; Kállai Józsefet, a bátaszéki Búzakalász Tsz főkönyvelőjét, a modern nagyüzemi gazda­ság kialakításában, a terme­lőszövetkezeti mozgalom fel­adatainak példamutató meg­oldásában kifejtett munká­jukért; Dr. Csibi Sándort, a műsza­ki tudományok kandidátusát, a Távközlési Kutató Intézet tudományos főosztályvezető­jét; Erdélyi Jánost, a műszaki tudományok kandidátusát, az Egyesült Izzó főkonstruktőrét: Battisztig Györgyöt, a Táv­közlési Kutató Intézet tudomá­nyos főosztályvezetőjét, a mik­rohullámú rádióösszekötteté­sek kutatása, fejlesztése és gyártása terén végzett tudo­mányos és műszaki munkás­ságukért ; Dr. Mészáros Zoltán ve­gyészmérnököt, a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Ter­mékek Gyára termelési fő­mérnökét; Dr. Szentmiklósi Péter ve gyészmérnököt és gyógysze­részt, a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára orvostudományi főosztálya ve­zetőjét, a gyógyszeriparban a kutatástól a gyártás megva­lósításáig mindenre kiterjedő, több, mint tízéves alkotó te­vékenységükért, görcsoldó ha­tású új izokinolin származék kidolgozásáért; az Állami díj III. fokozatával TÜNTETI KI Bozsik Kálmánt, a Diós­győri Gépgyár szerelő lakato­sát; Csiszér Bélát, a Derecskéi Általános Iskola tanárát, me­gyei vezető szakfelügyelőt; F'ónay Tibort, a Tapolcai Járási Tanács VB művelődés- ügyi osztálya vezetőjét; Dr. Gáspár Albertet, a Vér­tes község körzeti orvosát; " Hajnal Andrást, a matema­tikai tudományok doktorát, a Magyar Tudományos Akadé­mia tanszéki tudományos fő- munkatársát ; Jankovich Nándori, a Győri Pamutszövő és Műbőrgyár igazgatóját; Kardos Györgyöt, a műsza­ki tudományok, kandidátusát, a Magyar Kábelművek műsza­ki főosztályvezetőjét; Dr. Körössy Lászlót. a föld- és ásványtani tudomá­nyok kandidátusát, az Orszá­gos Kőolaj és Gázipari Tröszt geológusát; Dr. Marschek Zoltánt, az Ajkai Timföldgyár és alumí­niumkohó igazgatóját; Nagy G. Pált, a 31. sz. Ál- l lami Építőipari Vállalat szo­cialista brigádvezetőjét; Nyisztor Györgyöt, Elek község művelődési háza igaz­gatóját ; Peterdi Edét. a Fővárosi Ne­velőotthon (Bicske) igazgató­ját; Plrisi Jánosnét, a Szigetvá­ri Általános Iskola tanítónő­jét, vezető szakfelügyelőt; Reich Nándort, a Csepel Erőmű és Szolgáltató Üzemek villanyszerelőjét; Somogyi Miklóst, az Orszá­gos Gumiipari Vállalat hen- gerüzemi csoportvezetőjét; Dr. Szalontai Barnabást, a Nyírbátori Bátiiori István Mú­zeum igazgatóját, a múzeumi tudományos és népművelő munka fejlesztésében elért eredményeiért; Tóth Jánost, a MÁV műsza­ki főintézőjét (Szombathely); Tóth Ferencet, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt dunántúli kutató- és feltáró üzem vezető fúrómesterét; Vad Jánost, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt nagyalföldi kutató- és feltáró üzem vezető fúrómesterét; Fartel Mihályt, Nagy Józse­fet. Németh Tibort, az Agárdi Állami Gazdaság traktorasait; Krekács Lászlót, a dán- szentmiklósi Micsurin Tsz brigád vezetőjét; K. F’orczek Jánosi, a dán- szentmiklósi Micsurin Tsz tagját; Villing Ferencet, a dán­szentmiklósi Micsurin Tsz tagját; , Széli Imrénct, Békési Lajos- nét. l onga Józsefnét és Szőke Rélánét, a Szegedi Konzerv­gyár betanított munkásait; A Budapesti Ilarisnyagyár „Felszabadulás” szocialista brigádjának tagjait: Suszt Vilmosnét, Eperjesi Pálnét, Kiss Györgynét, Németh Lász­lónét, Serényi Balázsnét, Tas- nádi Jánosnét, Watzinger Edé- nét. Takács Károlynét, Tu- róczi Tibornét, a szocialista brigád teljesítményeinek elis­meréséül. A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány Magyar- ország felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából a szo­cialista társadalmi rend épí­téséért folyó tevékenység so­rán elért kiemelkedő kultu­rális, művészeti eredményeik, valamint a művészetekkel összefüggő tudományos és oktatói tevékenység elisme­réséül A KOSSUTH-DIJ 1. FOKOZATÁVAL TÜNTETI KI Bernáth Aurél Kossuth-dí­jas festőművészt, a Képzőmű­vészeti Főiskola tanszékveze­tő tápárát, egész életművéért, különösen a falképfestésben legutóbb készült alkotásaiért; Fábri Zoltán kétszeres Kos­suth-díjas filmrendezőt, a Magyar Népköztársaság kivá­ló és érdemes művészét, a magyar és az egyetemes film- művészetet gazdagító, mélyen humanista álkotásaiért; Illyés Gyula kétszeres Kos­suth-díjas és József Attila- díjas írót, egész életművéért, különösen a „Fekete-fehér” című verses és a „Charon la­dikján” című esszé-kötetéért; A KOSSUTH-DIJ II. FOKOZATÁVAL TÜNTETI KI Főnyi Géza háromszoros Munkácsy-díjas festőművészt, a Képzőművészeti Főiskola tanárát, a Magyar Népköztár­saság kiváló és érdemes mű­részét, egész életművéért; Hazy Erzsébetet, a Magyar Népköztársaság érdemes mű­vészét, a Magyar Állami Ope­raház Liszt-díjas magánéne­kesét, a klasszikus és az új magyar operairodalom szop­rán szerepeinek megformálá­sáért; Koródi Andrást, a Magyar Népköztársaság érdemes mű­vészét, a Magyar Állami Ope-' raház kétszeres Liszt-dí.ias karmesterét, az új magyar és klasszikus operák, zeneművek bemutatásáért, valamint pe­dagógiai munkásságáért; Marton Endre Kossuth-dí- jast, a Magyar Népköztársa­ság kiváló és érdemes művé­szét, a Nemzeti Színház Já­szai Mari-díjas főrendezőjét, eszmeileg igényes és magas színvonalú rendezői munkás­ságáért, különösen a „Marat halála” és a „Mózes” szinre- viteléért, valamint pedagógiai munkásságáért; Pándi Pált, az irodalomtu­dományok kandidátusát, Jó­zsef Attila-díjas írót és kriti­kust, irodalomtörténeti és kri­tikai köteteiért, különösen az élő magyar irodalom érde­kében kifejtett kritikai munkásságáért; Weöres Sándor költőt es műfordítót, kiemelkedő .költői és műfordítói munkásságáért. A KOSSUTH-DIJ III. FOKOZATÁVAL TÜNTETI KI Kálmán Györgyöt, a Ma­gyar Népköztársaság érdemes művészét, a Nemzeti Színház kétszeres Jászai Mari-díjas színművészét, színházi és filmszerepekben nyújtott ki­emelkedő alakításaiért; Kiss István kétszeres Mun­kácsy-díjas szobrászművészt, szobrászati alkotásaiért, külö­nösen a tanácsköztársasági emlékműért; Kovács Andrást, a Magyar Népköztársaság érdemes mű­vészét, kétszeres Balázs Béla- díjas filmrendezőt, közéleti szenvedélyű alkotói mun­kásságáért, a „Hideg napok* és a „Falak” című filmjeiért; Szécsényi Ferencet, a Ma­gyar Népköztársaság érdemes művészét, a Magyar Filmgyár’ tó Vállalat kétszeres Balázs Béla-díjas filmoperatőrét, ki­emelkedő operatőri munká­jáért, különösen a „Hannibál tanár úr”, az „Elveszett para­dicsom”, a „Két félidő a po­kolban” és a „Hogyan szalad­nak a fák” című filmjeiért; Szineiár Miklóst, a Magyar Népköztársaság érdemes mű­vészét, a Magyar Rádió és Te­levízió kétszeres Jászai Mari- díjas főrendezőjét, a magyar dráma és zenekultúra jelentős alkotásainak szinrevi leiéért, televíziórendezői tevékenysé­géért és pedagógiai munkás­ságáért ; Vámos Lászlót, a Magyar Népköztársaság érdemes mű­vészét, a Madách Színház két­szeres Jászai Mari-díjas ren­dezőjét, a Fővárosi Operett Színház főrendezőjét, drámai és musical rendezéseiért, kü­lönösen a „Hamlet”, a „Vágy villamosa” és a ..West side story” szinrevi leiéért, vala­mint pedagógiai munkássá­gáért; A Bartók vonósnégyes tag­jait Komlós Péter hegedűmű­vészt, a Magyar Állami Ope­raház Liszt-díjas hangver­senymesterét, Dfvich Sándor hegedűművészt, a Magyar Ál­lami Hangversenyzenekar tag­ját, Németh Géza brácsamű­vészt, a Magyar Állami Ope­raház zenekari szólamvezető­jét, Botvay Károly gordonka- művészt, a Magyar Állami Operaház zenekari tagját, a kamarazene-irodalom inter­pretálása terén kifejtett . si­keres hazai' és külföldi művé­szi munkásságukért. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány HATÁROZATA

Next

/
Oldalképek
Tartalom