Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-02 / 77. szám

WW április ?.

KELET MAGYARORSZÄft

• . >n ■

i. OIÖzB

Várossá avatták Kisvárdát

Szovjet és román vendégeink

Felszabadulásunk 25. évfordulójának ünnepségeire az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának meghívására a Szovjetunió Kárpátontúli területéről és a Román Szocialista Köztársaságból ve ndégek érkeztek szerdán Nyíregyházára. A képen a küldöttségek a megyei pártbizottság előtt. Balról jobbra: dr. Czimbalmos Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Kállai. Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Micu Anna, a román delegáció tagja, B. M. Szakara, a szovjet delegáció tagja, A. O. Sesztyigyeszját- nyij, a szovjet delegáció vezetője, Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Joszif Uglar. a román küldöttség vezetője, Janciu Joan, a román küldöttség tagja, dr. Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára, V. J. Szvida, a szovjet delegáció tagja és Bodó József rendőr ezredes. Hammel József felv,

Budapestre érkezett a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége

Várossá avatási ünnepségeket tartottak szerdán Kisvárdán. Nyíregyháza és Mátészalka után az iparosodó és fejlődő tizennégy és fél ezer lakosú járási székhely lett Szabolcs-Szatmár harmadik városa.

Már az ünnep előtti napon zászlódiszbe öltözött Kisvárda. Az üzemekre, középületekre, lakóházakra vörös és nemzetiszínű zászlók százait tűzték ki. Megemlékezést, koszorúzást, irodalmi műsort rendeztek a várossá avatás tiszteletére.

■ A városi szervek hivatalos alakuló ülései is megkezdődtek. Kedden ünnepi alakuló ülést tartott a kisvárdai városi pártbizottság. Az ülésen részt vett Tóth József, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa és dr. Gombás Sándor, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának titkára. Megválasztották a 10 tagú végrehajta bizottságot, annak

tisztségviselőit. A városi

pártbizottság első titkárává Lipők Andrást választották meg. A vb további tagjai: Nyakó Sándor, Sárosi Zoltán, Fésűs Bertalan, Úri Dezső, Gyorsok László, Kizman Pál, Rubóczki János, Szabó Ferenc, Csehi István. A végrehajtó bizottság kinevezte a pártbizottság osztályvezetőit: Nyakó Sándort, Varga Andrást, Móré Imrét és Mátyók Lajost.

Szex-dán megtartották a Kisvárdai Városi Tanács ünnepi alakuló ülését, amelyen részt vett Szabó István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja. Az ünnepi tanácsülés elnökségében foglalt helyet továbbá dr. Feleszi István, a megyei tanács vb elnöke, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja. dr. Kiss Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, Éliás László. a Minisztertanács tanácsszervek osztályának munkatársa, dr. Mázsári István. a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb elnökhelyettese. dr. Fábián Lajos, a megyei tanács vb titkára, Jakab Miklós, a kisvárdai járási pártbizottság első titkára, dr. Józsa István, a Kisvárdai Járási Tanács VB elnöke, Lipők András, a kisvárdai városi pártbizottság első titkára. dr. Kovács Magdolna országgyűlési képviselő. Havas Mátyás, a népfrontbizottság elnöke,

Ötvös József igazgató, Juhász István tsz-elnök, Szabó Ferenc tanácselnök.

Részt vett a tanács ünnepi ülésen Beretvás Dezső. Faggyas Jenő,

Kanda Pál, az MSZMP

megyei végrehajtó bizottságának tagjai, dr. Bartha Lajos. Siket Gyula, a megyei tanács vb tagjai, valamint a megyei tanács vb osztályvezetői, a Budapest Fővárosi Tanács, a Nyíregyházi Városi Tanács és a Mátészalkai Városi Tanács képviselői.

Dr. Fekszi István, a megyei tanács vb elnöke mondott megnyitó beszédet, amelyben többek között kiemelte: Kisvárda gazdag hagyományokkal rendelkező múltja, fejlődő jelene és ígéretes távlatai méltán emelik városaink sorába. Kisvárda ma központja a környékének, a járás határain túl, sőt a szomszédos megye jó néhány községe tekinti centrumának. Beszédének további részében hangsúlyozta: — A város kedvező lehetőségeit kihasználva nagymértékben segítjük az ipaÜnnepi beszédében megemlékezett hazánk' felszabadulása negyedszázados jubileumáról, az eltelt 25 szabad esztendő építő munkájáról, azokról a változásokról, amelyek hazánkban az elmúlt két és fél évtizedben történtek. Szólt a gazdasági reform célkitűzéseiről, ered- ményeiről. Beszédében rész- letesen foglalkozott Kisvárda városalapításával.

— Eleget téve megtisztelő megbízatásomnak — örömmel tolmácsolom a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a forradalmi munkás-paraszt kormány üdvözletét, jókívánságát az ifjú város minden lakójának. Kívánom, hogy ez az ünnepi alkalom Kisvárda fejlődésének újabb kiindulópontja legyen. Kisvárda várossá nyilvánítása bele tartozik abba a kormányzati elhatározásba, amely szerint megfelelő előkészítés után korszerűsíteni kell településhálózatunkat. E.. kormányzati elgondolás lényege az. hogy helyesen alakítsuk ki a települések. a községek, városok elhelyezkedésének rendjét az országban.

— Településfejlesztési politikánkban a falvak, községek mellett kiemelkedik a városfejlesztés. Az ország életének, fejlődésének fő központjai, alappillérei a városok.

Hazánk lakosságának, a termelési és társadalmi tevékenységének többsége — csakúgy, mint az egész világon — mindinkább a várori fejlődést a meglévő üzemek bővítése mellett új üzemek letelepítésével, a saját eszközök és az állam által adott kedvezmények megfelelő felhasználásával is. Az a közel ezer lakás, amely a negyedik ötéves tervben megépül, jelentősen javítja a lakáshelyzetet, nagymértékben segíti majd a korszerű városkép kialakítását. A várossá nyilvánítás nem csak a helyi, hanem a megyei, járási párt és tanácsszerveink célkitűzéseit is szolgálja. Elősegíti ez a lakosság kulturális, egészségügyi, szociális igényeinek jobb kielégítését, szolgálják ügyeinek gyorsabb, szakszerűbb és felelősségteljesebb intézését.

A megyei tanács vb elnökének megnyitója után a tanácstagok Úri Dezsőt megválasztották a tanácsülés levezető elnökének, majd Szabó István, az Elnöki Tanács tagja mondott beszédet.

sokban összpontosul. A városhálózatra építve tudjuk hatékonyabban fejleszteni iparunkat, a városok aránya és térbeli elhelyezkedése biztosítja az ország egész területén az egyenletes gazdasági, kulturális, egészség- ügyi. kommunális fejlődést.

— A várossá nyilvánítás közjogi aktusa, hivatalos elismerése annak a jelentékeny gazdasági, kulturális és társadalmi szerepnek, amelyet ez a szépen fejlődő község Szabolcs-Szatmár megyének ezen a vidékén betölt. Elismerés, egyben bíztatás a város lakosságának, hogy igyekezetükkel. lelkes és áldozatkész munkájukkal tegyenek meg mindent továbbra is e helység fejlődéséért Tűzzék, ki acélul; hogy Kisvárda ne csak saját lakóinak legyen kellemes otthona. környezete, megélhetésének bázisa, hanem a környezetébe, vonzásába tartozó és nehezen fejleszthető kis községek lakói számára gazdasági szervező erő, a kultúra és a civilizáció forrása, a társadalmi és politikai élet regionális központja.

— A városi rang akkor nyerhet igazán valóságos tartalmat ha sikerül kiváltania az egyszerű emberekben és vezetőkben, a város minden lakójában az önmagukkal. a környezetükkel, az intézményekkel szemben támasztott igények növekedését. Ez akkor vezet igazán szép eredményekhez, ha az igények kielégítésének forrását mindenekelőtt itt helyben keresik, felkutatják és kiaknázzák erőforrásaikat. Mindemellett a várossá válás nagyszerű és felemelő munkájában nincsenek egyedül. Bizton számíthatnak dolgozó népünk. szocialista államunk, a népgazdaság anyagi erőforrásaiból tellő támogatására. így, együttesen, egyesült erővel munkálkodva a siker nem maradhat el, a városban való élés valóban az életkörülmények javulását, a kultúra és a tudomány áldásait és a civilizáció előnyeit hozza közelebb Kisvárda az új város és környéke minden lakójához.

— A városi rang kötelez. A jó várospolitikának nemcsak anyagi, termelési feltételei vannak. A város politikai és állami vezetőinek úgy kell dolgozniuk a továbbiakban is. hogy ápol iák erősítsék a város lakosaiban már eddig kialakult közösségi szellemet, a városhoz való tartozás érzését. Mindez úgy érhető el, ha a város vezetői a tennivalóik megtervezésében, megvalósításában az eddigiekhez hasonlóan szorosan együttműködnek a lakossággal, továbbra is kikérik véleményüket és h"v gatnak tanácsaikra.

— Ennek nagy jelentősége van Szabolcs-Szatmárhan, ahol az ország megyéi közül

Felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából a Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására hazánkba érkezett a Szovjet—Magyar Baráti Társaság öttagú küldöttsége Nyina Popovánalc, az SZKP Központi Bizottsága tagjának, a szovjet baráti társaságok szövetsége elnökének vezetésével. A küldöttség tagjai között van G. T. Beregovoj repülő vezérőrnagy, űrhajós, a Szovjetunió kétszeres hőse.

A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Mihályfi Ernő, az MSZBT elnöke, Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Stock János repülő vezérőrnagy, Mátyás László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, Szabó Piroska, a budapesti nőtanács

egyelőre még itt a legkisebb az ipari termelés részaránya, a legkedvezőtlenebbek közé tartónk a foglalkoztatottság. Tudjuk, hogy a megye sok-sok gyermeke, asszonya ma még ritkán látja, hazavárja az édesapát, a férjet. Az elérhető jövedelem is alacsonyabb, mint a legtöbb megyében. Nem a megye társadalmán és vezetőin múlik, hogy ez ma még így van. Ezt mindennél ékesebben bizonyítja, hogy megtették a lépéseket a fel- emelkedés. felzárkózás felé. Szocialista államunk is megértette Szabolcs-Szatmár

megye sajátos gondjait. Ezt a közös erőfeszítést, az állam megkülönböztetett területfejlesztési politikáját és a megye élni, alkotni akarását jelzik a már sokfelé virágzó ültetvények, a sokszor nehéz körülmények között helytálló szövetkezetek. a hűtőházak az iparosodás hírnökei, a szerveződő új üzemek és még számos jelenség.

A megye fejlődésének ebből a nagyszerű munkájából

elnöke fogadta. Ott volt F. J. Tyitov, a* Szovjetunió budapesti nagykövete és a nagykövetség több tagja. A küldöttséget Mihályfi Ernő köszöntötte.

Nyina Popova a repülőtéren nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának:

— Delegációnk tagjai között a magyar népnek olyan régi ismerősei vannak, mint Ligyija Szergejev- na Bezenkova, aki a háború alatt földerítő szolgálatot teljesített és akit Marliscsen- ko néven a magyar közönség is jól ismer. De mindenekelőtt említhetem Beregovoj elvtársat, a szovjet légierők vezérőrnagyát, űrrepülőt. a Szovjetunió kétszeres hősét és Kumszkov ezredest, aki ugyancsak a Szovjetunió hőse. A szovjet társadalom minden rétegének érdeklődését mutatja, hogy küldöttséget indít Magyarországra a

jelentős rész hárul Kisvárdá- ra, a megye új városának egész társadalmára: az ipari, és építőipari munkásság két és fél ezres táborára. a dolgozó parasztokra, értelmiségi dolgozókra, alkotó munkájuk nyomán gazdagodik új és új vonásokkal a város arculata, fejlődnek intézményei. De engedjék meg, hogy kiemeljem e sokoldalú területfejlesztési városépítő munka fő szervező és vezető erejének, a tanácsnak szerepét és feladatait. Az önkormányzati vonások erősödése a tanács munkájában segíti és még hatékonyabbá teheti azt a tevékenységet, amire a város további fejlődése érdekében szükség van. A várossá nyilvánítással nem csak a közjogi kapuk nyíltak ki az önök társadalmi aktivitása előtt, hanem nagyobb önállósággal és több felelősséggel együtt új erőforrások nyílnak majd meg, új rétegek kapcsolódnak be a város közéletébe. Mindehhez mindannyiuknak friss, ifjú

Komszomol Központi Bizottsága és szakszervezeti delegáció is érkezik.

G. T. Beregovoj nyilatkozatában a következőket mondta:

— 24—25 éves koromban

jártam élöször Magyarországon, tehát ifjúságom emlékei fűznek ehhez az országhoz. Felejthetetlen emlék számomra, hogy itt lettem a Szovjetunió hőse.

— Magyarország számos vidéke ismerős számomra, hogy csak Kecskemétet, Budapestet, Miskolcot. Ceglédet, Nádudvart, Székesfehérvárt, vagy a ié boráról híres Gyöngyöst említsem. Örülök, hogy újfa járhatok ezeken a helyeken, amelyek immár negyedszázada megszűntek csataterek lenni. Most együtt örülünk a magyar nép gazdag aratásának, s őszinte szívvel kívánunk sok sikert és boldogságot.

városhoz méltó munkakedvet. jó egészséget és dolgos- ságot kívánunk! — mondta befejezésül Szabó István, majd átnyújtotta az Elnöki Tanács várósalapitási okiratát és a város jelképes kulcsát.

Ezt követően a városi tanács kilenctagú végrehajtó bizottságot választott. Tagjai: Béres Mihály, Juhász István, Tóbiás Istvánná, Ferda Béla, Havas Mátyás, Szabó Ferenc, Kovács Lajosné. További két vb-tagot később választanak meg. A városi tanács végrehajtó bizottsága megtartotta első ülését, amelyen vb-elnökké Szabó Ferencet, társadalmi elnökhelyettesé Havas Mátyást választotta meg. A városi tanács vb üt- kárává dr. Tóth Bertalant nevezték ki.

A tanács a továbbiakban öt állandó bizottság tagjait, titkárait és elnökeit választotta meg.

A várossá nyilvánítás alkalmából Kisvárdán szer, ián egésznapos kultúr- és sport- program volt

Szabó István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja jelképesen átadja a város kulcsát a Kisvardai Városi Tanács VB elnökének, Szabó Ferencnek.

■* Elek Emil felvétele

I

Szabó István beszéde