Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-01 / 76. szám
f oíásS mo. április í. lCSLET-MAGYAftÖSSZA« jr Éljen igaz barátunk, szövetségesünk, a kommunizmust építő szovjet nép! Ä ülpolitikai összefoglaló üti Ismét rend Szudánban III; Buszaiéi közvetít Libanonban 1 Harcok Kambodzsában A haladó arab világhoz és a szocialista országokhoz közel álló, azokkal mélyebb barátságot kötő szudáni forradalmi rendszert ellenforradalmi lázadás akarta tneg- dönteni. Harcokra is sor került. amelynek több tucat emberáldozata volt, de a khartoumi kormánynak végül Is sikerült felszámolnia a felkelést. A Szudánnal a legszorosabb szövetségi kapcsolatban lévő két ország: Egyiptom és Líbia egy-egy magas rangú képviselője (Nasszer helyettese, Anvar Szadat, ■ illetve Vedzsallud líbiai miniszterelnök-helyettes) azonnal Khartoumba repült, hogy országaik nevében szolidaritásukról biztosítsák a szudáni kormányt Támogatásáról biztosította Numeiri vezérőrnagyot, Szudán miniszterelnökét Irak is. HírügynökséA Népköztársaság Elnöki Tanácsa felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából felszabadulási jubileumi emlékérmet adományozott azoknak. akik az elmúlt negyedszázadban kimagasló tevékenységet fejtettek ki a függetlenségért, a szabadságért és a szocializmusért vívott küzdelemben. Kedden délelőtt 11 órakor az Elnöki Tanács felszabadulási jubileumi emlékérem kitüntetést adott át Aczél György, dr. Ajtai Miklós, Apró Antal, dr. Beckl Sándor, Benke Valéria, dr. Bíró József, Biszku Béla. dr. Bodnár Ferenc, Brutyó János, Bugár Jánosné, dr. Bürger! Róbert, Czinege Lajos Csáki István, Csergő János. Cserveaka Ferencné, Csémi Károly, dr. Dabronaki Gyula, Egri Gyula, Erdei Lászlóm.1. Fehér Lajos, Fock Jenő, Fodor Gyula, Földes László Friss István, Galambos József. Gáspár Sándor, Gosztonyi János, Győri Imre, Havas Ferenc, dr. Háy László, dr. Horváth András, Ilku Pál,'Jakab gek azt is jelentik, hogy Irak egy további hadosztályt küld a jordániai front megerősítésére. Bagdad ugyanis most, a régóta vajúdó kurd- kérdés rendezésével szaba dabb kezet kapott és módja van fokozottabb erőfeszítésekkel hozzájárulni az arab országok Izrael elleni közős frontjához. Ennek a frontnak változatlanul Libanon a leg- ingatagabb pontja. Ezekben a napokban Bu- szairí, Líbia külügyminisztere tartózkodik a libanoni fővárosban. elsősorban azzal a céllal, hogy jószolgálati közvetítő küldetést teljesítsen a Libanoni falangisták és a velük konfliktusban lévő pa lesztínai szervezetek között. A líbiai külügyminiszter arra akarja rávenni a szélső- baloldali Palesztina! szervezeteket, hogy akcióikat ne az amerikaiak, hanem Izrael elSándor, Karakas László, Kádár János, Kállai Gyula, Keres Emil, Kiss Árpád, Kiss Károly, Kisházi Ödön, Klaukó Mátyás, Komócsin Zoltán, dr. Korom Mihály, Losonczi Pál, Martin János, Méhes Lajos, Molnár Ernő, Nemes Dezső, Nemeslaki Tivadar, Németh Karoly, Nógrádi ' Sándor, Nyers Rezső, Oláh György, dr. Orbán László, Óvári Miklós, Palkó Sándor, Papp Árpád, Pataki László, Párdi Imre, Péter János, Pothornik.József, Púja Frigyes, Pullai Árpád, Révész Géza, Sarlós István, Sándor József, Sebes Sándor, dr. Sík Endre, Somogyi Miklós, Soinoskői Gábor, dr. Szekér Gyula, dr. Szénási Géza, Szipka József, Szirmai Jenő, Szurdi István, dr, Tapolczai .Jenő, Tausz János, dr. Tímár Mátyás, Tömpe István, Varga Gyula, Veres József elvtár- saknak. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsági tagoknak és az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága elnökének. len irányítsák, s ne változtassák Libanont harctérré a palesztínaiak és a libanoniak között. Változatlanul feszült a délkelet-ázsiai helyzet. A kambodzsai puccsisták vezetője, Lón Nol újságírókkal azt közölte, hogy az ENSZ- tőt kért megfigyelőket. A legkülönbözőbb hírügynökségek is azt jelentik, hogy ösz- szeütközések vannak Sziltanuk hívei és az új rezsim támogatói között, több száz halálos áldozattal. A New York Times szerint a saigoni rezsimnek az a célja, hogy az Egyesült Államokat minél lobban bevonja a kambodzsai háborúba. McCloskey. az amerikai külügyminiszter szóvivője viszont azt állítja, hogy a Kambodzsának nyújtandó esetleges amerikai katonai segély kérését eddig még „semmilyen részről nem vetették fel”. Ünnepség a Fegyveres Érék Klubjában Az MSZMP megyei BM- szervek Pártbizottsága és a Szabolcs-Szatmár megyei Rendőrfőkapitányság hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére ünnepséget rendezett március 31-én Nyír egyházán, a Fegyveres Erők Klubja színháztermében. Az ünnepségeit Kállai Sándor, a megyéi pártbizottság titkára mondott beszédet, melyben a felszabadulás, valamint a népi rendőrség megalakulásának negyedszázados jubileumát méltatta. Az ünnepségen Antal Pál ezredes, a megyei rendőrfőkapitányság vezetője soron kívüli előléptetéseket ismertetett, majd kitüntetéseket és jutalmakat adott át. Többen kapták meg a „Haza szolgálatáért Érdemérem” arany és ezüst, illetve a „Közbiztonsági érem” arany fokozatát, többen jutalomban részesültek. „A népi rendőrség 25 éve” címmel kiállítás nyílt, amelyben dokumentumokat mutatnak be Szabolcs-Szatmár megye rendőri szerveinek fejlődéséről. Felszabadulási jubileumi emlékérem átadása az Országliázban ' Londoni levél Választási esélyek Angliában A nehézsúlyú profi ökölvívó-találkozóknál már évek óta nagy szerephez jut a ringen kívüli „erőpróba.” A Nyugat profibokszolői előzetes reklámpárbajokat vívnak, amelyek, keretein belül gyakran egymás személyes ellenfeleivé is válnak — legalábbis ezt gondolják a sportkedvelők, akik néha bizony több látványosságban részesülnek a hasonló előzetes kampány során, mint magán az' agyonreklámozott találkozón. Pedig ezeket az ökölvívókat nem az egymás elleni gyűlölet, hanem a várható anyagi haszon vezeti, negatív érzelmeik egymás iránt maximum a közönyig terjednek. Kísértetiesen hasonló képet mutat Anglia nagy politikai pártjainak aréna ja is. A választások közeledtével ugyanolyan olcsó reklámfogások tömkelegével operálnak a „bajnokság'! t” küzdő munkáspárt és a konzer'va- tívqk egyaránt. Ilyenkor minden számit: a politikai súly, az életkor, eddig aratott őzeim Elsorolása, a fiúsai ( „rettenni fejlettség’ n fellehető 'Kívánnivalók Elek ütéseinek ereje é ‘llegzetességei. az el- ler' ügyeimének eltereléséi szolgáló manőverek, trükkök és vő gül, közvetlenül a választások előtt a választókhoz intézett utolsó kiáltás. Nemrég a munkáspárti jobbszárny egyik politikusának célzást tettek arról, hogy nihes a munkáspárt és a ’konzervatívok között semmi különbség. „Várjanak, amíg a konzervatívok nyilvánosságra hozzák politikai platformjukat — es majd meglátják a különbséget” — válaszolta. Februárban a toryk végre színreléptek eljövendő programjukkal, amely csak jelentéktelen részletekben különbözött a most hatalmon lévő munkáspárt politikájától. A konzervatívok például egyik adófajtát egy másikkal cserélnének fel, a „törvényesség és a rend megszilárdítását” ígérik, valamint a magánbiztosítások kiszélesítését. Hangoztatják, hogv megadóztatják majd az importált fogyasztási cikkeket, és bizonyos „reformokat” szándékoznak foganatosítani a szakszervezetekben. Ez léhyegében ugyanaz, mint a munkáspárti politika, csak egy kicsit jobboldalibb. egy kicsit reakciósabb, hajlamosabb a „nagy üzlet” érdekeinek védelmére, és valamivel keményebben kezeli a munkásosztályt, fenyegetőbben lép fel a szakszervezetekkel szemben, és jobban veszélyezteti az állampolgári szabadságot. Ami a külpolitikát illeti, itt a két párt nézetei majdnem teljesen megegyeznek, —■ mindketten az angol nagytőke világpiaci pozícióinak megszilárdításán és az „európai hatok” közé való bejuttatásán fáradoznak. Mindkét párt egyetért abban, hogy okvetlenül „meg kell fegyelmezni” a szak- szervezeteket, be kell fagyasztani a béreket — nézeteik csupán a fenti intézkedések mértékét illetően különböznek. Pedig a tanítók, a „Ford” művek munkásai., az elektromos művek, a posta, a bányák dolgozói, a buszsofőrök, a textilipari dolgozók, a halászok, az ápolónők, a tűzoltók — sőt még a rendőrök is a bérek emeléséért sztrájkoltak. Sajnos a munkáspárt jobb- szárrtyának politikája sok embert megzavart Angliában. olyannyira, hogy a konzervatívok gondolkodás nél kül hangoztatják, hogy javítani szándékoznak a dolgozók életkörülményein, anélkül, hogy konkrétan részleteznék,' hogyan kívánják ezt (Folytatás az l. oldalról) A kiállítás rendezői — nemcsak technikailag, hanem tartalmilag és összképében találták meg a nagy évforduló lényegét kifejező csoportosításokat. s ázt a hallatlan dinamikát, amit a képi és tárgyi anyagok átgondolt megkomponálása, ritmusa fejez ki. Bokros Birmegvalósítani. A munkáspárt politikájával elégedetlen angolok jelentős része tehát azt mondja: a konzervatívok semmivel sem rosz- szabbak, mint a munkáspárt. A helyzet azonban még változhat. A konzervatívok szeretnék kitolni a választások időpontját az év végére, sőt ha lehet a jövő évre. A választások idejét azonban a kormány határozza meg. A munkáspárt jelenleg szemmel láthatóan úgy tariia, hogy gazdaságpolitikája elősegíti a magas foglalkoztatottsági szint fenntartását az országban és aktív kereskedelmi mérleget biztosi' Azonban, mint az előbb ff sorolt sztrájkok is mutatiá a munkásosztály nem ér. egyet ezzel a helyzetelemzéssel. A „verseny” leendő győztesének tehát eleve meg kell nyugtatnia a kedélyeket. Ha a munkáspárt hallaal baloldali szárnyának elképzeléseire és a szakszervezetek követeléseire, - kidolgozhat olyan programot, amely sikert biztosít számára. A párt egyre inkább keresi is a kompromisszumot egyszerű tagjaival. Ha lesz idő rá a választásokig, az alulról jövő nyomás megteheti a magáét. A munkáspárt gvő- zelme az esedékes választásokon ettől a nyomástól függ, amely a mostani, „mérkőzés előtti” olcsó reklámhadjárat helyett reális program kidolgozására kényszeríti majd a pártvezetőséget. James Aldridge man Dezső fémdombormű- ve: „Független, demokratikus Magyarországot” épp úgy helyén van és segít a. nézőnek az élmények szélesítésében, mint a többi nagy gonddal összeválogatott és reprezentatív formában a közönség elé tárt gazdag dokumentumanyagok Szabolcs-Szatr. ír negyedszázados fejlődéséről. (n- s-) Megyei felszabadulási jubileumi kiállítás nyílt Nyíregyházán Gerencsér Miklósi TekeU tél i 24 A fogoly rövid idő alatt megtanulja, hogy felszólítás, engedély nélkül semmit nem tehet. Ahány önálló mozdulat, annyi szidalom, vagy ütés. Ettől tartott Bogdanov István, aki megadó görnye- déssel állt a folyosón, szemben a tízes szoba ajtajával. Hátba taszította géppisztolya csövével a csendőrfoglár: — Nyiss már be! Összevert keze nehéz és érzéketlen volt, mint a tégladarab. Könyökét mégcsak- csak be tudta hajlítani, de attól lefelé nem engedelmeskedett akaratának a karja. Ólommá dermedt ujjal idegen tárgyakként ágaztak szél püffedt kézfejétől. Tenyerét nagy nehezen a kilincsre támasztotta, másik kezével ránehezedett, így sikerült kinyitnia az ajtót. Bent egy egész csapat csendőr várta, köztük a farkaskutyás Faragó. — Hallotta valaki a köszönését? — pillantott körbe kérdőn Demeter. Érdeklődésére a többiek is összenéztek tettetett kíváncsisággal. — Mars ki, gyere be újra! Az ajtót becsukták mögötte. elölről kezdhette kálváriáját a kilinccsel. Visszatérve, a félelemtől sápadtan suttogta: — Jó napot kívánok... Demeter főhadnagy egyetlen szernöldökrándítására Bede Antal zászlós izgékonyan a fogoly előtt termett és gyors pofont mért az arcára. — így kell köszönni?! Takarodj vissza, ismételd meg! Megint a fájdalmas ve- sződség a kilinccsel, sarkában pedig a csendőrfoglár. Bog- fianov István már a kihallgatás kezdetét is elviselhetetlennek érezte, hiába küzdött a rettegés ellen, félelme kétségbeejtővé hatalmasodott önuralma felett. —- Kitartás — suttogta tétován és nem mert fölpillantani. Ökölcsapás zuhant az állá - ra. Fájdalmat jóformán neá> is érzett: csak valami sötét káoszba hanyatlott, semmivé olvadt össze a fekete semmivel. Feneketlen mélységbe hullott, majd vízbe csobbant az arca — tudomásul vette, hogy fellocsolták. Jó volt az ájulás, nem tudott semmiről, s most ismét ott ágaskodtak körülötte a csendőrök, benne pedig megint ott ágaskodott a kibírhatatlan félelem. — Hogy meret} te a hungarista mozgalom köszöntését a szádra venni?! —• leckéztette Faragó. — Ráadásul hitványabb vagy, mint egy tüdőbajos, Szinte utálom magam, bos’ egy ilyen pi~ pogya alakot ütöttem le. Igaz. hogy birkóztál? Bogdanov még bólintani/is alig tudott fájdalomtól lüktető fejéveL — Itt most majd megtanulod, hogy milyen az igazi sport, Porhanyósra esépe lem a pofádat, ha véletlenül elrontod a kedvem. Megjött végre az eszed?! Dr. Demeter holtán csendőr főhadnagy érre olyan áj- tatos képet vágott, mintegy áldozópap. — Sokkal halkabban is szót értünk mi Bogdanov úrral. Társai közöl feltétle« «dH 6 a legokosabb. Higgye el, Bogdanov úr, diplomás ember létemre nagyon visz- szataszííónak tartom a verekedést Csömörrel fanyalodó!» rá, mert az élet könyörtelen. Adjon választ néhány kérdésemre és kitüntető bánásmódban fogom részesíteni Kísértésbe ejtették Bőgd» novot a szirénhangok, kacérkodott a lehetőségi? .1. hogy enged a rábeszélésnek. Már tegnap sem verték volna püffedtre a k kezét, ha elszánja magát a vallomásra- Ma talán meg- úszhatná — kísértette a remény. Féktelenné fajult a rettegése a csendőröktől és a maga gyávaságától is megrémült Faragó jól 'tudta róla, hogy birkózott méghozzá bátran teperte szőnyegre az ellenfeleit. Ha verekedésre kény szeri tettek, akkor sem tért ki az ökölharc elől, félelmet soha nem érzett. Most értette meg, mi az oka, példátlan rettegésének. Nem védekezhet, nem üthet visz- saa, kiszolgáltatott helyzetében valósággal megsemmisíti akaraterejét az egyoldalúság. — Nem bírom a verést. inkább lőjenek agyon. -. —• mondta dideregve. Demeter főhadnagy kissé elmélázott. — Szerintem egyszerűbb lenne válaszolni a kérdésekbe. — De milyen kérdésekre?. .. — Például arra, hogy személy szerint kiktől kaptak utasítást röpcédulák készítésére. Aztán az is érdekelne, hogy melyikük faragta a klisét. Lényegében ennyivel meg is elégednék. Fölrémlett Bogdanov István előtt a cella borzalmas képe. A felismerhetetlensé- gig összevert Juhász Lajos, Balogh Mihály. Kurella Mátyás meg a többiek. Legyen az árulójuk? Tudta, hős.. klisét Juhász Lajos, a • ■■port legidősebb tagja faragta Palma gumi taloból. Azt uidta, hogy a röplapokat Balogh Mihály nyomta ácsi lakásán. Juttassa őket a hóhér kötelére ? — Nem tudom. erről semmit nem tudok, főhadnagy úr... Elnyújtva sóhajtott dr. Demeter Zoltán. Sajnálkozástól ráncolódott alacsony homloka, — Kár. Azt hittem, segíthetek magán Mindent elkövettem, hogy meg ne ismétlődjön a tettlegesség, de hát muszáj folytatni. Na, terítse gyorsan a kabatját a padlóra. Szavaira mozgolódás támadt a szobában. Dobra! őrmester felpúpozta roppant hátát, gumibotját hajlitgatta. Faragó előbbre parancsolta kutyáját, Bede Antal zászlóé jobbról. Csiba Sándor főtörzsőrmester balról fogta közre a foglyot. — Cipőt, zoknit levetni — rendelkezett a főhadnagy éppoly szenvtelen rutinnal, mint ahogy az orvos szokott betegéhez beszélni a rendelőben. Még a vonakodáshoz sem volt bátorsága Bogdanov Istvánnak. Ö, a jó kötésű, dél- szlávosgn kreol fiatalember reszketeggé öregedve és sárgára rémülten állt mezítláb a padlóra terített felöltőjén. — Hasra feküdni! — rúgott a lábikrájába Csiba törzsőrmester. Miközben engedelmeskedett, valószínűtlennek érezte az egészet. Hiába látta cellájában a veréstől vastagra dagadt társakat, hiába szenvedte el tegnap a tenyerére mért ütéseket, nem akarta elhinni, hogy rá is egyenlő mértékkel sújtja a megpróbáltatást a kegyetlenség. Iszonyú szégyen kínozta gyávasága miatt, nem tudta felfogni, miért félhet jobban a kínzástól, mint a törékeny Stelczer Lajos, a félszegnek látszó és ugyancsak vékony dongájú Németh László János, vagy a nagyon halk, őszülő munkás, Juhász Lajos, meg a többiek, egytőí- egyig. mind a tízen, az ő kivételével. < Rettegett, hogy mindiárt az. első ütések szétzúzzák az akaratát (Folytatjuk),
