Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

IW», március W trrt.rrw A'cTASöf??'? m Export a/ INDR-ba Megkezdték az idei első exportszállítmány előkészí­tését Szabolcs-Szatmár me­gye egyik legfiatalabb üze­mében, a Hajtómű- és Fel­vonógyár nyíregyházi gyárá­ban, Egy eléktroforetikus nagy berendezést küldenek a Német Demokratikus Köz­társaságba. Német szakem­berek a helyszínen ellenőr­zik és veszik át a berende­zést. Ezt követően gondosan csomagolják, majd útnak in­dítják a berendezést amely­nek értéke kb. 10 millió fo­rint. Az NDK-ba már két hasonló berendezést szállí­tottak a gyárból. Működé­sükkel elégedettek. így kefüJt sor a harmadik, rövidesen útnak induló . szállítmány rhegrendaiésére. Ezenkívül a nyíregyházi gyárbán az idén még 6 db nagy berendezést készítenek, valamennyit exportra. A megrendelők között kapitalis­ta országok is találhatók. A berendezések értéke 140 mil­lió forint körül lesz. NEGYEDSZÁZADA TÖRTÉNT A Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum elektrotechni­kai laboratóriurnában korszert elektromos műszerpad se­gíti a hallgatók szakképzését. A gép segítségéve] könnyen tanulmányozhatják a motorok elektromos berendezéseinek működését Képünk Horváth László és Körösi István má­sodéves hallgatók gyújtógyertya működését vizsgálják. (Elek Emil felvétele) Cipő, öltöny, kabát, ing Az áruellátásról, a várható forgalom­ról és a hiányzó cikkekről Egybehangzóan kaptuk a panaszt, hogy a mostoha idő­járás erősen befolyásolta a tavaszi vásárlásokat, a tava­szi forgalom kialakulását. A Nyírségi Áruház veze­tőivel történt beszélgetés so­rán kitűnt, hogy az úgyneve­zett tuvaszi forgalom esak az elmúlt hét végén kezdett ki­alakulni. — Időben megtettünk min­den intézkedést, hogy az áru­ellátásban hiányosság minél kisebb százalékban jelent­kezzen. Azt azonban máris megállapíthatjuk, hogy a nagykereskedelem nem tud­ja teljes egészében kielégíte­ni a kiskereskedelem igé­nyeit. Ezért a kiskereskede­lem kénytelen volt más me­gyék iparát felkeresni és megrendeléseket eszközölni olyan árukból, amelyekre a vásárlók a tavaszi hónapok­ban igényt tartanak. Ezen­kívül saját termeltetést is végez a kiskereskedelem, kü­lönösen konfekciós áruféle­ségekből. női, férfiruhákból, kabátokból és kosztümökből. — Mi a helyzet a ci­pói ronton? , — Cipőkben, női, férfi- és gyermekcipőkben is lesz ele­gendő választék. A cipőféle­ségekben javulás jelentkezik divat és forma szempontjá­ból. — Es a minőség? — Az utóbbi időben igen sok reklamációnk volt a ci­pőt vásárlók részéről. Na­gyon sók cipőt kellett visz- szavenni. Hogy lesz-e javu­lás az idén, azt előre meg­mondani nem lehet. Az ígé­ret megvan arra, hogy az ipar minőségileg is jobb ci­pőt gyártott, azonban a gya­korlat fogja megmutatni, hogy van-e tényleges javu­lás. — Mi var ható az ed­dig hiányzó cikkeknél? — Gyermek- és fíúöltö­nyök ellátása terén komoly hiányosságra lehet számíta­ni. Különösen az úgyneve­zett kamaszöltönyökben érezhető a hiány. A nyíregyházi kereskedel­met is érzékenyen érintette, hogy a Kaposvári Ruhagyár nem vállalt szerződéses szál­lítást. Férfi, gyermek és női laminált átmeneti kabátok­ban lesz még hiány. Ezeknél alapanyagprobléma van. Az ágyneműkben is jelentkezik némi hiányosság. Ezzel szem­ben szőnyegáruban jobb az ellátás az elmúlt évekhez vi­szonyítva. Az iparcikkek között első­sorban a női kerékpár az, ami nagy problémát okoz. a kereskedelemnek. Egysze­rűen nincs női kerékpár. — Hogyan alakulnak az árakf — A vásárlók bizonyara örömmel veszik, hogy egyes cikkekben a közeli hetekben árcsökkenések lesznek. Kü- . Ionosén férfi nyloningben és egyes méterárukban követke­zik be árcsökkenés. A tavasz tehát megérke­zett, ezzel együtt jelentkez­tek a kereskedelem ellátásá­nak gondjai is. A hiányossá­goktól eltekintve bizakodó a hangulat és remélik, hogy a tavaszi, nyári forgalmat mi­nél kisebb ..hibaponttal" tud­ják majd lebonyolítani Farkas Pál A nemzeti bizottságok megyénkben A Magyar Nemzeti Függet­lenségi Front 1944 december 3-án megjelent programjában felhívta a felszabadult ország­rész lakosságát: „...a demok­ratikus átalakulás biztosítá­sára községenként és váro­sonként a demokratikus pár­tok megbízottaiból és kipró­bált Hitler-eUenes hazafiak­ból nemzeti bizottságokat kell teremteni. A nemzeti bizottsá­gok a Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front helyi szervei, melyek egyesítik a demokra­tikus, hazafias erőket és veze­tik a harcot a demokratikus, népi Magyarországért.” Abu! a baloldal volt erősebb Másfél hónappal a front elvonulása után került sor az első nemzeti bizottság meg­választására megyénkben, s ez azonos volt Nyíregyháza nemzeti bizottságával. A me­gyei nb. december 17-én ala­kult a vármegyeházán, a me­gyei tanács épületében. Eb­ben képviselték «magukat a megalakult, vagy akkor ala­kuló pártok képviselői. Ott voltak Turóczi Zoltán evan­gélikus püspök, Békefíy Be­nő református lelkész, Rima- szombalhy ;Géza nyugalmazott pénzügyi igazgató, Kelemen László kereskedő, dr. Elekffy Lajos kórházigazgató főorvos. A nyíregyházi munkásság képviselőiként vettek részt az alakuló ülésen Pintér András, Fazekas János, Egri Sándor, Jeles László. Máchel Sándor, Sajben András és Henzseiy András. Ezen az ülésen ismertette dr. Erőss János, nyíregyházi ügyvéd, kirendelt megyei fő­ispán, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlést előkészítő bi­zottság kérése: azért is alakít­sák meg a nemzeti bizottságot Nyíregyházán és környékén, hogy annak tagjai megvá­laszthassák a nemzetgyűlésbe képviselőiket. A községi nemzeti bizottsá­gok csupán 1945 januárjában, illetve az év első felében ala­kultak csak meg. Létrejöttü­ket egyrészt a helyi pártszer­vezetek, vagy a közigazgatás járási funkcionáriusai kezde­ményezték. Élénkebb tevé­kenység csak ott bontakozott ki, ahol a vezetésben a bal­oldali erők túlsúlyba kerüllek. Egy Kévai-cibk Ezek a bizottságok Szabolcs legtöbb községében hónapokig az egyetlen államhatalmi és , államigazgatási szervek vol­tak. A front közeledtére a régi közigazgatási szervek működése egy csapásra meg­szűnt. A Horthy-reptiszer tisztviselői elmenekültek, vagy nem merték az első hetekben beleszólni a veze­tés ügyeibe. A megye sok községében jöttek össze a munkásmozgalmi múlttal rendelkezők, s alakították meg az államhatalom és a közigazgatás sokáig egyetlen szervét, a nemzeti bizottsá­got. i Az első hónapokban a leg­több helyen a még gyakorlat­lan, a közigazgatás ügyeiben járatlan községi emberek in­tézkedéseit jelentősen befo­lyásolták Szabolcsban a régi rend emberei. Volt viszont nem kevés olyan bizottság, amelyet a kommunisták ve­zettek, amely harcos szellem­ben működött. De a jellemző mégis más volt. A kormány székhelyén meg­jelenő debreceni Néplap ja­nuár 10-1 száma már élesen támadja a Szabolcs megyéi állapotokat. Ró>vai József az MKP állásfoglalását így fejti ki: „az ország több részén a reakció nem csak hogy szét­zúzva nincs, de egyenesen tá­mad és terpeszkedik. Sza­bolcs több járásában még mindig a régi rendszer embe­rei ülnek a helyükön. És nem csak a helyükön ülnek, hanem akadályozzák, hogy a demokratikus önkormányza­tok megalakuljanak...” Révai elvtársnak ez a cik­ke megállapítja, hogy kelle­nek a nemzeti bizottságok, amelyek a nép szervezett eret jéfe, a demokratikus pártok­ra támaszkodhatnak. „Aki azt állítja, hogy a nemzett bi zottságok már betöltötték tisztüket. , az meg akarja állítani a demokratikus át­alakulást " A cikk azért született, mert a sok helyen feltámadó régi közigazgatási emberek nem engedték kibontakozni a A társaságbeliek húsvét közeledtén, a régi emlékek­ről beszélgettek, a régi lo­csolásokról, régi csínytevé- sekx-ől; Szabolcsi emberek mind. illetve szatmáriak is meg beregiek is, ahogyan il­lik, ha különféle emlékeket kell összehasonlítani. Ilyes­féléket mondtak: AZ ELSŐ: Az én fiatalko­romban a legényeknek nem­igen volt pénzük locsoló par főmre. De meg nem is igen árullak a mi falunkban ilyesmit A legényék ' meg­lesték a lányokat — már ki- ki azt. amelyik tetszett ne­ki — és a kellő helyen eldu­gott tele vödör vizekkel' ön­tetlek nyakon. Sikoltozott a lány, de boldog is volt. mert inkább az volt szomorú, akit nem sikerült, így _ csu­romvizessé öntözni. Némely régebbi, kegyetlen szokás nyomán még olyat is csinál­tak. hogy megragadták a lányt, beleállították a kút mellé előre kikészített hom­bárba és húzták, húzták, zú­dították rá a vizet, áhogyan csak győzték. Egy-egy_ lány csuromvizessé öntözéséhez több legény is kellett. így összefogtak. Az a lány volt a boldog, akit többször is megöntöztek, míg végigsétált « falun. Igf dicsekedtek: VIDÁM HÚSVÉli EMLÉKEK NÉG Y LOCSOLÁS „Egy délután háromszor kel­lett átöltöznöm.” Nahát, gondoltuk mi ka­maszok, hadd öltözzetek át eggyel többször. Az ötletet az adta, hogy apám volt a tűzoltószertár kezelője, őre. nála volt a kulcs, a tűzoltó- köcsi pedig éppen a templom mellett állott. Éjjel öten be- lopóztunk. felszereltük, há­tul a kútba eresztettük a szívócsövét és reggel. ami­kor. a lányok a templomba gyülekezve, az orgonabokrok mellett csoportosultak, bará­taim hirtelen elkezdték pum­pálni a szivattyút én meg kifutottam az ajtón, kezem­ben a főcsővel és rájuk azt az iszonyú sugár vizet. Hű. micsoda sikoltozás volt! A MÁSODIK: Az én apám gondnok volt egy lánykollé- giumban. Anyám szákácsné. Ázon a régi húsvéton sok lány bennmaradt tanulni. Én kisfiú voltam, még _ is­kolába sem jártam. Anyám­nak eleinte tetszett, hogy locsolni akarok. „Csak men­jél, mondta, hozzál minél több tojást.” Egy óriási üvegbe vizet öntött, megilla­tosította egy kis parfőmmel, lekötötte egy darab gyolcs - csal a száját és mondta, in­dulják. Azt gondolta, isme­rősökhöz megyek. Én vi­szont egyenesen be a kollé­giumba. Hogyne adtak vol­na a gondnok kisfiának to­jást a lányok! A végén két lány ruháskosárban hozta utánam a sok himest. Én már nem bírtam volna. Így állítottam haza. Anyám ket- ségbeesett. „Kifosztottad sze­gény lányokat” — mondta. Egy darabig apámmal ta­nácskozott. hogy visszakül­di a tojásokat, ne mondják azt. hogy a gondnok és a Szakácsnő fia megzsarolta a bennlakókat. Apám azt mohdta, most már úgysem le­het kiválogatni, melyik lány melyik hímest adta. Inkább hívjuk meg őkét. így tör­tént, hogy felszeleteltük a sa­ját sonkánkat, jó ecetes hagymát csinált mellé anyám és estefelé nevető lányok gyűrűjében ünnepeltettem magam, akik nekem köszön­hették ezt a finom uzson­nát. A HARMADIK: A mi fia­talságunk ötlete hasonlít a spricnis csínyhez, de azért más volt, mi már 19 évesek voltuk barátainkkal. Egy permetezőgépet mostunk ki szépen, beíeöntöttük az egesz fiúgárda minden locsolóvizét — akkor már árultak ilyet nálunk. Volt vagy egy li­ter, mivel húszán voltunk. A húszféle illat kimondhatatla­nul büdös lett. de ezzel nem törődtünk. Későn volt akkor húsvét, már bimbóztak az orgonák. Hármán elbújtunk az orgonabokrok közt — a lányok nálunk is sterét- tek ott gyülekezni — és ami­kor már elég sokan voltunk, a 17 fiú bekerítette a nő­ket, mi meg fújtattuk, fújtat­tuk rájuk az édes permetek Nem js menekültek, esak áll­tak boldogon a tavaszi eső­ben, míg csak el nem fogyott a perlnezetőgép tartalma. A NEGYEDIK: Az én tör­ténetem egyidős a felszaba­dulással. Vad kedvünk volt az első szabad húsvéton, va­lami olyat akartunk kitalál­ni, ami egészen új. Álltunk a kocsma előtt, már férfifé­lék. Egyszer csak a kis szik- vízüzem vezetője egy talicskán arra tolt egy láda szódavizet. Hirtelen ötlettel felkaptam egyet és az első arra haladó lány nyakába eresztettem az egész tartalmát. Társaim egv pillanat alatt szétkapdoslák á többi üveget, megtelt a környék sivalkodással. A szikvizes tiltakozását jól megtoldott pénzzel törtük le és utasítottuk, hogy azonnal készítsen még egy ládával. Azért már érte mentünk. Volt egv komám, az megpró­bálta egy vidám özvegynek a szoknyája alá spriccelni a szódavizet, de persze, ha fel- fordíjjuk a szódásüveget, 'nem megy víz. belőle, csak a szénsav. Az Is nagyot szól persze, elég azt túlsikongat­ni. Estig elhasználtuk az öreg egész szénsavkészletét. Örökké emlékezetes húsvét lesz ez \ mi falunkban: szóda nélkül kellett inni a fröccsöt. tgnz) nemzeti bizottságokat. Ki kel] söpörni ezt a reakciót a köz- igazgatásból, az államélet b&l — adja ki Révai József a jel­szót. Különösen aktuális volt ez -megyénkre, ahol dzsentri közigazgatási réteg hallani sem akart demokratikus vál­tozásokról. !ialaroz»tok, intézkedések Sajben András a megyei nemzeti bizottság február 7-i ülésen a reakciós köztisztvi­selők kiebrudalására javasol­ja, hogy a jövőben a jegyzői és a szolgabírói .. inevezéseket terjesszék a nemzeti bizottság elé, amely dönt abban, hogy megbízható-e a jelölt, vagy nem. De mivel dr. Erőss fő­ispán volt a megyei admi­nisztráció vezetője, a nemzeti bizottság itt alig ért el ered­ményt. Csak egy év múlva, a nagy tömegtüntetések után lisztították meg a szabolcsi közigazgatást a legexponcn- sebb reakciós elemektől. Közben a nemzeti bizottság elnöke a kommunista Pálfi Ernő lett. Ekkor már sókat változott a -helyzet, de a bi­zottságban részt vevő pártok nem voltak egységesek, s ezért az a szerv nem tudott jelentős munkát kifejteni. Annál jobban dolgoztak » kommunista vezetés alatt ál­ló községi nemzeti bizottsá­gok. Működésük kiterjedt a i'alu éleiének jóformán min­den területére. Jogszabályal­kotó munkát végeztek, igaz­gatási feladatokat láttak el, a községek gazdasági életét szabályozták. Határoztak a közellátás, a közmunka, a ter­melés, a rendőrség megszer­vezéséről, s határozataik kö­telező érvényűek voltak az egész községre. Az ajaki bi­zottság például intézkedett arról, hogy a szegények tejet kapjanak, a városba élelmet küldjenek, s a volt jegyző el­len vizsgálatot indít. A kis- várdai nb. utasította a mező­őröket, hógy jelentsék, kinek nincs mégművelve a földje, azokkal eljártak. Erélyesen fellép a spekuláció, a lopás ellen — akit rajtakapnak, in­ternálják. Erélyes intézkedé­sekről tudunk az Ibrányi, gá- vai, s a tisza vas vári nemzeti bizottságok esetében is. Kü­lönösen a tiszavasvári nb. ha­tározatai felettek meg a har­cosság követelményének. Sal- lai Sándor, a bizottság kom­munista elnöke az alakuló ülésen bejelentette, hogy ha­tározataik mint a helyi szer­vek felett álló ellenőrző szerv akarata: megfellebbezhetet­len. Március 24-én olyan ren­delkezést adtak ki. hogy fi­zessék a birtokosok a mező- gazdasági cselédség járandó­ságait.’ Megalakítják a rend­őrség politikai osztályát, amely tőlük letartóztatási. in- lernálási jogot kapott. Rém­hírek terjesztői ellen lépnek fel. panamázúkat, részegeske- dőket büntetnek, felülvizsgál­ják a különböző társadalmi szerveket, hogy ,.a demokrá­cia szellemében járnak-e el”? \ kommunisták vezetésével Ml A reakció támadásai ellene­re is — mint láttuk — jelen­tős érdemeket szerzett Sza­bolcsban a nemzeti bizottsá­gok működése abban, hogy ' demokratizálási törekvéseink sikerrel járhassanak. A kom­munisták vezetésével nagy forradalmi erőt képviseltek. A népi szervek sorában a legát- fpgóbbak voltak, a legna­gyobb tömegeket mozgatták, tanították meg arra, hogy új módon léhét és kell vezetni a községeket, ki kéll építeni az új államhatalmat, amely már teljesen a dolgozóké. Kon ka Jstflsw s tm*

Next

/
Oldalképek
Tartalom