Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-13 / 61. szám
tfW. máreftrs IS. KELET-MAGYARORSZA« s. «Mas Útlevelünk A aagyes szamot vjseli, mert az idén alkotott törvényerejű rendeletek sorában a negyedik az Elnöki Tanács most megjelent útle- vélrendelete. Nem a nagy horderejű, nagy fontosságú alaprendeletek közé sorolják majd ezt a jogszabályt a paragrafusok értői, szakemberei, mégis figyelmet érdemel a .megszületése, mert az állampolgárok személyes ügyéről van szó. Mindannyiunkéról, hiszen éppen ez a rendelet mondja ki: minden magyar állepolgárnak joga van ahhoz, hogy útlevelet kapjon és külföldre utazzék, amennyiben a jogszabályokban meghatározott teltételeknek megtelel, Az utóbbi egy, másfél évtized helyes politikai gyakorlatának megfelelően már jó ideje ennek az elvnek az a.apján intézik a hatóságok az ütlevélügyeket. Magas 5/ mű jogszabályba foglalása tehát art jelenti, hogíy most mindenki számára megismer- hető paragrafusok révén „tör vény es’* formát kap a sok év alatt , kialakított és bevált g. az or lat. De sokkal fontosabb ennél a dolog elvi oldala: az, hogy' ezzel a * rendelettel is tovább szaporodnak az állampolgároknak törvényes jogokat adó és a jogok gyakorlását biztosító előírások, paragrafusok, kormányzati kötelezettségek. X., vagy Y. elvtárs közbenjárása, a „szóéi alista” összeköttetések reménye helyett tehát a törvény szelleme és betűje védi ügyünk, útlevelünk dolgainak mindenkire egyformán érvényes szabály szerinti intézését. Szóból ért a magyar — tartja a népny elv, s az utóbbi években a politika is igazodik ehhez: nevén nevezzük a dolgokat, hogy mindenki értse, miről van szó. Ez az elv tükröződik az. útlevél- ügyben szintén most megjelent kormányrendeletben is, amely, érthetően, világosán kimondja, kik kaphatnak és kiknek nem acjnak útlevelet. Mert természetes, hogy nem mindenkinek nyújthatjuk át a Magyar Népköztársaság címeres útlevelét. A közvélemény egyetértésével találkozik, hogy nem számíthat útlevélre a bűnöző, vagy az a személy, akinek külföldi tartózkodása sértené, veszélyeztetné államunk biztonságát, az állam, a társadalom magától értetődő önvédelme ez, mindenütt a világon tartalmaznak ilyen előírásokat az útlevélszabályok. Sok korábbi félreértést, meg nem értést tisztáz az a mondata a rendeletnek, amely a külföldi tartózkodás anyagi feltételeinek hiányát is az Útlevél kiadásának kizáró okai közé Sorolja. Sokan Utaztunk az elmúlt években — esztendőnként átlagosan egymillióan —s még többen szeretnénk. Az anyagi lehetőség azonban határt szab kívánalmainknak: egy bizonyos időszakban csak any- nyian utazhatunk, ahanyunk- nak jut az ország külföldi pénztartalékai bői, idegen valutáiból. Mert felelőtlenség lenne iires zsebbel Vpkvilág- ba ereszteni . a? embereket, menjenek, s szerezzenek maguknak dollárt, márkát, frankot, lírát, ahogy tudnak. A pénz nélkül utazó turista szánalmas látvány, szinte teljesen ki van szolgaitatva annak az országnak, amelybe érkezett, ha akarna sem tudna a Magyar Népköztársaság állampolgárához méltó magatartást tanúsítani, amelyet pedig immár az új rendelet paragrafusa megkövetel minden külföldre utazó hazánkfiától. Az Elnöki Tanács új törvényerejű rendeletével és a kormányrendelettel együtt a kormány hivatalos lapjában, a Magyar Közlönyben nyilvánosságra került, mindenki számára hozzáférhetővé vált az új jogszabály belügyminiszteri végrehajtási utasítása is. Az ügyek intézésének ez a nyilvános kezelése a Belügyminisztérium munkájának újabb területéről tünteti el a személyi kultusz éveiben mesterségesen kialakított misztikumot, újabb színt rajzol közéletünk terebélyesedő demokratizmusának sokszínű palettájára. A világgal való érintkezésünkét, külföldi 'útjainkat könnyíti, segíti ez a rendelet, azt az elvet szolgálja, amelyet kormányunk kövét: az országok, a népek közötti kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére törekszünk. A külföldi utazások hozzásegítenek bennünket. hogy jobban megismerjük a „szomszéd rétjét”, amely távolról nézve mindig zöldebb, jobb. reálisabb összehasonlításunk legyen, hol állunk a 1 világban. Sokan éltek és élnek azzal, hogy kormányzatunk zöld utat nyitott a külföldi utazásoknak. Ezt segítik elő a most megjelent új jogszabályok. Sz. G. Nemcsak a háztartás «Ü Pályaválasztás lányoknak Hí! Érettségi után csak íróasztal ? fi Hagyományos női szakmák „Válaszút előtt' áll a lányom — panaszkodott egy ismerősöm. — Vagy itthon marad háztartást vezetni, vagy gyorsan férjhez megy.” Paradoxon ez. Különösen nálunk, 1970-ben. Hiszen a pályaválasztás joga lányok és fiúk számára egyformán adott. Csupán a lehetőségekkel van probléma könnyebb a I i tiknak.,. Általános és középiskoláinkban évente közel any- nyi lány végez, mint fiú. „A fiúknak könnyű dolguk van — olvastam neinreg egy beszámolóban, — hiszen, ha nem mennek egyetemre, főiskolára, 285 szakma között válogathatnak.” És a lányok? Erről nem esett szó. Az igazság az, hogy lehetőségeik eléggé korlátozottak, A 285 szakma közül, amelyet Magyarországon bárki elsajátíthat. mindössze 19 van, amely kizárólag női szakmákból áll. És csak 66 koedukált szakmát ismer az oktatás. A többi száz (nyugodtan hozzátehetjük a 66-ot is, amelyet elvileg fiúk és lányok is választhatnak) a fjük privilégiuma. A 19 hagyományos női szakma viszont évek óta telített. Minden tavasszal ezer és ezer felvételi kérelem érkezik vissza a feladóhoz a ruha-, a textil-, vagy a szolgáltatóipar szakmunkásképző-intézeteitől. S ezek a lányok nézhetnek valami más után. A megoldást a lehetőségek jobb propagálásában, a páljgyálá$£tósi Jgtnács^ilás munkájának .. • kiszélesítésében, a pályaalkalmassági vizsgáló intézetek elterjesztésében kell keresni. Változnak a ..nem nőies szakmák“ Az elmúlt év elején egy fiuknak es lányoknak is szakmát adó intézetünk vezetője mondta, hogy túl kevés a lányjelentkező, s ami van, az sem a légmegfelelőbb összetételű. Ö abban látja az okot, hogy tíz-tizenöt évvel ezelőtt túlságosan erőszakolt, alapjaiban helytelen intézkedésekkel próbáltunk olyan szakmákra megtanítani nőket, amelyek biológiailag, de fizikailag is teljesen férí'iszakmák voltak. Azóta sok minden megváltozott. Még azok a „nem nőies pályák” is, elsősorban az automatizálás, a nagyarányú gépesítés következtében. Csak a nézet maradt a régi. S ezt valahogyan meg kell változtatni. Ezért nem hirdetnek, de nem is vesznek fel lányokat a kizárólagos férfiszakmák elsajátítására, például vasöntőnek vagy bányásznak. De felvennének, ha lenne jelentkező például marósnak lányokat is. Tény persze, hogy régen ez a nehéz fizikai munkák közé tartozott. Csakhogy nagyon kevesen tudnak arról, hogy ma már a marásnak egy válfaja, a pantográf marás ülve végezhető, egyenesen nőies munka. De jelentkezés hiányában nagyreszt ezt is férfiak végzik. Járni a hivatalokat? Van egy másik oka a női pályaválasztás manapság tapasztalható visszásságának. A TÍZÉI* válasza: Miéri nincs nénid brikett? Olvasóink közül többen fordultak hozzánk azzal a kérdéssel, hogy mi lehet az oka annak, hogy az utóbbi időkben a T ÜZjSP-telepek en nem árusítanak német brikettet, A kérdést továbbítottuk a TÜZÉP illetékes osztályához, ahonnan a következő választ kaptuk: — Való tény, hogy hat-— hét éve telepünkre nem szállítanak német .brikettet. Ennek az a magyarázata, hogy a német brikettszén meny- nyisegéfe teljes egészében Budapestnek van szüksége. Az is igaz, hogy ebben az évben megemelték a német brikett behozatalának meny- nyiségét és ezért fordultak elő. panaszok, hogy' miért nem lehet vásárolni még most sem német brikettet. Az ok ugyanaz. A felemelt mennyiségre is szüksége van Budapestnek. Kárpótlásul a német brikett helyett felemelt meny* nyiségben kap Szabol cs- Szatmár megye különböző borsodi jó minőségű szeneket Német brikettre tehát ezután sem számíthat a vásárlóközönség Nyíregyházán. v. p. Bérház a Toldi utcán A lap megírta, az illetékes válaszol Utcák problémái A Kelet-Magyarország 1970 II. hó 18-i Fórum rovatában „Utcák problémai” címmel megjelent panaszokra vonatkozóan az alábbiakat közöljük: A Lajos a. és a Hunyadi utcai lakosok problémája szakosztályunk előtt ismert es annak megoldására többször megpróbáltunk intézkedést team. Nemcsak ígéretet tettünk többször a hely reá]- Lítás megoldására, hanem az elmúlt év decemberében az utca rendezését a lehetőségekhez képest elvégeztek. Sajnos hiába történik esetleg hetenként is a karban- tartas, mart csapadékos, esős időben 1—2 nap alatt újra a régi állapotok uralkodnakA nyílt csapadékcsatornák, árkok karbantartása az érdekelt tulajdonosok feladata. Nem tartozik szakosztályunk feladatkörébe a csapadékvíz-levezető árkok lletveuinilliós termelési érték Borpalackozás Nyírbátorban A VOSZK rövidítés a Szövetkezeti Kereskedelmi, ipari és Szolgáltató Vállalat neve. Megyénkben is van egy telepük, a nyírbátori palackozóüzem. Viszonylag rövid múltra teikimthetoek vissza a nyírbátoriak. 1964-ben telepítették Miskolcról Nyírbátorba az üzemeit. A nyírbátori telepítésnek két oka is volt. Egyrészt, új munkalehetőségeket teremtettek — amjt a tanács is üdvözölt —, másrészt a szabolcsi. szatmári alma- és szil vatermelő vidékre került a palackozóüzem. így a szövetkezeti szeszfőzdékből lerövidült a szállítási távolság, majd palackozás után a kiszállításoknál Is rövjdebb úton érhetik el a szövetkezeteiket. Egyébként nem csak pálinkapalackozásra rendezkedtek be, a legújabb profil a borpaladkozást !R lehetővé teszi. • Az évek során egyre korszerűsödött a 28 emberrel induló, mintegy 10 millió forintos termelési értéket adó üzem. Ma már százon felül van a javarészt női dolgozók szama, s a tenne lesi értékük megközelíti a 70 milliót. A közelmúltban fejeződött be az üzem felújítása, melynek során nem csak a berendezéseket cserélték ki. hanem a munkakörülményeken is ja* vitattak;' A beruházásra, fejlesztésre fordított összeg eléri a 3 milliót, amelyből szinte teljesen újjáépítették a szociális épületet, illetve kibővítették, hogy korszerű ötoző és fürdő várja a dolgozókat. A nyírbátori telep olyan önállósággal •rendelkezik, ami üzemegység! rangnak felel ntog, Hatáskörébe tartozik a könyvelés, a létszám- és bér- gazdálkodás, emellett önálló üzletkötési joguk is van. A fejlesztési alap egy része felett szintéin ók döntenek. Nagyobb ag önállósága az üzemi szakszervezetnek is, amelyik a segélyalap feloszlásáról, a kulturális es jóléti célokra fordítható összegekről dönt. Az üzem későbbi fejlesztésének is megvannak as alapjai. Üj beruházások nélkül, a létszám emelésével, valamint a gépek kapacitásának jobb k)hasznalásá\ a 1 további 20—30 millióval növelhetik a termelési értéket. (I b.l 19tU decemberében költőitek a lakók a Toldi utca 85— 87—89. számú bérházba. A nápjainkig eltelt. idő > egy épület életében nem jelentős, mégis ha az ember belép ide, olyan érzése támad, mintha sokkal régebbi építésű lenne, hiszen annyira megviselt, de inkább elhanyagolt, ápolatlan a lépcsőháza, mintha nem is volna gazdája. Bedig v*n, hiszen a ház kezelője az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat és van házfelügyelője ís. Felvetődik a kérdés: akkor mégis mivel lehet magyarázni a lakók sok panaszát? Hogy csak néhányat említsünk: a lépcsőházat nem takarítják rendszeresen, hetente legfeljebb egyszer le- pr.pri'-r d*> a kfivez»t Elmosása az ablakok megtisztí- lasu. vagy a aonúlok letörlése csak ritkaságszámba mt, . A lépcsőim higiéniáját nagyban rontja az új divat, amely egy bérfew viszonylatában elképzelhetetlen- állattartás a lépcsőházban. Ugyanez vád a mosókonyhában és a szárítóhelyl- gégben (Annak ellenére, hogy a 40 családnak az említett helyiségek Igen hiányoznak.) De ahhoz, hogy azok rendeltetésszerűen használhatók legyenek, először ki kellene festeni, takarítani és lé kellene burkolni. A szeméttárolás sem megfelelő. Különös kellemetlenséget jelent a földszinten lakóknak az, hogy szinte közvetlenül az ablakuk alatt helyezik el a kukaedényeket Korábban sokkal kedvezőbb volt az, hogy azokat a „csatorna partján” tartották. É panaszok orvoslására egészségügyi szempontból lenne szükség, de vannak sajnos egyéb zavaró és bosszantó körülmények is. A lépcsőházi világítás rendkívül hiányos. Általában a pihenőkön nem ég a villany, de ha ég, akkor, éjjel-nappal, addig, míg a villanykörte ki nem ég. vagy azt erőszakkal el nem oltják. A villanyórát és a telefonvezetéket őrző szekrényeket szinte állandóan felfeszítik, a biztosító gombot kinyomjak, a vezetéket megrongálják. A házirend szerint a bejárati ajtót éjszakára be kellene zárni, amely szintén nem történik meg, így előfordul, hogy éjszaka il- lg* Airt pl <*T) a lépcsőházban, nyitogatják az ajtókat. Énnek a hanyagságnak már konkrét jele ie megmutatkozott, hiszen az A MÉM közzétette az elavult gépek újabb listáját utóbbi időben S kerékpár tűnt el a házból. Sok kellemetlenséget okoznak a lakótársaiknak azok, akin az együttélés írott és íratlan szabályait a legcsekélyebb mértékben sem veszik figyelembe. es azt csinálnak, amit akarnak. Az udvaron elég jelentős költséggel és sok munkával parkosítást végeztek, a gyermekeknek játszási lehetőséget biztosítottak. Sajnos. ez is csak ideig-órá.ig töltötte be hivatását, hiszen s szülői felügyelet .nélkül játszó gyerekek a fákat, díszcserjéket kitörték, a padokat megrongálták. E panaszok már nem mai keletűek, és az okok is csak részben háríthatok az illetékesekre. Egy azonban bizonyos; ha olyan a házfelügyelő, aki érvényt tud szerezni a házirendben előírtaknak, és aki maga is megtartja és megköveteli á bérházi fegyelmet, akkor ezek » panaszok megszűnhetnek- És hogy ez bekövetkezzék a Toldj utca’ 85—67—89 számú bérházban, ahhoz, az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat sürgős intézkedésére lenne szükség. Soltész Ágnes karbantartása. A Pacsirta utcai lakeeok kérelmét lehetőségeinkhez képest mar több ízben teljesítettük, a probléma körülbelül ugyanaz, mint a Hunyadi utcán, ugyanis a helyreállítást követő 1—2 napon belül a járművek ismételten tönkrevágják az utat. Aszfalttal történő kialakításra a közeljövőben nem kerül sor, ugyanis a rendezési terv szerint a Pacsirta utca megszűnik. Fentiekhez kapcsolódik a Kéményseprő utcai lakosok kérésé, melyet a lakosok elképzelése szerint salak hiányában egy-egy alkalommal történő salakszallítással megoldani nem tudunk. Sa- lakot a város területen lévő vállalatok részünkre biztosítani nem tudnak, tehát annak beszerzése az idő haladtával körülményesebb lesz, mint bármi más útépítési anyag beszerzése. Nyíregyházi Váróéi Tanács VB építési és közlekedési osztálya A parlament márciusi ülésszakán szóba kerültek a „kifutó", lassan elhasználódó gépek; ezeknek elavulási határidejét most a MÉM újabb közleménye pontosan meghatározza. (Korábban a minisztérium már adott ki egy, a mostanihoz hasonló géplistát. Az érvényben levő rendelkezések szerint a géplistán feltüntetett évben az említett típusok pótalkatrészeire járó huszonhárom százalékos ártámogatás megszűnik). Ilyen elavulófélhen lévő berendezésnek számit palásul a Zetor 35 K traktor, amely a „korszerűtlen” minősítést 1971-ben kapja meg. Ebbél « géptípusból „fénv- W érában” tízezret használtak a hazai mezősa-teasáei üzemek. A Tüetor 3011-0* ♦eaktor 19^3-hATv »»ámítható maid az elavult erőgépek közé, az MTZ—5M és h traktorok pedig, amelyekből még jelenleg is sokat tartanak üzemben, 1974-ben használódnak el. 1972-ben szűnik majd meg a? ártámogatás az SZK—3-as gabona- kombájnok alkatrészeire. Ezekből az arató-cséplőkből jelenleg négyezret használnak. A géplista kiadásával egy- időben a MÉM illetékesei hangsúlyozták, hogy az elavulj berendezések helyére új, nagyoblb teljesítményű es gazdaságosabban használható jepeket bocsátanak a mezőgazdasági nagyüzemek rendelkezésére. a régi traktorok helyett lehetőleg ugyanattól a gyártól szereznek he Új, sokkal korszerűbb erőgépeket, Ilyen pé’dáu’azMTZ 50.OS és később a 80-as típus. A zeterok ko-—’ibb .változata,. g* 56n-es már idén forgalomba karai Ugyanis még mélyebben veri gyökeret, ami nem tizenöt de évszázados „munka” eredménye, az „érettségi egyenlő íróasztal” fogalom. Az érettségizett lány, ha nem jelentkezik, vagy nem veszik fel továbbtanulni — márpedig érettségizett lány egyre több van, a gimnáziumi tanulók 70 százaléka lány — nem, vagy csak a legritkább esetben tanul szakmát. Ehelyett a hivatalokat járja, íróasztal után szimatol. Pedig nyitva áll előttük, érettségizettek előtt egyenesen sarkig tárva, az a bizonyos 66 szakma, amelyeket, nyugodtan le lehet írni, a végzős lánytanulók nem is ismernek. És itt, ha lelíet a megalakítandó Megyei Pályaválasztási Tanácsadónak tanácsot adni, akkor az az, hogy i jövendő munkájukban különös tekintettel legyen a lányokra. Hogy azok egy percig se álljanak tanácstalanul á válaszút előtt. Horváth S. János
