Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-13 / 61. szám

tfW. máreftrs IS. KELET-MAGYARORSZA« s. «Mas Útlevelünk A aagyes szamot vjseli, mert az idén alkotott tör­vényerejű rendeletek sorá­ban a negyedik az Elnöki Tanács most megjelent útle- vélrendelete. Nem a nagy horderejű, nagy fontosságú alaprendeletek közé sorolják majd ezt a jogszabályt a pa­ragrafusok értői, szakembe­rei, mégis figyelmet érdemel a .megszületése, mert az ál­lampolgárok személyes ügyé­ről van szó. Mindannyiunké­ról, hiszen éppen ez a ren­delet mondja ki: minden ma­gyar állepolgárnak joga van ahhoz, hogy útlevelet kap­jon és külföldre utazzék, amennyiben a jogszabályok­ban meghatározott teltéte­leknek megtelel, Az utóbbi egy, másfél év­tized helyes politikai gya­korlatának megfelelően már jó ideje ennek az elvnek az a.apján intézik a hatóságok az ütlevélügyeket. Magas 5/ mű jogszabályba foglalása tehát art jelenti, hogíy most mindenki számára megismer- hető paragrafusok révén „tör vény es’* formát kap a sok év alatt , kialakított és bevált g. az or lat. De sokkal fontosabb en­nél a dolog elvi oldala: az, hogy' ezzel a * rendelettel is tovább szaporodnak az ál­lampolgároknak törvényes jogokat adó és a jogok gya­korlását biztosító előírások, paragrafusok, kormányzati kötelezettségek. X., vagy Y. elvtárs közbenjárása, a „szó­éi alista” összeköttetések re­ménye helyett tehát a tör­vény szelleme és betűje vé­di ügyünk, útlevelünk dolgai­nak mindenkire egyformán érvényes szabály szerinti in­tézését. Szóból ért a magyar — tartja a népny elv, s az utób­bi években a politika is iga­zodik ehhez: nevén nevezzük a dolgokat, hogy mindenki értse, miről van szó. Ez az elv tükröződik az. útlevél- ügyben szintén most megje­lent kormányrendeletben is, amely, érthetően, világosán kimondja, kik kaphatnak és kiknek nem acjnak útlevelet. Mert természetes, hogy nem mindenkinek nyújthatjuk át a Magyar Népköztársaság cí­meres útlevelét. A közvéle­mény egyetértésével találko­zik, hogy nem számíthat út­levélre a bűnöző, vagy az a személy, akinek külföldi tar­tózkodása sértené, veszélyez­tetné államunk biztonságát, az állam, a társadalom ma­gától értetődő önvédelme ez, mindenütt a világon tartal­maznak ilyen előírásokat az útlevélszabályok. Sok korábbi félreértést, meg nem értést tisztáz az a mondata a rendeletnek, amely a külföldi tartózkodás anya­gi feltételeinek hiányát is az Útlevél kiadásának kizáró okai közé Sorolja. Sokan Utaztunk az elmúlt években — esztendőnként átlagosan egymillióan —s még töb­ben szeretnénk. Az anyagi le­hetőség azonban határt szab kívánalmainknak: egy bizo­nyos időszakban csak any- nyian utazhatunk, ahanyunk- nak jut az ország külföldi pénztartalékai bői, idegen va­lutáiból. Mert felelőtlenség lenne iires zsebbel Vpkvilág- ba ereszteni . a? embereket, menjenek, s szerezzenek ma­guknak dollárt, márkát, frankot, lírát, ahogy tudnak. A pénz nélkül utazó turista szánalmas látvány, szinte teljesen ki van szolgaitatva annak az országnak, amely­be érkezett, ha akarna sem tudna a Magyar Népköztár­saság állampolgárához méltó magatartást tanúsítani, ame­lyet pedig immár az új ren­delet paragrafusa megköve­tel minden külföldre utazó hazánkfiától. Az Elnöki Tanács új tör­vényerejű rendeletével és a kormányrendelettel együtt a kormány hivatalos lapjában, a Magyar Közlönyben nyil­vánosságra került, mindenki számára hozzáférhetővé vált az új jogszabály belügymi­niszteri végrehajtási utasítá­sa is. Az ügyek intézésének ez a nyilvános kezelése a Belügyminisztérium munká­jának újabb területéről tün­teti el a személyi kultusz éveiben mesterségesen kiala­kított misztikumot, újabb színt rajzol közéletünk tere­bélyesedő demokratizmusá­nak sokszínű palettájára. A világgal való érintkezé­sünkét, külföldi 'útjainkat könnyíti, segíti ez a rendelet, azt az elvet szolgálja, ame­lyet kormányunk kövét: az országok, a népek közötti kapcsolatok sokoldalú fejlesz­tésére törekszünk. A külföl­di utazások hozzásegítenek bennünket. hogy jobban megismerjük a „szomszéd rétjét”, amely távolról néz­ve mindig zöldebb, jobb. reá­lisabb összehasonlításunk legyen, hol állunk a 1 világ­ban. Sokan éltek és élnek azzal, hogy kormányzatunk zöld utat nyitott a külföldi utazásoknak. Ezt segítik elő a most megjelent új jogsza­bályok. Sz. G. Nemcsak a háztartás «Ü Pályaválasztás lányoknak Hí! Érettségi után csak íróasztal ? fi Hagyományos női szakmák „Válaszút előtt' áll a lá­nyom — panaszkodott egy ismerősöm. — Vagy itthon marad háztartást vezetni, vagy gyorsan férjhez megy.” Paradoxon ez. Különösen nálunk, 1970-ben. Hiszen a pályaválasztás joga lányok és fiúk számára egyformán adott. Csupán a lehetőségek­kel van probléma könnyebb a I i tiknak.,. Általános és középisko­láinkban évente közel any- nyi lány végez, mint fiú. „A fiúknak könnyű dolguk van — olvastam neinreg egy be­számolóban, — hiszen, ha nem mennek egyetemre, fő­iskolára, 285 szakma között válogathatnak.” És a lányok? Erről nem esett szó. Az igaz­ság az, hogy lehetőségeik eléggé korlátozottak, A 285 szakma közül, amelyet Ma­gyarországon bárki elsajátít­hat. mindössze 19 van, amely kizárólag női szakmákból áll. És csak 66 koedukált szak­mát ismer az oktatás. A töb­bi száz (nyugodtan hozzáte­hetjük a 66-ot is, amelyet el­vileg fiúk és lányok is vá­laszthatnak) a fjük privilé­giuma. A 19 hagyományos női szakma viszont évek óta te­lített. Minden tavasszal ezer és ezer felvételi kérelem ér­kezik vissza a feladóhoz a ruha-, a textil-, vagy a szol­gáltatóipar szakmunkáskép­ző-intézeteitől. S ezek a lá­nyok nézhetnek valami más után. A megoldást a lehető­ségek jobb propagálásában, a páljgyálá$£tósi Jgtnács^ilás munkájának .. • kiszélesítésé­ben, a pályaalkalmassági vizsgáló intézetek elterjesz­tésében kell keresni. Változnak a ..nem nőies szakmák“ Az elmúlt év elején egy fiuknak es lányoknak is szakmát adó intézetünk ve­zetője mondta, hogy túl ke­vés a lányjelentkező, s ami van, az sem a légmegfele­lőbb összetételű. Ö abban látja az okot, hogy tíz-ti­zenöt évvel ezelőtt túlságo­san erőszakolt, alapjaiban helytelen intézkedésekkel próbáltunk olyan szakmák­ra megtanítani nőket, ame­lyek biológiailag, de fizikai­lag is teljesen férí'iszakmák voltak. Azóta sok minden megváltozott. Még azok a „nem nőies pályák” is, első­sorban az automatizálás, a nagyarányú gépesítés követ­keztében. Csak a nézet ma­radt a régi. S ezt valaho­gyan meg kell változtatni. Ezért nem hirdetnek, de nem is vesznek fel lányokat a kizárólagos férfiszakmák elsajátítására, például vasön­tőnek vagy bányásznak. De felvennének, ha lenne jelent­kező például marósnak lá­nyokat is. Tény persze, hogy régen ez a nehéz fizikai munkák közé tartozott. Csakhogy nagyon kevesen tudnak arról, hogy ma már a marásnak egy válfaja, a pantográf marás ülve vé­gezhető, egyenesen nőies munka. De jelentkezés hiá­nyában nagyreszt ezt is fér­fiak végzik. Járni a hivatalokat? Van egy másik oka a női pályaválasztás manapság ta­pasztalható visszásságának. A TÍZÉI* válasza: Miéri nincs nénid brikett? Olvasóink közül többen fordultak hozzánk azzal a kérdéssel, hogy mi lehet az oka annak, hogy az utóbbi időkben a T ÜZjSP-telepek en nem árusítanak német bri­kettet, A kérdést továbbítottuk a TÜZÉP illetékes osztályához, ahonnan a következő vá­laszt kaptuk: — Való tény, hogy hat-— hét éve telepünkre nem szál­lítanak német .brikettet. En­nek az a magyarázata, hogy a német brikettszén meny- nyisegéfe teljes egészében Budapestnek van szüksége. Az is igaz, hogy ebben az évben megemelték a német brikett behozatalának meny- nyiségét és ezért fordultak elő. panaszok, hogy' miért nem lehet vásárolni még most sem német brikettet. Az ok ugyanaz. A felemelt mennyiségre is szüksége van Budapestnek. Kárpótlásul a német bri­kett helyett felemelt meny* nyiségben kap Szabol cs- Szatmár megye különböző borsodi jó minőségű szeneket Német brikettre tehát ez­után sem számíthat a vásárlóközönség Nyíregyhá­zán. v. p. Bérház a Toldi utcán A lap megírta, az illetékes válaszol Utcák problémái A Kelet-Magyarország 1970 II. hó 18-i Fórum rovatában „Utcák problémai” címmel megjelent panaszokra vonat­kozóan az alábbiakat közöl­jük: A Lajos a. és a Hunyadi utcai lakosok problémája szakosztályunk előtt ismert es annak megoldására több­ször megpróbáltunk intézke­dést team. Nemcsak ígéretet tettünk többször a hely reá]- Lítás megoldására, hanem az elmúlt év decemberében az utca rendezését a lehetősé­gekhez képest elvégeztek. Sajnos hiába történik eset­leg hetenként is a karban- tartas, mart csapadékos, esős időben 1—2 nap alatt újra a régi állapotok uralkodnak­A nyílt csapadékcsatornák, árkok karbantartása az ér­dekelt tulajdonosok felada­ta. Nem tartozik szakosztá­lyunk feladatkörébe a csa­padékvíz-levezető árkok lletveuinilliós termelési érték Borpalackozás Nyírbátorban A VOSZK rövidítés a Szö­vetkezeti Kereskedelmi, ipa­ri és Szolgáltató Vállalat ne­ve. Megyénkben is van egy telepük, a nyírbátori palac­kozóüzem. Viszonylag rövid múltra teikimthetoek vissza a nyírbátoriak. 1964-ben tele­pítették Miskolcról Nyírbá­torba az üzemeit. A nyírbátori telepítésnek két oka is volt. Egyrészt, új munkalehetőségeket teremtet­tek — amjt a tanács is üd­vözölt —, másrészt a szabol­csi. szatmári alma- és szil vatermelő vidékre került a palackozóüzem. így a szö­vetkezeti szeszfőzdékből lerö­vidült a szállítási távolság, majd palackozás után a ki­szállításoknál Is rövjdebb úton érhetik el a szövetke­zeteiket. Egyébként nem csak pálinkapalackozásra rendez­kedtek be, a legújabb profil a borpaladkozást !R lehetővé teszi. • Az évek során egyre kor­szerűsödött a 28 emberrel induló, mintegy 10 millió fo­rintos termelési értéket adó üzem. Ma már százon felül van a javarészt női dolgozók szama, s a tenne lesi értékük megközelíti a 70 milliót. A közelmúltban fejeződött be az üzem felújítása, melynek során nem csak a berendezé­seket cserélték ki. hanem a munkakörülményeken is ja* vitattak;' A beruházásra, fej­lesztésre fordított összeg el­éri a 3 milliót, amelyből szinte teljesen újjáépítették a szociális épületet, illetve kibővítették, hogy korszerű ötoző és fürdő várja a dolgo­zókat. A nyírbátori telep olyan önállósággal •rendelkezik, ami üzemegység! rangnak felel ntog, Hatáskörébe tartozik a könyvelés, a létszám- és bér- gazdálkodás, emellett önálló üzletkötési joguk is van. A fejlesztési alap egy része fe­lett szintéin ók döntenek. Na­gyobb ag önállósága az üzemi szakszervezetnek is, amelyik a segélyalap feloszlásáról, a kulturális es jóléti célokra fordítható összegekről dönt. Az üzem későbbi fejleszté­sének is megvannak as alapjai. Üj beruházások nél­kül, a létszám emelésével, valamint a gépek kapacitásá­nak jobb k)hasznalásá\ a 1 to­vábbi 20—30 millióval növel­hetik a termelési értéket. (I b.l 19tU decemberében költői­tek a lakók a Toldi utca 85— 87—89. számú bérházba. A nápjainkig eltelt. idő > egy épület életében nem jelentős, mégis ha az ember belép ide, olyan érzése támad, mintha sokkal régebbi építé­sű lenne, hiszen annyira megviselt, de inkább elha­nyagolt, ápolatlan a lépcső­háza, mintha nem is volna gazdája. Bedig v*n, hiszen a ház kezelője az Ingatlanke­zelő és Közvetítő Vállalat és van házfelügyelője ís. Felve­tődik a kérdés: akkor mégis mivel lehet magyarázni a lakók sok panaszát? Hogy csak néhányat em­lítsünk: a lépcsőházat nem takarítják rendszeresen, he­tente legfeljebb egyszer le- pr.pri'-r d*> a kfivez»t Elmo­sása az ablakok megtisztí- lasu. vagy a aonúlok letör­lése csak ritkaságszámba mt, . A lépcsőim higiéniá­ját nagyban rontja az új divat, amely egy bérfew vi­szonylatában elképzelhetet­len- állattartás a lépcsőház­ban. Ugyanez vád a mosó­konyhában és a szárítóhelyl- gégben (Annak ellenére, hogy a 40 családnak az em­lített helyiségek Igen hiá­nyoznak.) De ahhoz, hogy azok rendeltetésszerűen hasz­nálhatók legyenek, először ki kellene festeni, takarítani és lé kellene burkolni. A szeméttárolás sem meg­felelő. Különös kellemetlen­séget jelent a földszinten la­kóknak az, hogy szinte köz­vetlenül az ablakuk alatt he­lyezik el a kukaedényeket Korábban sokkal kedvezőbb volt az, hogy azokat a „csa­torna partján” tartották. É panaszok orvoslására egész­ségügyi szempontból lenne szükség, de vannak sajnos egyéb zavaró és bosszantó körülmények is. A lépcsőhá­zi világítás rendkívül hiá­nyos. Általában a pihenőkön nem ég a villany, de ha ég, akkor, éjjel-nappal, addig, míg a villanykörte ki nem ég. vagy azt erőszakkal el nem oltják. A villanyórát és a telefonvezetéket őrző szek­rényeket szinte állandóan felfeszítik, a biztosító gom­bot kinyomjak, a vezetéket megrongálják. A házirend szerint a bejárati ajtót éjsza­kára be kellene zárni, amely szintén nem történik meg, így előfordul, hogy éjszaka il- lg* Airt pl <*T) a lépcsőházban, nyitogatják az ajtókat. Énnek a hanyagság­nak már konkrét jele ie megmutatkozott, hiszen az A MÉM közzétette az elavult gépek újabb listáját utóbbi időben S kerékpár tűnt el a házból. Sok kelle­metlenséget okoznak a lakó­társaiknak azok, akin az együttélés írott és íratlan szabályait a legcsekélyebb mértékben sem veszik fi­gyelembe. es azt csinálnak, amit akarnak. Az udvaron elég jelentős költséggel és sok munkával parkosítást végeztek, a gyer­mekeknek játszási lehetősé­get biztosítottak. Sajnos. ez is csak ideig-órá.ig töltötte be hivatását, hiszen s szülői felügyelet .nélkül játszó gye­rekek a fákat, díszcserjéket kitörték, a padokat megron­gálták. E panaszok már nem mai keletűek, és az okok is csak részben háríthatok az illeté­kesekre. Egy azonban bizo­nyos; ha olyan a házfelügye­lő, aki érvényt tud szerezni a házirendben előírtaknak, és aki maga is megtartja és megköveteli á bérházi fe­gyelmet, akkor ezek » pa­naszok megszűnhetnek- És hogy ez bekövetkezzék a Toldj utca’ 85—67—89 számú bérházban, ahhoz, az Ingat­lankezelő és Közvetítő Vál­lalat sürgős intézkedésére lenne szükség. Soltész Ágnes karbantartása. A Pacsirta utcai lakeeok kérelmét lehetőségeinkhez képest mar több ízben telje­sítettük, a probléma körül­belül ugyanaz, mint a Hu­nyadi utcán, ugyanis a hely­reállítást követő 1—2 napon belül a járművek ismételten tönkrevágják az utat. Asz­falttal történő kialakításra a közeljövőben nem kerül sor, ugyanis a rendezési terv sze­rint a Pacsirta utca megszű­nik. Fentiekhez kapcsolódik a Kéményseprő utcai lakosok kérésé, melyet a lakosok el­képzelése szerint salak hi­ányában egy-egy alkalom­mal történő salakszallítással megoldani nem tudunk. Sa- lakot a város területen lévő vállalatok részünkre bizto­sítani nem tudnak, tehát an­nak beszerzése az idő halad­tával körülményesebb lesz, mint bármi más útépítési anyag beszerzése. Nyíregyházi Váróéi Tanács VB építési és közlekedési osztálya A parlament márciusi ülésszakán szóba kerültek a „kifutó", lassan elhasználódó gépek; ezeknek elavulási ha­táridejét most a MÉM újabb közleménye pontosan megha­tározza. (Korábban a minisz­térium már adott ki egy, a mostanihoz hasonló géplis­tát. Az érvényben levő ren­delkezések szerint a géplis­tán feltüntetett évben az említett típusok pótalkatré­szeire járó huszonhárom százalékos ártámogatás meg­szűnik). Ilyen elavulófélhen lévő berendezésnek számit palás­ul a Zetor 35 K traktor, amely a „korszerűtlen” mi­nősítést 1971-ben kapja meg. Ebbél « géptípusból „fénv- W érában” tízezret használ­tak a hazai mezősa-teasáei üzemek. A Tüetor 3011-0* ♦eaktor 19^3-hATv »»ámítható maid az elavult erőgépek közé, az MTZ—5M és h traktorok pedig, amelyekből még jelenleg is sokat tarta­nak üzemben, 1974-ben hasz­nálódnak el. 1972-ben szű­nik majd meg a? ártámoga­tás az SZK—3-as gabona- kombájnok alkatrészeire. Ezekből az arató-cséplőkből jelenleg négyezret használ­nak. A géplista kiadásával egy- időben a MÉM illetékesei hangsúlyozták, hogy az el­avulj berendezések helyére új, nagyoblb teljesítményű es gazdaságosabban használha­tó jepeket bocsátanak a me­zőgazdasági nagyüzemek ren­delkezésére. a régi trakto­rok helyett lehetőleg ugyan­attól a gyártól szereznek he Új, sokkal korszerűbb erőgé­peket, Ilyen pé’dáu’azMTZ 50.OS és később a 80-as tí­pus. A zeterok ko-—’ibb .változata,. g* 56n-es már idén forgalomba karai Ugyanis még mélyebben veri gyökeret, ami nem tizenöt de évszázados „munka” ered­ménye, az „érettségi egyenlő íróasztal” fogalom. Az érett­ségizett lány, ha nem jelent­kezik, vagy nem veszik fel továbbtanulni — márpedig érettségizett lány egyre több van, a gimnáziumi ta­nulók 70 százaléka lány — nem, vagy csak a legritkább esetben tanul szakmát. Ehe­lyett a hivatalokat járja, író­asztal után szimatol. Pedig nyitva áll előttük, érettségi­zettek előtt egyenesen sar­kig tárva, az a bizonyos 66 szakma, amelyeket, nyugod­tan le lehet írni, a végzős lánytanulók nem is ismer­nek. És itt, ha lelíet a meg­alakítandó Megyei Pályavá­lasztási Tanácsadónak taná­csot adni, akkor az az, hogy i jövendő munkájukban kü­lönös tekintettel legyen a lá­nyokra. Hogy azok egy per­cig se álljanak tanácstalanul á válaszút előtt. Horváth S. János

Next

/
Oldalképek
Tartalom