Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-13 / 61. szám

WTB. március 13. KELET-MAG Y ARORSZAö 1 M fr „Kényszerből“ — áldás CSEPEL NEM SZÍVESEN MEN­NEK DOLGOZNI az embe­rek a régi, Hoffmann-rend- szerű kemencékhez Fehér­gyarmaton, amióta elkészült az automata téglagyár. Még akkor sem, ha netán emiatt kevesebb lenne a keresetük. S hogy miért? Mert köny- nyebb a munka, a nehéz erőkifejtést igénylő folyama­tokat automatikákkal irá­nyított gépek, berendezések Végzik. Az ember csak fel­ügyel, besegít, korrigál, kar­bantart. Nem kell bemenni a forró kemencébe, kiszedni a szinte még izzó téglákat, s talicskán tolni, verejtéket izzadni. . Több, mint százmillió fo­rintba került ez a beruhá­zó' Sokan meffkÁrr!<»-<-ék már, hogy vajon megtérül-e ez a kiadás a népgazdaság­nak? A válasz: igen. Évente negyvenmillió tég- lá* +ermel maid. Ötször any- nyit, mint a régi, a hagyo­mányos rendszerű. S ez a lényeg, mert egyre több tég­la kell az építkezésekhez. Ha egy ilyen kapacitású, Hoff- mann-kemencés rendszerű gyárat létesítenének, akkor öt kemencét kellene megépí­teni. Annak a beruházási költsége viszont jóval meg­haladná a százmilliót. S amíg a régi módszerrel dol­gozó évi egymillió tégla el­készítését hét ember végzi, az újnál, az automatizáltnál három ember végzi el ugyanezt a munkát a gépek, berendezések segítségével. FEJLŐDÉSÜNK, JOBB ÉLETÜNK ALAPJA a mun­ka, a termelés. Előbbre azonban nem juthatunk, ha a növekvő mennyiségi és minőségi igényeket kielégí­teni Bem tudjuk. Többet kel! termelni, de nem min­denáron. S ennek a célnak az egyetlen járható útja: gépekkel végeztetni a nehéz fizikai munkát, automatikák­kal irányíttatni a rendszere­ket, berendezéséket. Nem véletlen, hogy Sza- bÖlcs-Szatmár megyében is mind nagyobb ütemben elő­térbe kerül a gépesítés. S ebben nem csak a perspek­tivikusan megszűnő munka­erő-felesleg, hanem a társa­dalmi törvényszerűség is sze­repet játszik. A gép, amely ma segítség, holnap már nél­külözhetetlen eszköze az embernek a ■ termelésben. Igényesebb lesz a kétkezi munkás, szívesebben dolgo­sak ésszel, mint ^rővel. Né­hány nagy fizikai erőkifej­tést igénylő üzemben máris hiány van munkáskezekből. Egyfelől tehát a változó életszemlélet, másrészt gaz­daságossági okok is kénysze­rítik már az ipar vezetőit a fokozott gépesítésre, automa­tizálásra. Hiszen csupán a munkaintenzitás fokozásával Bem lehet többet, jobbat és olcsóbban termelni. A ter­melés korszerűsítése azonban pénzbe kerül, nagy kiadá­sokkal jár. De az ésszerű­ség határán belüli beruhá­zásoknak mindig megtérül az ára kamatostól. JÓ PÉLDA ERRE a Tisza- löki Vegyesipari Vállalat, ahol ez évben egymillió­nyolcszázezer forintot számí­tanak elkölteni gépesítésre. S nem akármilyenekre. Az exportra gyártott palettacsú- szók és raklapok gyártásá­hoz például egy világmár­kás, lengyel gyártmányú, valóságos kis automata gyá­rat vásároltak. Igaz sokba került, de egy ember irá­nyításával műszakonként nyolc-tíz köbméter fát dol­goz fel készáruvá. A korszerű gépese révén egy év alatt kétszázalékos termelékenység-növelést ter­veznek a tiszalökiek. S ez a két százalék már egymillió­kétszázezer forint tiszta ha­szon; tehát kétharmada a beruházott összegnek. A gépi beruházásokhoz — bármennyire is kifizetődők — nem mindig áll a vállala­tok rendelkezésére a megfe­lelő összeg. Köztudott, nogy a pár évvel ezelőtt még zöm­mel javítótevékenységgel foglalkozó gépjavító állomá­sokon elég sok gondot okoz manapság a szériagyártáshoz szükséges gépek hiánya. Az átállást mégis meg kell ol­dani, mert az ott dolgozók­nak munkát kell adni. A Baktalórántházi Gépjavító Ál­lomás például a munkával együtt „szerzett” forgácsoló­gépeket és hegesztődinamó­kat. S a kooperációs partner -— nekik a Vörös Csillag Traktorgyár — még továb­bi, nagy teljesítményű, speci­ális gépet is ad a vállalko­zó szellemű baktaiaknak. A FOKOZOTT GÉPES! TÉS ELŐNYEIT kezdik fel­ismerni és hasznosítani a könnyűiparban is. A speciá­lis célgépek mellett egyre nagyobb szerepet kap a sza­lagszerű termelés. Ilyen sza­lagot helyeztek üzembe a közelmúltban a tanácsi és szövetkezeti cipőiparban Nyíregyházán és a Rakama- zi Cipész Szövetkezet új üzemházában, Szalagrend­szerben oldják majd meg a tűződe termelését a kisvár- dai cipészeknél is. Különbö­ző célgépekkel növelik a munka termelékenységét s nyíregyházi ruhagyárban és a megye számos könnyűipar: üzemében. A gépek, amelyek egykor munkanélküliségre kárhoz­tatták a szorgos munkáske­zeket, ma a nagyobb jöve­delem, az „emberi jólét szol­gálatában válnak hasznos segítőtársakká. Tóth Árpád motorkerékpáralkatrész­gyártás Nyírbátorban I972.BEN MEGKEZDIK A TERMELÉST AZ Új ÜZEMCSARNOKBAN Már korábban hírül adtuk, hogy a Csepeli Motorkerék­párgyár megvásárolja a Nyírbátori Vastömegcikki pa­ri Vállalatot. Ez az aktus — hivatalosan — még nem tör­tént meg, mert a pénzügyi rendezés hónapokat vehet igénybe. (Minden a bankhitel folyósításának időpontjától és a miniszteri hozzájárulás­tól függ.) Rajt: áprilisban Nyírbátorban azonban máris megkezdődtek azok a munkálatok, amelyek előké­szítik a motorkerékpárgyári munkák lehozatalát. Hét gép megérkezett Csepelről, ket­tőt most várnak. (Esztergák, egy 42 mázsás szárszámélező. s más célgépek.) A beszere­lés most folyik, de ez ko­rántsem egyszerű, mert fel kell vágni a betont: a régi nem bírta volna el e súlyos gépeket A régi áramvezetékefket is ki kell cserélni, mert az új gépek beálltával szinte egy­szerre négyszeresére növeke­dik a hálózat terhelése. s ehhez megfelelő vezetékekre van szükség. A régi épületek közül a vasszerkezeti szerelőcsarnok­ba és a raktárakba kerül­nek a csepeli gyártmányok. A raktárakat is át kell ala­kítani, s ez már megkezdő­dött Április elején megkezdik a motorkerékpár-alkatrészek gyártását is. Először a futó­mű különböző részeinek ké­szítését és összeszerelését végzik. Szociális épület félezer embernek Több nyírbátori dolgozó volt fenn a fővárosban, hogy közvetlenül a csepeli gyár­ban seerezzen tapasztalato­kat a gyártásban, ök fogják irányítani a termelést Megkezdődött a beruházá­sok előkészítése. Ezek gene- ráLtervezője a NYIRTERV lesz. bár még pontosan nem döntötték el, milyen nagyságú csarnokok építésére kerül itt sor. Egy bizonyos: igen na­gyok lesznek, nagyobbak a mostaniaknál. Először egy 500 személyes szociális épület terveit szál­lítja a NYIRTERV, azután a nagycsarnokét. Azt szeret­nék, ha a termelés 1972-ben megkezdődhetne ebben az új üzemcsarnokban. A nyírbátori üzemben egyébként szombaton (márci­us 7-én) került sor a nyere­ségrészesedés kifizetésére. 556 ezer forintot kaptak a dolgo­zók. 119 ezer forintot már felhasználtak a bérek fej­lesztésére; az alacsonyabb keresetűeknek kétszer is emelték a bérét tavaly. Mindent egybevetve 50 szá­zalékkal több jutott részese­désre személyemként, mint a korábbi esztendőben. S bár a változásról tudnak a dol­gozók. komolyabb kétkedő vélemény nem hangzott el. Ez azt jelenti, hogy a bátori- ak bíznak a csepeli gyárban, s abban. hogy a keresetük ezután sem csökkenni, ha­nem növekedni fog. Kooperáció, “ önelszámolás Erre most minden alapjuk meg is van. Míg hivatalosan meg nem történik az átvétel, addig kooperációban dolgoz­nak á motorkerékpárgyárral, s lényegében önálló elszá­molást folytatnák. Ami vi­szont a bizakodást illeti; az első két hónapban 7 és fél millió volt az árbevételük, olyan nagy összeg, amilyen korábban az év elején sosem sikerült a nyírbátori üzem­ben. A jól indult év remélhető­leg hasonlóan folytatódik. (kun) Lélektani pillanat Pandavec Karcsi össze­ráncolta dús szemöldökét és mintegy megfellebbezhetet­len kinyilatkoztatást próbálta az agyamba vésni: 1: — öregem, az embereknél ki kell várni a kellő lélek­tani pillanatot Mert például hiába megyek én be reggel jókedvűen az osztályveze- tőmhöz, ha az előző este történetesen rajtakapta ne­jét a Papmdekli utcában egy maszek zöldségessel, mégis engem fog kirúgni nem a kedves feleségét. És ezen még csodálkozni sem lehet. Igazán nem lehet el­várni ilyen szituációban, hogy valaki rózsás hangulat­ban legyen. Vagy akár nézd meg ezt a pincért. Az isten­nek sem jönne ide az asz­talhoz. És mit gondolsz mi­ért!? Mert tudat alattijában éppen a sanyarú gyermekko­rára emlékezik, amikor nemhogy borravaló, de még zsíros kenyér sem volt az osztályrésze. De figyeld meg, ha majd bejön az öreg Szederjest és közli vele az H heti ügető csalhatatlan be­futóit, egyszerre ki fog vi­rulni, visszatér az életkedve és igyekszik még a gondola­todat is kitalálni... ha majd akkor kéred tőle a feketét, garantálom pillanatok alatt mégkapod, mert akkor érke­zett el nála a kellő lélektani pillanat! Megfogadtam Pandavec Karcsi tanácsát és másnap felkerestem hivatalában Csi­gái Kázmért, a bumitálfelon- gyártás főelőadóját, hogy in­tézze el végre a hatáskörébe tartozó régen húzódó ügye­met. Szinte biztosra men­tem. Tudtam, hogy Csigái alig egy hete, kapott magas összegű pénzjutalmat her­vadhatatlan munkásságáért, a közeljövőben pedig Pá­rizsba küldik a bumitálfelón szakemberek nemzetközi ta­nácskozására, de előbb meg átveszi az öröklakást és Wartburg személygépkocsit, melyet a lottó tárgy­nyeremény-sorsolásán nyert. Csigainak tehát min­den sikerült az utóbbi időben, így nem lehet vitás, hogy' a legalkalmasabb pilla­natban toppanok be hozzá. Megdöbbenésem éppen ezért határtalan volt, ami­kor Csigái nem ájult el az örömtől látogatásom lenyű­göző perceiben, sőt a leggo­rombább hangon értésemre auta, hogy ó nem jótékony- sági intézmény, nem ér rá ilyen piszlicsári ügyekkel foglalkozni, de ha netán mégis összetéveszteném a Róbert bácsival, úgy ször­nyű tévedés áldozata va­gyok, és egyben megkér, hogy a jövőben messze ke­rüljem el a hivatalát, külön­ben kézi-sók iát ki’Mi a fele­ségemnek és reméli jól meg­a gyünk. Másnap természetesen rög­tön elpanaszoltam eredmeny- telen látogatásom történetét Pandavec Karcsinak — aki mint mindent —, Csigái vi­selkedését is rögtön megma­gyarázta. — Persze öregem, azt elfe­lejtettem mondani neked, hogy akinek túl jól megy a sora, annál éppen olyan rossz lélektani pillanatban kopog­tatsz, mint annál, akit igaz­ságtalanság ért vagy bánata van. Az ilyen emberek mind csak saját magukkal törőd­nek! — De hát Pandaveckám az isten szerelmére, mondd meg végül, ki foglalkozik ezek szerint az ember dol­gaival, ki intéz el valamit készségesen, jószívvel!? — Hát ahhoz bizony el kell kapni a kellő lélektani pillanatot... — közölte Pan­davec Karcsi meglehetős rideg és fölényes modorban, majd szó nélkül belehamu- zott a kávémba, zsebre tette az újságomat, rám hagyta a kifizetetlen cehhét és kö­szönés nélkül távozott, mert nyilván nála sem- fogtam ki aznap a. kellő lélektani pil­lanatot. Ágh Tihamér Villany után, vezetéke« vfz Új törpe vízművek a megyében főbb ivóvíz, több fürdőszoba — Építés négy község összéfogásával — Idén 800 bekötés Az új fogalom, a törpe víz­mű mindössze hat éve ke­rült a köztudatba megyénk­ben. 1964-ben fejeződött be a megyeszékhely, Nyíregyhá­za vízmüvének, illetve ivó- vízhálózatának építése. Ezt követően kerülhetett sor a vidék, a községek ilyen irá­nyú terveinek megvalósítá­sára. Közművesített vízellátás szempontjából az ország egyik legelmaradottabb terü­lete Szabolcs-Szatmár. A jó ivóvíz iránti igényeik viszont óriásiak. A közkutak és az ásott kutak ma már nem elégítik ki a települések víz­ellátását. sőt az utóbbiak közegészségügyi szempontból kifogásolhatók. Ezekkel szá­molnak a tanácsok és az elkövetkező években nagyobb ütemben növekszik az olyan lakott területek száma, me­lyek közműről kapják a vi­zet. Hogy milyen mértékben és hol, ezt csak a negyedik ötéves terv jóváhagyása után lehet pontosan eldönteni, amikor már ismert lesz az erre a célra rendelkezésre ál­ló pénzfedezet, az állami tá­mogatás. Már az elmúlt 6 esztendő­ben is 12 község építtetett törpe, vízmüvet. A nagyobb települések közül Tiszavas- vári. Rakamaz. Gáva—Ven- csellő. A többiek azonban kis falvak, melyek nagyobb fej­lődés — ipartelepítés — szempontjából nem jöhetnek számításba, a lakosok száma is kevés. Szamosbecsen. Sza- mostatárfalván 300—500 la­kost lát el a vízmű jó ivóvíz­zel. Városiasodé községeink, il­letve második városunk. Má­tészalka vízművesítése az évek óta megkezdett program szerint történik. Mátészalkán részlegesen már üzemel a vízmű. A hálózat kiépítését a városban ebben az évben befejezik. Hasonló a helyzet Nyírbátorban. A nagyközség lakóinak kétharmad része már a vízmű jó vizét issza. Itt is az év végére fejeződik be az építőmunka. Sürget a szükség kisvárdán is. Iparosodik, fejlődik a település. A víműtársuiás szervezése befejeződött itt. a tervek olyan stádiumba ju­tottak, hogy már az idén hozzá lehet kezdeni a kivi­telezési munkákhoz. 2—3 éven belül tehát Kisvárda 14 ezer lakója is közműről kapja a vizet. Ugyancsak 1970-ben kezdik meg Nyírlugoson is a vezetékes vízellátás meg va­lósítását. Elkészült Baktalőrántháza és a közvetlen szomszédos 4 község közös vízmüvének terve, megalakították a tár­sulást is. Hasonló tervekkel foglalkoznak Fehérgyarmat- A járási székhely szintén kö­zösen oldaná meg vízgondját a szomszédságában lévő 3—4 községgel. De Panyolán és Nábrádon is dolgozik már a községi tanács a vízműtársu- lás szervezésén és a tanul­mányterv készítésén. Figyelemre méltó az a je­lenség. ami a közelmúlt években tapasztalható a víz- ínűvék létének, illetve terv­be vett építésének az ered­ményeként. Évről évre több olyan családi ház épül a me­gyében, amelyben már für­dőszoba is van. Csupán 1969- ben, egyetlen év alatt 323 ház épült fürdőszobával. Mind többen kérik a víz be­vezetését otthonukba. Tava’y 600 bekötési kérelemnek tett eleget a Víz- és Csatornamű Vállalat. Az idén már eddig megközelíti a nyolcszázrt . a kérelmezők száma. Úgy tű­nik. hogy mint korábban a villany, napjainkban a veze­tékes víz. az, ami alakítja a falvató lakóinak éiötxormáiát. (k. ej KOMMENTÁROK if* Segíthet a lakosság is A lakosság jobb áruellátása érdekében a megyei tanács apparátusán belül egy operatív bizottság alakült. A bizottság vezetője az ipar, kereskedelem felügyeletét ellátó elnökhelyet­tes, tagjai az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági és építésügyi osztályokról a vezetőhelyettesek. Tervezi a bizottság, hogy fel­kéri a munkában való részvételre a Hazafias Népfrontot a kü­lönböző szövetkezeti szövetségeket és más érdekelt szerveket. Az operatív bizottság negyedévenként ülésezik. Itt a ke­reskedelmi hálózatból és a népfront által összegyűjtött hiány­cikkek listáját ismertetik. Az ipart, a termelést képviselők pe­dig ajánlatot adnak, hogy a hiányzó cikkek közül mit tudná­nak gyártani, termelni megyénkben "is. A kereslet, kínálat találkozásának hasznos fóruma lehet ez a bizottság. Eddig is sokféle kapcsolat született már a ter­melés, valamint a kereskedelem között. Például a ruházati kiskereskedelem 30 000 gyermekruhát kap a kisvárdai ktsz- től. A megye kötött ruhafélékkel való ellátásába pedig a házi­ipari szövetkezet segít be jelentősebb tétellel. De nemcsak iparcikkekkel, hanem élelmiszer-ellátásban is segíthet a helyi termelés. Az operatív bizottság szeretné, ha a lakosság javaslataival, információjával segítené a hatékonyabb működést. Észrevéte­leiket; akár áruhiányról, akár termelőkapacitásról tudnak, a népfrontbizottságokhoz, vagy közvetlenül az operatív bizott­sághoz juttassák el. Ezzel bővíthetjük a választékot, olcsóbbá tehetjük az árut, ami rövidebb úton, gyorsabban juthat a ve­vőhöz, másrészt a foglalkoztatottság is javulhat. Cs. B. Egymás mellett Minden statisztikai és egyéb felmérő jelzés arra mutat, növekszik a vásárlói igény, nagy szükség van jó áruválaszték­ra, bőségre. A kereskedelmi tevékenység mind magasabb szín­vonalat, szervezőkészséget igényel. S ebben vállalni kell a versenyt. Erre van szó szerint vett példa Mátészalkán. A fiatal vá­ros főutcáján található, hogy három zöldség-gyümölcsbolt van közvetlen egymás mellett. Egyiket az ÁFÉSZ, másikat a helyi Egyesült Erő Tsz, harmadikat a megyei MÉK üzemelteti. Első látásra furcsának hat ez. Kezdetben határozatlan le­het a vásárló, melyik boltba is ménjén be. De eldöntheti szán­dékát, ha meggyőződik arról, melyikben mit és milyen minő­ségben kaphat a pénzéért. És ez az, amiben i*m maradhat le egymástól a három „szomszéd”, amennyiben nem akarja for­galma csökkenését. S ezt nyilván egyik sem akarja! Más kérdés, hogy'a rendelkezésre álló helyiségek miatt került-e közvetlenül egymás mellé a három rokonüzlet, s nem lett volna jobb a város más pontján, esetleg a külső perifé­riákra is juttatni belőlük. A tény az adott helyzetet hiutatj a. S nem ok nélkül állapította meg legutóbbi ülésén is a városi ta­nács vb. hogy a kereskedelmi tevékenységben legjobban a vá­ros zöldség-gyümölcsellátása javult (asztalos)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom