Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-06 / 55. szám

!#F8. március §. ret rr mmmomzAG t. oláaS A szép beszéd professzora Közeleg a tavasz Lőrincze Lajos nevéről szinte mindenki a rádió Édes anyanyelvűnk ötpercei­re asszociál. Ismeri, szereti a közönség kellemes orgánu­mát, okos, szép beszédét, ér­dekes fejtegetéseit. Megvaló­sította azt a nyelvművelő eszményt, amelyet még Ko­dály állított: „a legjobban az tud ezen a területen jó mun­kát végezni, aki ismeri a nyelv törvényeit, jó stílus­érzéke van — ezenkívül — minthogy a kiejtés is egyik fontos kérdése a jó magyar beszédnek — kifogástalan s lehetőleg szép a kiejtése is .. nyelvtudós, író és elő­adóművész egyszemélyben... Sikere csak akkor lehet, ha a legszélesebb körök érdek­lődését és állapdó figyelmet ípi tudja kelteni/’ . Annak idején Kodály Zol­tán javasolta: legyen a nyelvművelésnek fóruma a rádió is. Akkor, 1952-től váltak állandó rádiós mű- sorszámmá Lőrincze Lajos előadásai. Először színész ol­vasta fel a szöveget, de az­tán hamar átvette ezt a szerepet is. (Egyetemista ko­rában megnyerte az első ma­gyar kiejtési versenyt.) Azóta sok könyv tanúsko­dik a sikerről. S a' hallga­tók, olvasók számtalan le­vele — amelyben kérdeznek, feleletet yárngk, véleményü­ket Roziik, esetleg vitatkoz­nak, vagy egyszerűen csak dicsérik, üdvözlik a sorozat szerkesztőjét. A levelek. Százat, ötszázat kap egy hónapban? Mind­egyiknek örül, egy se marad válaszolatlanul. Mintahogy készségesen válaszol, ha a központ hozzá kapcsolja a Nyelvtudományi Intézet tele­fonügyeletét kereső diákot, gépírót. — Bontsunk fel néhány le­velet? — kérdezi, s a napi postára mutat. Az egyikben névnapot rek­lamálnak. a másik a betű­szókról polemizál, a harma­dik földrajzi nevek helyes­írásáról kérdez, a negyedik azon töpreng, hogyan szólít­sa meg idős munkatársnőjét. A legtöbb neki írt levél is azzal kezdi... „nem tudom, Rogy szólítsam önt!” — elv­társ, professzor, úr. vagy egy­szerűen csak Lőrincze La­jos!? (A rádiós előadásokban talán egyszer erre is sort kerít!) Egyik kötetének előszavá­ban így ír: „...aki ma nyelv­őrségen áll, nem öldöklő szerszámokkal fegyverkezik fel. Nem fegyveres őr; in­kább talán olyan toronyőr, aki helyzeténél fogva mesz- szebb lát, s a magaslatról beszámol tapasztalatairól azoknak, akiknek a szemha­tára szőkébb. Elmondja mit lát a tájban, merre van­nak szépen rendben tartott gazdaságok, vagy vadvirágos, esetleg gazos földek. Térké­pezi a tájat: merre vezetnek a jó utak, hol téved az uta­zó nehezen járható helyre, veszedelmes szakadékba. Be­számol a táj életéről, válto­zásairól. De nem kerüli el figyelmét a bomladozó épü­let, s a viruló vetéseket fe­nyegető kártevő sem... Ta­lán nem jg kellene kibonta­nom a hasonlatot, magyaráz­nom, hogy a „táj” 5 a ma­gyar nyelv, a „gazos földek”: a gondatlan, hanyag beszéd, iras, a „táj élete”: a nyelv élete, változásai, stb, stb.” Miről is szól az Édes anyanyelvűnk? Szentelt már időt a nyelv­művelés módszereinek, a szókincs nagyságának, be­szélt a nyelv változásairól a nyelvjárásokról, az Értelme­ző Szótárról, a jó magyar ki­ejtésről, az új helyesírási szabályokról, a földrajzi ne­vekről, a szólásokról, a jelen­tésváltozásokról, a szavak életrajzáról, a stílusról. Mindegyik előadását aktuali­zálja, irodalmi idézetekkel, történeti áttekintéssel fű­szerezi — s valamilyen csatr tanót. történetet ig talál hoz­zá. Ugyanolyan frissek, élve­zetesek az előadások — mint rövid cikkecskék könyv formában. — Az Édes anyanyelvűnk harmadik, bővített, átdolgo­zott kiadását karácsonyra tervezem. Kicserélem az ak­tualitásukat vesztett eikke­Lőrincze Lajos két, néhány elméleti írással bővítem. Annyi a kérdés, a „téma”! Egyszer hangos könyvet szeretnék írni — lemezzel kombinálva a szöve­get. Egy helyütt azt írja; „a nyelv akkor felel meg hiva­tásának. ha gondolatainkat érzelmeinket minél ponto­sabban, minél árnyaltabban, minél szebben, azaz: minél tökéletesebben tudjuk általa tolmácsolni. A nyelvműve­lésnek tehát egyik feladata az, hogy a nyelvet ilyen ál­lapotra segítse, ilyen állapot­ban megtartsa, a másik pe­dig a nyelvi műveltségnek minél szélesebb körökben való elterjesztése: az, hogy anyanyelvűnk igazi ismere­tének örömét és erejét egész népünk közkincsévé tegye. Azt hiszem, hogy ez az utób­bi feladat, amely elsősorban a mi feladatunk, g amely­re korunk és társadalmunk kötelez bennünket.” — ön szerint milyen a jó nyelvművelő? — Arra kelL.törgkedntmk, hogy magunkban és mások­ban kifejlesszük az. igényt gondolataink minél szabato- sabb, szebb kifejezésére, s hogy ítéleteink a nyelv dol­gában sohase mondvacsinált és csak igen kis százalék­ban alapuljanak igaz szabá­lyokon, inkább a nyelvnek minél alaposabb ismeretén, a mai igényes köznyelvi hasz­nálatnak, jó íróink gyakorla­tának, a magyar nyelvjárá­soknak s bizonyos fokig a magyar nyelv történetének ismeretére épüljenek, — Aki ezek nélkül fog a nyelvművelő munkához, az nem doktora, hanem Ruruzs- lójp lesz a nyelvnek, s csak nyelvi babonákat terjeszthet, Arannyal szólva: a nyelv pestises járványát. Persze a nyelv múltjának, jelenének ismerete önmagában még nem tesz senkit igazán jó, eredményes, hatékony nyelv­művelővé. Kell még valami többlettel rendelkeznie a jó nyelvművelőnek. Érdemes volna egyszer részletesen megírni, kidolgozni, melyek ezek a tulajdonságok. Nyil­vánvaló, hogy elsősorban fe­lelősségérzet és mély közös­ségi érzés, annak felismeré­se, hogy a nvelvtudomány nem önmagáért van. Azután a nyelv művészi oldalának az átlagosnál jobb értése, s gmj, ezz.éi együtt jár, a ma­gyar irodalom, a mai és a régebbi írok, költők művei­nek ismerete. A különféle nyelvi formák értékeléséhez, mérlegeléséhez, a régi és az új, az elhaló és a születő harcában való ítélethez ok­vetlenül fontos az erős íté­lőképesség, s a kellő arány­os stílusérzék. S ami mind­ezt átfogja, a jó kifejező­készség, a népszerűsítés stí­lusának és lélektanának is­merete. — Ismerjük-e eleggé anya­nyelvűnket, jól, szépen be­szélünk-e magyarul? Az iskolázás, a műveltség terjedése, az irodalmi nyelv térhódítása a helyesírás, a kiejtés bizonyos egységesülé­se mind a nyelvi kultúra nö­vekedését jelzi. A magyar nyelv úgy javul, ha az egye- dekel, akjk a nyelvet beszé­lik, rászoktatjuk a minél pontosabb, választékosabb nyelvhasználatra. A töme­gekben megnőtt az érdeklő­dés az anyanyely iránt. — A nyelvművelést nem lehet elég kprán kezdeni. Az óvodának, az iskolának kell megadnia az alapot a mód­szeresen táguló, bővülő, vi­lágos nyelvtudáshoz. Helyte­lennek tartom például, hogy az óvodás korú gyereket ide­gen' nyelvre tanítják — ak­kor. amikor saját anyanyel­vét sein tanulta meg igazán. Az iskolai oktatásban se a nyelvtan önmagáért való .megtanítása tegyen a- pél, ha­nem a nyelv minél jobb használatára, elmélyült is­meretére tanítson. Úgy, hogy öröm legyen a nyelv tanulá­sa. Gpndolom valatjOK úgy, ahogy ő csinálja. Akinek nyelvészeti könyveit a kö­zönség bestsellerként veszi, s akit mint népszerű előadót ismernek, ö Lőrincze Lajos, a tudós professzor, aki nyel­vi ismeretterjesztő munkája mellett számos tanulmány cikk. könyv szerzője, a nyelv- tudományok kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadé­mia nyelvművelő bizottsá­gának elnöke, a Magyar Nyelvőr című folyóirat fő- szerkesztője. <K.) A gép-, vefőnaag- és növényvédöszer-ellátásrőB, a szerződéskötésekről tanácskoztak Nyíregyházán A megyei pártbizottság és a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lya márpius 4-én tanácskozás­ra hívta össze azoknak a vál­lalatoknak a vezetőit, akik­nek elsőrendű feladatuk, hogy gépekkel, műtrágyával, növényvédőszerekkel, jó ve­tőmagvakkal biztosítsák a ta­vaszra, de egész esztendőre a termelőszövetkezetek, a ház­táji és kisegítő gazda­ságok termelését, az áru­szerződések megkötését, s így az árualapok biztosítását. Dr. P. Szabó Gyula, a me­gyei tanács vb elnökhelyette­se rövid tájékoztatójában em­lékeztetett a párt 1970. évi termelésfejlesztési feladatai­ra, mely megyénkben 3—4 százalékos növekedést határoz meg 1969-hez képest. Figyelmeztetett arra, hogy a vállalatok vezetői már most gondoljanak a háztáji és a kisegítő gazdaságok szükségle­teire is. Megemlítette a bur­gonyát, melyből 17 ezer hold a háztájiban és a kisegítő gazdaságokban van, s ezek növényvédelméről éppen úgy szükséges gondoskodni, mint a többiről. Az erőgépellatassai kapcso­latban elhangzott, hogy bár az AGROKER a szükséges mennyiséget időben megren­delte, de ezek közül a Super Zetorok és a Vörös Csillag Traktorgyár UE—50-es gépei már csak a második negyed­évben érkeznek meg, így nem vehetnek....feszt a tavaszi munkákban. Bár eddig is több traktor került a tsz-ekbe mint tavaly, de az igények gyorsan növekednek, A két említett géptípus szállításai­nak elmaradása miatt 270 gép esik ki a termelésből. Pótal­katrész-ellátás is e géptípu­soknál van. A munkagépel­látás minőségileg is jó, gumi­köpeny-ellátási gond még van, de áprilistól ezt külföldi szál­lításokból biztosítják. Kifogástalan a műtragyael- látás. Ez évben a megye gaz­daságai 194 ezer tonna műtrá­gyát kapnak, 24 ezer tonnával többet, mint tavaly. Biztosít­va van a növényvédőszer-el­látás és a háztáji gazdasagok részére a kisgépellátás is. A múlt évhez képest örven­detesen tovább javult a vető­magellátás is. A kalászos és a különböző hidrid kukorica vetőmagvakból minden igényi ki tudnak elégíteni, sőt még pótrendelésekre is számítot­tak, s erre tartalékoltak. Az ősszel 12110 vagon vetöburgó- nyát kaptak a gazdaságok, s még 184 vagonnal tároltak. Ennek többsége gülbaha és kisvárdgi rózsa, melyet a me­gye ellátására tartalékoltak. Már gondoskodtak a jövő évi vetőmagszaporító-anyag biz­tosításáról is. Elmondták, hogy jól halad­nak a szerződéskötések is. Té­li almából a MÉK eddig 12 700 vagonra kötött szerződést, melyből az exportarány 11 ezer vagon. Fejlődés van a málna és a földieper termesztésében, s így a szerződések kötésében is. Ezekből mintegy 1400 va­gon termésbe kötöttek szer­ződést Biztosított a zöldség­félék felvásárlása, 1550 vagon­ra van szerződés, melyet el­sősorban a megye és a váro­sok ellátására biztosítanak. Burgonyából 4500 vagonra szerződtek, 15 százalékkal többet mint tavaly. De bősé­ges a készlet is, 2 ezer vagon van. . , , Legnagyobb gond a ser­tés- és szarvasmarha-szerző­dések kötésénél és felvásárlá­sánál mutatkozik Nem tudják teljesíteni a terveket, így gond lesz az ellátással, éppen ezért sürgősen felülvizsgálják az elmaradás okait, s ha szük­séges, felelősségre vonást is alkalmaznak. Jól felkészült az ide; esz­tendőre a Nyíregyházi Kon­zervgyár. Befejezték a zöld- ség-gyümölcsszerződések megkötését. 1970-ben több mint 4000 vagon zöldségfélére és több mint 2 ezer vagon gyü­mölcsfélére kötöttek szer­ződést. Biztosított a vetőmag­ellátás, megkezdték a göngyö­legek kiszállítását, s a tsz-ek- ben már végzik a palánta­ágyak rakását. A Nyíregyházi Dohánybe­váltó és B'ermentáló az idén 15 300 hold dohányra kötött szerződést. Tavaly 7,2 mázsa volt a holdanként! átlagter­més, de egyes gazdaságok már elérték a 9—10 mázsát is. A dohány növényvédelmét teljesen biztosították erre az évre is. Sikerrel mutatkoztak be az új dohányfajták is a múlt esztendőben. A tavalyi dohánytermésért a vállalat 300 millió forintot fizetett ki a termelőknek. Ezután tájékoztató hangzott el a belvízvédelemről. Erre a vízügyi szervek, társulatok felkészültek, s egyelőre az a tapasztalat, hogy belvízve­szély nem áll fenn. Ellep ben 40 ezer hold öntözésére van lehetőség a megyében, s ebből csak 30 ezer holdra jelentet­tek be igényt a gazdaságok. Sürgősen feljjlyizsgálják, mi az oka a 10 ezer hold öntözé­si lehetőség kihasználatlan­ságának. Nem megnyugtató az Öntözőberendezések kapaci­tásának a kihasználása sem. A megoldásra váró problé­mák érdekében a vállalatok együttesen intézkednek. <f. M Skoda - karosszéria nélkül Technikai klub vagy hobbyműhely Jogosítvány a sorköteleseknek „Barátság" körutazás Várnától Leningiádig INyári IBUSZ-tervek A hosszan tartQ tél meg be sem fejeződött, a már«? us hónap azonban már egy újabb gondot, problémát vet fel azt, hogyan töltsük el a nyarat, hová utazzunk, hol üdüljünk olcsón, jól es kel­lemesen. Ezekre a kérdésekre kér­tünk felvilágosítást néhány útiprogramról az IBUSZ-nái. Tizenhárom napos társas- utazást terveznek Moszkva—- Taskent—Alma Ata—Frunze —Moszkva között. Mint érdekességet említ­jük meg a leningrád—lon­doni utat. A csoport a Feri­hegyi repülőtérről indul Ki- jeven keresztül. Három napot Leningrádban tartózkodnak, elhelyezkedést a Krupszkaja szovjet hajón kapnak. Innen indulnak Helsinkibe, ahol ugyancsak két napot tölte­nek. a tövibbindulés h#jór, történik és a kilencedik nap érkeznek Londonba. Ez a kirándulás július hónapban lesz. Július és augusztus hó­napban különböző időpon­tokban tíz csoport indul heh napos olcsó üdülésre Zako­panéba. Ugyancsak kiemel­kedő kirándulásnak számít május, junius, július, au­gusztus és szeptember hó­napban az a tizenhárom na­pos utazás, melynek nagyobb állomásai: Belgrád—Russe— Giurgiu—Izmail—Jalta— Konstanca. Lenin születesenek 100. év­fordulója alkalmából „Barát/ ság” körutazás a bolgár „Várna” hajóval. Az útvonal Várna—Isztambul—Nápoly— Róma—Barcelona—Gibraltár —Lisszabon—Le Havre—Pá­rizs—lx>ndon—Koppenhága —Stockholm—Helsinki és Le­ningrad.. A csehszlovákiai fürdőhe­lyek is jelentős idegenforga­lomra számíthatnak. Az uta­zási irodák Marienbard, Kar­lovy Vary, Prága és a Ma­gas-Tátrába terveznek cso­portok küldését A jugoszláviai idegenfor­galomra is számítanak. Töb­ben a kelet-németországi Szász-Svájc festői hegyei kö­zött lévő üdülőhelyekre utazhatnak. A nyugati utazási lehető­ségek is bővültek. Olaszor­szági körút lesz május hó­napban. Üdülésre is st/r ke­rül a jesolói Ládán. Érdek­lődésre tarthat számot a Bécs—Párizs kirándulás, mely tíz napig tart. Az „Rgy hét Párizsban”. Vagy a Pá­rizs és a Riviéra társasuta­zás ugyancsak érdekesnek ígérkezik. e. ».) Egyre komolyabb, bizto­sabb tudást igényel a közle­kedés, s egyben egyre sok­rétűbben kell felkészíteni azokat, akik részt akarnak venni közútjaink forgalmá­ban. Ezért hozták létre el­sőnek a megyében a nyír­egyházi járási MHSZ tech­nikai klubját. Közel százezer forintot ér megalakulása után egy hó­nappal a klub berendezése, felszerelése. A szerszámokat, szemléltető, működőképes motorokat termelőszövetke­zetek,, állami gazdaságok és gépjavító állomások adták össze. Különösen kivette a részét az önzetlen segítség­ből a bújj tsz, a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat, a Nyír- bogdányi Kőolajipari Válla­lat. Értékes darabja a fel­szerelésnek a Garant Diesel­üzemű motor, amely kisze­relt állapotban, működőké­pesen szolgálja az oktatást. A technikái klubban egy szerelőműhely és egy tante­rem szolgálja az oktatást. A tanteremben kapják meg á hallgatók az első ismerete­ket, majd a szerelőműhely­ben egy alvázra bontott, de működő motorral, futómű­vel és sebességváltóval ellá­tott Skodán sajátítják el a «épi árművezetés alapjait. Csak ezután gyakorolnak az igazi közúton. A tantermi oktatást kor- saesú segédeszközök teszik szenáéietessé, egyszerű szem­léltető tablókkal, aplikációs táblával és eszközökkel se­gítik a gyorsabb megértést, a biztosabb tudást. A közeljö­vőben egy epidiaszkóp be­szerzésével teszik még szem­léletesebbé a gépjárműveze­tő-képzést. A motor működé­si elvének elsajátításában nagy segítséget jelent az NDK-ban készített komplett metszett, hálózati árammal működő motormodell. A fiatal technikai klub már jogosítványt adott az első sorköteles fiatalokból álló csoportnak. A kiképzés­ben elért jó eredményt bi­zonyítja az is, hogy az első csoportból csupán ketten nem feleltek meg a vizsgán. IVfár készen vannak a ter­vek a klub jövőjéről is. Nem csupán gépjárművezető­képzéssel foglalkoznak, sok­kal tágabb szerepet szánnak a máris bevált kezdeménye­zésnek. A klub vezetői és tagjai szeretnék hobbymű- hellyé átalakítani, bővíteni a szerelőcsarnokot, hogy ott a klub saját gépjárművel ren­delkező tagjai megjavíthas­sák járműveiket. Ehhez a helyiségen kívül korszerű szerszámkészletet, minden igényt kielégítő műszerkész­letet és ami a legtöbb, szak­mai tanácsot is ad a tech­nikai klub. ftorwtóh)

Next

/
Oldalképek
Tartalom