Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-01 / 51. szám
tFTö. märchis I. KW,rr-MAGTAROnS7AG 5. oMa! A mai naptól 45 ezer ember nyugdíját emelik megyénkben Megyénkben 45 ezer embert érint a kormány határozata: március 1-től emelik a nyugdíjakat. A cél, hogy pártunk életszínvonal-politikája érvényesüljön, s az életszínvonalemelkedés minden réteget érintsen. A kormányhatározat figyelembe vette, hogy a régi és az új nyugdíjak között jelentős összegszerű különbség van, ezért az átlagosnál magasabb kiegészítést kapnak az 1954. előtti nyugdíjasok, ettől valamivel kevesebbet pedig az 1954. és 1958. között nyugdíjazottak. Más a szabályozás mind a társadalombiztosítási jogszabályok alapján megállapított nyugdíjak esetén, mind a mezőgazdasági termelőszövetkezeti nyugdíjaknál, valamint a kisipari nyugdíjasoknál. Szabolcsban mintegy 12— 13 szer embert tartanak nyilván, akik korábban az iparban, közlekedésben stb dolgoztak. Náluk az 1954. október 1. előtt érvényben lévő nyugdíjjogszabályok szerint megállapított összeghez 20 százalékos kiegészítés jár, ami a saját jogú nyugdíjaknál legalább 60 forint, az özvegyi nyugdijaknál 40 forint. Ugyanígy érvényes a kiegészítés 60, illetve 40 forintos alsó határa az 1954. október 1. és 1958. december 31. között megállapított nyugdíjaknál. Itt. viszont a kiegészítés mértéke az eredeti összeghez képest csak 10 százalékos. Az 1969. január 1. előtt megállapított nyugdíjaknál pedig a kiegészítés egységesen 60 forint, illetve a hozzátartozói nyugdíjaknál (özvegyi, szülői és árva nyugellátásnál) havi 40 forint. A rendelkezések előírják a nyugdíjak legkisebb összegét is, amely öregségi és rokkantsági nyugdíj esetén havi 610 forint, míg az özvegyi nyugdíjaknál 425 forint. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek nyugdíjasainak saját jogon 60 forint, özvegyi jogon pedig 40 forint kiegészítés jár, ha .a nyugdíjat 1969. január 1. előtt állapították meg. Ennek megfelelően emelkednek a legkisebb összegek is az öregségi nyugdíjnál havi 460 forintra, az özvegyi nyugdíjnál 340 forintra, míg az árvaellátás legkisebb összege 190 forint. Ezzel a megye 3—4 ezer tsz- nyugdíjasának javítják anyagi helyzetét. Mintegy 28 ezer termelőszövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékos van a megyében, akik a járadék megállapításának időpontjára tekintet nélkül havi 40 forint kiegészítést kapnak. így az öregségi és munkaképtelenségi járadék összege 300 forintra emelkedik/ míg az özvegyi járadék 2401 forint A kisiparosokra l a saját jogon szerzett nyugdíjak esetén 60 forinttal, míg hozzátartozói nyugdíjak esetén 40 forinttal emelik annak összegét, ugyanakkor a legkisebb nyugdíj havi 560, illetve 290 forint lehet. A felsorolt nyugdíjaknál a kiegészítés legfeljebb havi 1600 forintig, terjedhet. Ebbé a határba nem számít bele a házastársi és a családi pótlék, valamint a baleseti járadék, melyeket változatlan összegben, ezen határ fölött kell fo- lyósítani. A nyugdíjak kiegészítését minden külön kérelem nélkül intézik, s márciusban már az új rendelkezések alapján kézbesítik. A szabolcsi h és társai k megye újságainak ősapja: a Nyír — Eszperantó Sáp 1922-ből Amikor Kisvárdán, Mátészalkán, Nagvkál'óban, Nvírbátorban, Tiszátokon, sőt Nyírgyulajban is volt helyi újság ^ . Farkas Margit nyíregyházi könyvtáros — aki ma már nem a megyében dolgozik — több évig kutatta a megyei újságok „őstörténetét”. Egyetemi szakdolgozatát is ebből írta, ám az összejött krónika messze túlnőtte egy szakdolgozat kereteit. A megyei könyvtár külön is kiadta a megye 1867—1969-ig terjedő sajtóbibliográfiáját. Ebből tudjuk, hogy a megyében megjelent újságok „ősapja” a Nyír című társadalmi és gazdasági hetilap volt, születésének éve: 1867, a kiegyezés éve. Az 1860-as és 70-es évek első lapjai vegyes tartalmú hetilapok, általában a liberalizmusnak megfelelő szellemben, bő gazdasági, főleg mezőgazdasági rovatokkal tálalták közlendőjüket. Olvasóikat a birtokos osztályból, a vékony értelmiségi és polgárosodó kereskedő, iparos rétegből toborozták. A századfordulóig 25 lap Jelent meg a megyében. A Nyír utódja az 1870-ben megjelent Nyíri Közlöny, majd a későbbi években a Szabolcs, a Szabolcsmegyei és Hajdúkerületi Közlöny, a Természetgyógyász, a Szabolcsi Lapok és az Egyleti Értesítő. Az első „humorisztikus” hetilapot a nyíregyházi „Bajuszkor” adta ki 1876 június 10- én ..Izé” címmel. A századfordulóig a következő lapok jelentek meg a megyében: Sürgöny, Nyíregyháza, Szabolcsi Hírlap, Nyír- vidék (1880), Ébredjünk, Gazdasági Értesítő, Szabolcsi Szabadsajtó, Kisvárdai Lapok, Gazdák Kalauza, Mátészalka, Szabolcs megye, Nyíregyházi Hírlap, Fényképészeti Értesítő, Nagykálló és Vidéké. Külön figyelmet érdemel, hogy a hirhedt tiszaeszlári per során. az antiszemita bűnper yég-árgyalása alkalmából a szenzációkéi tésre és nem utolsósorban az anyagi haszonra éhes polgári sajtó „Tiszaeszlár' címmel napi értesítőt adott ki 1883-ban a megyeszékhelyen. Jelentős napilapot az egész íhegyé csak 1907-tŐl, a „Szabolcs vár megye” című lap indulásától tudott eltartani. Az 1880 ban indult Nyírvidék — mely a felszabadulásig a legjelentősebb és voltaképpen egyetlen lényeges orgánum volt — csak 1917-től vált napilappá. A megyeszékhelyen mintegy 120 napi-, hetilap, folyóirat, időszaki sajtó jelent meg áz utóbbi száz évben. Nyíregyházán a lapok címed általában a város vagy a megye nevét viselik; de a hangulatos Nyírfa, Napsugár, Kelet, Igazság, Tiszántúl, Tiszavidék, Ábécé* sőt az 1922-ben eszperantó nyelven megjelent Katolika Revuo is a megye sajtótörténetének egyik kuriózuma. Em/'ésre méltó a Kossuth gimnázium lapja a „Kossuth Diák”, a Szabolcsi Hétfő, amely a felszabadulás után is élt egy ideig. Volt a megyerik színházi, reklámlapja, jelentős kísérlet volt az 1911-ben indított Hónap című irodalmi folyóirat, amelyben neves esztéták, vidéki és fővárosi írók szólaltak meg. Igazság címen szépirodalmi hetilapalapítási kísérlet is történt 1910-beh, 1911-ben pedig Nagykállóban Haladás címmel próbáltak' iródalmi- művészed lapot indítani. Emlékezetes dátuma a megye sajtótörténetének a Ke- let-Magyarország elődje, a Magyar Nép című napilap msgindulása 1944-ben, a fel- szabadulást követően jelent meg barna csomagolópapíron, kézzel hajtott sajtón — mert az áramszolgáltatás még szünetelt. A kommunista párt lapján, a Magyar Népen kívül a fordulat évéig napilapja volt a szociáldemokrata pártnak is, a Nyírség címet viselte, majd az egyesülés után a két lap egybeolvadt, s mint központi megyei napilap, a Nyírségi Magyar Nép, majd a Néplap címen jelent meg 1956-ig. Az utóbbi száz év során Nyíregyházán kívül helyi újság jelent meg Kisvárdán — nyóle —, Mátészalkán tizennégy —, Nagy kallóban — négy —, Nyírbátorban — három —, Tiszátokon — egy, —- Tiszadobon — egy, sőt Nyírgyulajban is. (PS) Építkezés - pecsét nélkül Akik áthúzzák a városfejlesztési elképzeléseket Bárki kaphat építési engedélyt, ha megfelelő telek és pénz áll a rendelkezésére. Sokan mégsem kérik a pecsétes papírt. Hozzálátnak, felhúzzák a falakat, beköltöznek. Engedély nélkül. Pedig mindenük megvan, a telek is, a pénz is. Miért nem kérnek engedélyt? „Fekete építkezések“ listája A városi tanács építési osztályának munkatársai az idén megkezdték a Nyíregyházán engedély nélkül épített lakások és egyéb épületek felmérését. Ilyen épület sok van, a felmérés csak lassan haladhat, hónapokba is beletelik, mire befejezik. Eddig végeztek már a Kincs utcával, ahol 1960-tól 17, a Csongor úton 13, a Sikló úton 7 és a Tölgyes úton 4 lakást építettek engedély nélkül. És lehetne még sorolni, hiszen az az utca is, ahol a lőgtöbb ilyen lakás épült, még hátra van. S ez a Korányi Frigyes út. Az elharapódzott engedély nélküü lakásépítések problémáinak megoldására egy héttel ezelőtt konzultációra ült össze a városi tanács építési osztálya a megyei tanács építési osztályával és a megyei tanács végrehajtó bizottságának jogászával. A megbeszélésen az a vélemény alakult ki, hogy ezeket az építőket, nem szabad bizonytalanságban hagyni, fel kell mérni sürgősen a lakásokat és „születési bizonyítványt” kell végre számukra kiúPítani. Áz eddigi felmérések során kitűnt, hogy Nyíregyháza bel területén csak elvétve talál ható engedély nélkül épített lakóház, de annál több melléképület és garázs. Ilven építkezéseket nagvobb rés-t külterületeken végeztek és végeznek, melyekre egyetlen elfogadhatónak látszó magyarázat van. ßz ,,*ngyen“ telek Az öröklött föld, az egykét hold, amelyből telek lett. Akik itt építenek vagy építeni akarnak, nem kérhetnek engedélyt, egyszerűen azért, mert nem kapják meg. Az 1964. évi III építésügyi törvény 14. paragrafusának 1-es bekezdése szerint ugyanis: „Város (község) külterületén nem sz.abad állandó lakás, közintézmény vagy nyaraló céljára alkalmas épületet építeni.” A telek viszont ingyen van, hiszen nagyobb részt örökségről van szó. A tulajdonos eladhatná, ez igaz. De akkor elesne az általában nagyobb telkeken telepíthető gyümölcsösök nem is kicsi hasznától. Ezért inkább vállalják a hivatalos út megkerülését, nem kérdeznek meg senkit, nem vesznek figyelembe semmit, csak építenek. Pedig legalább annyit' vesztenek ezzel, mint amennyit nyernek. A felmérések után ugyanis az építési osztály felszólítja a tulajdonosokat a fennmaradási engedély megkérésére, de ugyanakkor a telekkönyvben kártalanítási tilalmat és bontási kényszert jegyeztetnek be. Ez pedig egy esetleges későbbi nagy építkezés megvalósításakor, a szanálásokkor érzékenyen érintheti a jelenlegi tulajdonosokat. Természetesen az építkezésekhez szükséges pecsétes papírok megszerzésének elmulasztását sem lehet büntetlenül megúszni. A jelenlegi felmérések után az . építésügyi hatóság szabálysértési eljárást indít az engedély nélkül építkezők ellen. A cél: életveszélyes lakás ?í Nagyon sokszor már kész városrendezési terveket, később kialakítandó városképet húznak keresztül, csúfítanak el. Mint tették ezt a Korányi Frigyes utcával iá. Tárgyalások folytak és folynak arról, hogy ezt az utat, amely a várost köti össze Sóstóval, nyaralónegyeddé tegyék. Azok a lakások pedig, amelyek at utóbbi tíz esztendőben errt a2 útra épültek engedély nélkül* pontosan ezt a tervet húzzák keresztül, egy esztétikailag is szép városnegyedtől fosztják meg Nyíregyházát. Vannak persze, akik egészen más céllal építkeznek engedély nélkül, ami már a belterületre, főleg Bujtosr* jellemző. Kezdetleges, élet- veszélyes ka yibékftt húznak fel a telektulajdonosok', csak azért, hogy az építésügyi hatóság észrevegye, lebontassa ezeket az építményeket. A lebontással természetese® együtt jár, hogy a városnak lakást kell biztosítani á károsultak részére. S hog ♦ mennyiben számítanak ezek az emberek károsultaknak, azon lehelne vitatkozni. Egy viszont biztos, az utóbbi időben egy új módja lett ez a lakásszerzésnek, ha nem ia éppen tisztességes módja Pedig van lehetőség család! házak építésére Nyíregyhaza belterületén is. Elsősorban Borbányán és a Ságvári telepen. Az itt lévő telkeket a® OTP árusítja ellenőrzött árakon. Arra pedig, hogy kevés igénylő jelentkezik ezekre a telkekre, nem lehet ok a távolság. hiszen semmivel sincs messzebb, mint például a Korányi Frigyes út. A közművesítésben pedig egyáltalán nera érdektelen, hogy olyan telekre építsünk, ahová lehet, vagy olyanra, ahová nem szól aa engedély. Horváth S. János Bútor, hűtőszekrény, moped A SZÖVÁRU TERVE ÉS PROGNÓZISA Rokonszenves célokat tűzött maga elé erre az évre a SZÖVÁRU Vállalat: nagyobb forgalom, szolid árak, bővíteni a választékot — ha kell, nagyobb import útján is — és csökkenteni a hiánycikkek számát. Hogyan igyekszik megelőzni a panaszokat a vállalat? Tóth Ferenc, az illetékes főosztály vezetőjétől kapott tájékoztatás szerint a SZÖVÁRU kellő előrelátással maximális erőfeszítéseket tesz már most az általa kiszolgált üzletek vásárlóinak egész évi, a tavalyinál jobb ellátásáért. — Nincs olyan mennyiség például bútorból, amit el ne tudnánk adni, ez volt a múlt évi tapasztalat, — mondja a főosztályvezető. — A szövetkezeti kiskereskedelem ellátása a fő feladatunk és a A tárgyalóteremben Rendőrre támadtak « duhafkodók Miskolcon ítélték el a nyíregyházi verekedőt Borsod megyei laptársunk, az Észak-Magyarország részletesen beszámol egy bűnügyről. A miskolci eset egyik fő részese Dankó Ferenc 46 éves nyíregyházi lakos, egyénileg gazdálkodó gyümölcstermelő. Garázdaságért, erőszakoskodásért, több ízben Volt már elítélve. Kemény ezreseket fizetett ki a könnyelmű maszek néhány, részegségében elcsattant pofonért. De egy 1966-os bírósági ítélet arról is tanúskodik, hogy' a társadalmi tulajdont károsító lopásban sem volt makulátlan: ezért négy hónapot kapott: A jómadár bűnsorozatát tetézi, hogy az elmúlt év szeptemberében Tahóczki Miklós 27 évés sógorát is magával rántotta a börtönbe. A fiatalember, aki Miskolcon volt termelési előadó, saját gépkocsijával sógorának Nyíregyházáról az elmúlt év szeptember 4- én őszibarackot szállított a miskolci piacra. Miután Dankó túladott áruján — nyilván jó üzletét kötött —, Tahóczlcival áldomást itták a Katowice étteremben. Délután 6-tól esté 10-ig a két sógor alaposan felön tett a garatra. Dankó különösen. Hazafelé menet minden ok nélkül belekötöttek a szolgálatból hazatérő N. I. rendőr tizedesbe. Utcanevet kérdeztek a rendőrtől, aki becsületesen válaszolt is volna, de a -részeg sógorok megtámadták a mit sem sejtő, meglépett embert Dankó élőiről, az italtól felbátorodott sógora pedig hátulról támadta meg; rángatták, ütötték fojtogatták a rendőrt. A két markos felnőtt huligán karmai között a rendőr alig tudott védekezni : nem tudta használni gumibotját és fegyverét sem. A brutális támadásnak egy arra haladó mentő gépkocsi- vezetője és betegápolója próbált véget vetni — sikertelenül. A két fenegyerek verekedésének. duhajkodásánák végül egy arra haladó kéttagú katona járőr vetett véget: Dankóék a mentőkocsiba kerültek, hogy a detoxi- káló állomáson kijózanítsák őkét. Másnap természetesen a hivatalos személy elleni erőszak miatt előzetes letartóztatásba helyezte őket a rendőrség. A miskolci járásbíróság társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszakban mondta ki bűnösnek a két verekedőt: Dankó Ferenc elsőrendű vádlottat egy év és négyhónapi börtönre Tahóczki Miklós másodrendű vádlottat egy év és kéth ónapi börtönre ítélte. A büntetést mindkettőjüknek szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyen kell letölteni. A bíróság az ítélet indokolásában megállapította, hogy a vádlottak gátlástalan, jogellenes cselekményüket olyan emberrel szemben követték el, akinek a közrend megvédése hivatása, kötelessége, ha kell, élete árán is. Tehát a vádlottak tettének társadalmi veszélvessége még fokozottabb. A két garázda indokolatlanul, következetesen és elszántan tört a rendőrre. tettük súlyosabb kimenetelét — mint az előzőekből kitűnik — csak fegyveres katonák tudták megakadályozni növekvő igények növekvő követelményeket támasztanak velünk szembe is. A hazai bútoripartól, például a pécsi, a komlói és a kaposvári vállalatoktól 5000 lakószoba garnitúrát vásároltunk, tárgyalunk több kisipari szövetkezettel konyhabútorok beszerzéséről. Részben a hiányt p /.olja, részben a választékot bővíti az import. Hat Országból hozatunk be bútort a HUN- GAROCOOP és a KONSU- MEX külkereskedelmi vállalatok segítségével. így például mintegy 50 000 lemezeit és kárpitozott széket kapunk az NDK-bói, Bulgáriából és Albániából. Háromezer lakószoba garnitúrát vásároltunk Romániától és a® NDK-tól és most folynak további tárgyalások jugoszláv és csehszlovák partnerekkel újabb tételek vásárlásáról. — Lesz-e elég hűtőszekrény, mire eljön a nyár? —■ Hamarabb is. A Szovjetunióból és Lengyelországból például 14 000 darab hűtőszekrényt Importálunk és számítunk a hazai iparra iá. Az első szállítmányokat k.t>< ra tavaszra várjuk. . — Egyéb háztartási gépek? — Hosszú lenne a felsőre*- lás, így csak néliány nagyobb importtételt említek. Csak az I. fél évben 15 000 darab porszívót kapunk szovjet, NDK és román importból. az év folyamé® 50 000 különféle típusú kávéfőzőt, 20 000 darab kává- darálót hozunk forgalomba. Ebben az évben jelentős mennyiséget sikerült biztosítanunk a különféle népszerű járművekből Is: máris rendelkezünk 20 000 darab ' szovjet férfi- és .női , :friák- párral — mindkettő ara 100.0 Ft-on alul —a fiatalok kedvencével, KOMÁR és RIGA mopeddel, amelyből 9000 darabot kaptunk. Tárgyalások folynak mintegy 1000 JÁWA tfpusú motorkerékpár szállítására, is, A.
