Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-05 / 54. szám
4 oldat KELET MAGYARORSZÁG 1970. március 8. Korunk mezőgazdasága Ipari jellegű termelés 9 ezer holdon A növ endékszarvasmarha-nevel korszerű módszerei A szarvasmarha-tenyésztés hazánkban évszázados múltú üzemága a mezőgazdaságnak A marhahizlalás különösen mezőgazdaságilag művelhető kis területű gazdaságokban — ahol egyébként sok emberi kell eltartani — a leggazdaságosabb hústermelési lehetőség. A hizlalás előfeltétele az alapanyag-előállítás. Döntő szakasz tehát a hústermelés folyamatában a borjúnevelés Kétségtelenül a borjúnevelés egyike a legtöbb hozzáértést cs gyakorlatot igénylő munkának. A borjú szakszerű felnevelésén múlik, hogy a szülőktől öröklött képességek, külső testalkat és belső fiziológiai tulajdonságok — melyek a gazdasági hasznosítás alapját képezik— miként bontakoznak ki. Az is tény, hogy nagyüzemi viszonyok között is a növendéknevelés az egyik legköltségesebb ágazat. Azokban a gazdaságokban, ahol nincs meg az itatásos borjúnevelés feltétele, hagyományos módon történik a nevelés. A természet adta előnyei mellett gazdasági és biológiai hátrányai nagyok. Nagy a teljes tejigény, a tehenet nyugtalanítja a borjú szopása, tejvisszatartás fejlődik ki. A tbc és brucellózis könnyen terjed. A mesterséges borjúneve- fesnek több módszere és az alkalmazható tejpótló tápszerek gazdag választéka ismeretes. Az itatásos borjúne- Velés- ökonómiai szempontból, a tejtermelés nagymértékű' gazdaságosabbá tételét jelenti. A nevelés irányítása a, tenyésztő kezében van. Az itatással nevelt borjak hamar megszokják a gazdasági takarmányokat. nincs választási törés. A tejpótló tápszerek olcsóbbá teszik a felnevelést. Növekedik a tej értékesítése. Az itatásos borjumeveles lokozott követelményeket támaszt a gazdasággal szemben. Speciális nevelőépületek és felszerelések szüksége aek. Több üzemben végzett gazdaságossági számítások azt mutatták, hogy ahol a technológiát és a neveléssel kapcsolatos utasításokat betartják, ott ez a módszer jóval gazdaságosabb, a hagyományosnál, olcsóbb 1 kg borjúhús előállítási költsége. A leveleki Dózsa Mg. Termelőszövetkezet tehenészetében 1965-től alkalmazzák a mesterséges borjúnevelést. A csökkentett teljes tej és fölözött tej itatása, a TBK—40 tej- pótló borjútápszerrel történő nevelés, a TZS—60 borjútápszer alkalmazása, a T— 18 teljes értékű tejpótló tápszeres és lactinos nevelés egy-egy alkalmazott módszer volt a gazdaságban. Valamennyi módszer részletes ismertetésére a rovat terjedelme rövid. Csupán a gazdaság által ma is alkalmazott és legeredményesebb módszernek tartott lactinos itatási módot ismertetem. A módszer lényege, hogy a drága tejzsírt olcsóbb zsiradékkal — a lactinnal — helyettesítik. A borjúnevelés során a zsírok táplálkozás élettani szerepe jelentős, különösen az első hónapban, amikor a borjú még nem fogyaszt érdemleges mennyiségű szálas takarmányt és abrakot. Ha ilyenkor nem jut a borjú elegendő zsírhoz, a tej fehérje egy részét energiatermelésre fordítja. A Phylaxia Oltóanyag és Tápszertermelő Vállalat hozta forgalomba a természetes tejzsírt pótló mesterséges borjútápzsírt — a tactint. A lactin biológiai hatóanyagokkal ’’'dúsított zsírszerű anyag. Fölözött tejben oldva használható a borjak mesterséges táplálására. A gyakorlati felhasználás a következő: Az oldáshoz szükséges fölözött tejet 60 Celsius-fokra Szakosítások a Mátészalkai Állami Tangazdaságban Borjúk itatása. felmelegítjük. Speciális keverőtárcsával ellátott háztartási mosógépbe a fejmelegített tejből és a hozzá adagolt lactinból törzsoldatot készítünk. 1 liter fölözött tejhez 30 gramm lactin szükséges. A gépben jól elkevert és feloldott lactinos törzsoldatot felhígítjuk a kívánt mennyiségre. Az így elkészített egalizált tejet — amely egyenértékű a teljes tejjel — 37—38 Celsiüs-fokrä hűtjük és sr mosható edényekben a borjaiknak adjuk. A felnevelés során 12 kg lactin szükséges borianként. A felhasználás ütemét a táblázat mutatja, Dekád Egalizált tej 1/nap Lactin kg/nap Fölözött tej 1/nap 1. Föcstej itatás 2. 7 0,21 7 3, 7 0,21 7 4 7 0,21 7 5. S 0,18 6 6 4 0,12 4 7. 3 0,09 $ 8. 3 0,09 3 9 3 0,09 3 összesen: 490 12,00 400 A 10 napos kortól mester- láttán mennyiségben kapnak ségesen nevelt borjak km-- abrakot, lucemaszénát, 40 napos kortól szilázst. Fontos az állandóan, a jó minőségű ivóvíz. A borjak 4. héttől már jól használják az önitató berendezést. A borjak szabadon vannak. A gazdaság tapasztalata szerint így nevelt borjak gyomorrendszere megnőtt, a borjak kiböndő- södtelk, ami a későbbi leköté- ses hizlalásnál jelentős a takarmányfelvevő képesség és a napi súlygyarapodás miatt, A termelőszövetkezetben így nevelt 219 db borjú 90 napos korra 144 kg-ot ért el A további hizlalás során havi 28—30 kg-os Súlygyarapodást értek el. 18 hónapos korban 550—600 kg-os súlyban pedig exportmarhaként kerültek eladásra. A számítások alapján kimutatható volt, hogy egy borjú 144 kg-ra növelése 1505 Ft-ba, az 1 kg súlygyarapodás előállítási költsége (általános költség nélkül) 14,77 Ft-ba került. A módszer gazdaságossága léhát vitathatatlan. Külön előnyként kell megemlíteni, hogy tej fölözésével a tejzsír áruként értékesíthető. Dr. Nemeskéry Tibor, a leveleki Dózsa Mg. Tsz íőagronómusa A tejtermelés és szarvasmarha-hizlalás üzemgazdasági kérdései A Keszthelyi Agrártudományi Főiskolán folyó kutatások, üzemi tanácsadási gyakorlatok és nagy külföldi irodalom alapján elkészített mü a szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezőségének növelési lehetőségeit foglalja össze A könyv alapját a szerző, dr. Kulin Sándor 1964-ben megjelent „A tehenészét főbb üzemgazdasági kérdései” című müve adja. ezt azonban új fejezetekkel bővítette (szarvasmarha-hizlalás. tenyésztés), az előző műből átvett fejezeteket átdolgozta, korszerűsítette. Jelentős érdeklődésre tarthat számot a tej- és vágóállat-termelés, valamint a takarmánygazdálkodás speciális problémáit tárgyaló fejezetek mellett az üzemági kalkulációs módszerekét ismertető rész is. MEGKEZDTÉK A HOLLANDIAGYAK előkészítését á leveleki Dózsa Termelőszövetkezetben. Az Idén mintegy 160 holdon rendeznek be konyhakertészetet. (Hammel József felvételei Egy eve — a hodászi és opályi gazdaságokkal egyesülve — közel kilencezer katasztrális holdas területen működik a Mátészalkai Állami Tangazdaság. Az összevonás — a jelenlegi területi széttagoltság ellenére is — előnyös feltételeket biztosi tott a gazdaságosabb, ipari jellegű termelés megvalósításához. Előtérbe került az olyan profilokra való átáJ lás, amelyek döntő tényezői lehetnek a jövedelmezőbb gazdálkodásnak, párosulva a piacon jelentkező igények közvetlen kielégítésének figyelembevételével. E két fő cél érdekeben a korábban vegyes gazdaságban máris kialakulóban van két ágazat; a gyümölcstermelés és az állattenyésztés. Minden más természetű tevékenységet ennek a két profilnak a kiszolgálására, segítésére, jövedelmezőségének fokozására rendezik be. Alma 1500 holdon Á terv megvalósításához a legszerencsésebb helyzetben van a gyümölcstermelés. Hiszen az 1500 holdas terület kétharmada csupán három kilométeres távolságra van egymástól. Ez nemcsak a szállítás, hanem a termelés gépesítése szempontjából is előnyös. Az elmúlt évi 1070 vagonos eredményével Európa legtöbb almát termelő gazdasága jelenleg Mátészalka. £z" évben már 1200—1300 vagon a várható termés téli almából. A télialma-termelés fokozásának feltételei tehát adottak. A vezetés feladata, hogy a jelenlegi, hagyományostól eltérő, korszerű termelési módokat honosítsák meg. Ehhez a gazdaság megfelelő szakemberekkel és közgazdászokkal rendelkezik. Az útkeresés inkább a feldolgozás és értékesítés területén jelentkezik, A piaci igények ugyanis két irányban hatnak. Egyrészt szűkül az azonnal szállítható alma piaca, másrészt — és ugyanakkor a vevők elvárják — az alma mindenkor eredeti állapotban — az íz és zamat megőrzése mellett — kerüljön az asztalra. Nem elég tehát megtermelni, jó minőségben előállítani az almát, hanem gondoskodni kell a tárolásáról, tartósításáról is. A gazdasag rendelkezésére álló jelenlegi tárolók azonban csak a fagy ellen védik az almát. Ezen lényegesen változtat majd a most épülő, 55« vagonos hu- tőtároló, amelyet júniusban adnak át. Szeretnének azonban tovább lépni. Társulási alapon olyan vertikumot építeni, amelyben már nem csak a tárolást, hanem a csomagolást, aszalást, pori- tást, sőt a befőtt készítését is meg tudják majd oldani. A sérült alma ugyanis mind jobban kiszorul a piacról, míg a por alakjában szállított gyümölcsnek szinte korlátlan értékesítési lehetősége van, főleg a külföldi kereskedelemben. És ezt a feladatot sehol jobban és kisebb költséggel ellátni nem lehet, mint éppen a nagyüzemi szinten termelő gazdaságokban. Egy ilyen kombinát megépítéséhez nem csak három-négy gazdaság. hanem tsz-ek is társulhatnának. Ezzel maximálisan ki lehetne használni a többcsatornás értékesítési lehetősé gek gazdaságosságát. Kevesebb profil A gazdaság területe fekvése nfem a legszerencsésebb; hat község határában tizenöt tábla, A talajtípusok között egyaránt megtalálhat«* az abszolút szerkezet nélküli homok, a beregi kötött, az öntés és a láp. A változó talajadottságokat azonban nem lehet érvényesíteni, a termelési struktúrákban. a földet, mint eszközt kell felhasználni a jövedelmezőbb, ipari színtű gazdálkodás kialakításában. Ennek megfelelően a másik fő vonalhoz, az állattenyésztéshez igazodnak i r. egyes, immár profilíro ott, növénytermelési ágazatok., A korábbi „vegyesbolt" helvett úgy az áru-, mint a taksr- mánytermesztésben gazda-: ságosan termelhető proftokat alakítottak ki. Az. árutermelés vonalán például növelték a kukorica, a burgonya, a napraforgó és a kenyérgabona vetésterületét. (Ezeknek a termékeknek a meghagyására a vetésforgó miatt van szükség). Szakosított állattenyésztés Az állatvonal kialakításánál, fejlesztésénél a szarva» marha és a sertés jöhetett számításba. A szarvasmarhatartás négy helyen volt, most ezt teljesen Ópályiba telepítik. Itt egy tömbös istálló épül, korszerűen felszerelve, s 365-ről 400—450-re növelik a tehénállományt. Téjhozan* tekintetében a 3600 literé* átlaggal jelenleg első helyen állnak a megyében. Ezt négyezer literre akarják növelni. Egyrészt a kiváló faj* ták elterjesztésével, másrészi a korszerűbb istálló, és takarmány ellátás révén. Később — Ugyancsak ezen a ' telepen — fokozzák a tenyésztést, s rátérnék a hústermelés fejlesztésére is. A* összállományt végső soród így nyolcszázra tervezik. A sertésprofil kialakításához már épül egy 32 mali* ős beruházással készülő, korszerű sertéstelep, amelyet » jövő hónapban adnak át Az intenzív sertéstartás érdekében új egyedekkel frissítik fel a kocaállományt A régi telepen egy koca után az éves hústermelés 14 mázsa volt A nagy húshozamjí fajtáknál, az új telepen mar húsz mázsát terveznek. Az új keresztezésü fajtáknál a gyarapodás ugyanis hat és fél hónap alatt elérheti a 120 kilót is. Legelőöntözés Ú pályiban A gazdaságban a takarmány termesztés igazaink ezentúl a fő profilú állatte- nyésztéshez. Mégpedig Ópá- lyiban öntözéses - legelői lé- tesítenek, és egyéb takarmányok termesztésére rendezkednek be. A legtöbb természetes, közvetlen hasznosítású takarmányt a szakosított területeken állítjáR élő. Másrészt, társulási alapon a gabonafelvásárlóval kötött kooperáció útján biztosítják. Üzembe helyezik a régi, kihasználatlan takarmány kev& rőt is. Az itt' előállított tat- karmányokhoz a gabona felvásárló koncén trátumot biztosít. Az elmúlt évben 109 millió forint éttéket termelt a Mátészalkai Állami Tangazdaság Eredményként 15 milliót terveztek és több, mint 17 milliót értek el, tehát nem dói gózták r (isszuk A lehetőségek azonban még mindig nincsenek kihasználva eléggé. Ezt. példázza törekvésük „ , T. M
