Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

W7A március zb. fftiLET-MAGYARORS^Äö 9. tMd Kommentárok ^ Legyen partner a lakó is A nyíregyházi „Stadion” lakásszövetkezet évi közgyű­lésén vetették fel az Északi Alközpont szövetkezeti lakói: „a városrész fejlesztésében, melyben laknak, mely ottho­nuk. tehát sajátjuk is, nem kérik véleményüket, kívánsá­gukat, javaslatukat. . Való igaz: épül, fejlődik a nyíregyházi Északi. Akiknek hivatalból gondja a fejlesz­tés, tesznek is e városrészért, törődnek vele. Ezt már közel egy évtized bizonyítja lakó­házak soraival, felépített, be­rendezett boltokkal és szolr gáltató részlegekkel, A közérdekű felvetés a közgyűlésen nem is ilyen ér­telemben fogalmazódott meg. A szövetkezeti lakók nem azt fejezték ki. hogy szakértelem és törődés hiányzik a fejlesz­tési koncepciókból. Azt hiá­nyolták inkább, hogy az ő véleményükre, a legilletéke­sebbek kívánságára, igényére nem is számítanak a város közeli és távoli jövőjének megálmodói, megtervezői és építői. Milyen igényekről is van szó? Csupán néhányat sorolnánk fel ezúttal ’ az el­hangzott javaslatokból: .. .az alközpont centrumában, illet­ve ott, ahol naponta a leg­több ember megfordul, az ÁBC-áruház előtt nincs pos­taláda. .. ugyancsak hiány­zik erről a környékről egy nyilvános telefonfülke... a körúti lakók tej- és kenyér­boltot. vagy akár pavilont is igényelnének... Ezek az „apróságok”, de nagyobb sza­bású igényei is lennének az Északi lakóinak. Ezekből csupán egyetlen véleményt idéznénk: „a fiatal- házasok lakta városnegyed tervezésé­nél mindent megelőzően (s nem követően) nagy betűkkel kellett volna beírni a ter­vekbe két szót: BÖLCSŐDE, ÓVODA. Véleményük, kérésük te­hát volt és van jócskán a la­kóknak. Ezek amúgy spontán el-eljutnak az illetékesekhez is. ismerik e gondokat a ta­nácstagok és mindazok a közéleti emberek. akiknek módjuk van szólni a véle­ményekről a legkülönbözőbb fórumokon. De a szövetkezeti közgyű­lésen elhangzott felvetés nyo­mán egy gondolat adódik: érdemes lenne bevonni a la­kosság egészét saját otthoná­nak, környezetének alakításá­ba, s erre olyan, már másutt igénybe vett módszer is kí­nálkozik, mint a szétküldött véleményváró kérdőív. Az, hogy egy lakókörzet „tulajdonosait” a beruházó és tervezőmérnök, a tanácsi szakigazgatás illetékesei mun­katársaiknak kérik fel egy- egy fejlesztési, urbanizációs döntés előtt, csak hasznára lehet mind a lakosságnak, mind a város jövőjéért dol­gozó tervezőnek, építőnek. Az Északi lakói — mond­hatnánk — mindent készen kaptak: milliós értékű lakó­házukat, a parkot, a boltot, ők nem alakítottak ott egy négyzetméternyit sem véle­ményükkel, sem munkájuk­kal. mondjuk így: társadal­mi munkájukkal. Éppen ezért kevésbé érzik magukénak, kevésbé védik, óvják környe­zetüket. S ha jól belegondo­lunk, ' a közgyűlésen felvetett vélemény ebben kristályoso­dik ki a leginkább... Szilágyi Szabolcs f Szakmunkásképzés - jó gazdálkodás f Meghökkentő adatot mon­dott a minapi agrárakadémiai előadáson dr. Szűcs Kálmán, a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium főosz­tályvezetője. Néhány terme­lőszövetkezetben megvizs­gálták a szakmunkások lét­számát. Furcsa adatra buk­kantak. A jól gazdálkodó ter­melőszövetkezetekben min­den szakemberre hét szak­munkás jutott, a közepesen gazdálkodókban öt, míg a gyenge termelőszövetkeze- jiekben csak három. Ej?* az arány inkább kiin­dulópont, mint tünet. A jól gazdálkodó termelőszövet­kezetekben nem azért maga­sabb a szakmunkások szá­ma. mert ott volt pénz a ta­níttatásukra. inkább fordít­va; ahol sok a szakmunkás, ahol a legkorszerűbb techno­lógiák elsajátítása fogékony emberekre vár, ott szükség­szerűen nagyobb lesz a jöve­delem, ott megnő nem csak a szakmunkának, hanem a nagyüzemi gazdálkodási mód­szereknek a becsülete is. I Előbb van a szakmunkás- képzés és azután a jó gaz­dálkodás. Az új szakmunkás­törvény szélesre nyitotta az ajtót a mezőgazdasági szak­oktatás előtt. Huszonegy szakmára egyszerűsítették a mezőgazdasági képzést és eb­ből is öt úgynevezett alap­szakma, melynek megtanulá­sa után tovább szakosodhat, specializálódhat a szakmun­kás. Megszüntette az új tör­vény a szakmunkásképzés „zsákutcáját” is, vagyis azt az állapotot, hogy a szak­munkás képzettségű fiatalok nem mehettek tovább tech­nikumba, egyetemekre. A huszonegy mezőgazdasági szakma közül egyelőre tíz­ben „emelt szintű” oktatás folyik máris. Kissé egyen­értékű a középiskolával és igen gyors úton jogosítja a végzős hallgatót, hogy tech­nikusi képesítést szerezzen, A szakmunkásképzés most már teljesen az üzemekre van bízva. Nekik kell gon­doskodniuk szakmunkás-ta­nulóik beiratásáról, a meg­felelők kiválasztásáról. En­nek ellenére az idén még a szokásosnál is kevesebben je­lentkeztek első helyen szak­munkás-tanulónak faluról. Még az eddig népszerű ker­tészeti szakma jelentkezői­nek száma is csökkent. Pe­dig az eddigi évi hatszáz új szakmunkással nem lehetünk elégedettek. Legalább évi ezerre van szükségünk. Természetesen vannak aka­dályok is. Ilyen például, hogy az országos pályavá­lasztási ankéton. melyet Nyíregyházán rendeztek, a több napos rendezvényen mindössze tíz percig esett szó a mezőgazdasági szak­mákról. Ilyen az is, hogy az első állattenyésztési kombi­nátokban, ahol az üzem már megindult, jóformán semmi hasznát nem veszik az állat- tenyésztő szakmunkásoknak, mert tananyaguk elavult az automatizált üzem kezelésé­hez képest. Korszerűsíteni kell a tan­anyagot. A szaktudás iránti érdeklődés felkeltésére jó lenne kihasználni a KISZ ál­landóan ajánlkozó segítségét. Kellő időben előre tájékoz­tatva bármelyik KlSZ-bizött- ságot, szívesen rendez vetél­kedőket. melyek a tapaszta­latok szerint nagyon haszno­sak. Van adminisztratív aka­dály is. Ilyen az idős ter­melőszövetkezeti tagok tanu­lása elé tornyosuló egyik leggyakoribb gond, panasz. Többségük — még a mai harmincévesek is — csak hat általánost végeztek. Ezeket csak akkor lehetne beiratni szakmunkásképzésre. ha előbb elvégeznék a hét-nyolc osztályt. Igen ám, de erre már „nincs idejük.” Furcsa, hogy amíg az iparban álta­lánosan megengedett dolog, hogy tízéves gyakorlat után bizonyos korhatáron felül el­engedjék a szakmunkás- vizsga iránt a fiatalabbak elé állított valamennyi követel­mény egy részét — például ezt is — addig az általános iskolázottságban sokkal el­maradottabb mezőgazdaság­ban ezt ilyen mereven keze­lik. Sürgetni kellene ilyen engedményt. Gcsztelyi Nagy Zoltán Mindenkinek MUNKÁJA UTÁN Egyenlősdi, vagy érdem szerinti elosztás a szocialista brigádban ? A napokban beszélgettem egy kitűnő brigád vezetőjével Tiszavasváriban. Vitatkoz­tunk is. - Míg azonban vitánk témájára térnék, el kell mon­danom, hogy immár negyed­szer szocialista címet nyert kollektíváról van szó. Közü­lük került ki a „Szakma ifjú mestere” megyei döntőjének első három helyezettje. (Egy azóta eltávozott, a harmadik.) Csak 30 fillér? Az első, Lovász István most Uljanovszkban tölt két hóna­pot, Lenin szülővárosában, a centenárium tiszteletére foly­tatott építkezéseken tanul. S hogy csak egy.másikat említ­sünk, Hock József mindössze 22 éves, nagyon fiatal ember, mégis kiváló dolgozója a Sza­bolcs megyei Állami Építő­ipari Vállalatnak. Szóval kitűnő szakembere­ket nevel ez a brigád. Ezért volt furcsa, amikor vezetőjük, Vincze István kér­désemre azt válaszolta, hogy az órabérekben alig van elté­rés, legfeljebb 30 fillérrel kap többet a kiváló, mint a gyen­gébb. Mert gyengébb is van. Őket segítik a jobbak, aho­gyan a kollektíva szocialista jellege ezt megkívánja. Hogy miért nem kap az_ többet, aki többet tud és töb­bet dolgozik? Vincze István szerint azért, mert akkor a kisebb fizetésűek nem hajta­nának oly erősen, mint most. Érdekes álláspont, s nem is egyedüli. S a termelés is Őket igazolja, hiszen mostani mun­kájukat, a tiszavasvári gimná­ziumot két hónappal határidő előtt fogják átadni. Ezt vállal­ták és bizonyára teljesíteni is fogják. Az emberi igazságérzet mégis azt kívánja, hogy a kiváló munkásokat, akik töb­bet adnak a brigádnak és tár­sadalomnak* égyáfánt társaik­nál. kiemelten, jobban be­csülje is meg a társadalom, tehát a brigád. Magyarán: a kereset igazodjon a végzett munkához. Aki többet végez, az a borítékban is lássa meg az eredményét. Igen ám, mondják erre sokan (nemcsak Vincze Ist­ván), a kollektíván belül ak­kor megbomlana a rend. „Ez szocialista brigád, itt egy­másért is dolgozunk, segí­tünk, igyekszünk a gyengéb­beket is a legjobbak szintjére emelni.” A másik sikere Igaz, ez a szocialista brigá­dok egyik vonása. De vajon akkor nem illik rájuk ez a jelző, ha tagjaik szemléletén igyekeznek változtatni? Hogy hogyan? Az elosztás akkor igazán szocialista, ha minden­ki munkája után kap, s ak­kor igazán összeforrott egy közösség, ha tagjai ezt ponto­san így látják, s elismerik a másik sikereit., Csakhát más az elv és más a gyakorlat. Ebben is igaza volt Vincze ~ Istvánnak. Ma még nagyon nehéz megértet­ni az egyes emberekkel, hogy miért kap a másik esetleg többet. Nehéz annak az elis­merése, hogy amaz többet tud és többet dolgozik, hogy bo­nyolultabb, nehezebb felada­tokat is képes ellátni. Lehet, hogy a szavakból megérti, de elkeseredik, csökken a telje­sítménye, megsértődik... Em­berek vagyunk. Épp erről a szemléletről van tulajdonképpen szó, s nem a Vincze-brigád bérezé­séről. Arról a nyírbátori mű- , vezetőről, aki a rábízott jutal­makat egyenlően akarta szét­osztani beosztottai között, vagy az a kisfástanyai vezető, aki úgy gondolta: a prémium jár, akár megdolgoznak érte, akár nem... Szép a meghirdetett politi­ka az anyagi ösztönzésről, a munka eredményének szocia­lista elosztásáról, — ám en­nek végrehajtása nagyon-na- gyon nehéz. Értékelni kell ugyanis az embereket, s ha valaki jobb osztályzatot kap, másnak rosszabbat kell adni.” De a gyengébb osztályzatot kapó vitatkozik, s a vitában meg kell védeni az álláspon­tot, — ez pedig már nagyon nehéz. Különösen régi mun­katársak, barátok között. Felelősség a munkáért Mégis szükség van rá, s lassanként erre halad a fej­lődés nem pedig az egyenlősdi irányba. Tulajdonképpen a felelősséggel jár együtt, a munka minőségéért vállall fe­lelősséggel. Ahogyan ez a* vál­lalatoknál egyre tovább gyű­rűzik, nem áll meg az igazga­tónál, osztályvezetőknél, ha­nem eljut a műhelyekbe is, — úgy osztályozódnak szinte maguktól az emberek. Ki ho­gyan dolgozik. Amíg ezt az objektív vál­tozást a brigádtagok szemlé­lete el tudja fogadni, abba helyenként évek telhetnek. E fejlődést segíteni, a szem­léletet változtatni, igazán a szocialista elosztás hívévé tenni, — a szocialista brigá­doknak ez is feladata. S nem is kicsi. Kun István ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI NEB Napirenden a másodállás Egész menyéi átfogó vizsgálat Kik vállalnak másodállást — Csak a jogszabályok szerint Ülést tartott a megyei Né­pi Ellonőrtséki' Bizottság. Ka­tona Lajos, a megyei NEB elnöke beszámolt a két ülés között végzett munkáról, majd a közeli napokban in­duló vizsgálatok programját beszélték meg. Megyénkben is megkezdik a másodállások és mellékfog­lalkozások átfogó vizsgálatát. A népi ellenőrzés elsősorban arra keres választ: a gazdál­kodó egységeknél milyen mértékű a másodállású és mellékfoglalkozású, továbbá a szakértői megbízatás vagy az ezzel azonos értékű szer­ződéses jogviszony alapján történő foglalkoztatás. Meg­vizsgálják, hogyan tesznek eleget a jogszabályok érdemi és formai követelményeinek. Az elemzésekben azt is ki­mutatják, hogy a foglalkoz­tatás milyen összefüggésben van a vizsgált egység gazda­sági működésével. A vizsgálati programban általában azok a kérdések szerepelnek, amelyek időn­ként egy-egy kirívó eset kap­— A mi csoportunkban 2 lánynál is előfordult, hogy nem a felső határnál volt a tanulmányi átlaga, mégis a legtöbb ösztöndíjat javasol­tuk nekik ■ — magyarázza Gulyás Anna. — A diákjóléti bizottság­ban egyenrangúak vagyunk a tanárokkal, együtt be­széljük meg, hogy kinek mennyit adjunk — beszélt Tóth Erzsébet. — Jobb a mostani ösztön- díjrendszer, mint a tavalyi volt — vélekedik Stokker Mária. A diákok véleményéből, a felsőfokú tanítóképző intézet II. éves hallgatóinak szavai­ból kiderül, hogy a szeptem­bertől bevezetett új egyete­mi és főiskolai ösztöndíj- rendszer kiállta a próbát a . legilletékesebbek, a diákok előtt Saját maguk tapasztal­ják. hogy anyagilag jobban járnak, ha szorgalmasan ta­nulnak. A felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozatos hall­» * Ösztöndíjasok gatóinál hivatalosan fogal­mazva pénzbeli támogatást és kedvezményes természet­beni szolgáltatást kaphatnak a diákok. Vagyis részesül- • hetnek- diákotthoni elhelye­zésben, továbbá kaphatnak rendszeres szociális támoga­tást és esetenként rendkívü­li segélyt. Ezek mértéke a szülők anyagi . helyzetétől függ, a család egy tagjára jutó kereset, alapján öt kate­góriát különböztetnek meg. A jobb tanulásra a tanul­mányi ösztöndíj serkent. Ösz­töndíjat csak a 3,5-nél jobb tanulmányi átlageredmény esetén lehet folyósítani. S ami eltér a korábbi ren­delkezésektől: nem fix össze­get állapítanak meg, hanem alsó és felső határai vannak az ösztöndíjnak. Az' ösztöndíjak megállapí­tása pedig félévenként tör­ténik. ekkor beszélik ineg először csoportokon belül, majd a diákjóléti bizottság­ban a javaslatokat. Egy má­sik hallgató, Gazdag László véleménye: — Igazságosan osztják így ki az ösztöndíjakat, Én, saj­nos, rontottam a tanulmányi eredményemen, s igazgatói engedéllyel kapok most 100 fprint ösztöndíjat, mert egy századdal rosszabb volt az átlagom az előírtnál. Az adott határok között változtatható ösztöndíj le­hetővé teszi, hogy ne csak az elért tanulmányi eredményt vizsgálják, hanem megnéz­zék azt is, ami a jegyek „mögött” van. A szorgalmat, az iskolán kívül végzett tu­dományos. kulturális munkát, a KISZ-ben folytatott tevé­kenységet így értékelni lehet. — Gondoljon a szüleire is, aki sok kollégiumi díjat fi­zet — mondja Gulyás An­na. — Aki jól tanul, annak még pénze is marad. Ugyanis a diákotthoni dí­jak mértéke szintén a vagyo­ni kategóriák alapján válto­zik. S hogy mit jelent egy jó tanulónál az anyagi jut­tatás? Stokker Mária a 4,62-es ta­nulmányi átlageredményéért havonta 400 forint ösztöndí­jat kap. Mellette 300 focint a szociális segélye, s a diákott­honért csak 100 forintot fi­zet. Vagyis havonta 600 fo­rintja marad, ami már nem csak költőpénz, hanem ebből vesz cipőt, ruhát is magának. De ugyanígy marad pénze a többieknek is. Gulyás Anna 300 forintot, Tóth Erzsébet 400-at, míg Gazdag László 350-et kap kézhez, hiszen a diákotthoni díjban már az ebéd és a vacsora is benne van. — Most azéi’t reálisabbak voltunk a megbeszéléseken — emlékezik a csoporton be­lüli vitákra Stokker Mária. — Igen, mert év elején mindenkinél igyekeztünk maximumot javasolni — szól közbe Tóth Erzsébet —, s utána 50 forintjával farag­tuk le az összeget, mert nem volt annyi keret. Ebben az évben viszont még maradt is az ösztöndíj- keretből. Az intézet 200 hall­gatójából százan kapnak ösztöndíjat, mintegy 23 ezer forint összegben. A hallgatók átlageredménye az I. félév­ben — aminek alapján most megállapították az ösztöndi­jakat — 3,49 volt. <L, B.) csán felvetődnek a lakosság széles körében is. Ezek kö­zött van: arányos-e a má­sodállásnak részére kifizetett bér, nincsenek-e indokolat­lan béraránytalanságok, bér- feszültségek. Részletesen megnézik, milyen módon határozzák meg a másodál­lásban foglalkoztatott dol­gozók díját, milyen megfon­tolások alapján és milyen munkák végzésére létesítet­tek másodállású munkavi­szonyt, milyen az engedélye­zés rendszere. Választ keres­nek arra is: a másodállást vállalók a dolgozók mely köréből kerülnek ki (vezető állásúak, beosztottak, irá­nyító szervnél dolgozók, stb.). Néhány részletkérdés is szerepel a vizsgálati prog­ramban. Ilyen például, hbgy a mellékfoglalkozás munka­végzése nem esik-e egybe a főállású munkahely munka­idejével, vagy: ellenőrizték-e a másodállásban foglalkozta­tott. dolgozók munkateljesít­ményét, egyáltalán hasznosít­ják-e a nyújtott produktu­mot. Fontos helyet kap a vizs­gálatban a másodállások jogszerűsége és szabálysze­rűsége. Ide tartozik: vajon a munkaviszony létesítésekor figyelembe vették-e, hogy nem szabad az irányító, el­lenőrző szervnél dolgozónak másodállást vállalni, továb­bá a létesített másodállásé munkaviszony összeegyez­tethető-e a szocialista mun- kaerkölcesel. Nem tapasztal­ható-e korrupció olyan hely­zetben, amikor egyes sze­mélyek ott vállalnak másod­állást. ahonnan a vizsgált szerv is vett fel másodállású dolgozót, azaz. milyen össze­fonódások vannak a jövede­lemszerzés e formájánál. Mindezeken kívül sok más kérdést ölel fel a vizsgálat, amelynek előkészületeit már megtették, s hamarosan kez­dődik az egész megyét átfo­gó munka. A vizsgálat tapasz­talatairól annak lezárása után tájékoztatjuk olvasóid- ka*. M. S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom