Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-20 / 67. szám

■(MO. rrtSfcius 3». KttLET-MAGYARORSZAfc» S. oldal Faragás, hímzés, .preparálás Erőfeszítések Lap szélen Nyírbátor lakéinak jobb ellátására KEVÉS A PÉNZ - LEBONTJÁK A „K AKUKK“-0 F ? — IÁRDA HELYEIT KÖZETKEZTETÖ ÜZEM bi időben a KÖJÁL a nem megfelelő higiénia .miatt. A járási székhely lakossá­gának étkeztetését meg hell oldani. Lzért határozott leg­utóbbi ülésén a tanács, hogy inkább lemond a kilométer járda megépítéséről, de létre­hoz egy három és fél millióba kerülő tanácsi kezelésben lé­vő üzemet, amely megoldja a bölcsődék, iskolák, üzemek ét­keztetését is. Az elképzelések szerint a földszintes épület a gimnáziumtól és aMÜM-isko- lától északra eső területen épül meg, melyhez kérni fog­iák az üzemek anyagi hozzá­járulását is. Az ételek kiszál­lítását pedig a tanács vállal­ja saját jármüvével. Az élelmiszerellátás meg­oldásának javítására a tanács működési engedélyt adott ki az új lakótelep — a központi szőlő — lakóinak ellátására. Ezenkívül keresik a kapcso­latot az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalattal, hogy élel­miszerbolt, Vagy boltok nyitá­sával segítse a nagyközség el­látását. (balogh) Jubileumi tudományos ülésszak Felszabadulásunk 25., es Lenin születésének 100. évfor­dulója tiszteletére jubileumi ünnepségeket és tudományos ülésszakot rendez március 19—21 között a megyeszékhely két jelentős oktatási intéz­ménye, a tanítóképző intézet és a tanárképző főiskola. Már­cius 19-én délben a felszaba­dulási emlékkiállítás megnyi­tásával kezdődött az ünnep­ségsorozat. Délután 3 órakor került sor a tudományos ülés szak megnyitására, s elhang­zottak az első nap program­jának előadásai. Ma meg­kezdődnek a különféle szek­cióülések a társadalomtudo­mány—történettudomány, a biológia, földrajz, mezőgazda­sági tudomány, a matematika, fizika, majd a nevelés, az iro­dalom és nyelvtudomány té­maköreiben. Március 21-én ünnepélyesen megkoszorúzzák az ülésszak résztvevői a tanácsköetérsa- sagi és a felszabadulási váro­si emlékművet, délután pádig a színházban ünnepi emlék­műsorral zárul az ünnepség- sorozat és tudományos ülés­szak, melyen Kovács József Kossuth-díjas, a főiskola igaz­gatója mond ünnepi megem­lékezést, s ekkor osztják ki a jubileumi hallgatói pályáza­tok díjait, s művészeti műsor­ral fejeződik be az ünnepség. Általános vélemény Nyírbá­torban, hogy a kereskedelem fejlődése — bar épült egy áru­ház — nem tart lépést a köz­ség fejlődésével. Hiába jó az áruválaszték az önkiszolgáló élelmiszerboltban, annyira ki­csi az eladótér, hogy csúcs­forgatom sem kell ahhoz, hogy ne férjenek be a vásárlók. Ha­sonlóképpen gondot okoz a vas-műszaki bolt bővítése, amire szintén nagy szükség lenne. Feltétlenül fontos az élelmiszerellátás javítása és a vendéglátás korszerűsítése is. A túristvándi vízimalom, a harangláb, s készítőjük- Csiszár György. A hobby nem foglalkozás, nem hivatás, hanem szenve­dd' kedvtelésből űzött fog- la’-.jsság. Gyűjthet valaki g -facímkét vagy szalvétát, be.yeget vagy bogarakat... Kj mi után érdeklődik. Vannak sokkalta komo­lyabb, mondhatnánk szebb hobbyk is. Nagyszerű, sok érzéket, tü­relmet és odaadást kívánó foglalatosság Csiszár Györgye. Mátészalkai otthonában éger-, juhar- meg diófából (mert- harsát nem kap) farag és épít. Egy külön világ. Fara­gásai közül talán a legérde­kesebb a láncos csanak, amely egyetlen darab fából készült. (Fából — láhcot!) De Csiszár György épít is. természetesen a maga mód­ján, fából. Szeretné kifaíág- ni a szatmár-beregi vidék valamennyi híres épületét. Elkészült a túristvándi vízi­malom, a mándoki és tákosi templom, a szamosíatáffalvi harangláb, a jármi (Kossuth utca 32) ámbitusos liáz... Ami külön érdekessége ezek­nek az épületeknek, hogy al­kotójuk a berendezésben is ragaszkodott a valósághoz, s az is ugyanolyan, mint az eredetiben. Ha van igazán különös hobby, akkor a nagyhalász! kendergyár villanyszerelőjé­nek igazán rendkívüli szóra­kozása van. Horváth László madarakat preparál. rossz rádiókat javít és tizenegy élő papagájt gondoz. Karvaly, egerésző ölyv szép példányai pihennek most már ottho­nában — s' a többi állatra teljesen veszélytelenül — ki- preparalva, békésen a réti- fürj, a fácán vágy a fogoly mellett. Sok hozzáértést, tü­relmet, időt és pontos kezet kíván ez a hobby, de az eredményre büszke lehet Horváth László. Hogy melyik a hobbyk kö­zül a Készebb? Erre nem lehetne választ adni. A lé­nyeg az, hogy művelőjének kedve teljen abban, amit csinál. Á munkáikat pedig nyugodtan odatehetnék bár­melyik „profi”-é mellé: áll­ná a sarat. R'i-> fetván (Elek Emil felvétele) Beregnyei Miklósné A tanács vezetői a kereske­delmi hálózat korszerűsítésé­nek elmaradását abban látják, hogy a helyi ÁFÉSZ kevés pénzzel rendelkezik és ami még szomorúbb, nincs is ki­látás arra, hogy ezen hama­rosan változtatni tudnának. Nyírbátorban nincs állarhi ke­reskedelem, a lakosság ellátá­sának maradéktalan kielégíté­se így csak a szövetkezetekre hárul. A fejlesztési tervek szerint a mostani Kakukk étterem helyén irodaházat fognak épí­teni, tehát üj étteremről kell gondoskodni rövid időn belül. Ezért a tanács felajánlott egy­millió forintot a szövetkezet­nek egy korszerű vendéglátó­ipari kombinát építéséhez, melyet a szövetkezet — ép­pen anyagi lehetőségei miatt — nem tudott elvállalni. Az utóbbi években meggyor- sult Nyírbátor iparosodása. Az új üzemek nagyobbrészt régi épületekben kezdték meg a termelést. Ez bizonyos mérté­kig gátolta a szociális léte­sítmények fejlesztését. A ke­vés számú üzemi konyha kö- . zül is záratott már be az utób­Munkáit sokan ismerik, messze földre, még a VIT-re és — családi ajándékként — az óceánon túlra is eljutot­tak. f A vágy. van-e szebb idő­töltés, mint a hifnzés? A rakamazi Beregnyei Miklósné' szerint aligha. Szin­te kis kiállítást rendez, ha szó esik otthonában a hím­zésről. És nem ok nélkül büszke! Olyan szépek a munkái, hogy nem csak a saját. .,házi kiállításán7’ mu­tálhatja be őket nyugodtan, hanem bárhol tisztelettel fo­gadják. (Mint ahogyan ez egy megyei kiállításon rheg ií történt.) Ez az ölyv már nem fog egerei. S aki preparálta: Horváth László Munkahelye: az országhatár Napszítta barna arc, ener­gikus. határozott mozgás. A találkozás első pillanatában látható. Szabó Rezső nem íróasztal mellett tölti napja­it. Határőr százados, a me­gyénkben szolgálatot teljesí­tő egyik kiváló őrs parancs­noka. Húsz éve viseli az egyen­ruhát, végigjárt minden rendfokozatot, szolgált ha­zánk nyugati részén és a szomszédos baráti országok határain. Nem határőrnek készültedé megszerette ezt a hivatást, mg mái- szinte elválasztha lattan tőle. Éédlg nem könnyű élfű a határon. Távol a nagy váro­soktól. sokszor a fajvaktól is. A ha táróé munkahelyére valóban ráillik: ,,valahol a végeken.” De a változatosság itt is mindennapi. Tréfásan jegyzi meg: a határsértő ép- penhogv nem törődik azzal, mikor van névnap, születés­nap. Nem egyszer az ünnepi asztal mellől szólnia a köte­lesség. Ez is a szolgálathoz tartozik. Beszélgetés közben gyak­ran visszatér egy-egy gon­dolat erejéig a magánélet, a család. Mondja, az utóbbi tíz évben már változás állt be a szórakozásban, addig valóban nehéz volt, de a v á határra is elhozza a mű­sort és a határőrségnél élen járnak a készülékvásárlás­ban. Időnként a parancsnok­ság gépkocsija áll meg az őrs előtt, hogy a debreceni vagy nyíregyházi színházba előadásra vigye a családéi. De nemcsak a páranesnol: életé más. Az őrsökön szol­gálatot teljesítő sorkatonák napirendje, munkája is sok­ban különbözik a laktanyák­ban, helyőrségekben léve társaikétól. Az őrsön mindenkj min­denkit ismer, tudnak egy­más legkisebb gondjáról, öröméről Éppen a lás kol­lektíva az, ami a határőr eletében a legnagyobb sze­repet játszik. Az országhatáron harci feladatot látnak el békében is, hiszen nem tudják, mi­kor, melyik pillanatban kell határsértővel szembenézni­ük. És akkor nem várhat újabb és újabb parancsot a fiatal határőr., önállóan és nagyon fegyelmezetten kell cselekednie. Ha valahol ak­kor itt megmutatkozik az igazi bajtársiasság. Azt mondja Szabó Rezső, hogy a jó kollektíva min­denben előre tudja vinni az Őrsöt, bővíteni tudja minden fiatal látókörét. „A jo határ­őr maga is agitátor.” —sum­mázza a véleményt és mind­járt meg is magyarázza: a járőr naponta tálálkózik a falvak lakóival, a mezőn dol­gozó emberekkel. Sokszor kérdezik nemcsak a határő­rizetről, hanem a napi ese­ményekről te, mindarról. arhi az embereket foglalkoz­tatja. A határvidék lakossá­gával pedig közvetlen, jó kapcsolatra törekednek. Ezért is foglalkoznak sokat az önképzéssel, ezért is kü­lönösen fontos a KISZ mun­kája az'őrsökön. Erre min­dig számít a parancsnok. Mondhatnánk. húsz év szolgálat útán már szinte pi­henés a munka. Csak nem a határőrszolgálatban — teszi hozzá a parancsnok^ Aki nem tart lépést a techniká­val, aki maga is nem érté­keli át időről időre a fejlő­dő ifjúságról alkotott véle­ményét, aki csak egy perc­re is azt mondja. mindent tud, menthetetlenül elveszti „a játszmát.” És ennek sok lehetősége van: a határsértő­vel. a kollektívával, vagy éppen a szomszédos közsé­gek lakóival szemben. Ez pedig külön-külőn is súlyos következményekkel járhat Érre a sók szálon futó életre gondol Szabó Rezső ma is. amikor maga is ta­nul. végzi a határőrakadé­miát, amikor vezeti, irányít­ja a gondjaira bízott fiatal határőrök kollektíváját, ami­kor az jut eszébe, hogyan tanul Debrecenben a gépi­pariban érettségire készülő -vagy a nyíregyházi Kossuth­ban a második osztályt járó fia. És látja a határőrélet szépségeit akkor is. amikor az őrs szomszédságában a Barátság-kertben az alma- szüretnél együtt dolgoznak, máskor együtt ünnepelnek a szovjet és magyar emberek a baráti határon... Szabó Rezső a két évtized szolgálata közben is megma­radt gyakorlati embernek. Most parancsnokiként hiva- íásszerető. fegyelmezett em­bereket akar nevelni az őr­sön is. amelynek kollektívá­ja már négyszer szerezte meg a megtisztelő ..kiváló” címet. Ügy étzi, tudják ezt az őrsön szolgálatot teljesítő határőrök is. Ezért Ifidül nyugodt szív­vel a napi ellenőrző körútra a parancsnok, ott az ország szélén, ahol nem is olyan ..isten háta mögötti” ma már az élet . Marik Sándor Tizentúliak bábele Elnézést a tévétől, hogy egyik műsoruknak önkénye­sen más címet adtunk: Tí­zen túliak bábele. De a leg­utóbbi — tizentúliaknak ké­szült adás — egy kis bábéi volt. Korábban érdekes, asznos. jól pergő műsorral elégítették ki a tízentúli gye­rekek érdeklődését. Az utób­bi azonban jócskán kicsúszott a szerkesztők és közremű­ködők kezéből. Valóságos gyermekbírósági tárgyalás volt ez, ahol a vétkesek, a bűnösök a tanítók, tanái-ok, „mert rosszul osztályoznak”, „mert pikkelnek egyes gye­rekekre”, „mert”. S a „mérteket” még so­rolhatnánk tovább. Hely tte megkérdezzük: mi értetne lehet tíz-tizenkét éves gy e- kekkel megvitatni olyan fo­gas kérdéseket, mint az osz­tályzás, a tanári magatar­tás, és számos szóba került témát? Vajon érdemi part­nerei lehetnek a közéjük ültetett tanároknak ezek az alig tízentúli gyerekek? Egyedi és kiragadott példák, — gyermeki szubjektivitás­sal — jó hatással vannak azokra a „kortársakra”, akik nézői voltak az adásnak? Még akkor is. ha ki-ki a maga iskolájában közvetle­nebb körülmények között folytathatja a párbeszédet. Nem arról Van szó. hogy nemi lehet, úgynevezett ké­nyes kérdéseket, a tanár- diák viszonyt, vagy az osz­tályzás gondjait megvitatni a tanulóifjúsággal. De eb­ben az esetben a „felállítás* rossz volt. Apróság, de nem mellékes, némelyik gyerek mesterkélt játékossága, viháncolása. a Vezető riporter mellett kot* nyeleskedő, nagy hajú fiúcs­ka bosszantó epizódjai vol­tak a műsornak. Minden együtt volt ebbet» a műsorban, amely elront­hatja, hamis vágányra viheti a jó' szándékot is. A műsor szerkesztőinek, vezetőinek jó szándékát. igyekezetét senki sem kérdőjelezi meg­<PO> S/műiben az influenza* járvány megyénkben A fővárosból kapott jelen­tések szerint Budapesten meg­szűnt az influenzajárvány. Mi a helyzet Szabolcsban? — Er­re kértünk tájékoztatást a KÖJÁL főorvosától. , — A KÖJÁL-hoz befutott jelentések azt mutatják, hogy Szabolcs-Szatmár megyében és Nyíregyházán is a járvány megszűnőben van. Márciüs első hetében az in­fluenzás betegek száma elér­te a 15 ezret. Ez a szám az el­múlt héten lecsökkent 10 ezer­re. Az elmúlt héten összesen 4-100 megbetegedésről jött be­jelentés. Jelentős, hogy a csök­kenés nemcsak Nyíregyházán, hanem a megye egész terü­letén, valamennyi járásban egyformán jelentkezik. Ez ar­ra mutat, hogy március utolsó napjaiban Szabolcs-Szatmár megyében és Nyíregyházán Is megszűnik az influenzajár­vány. A járvány csökkenésével kapcsolatos az az intézkedés is, hogy vasárnaptól kezdve megszüntették a kórházak be­teglátogatási tilalmát. A KÖJÁL tájékoztatásából megtudtuk: a járvány meg­szűnésével az elkövetkezendő héten megkezdődnek a gyer­mekbénulásod megbetegedé­sek elleni védőoltások Is. Nyíregyházán és a megye egés2 területén március 23-tól március 38-ig tartanak a vé­dőoltások. A KÖJÄL ezúton is kéri az érdékelt szülőket, hogy gyermekeik védőoltását ne hanyagolják el Farkas r«l SZÉP HOBßV

Next

/
Oldalképek
Tartalom