Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-20 / 67. szám
i. ÖMa! ITELPr-MAeYAROnS2Aö I9T0. mártír» Ä. fPolytatas m L oldalról) Nem célom a számok tömeges ismertetése, de szövetkezeti mozgalmunk egészéről elmondhatjuk: számottevő, egyre növekvő szerepe, súlya van a népgazdaságban. A szövetkezetek hazánk társadalmi, gazdasági rendszerében szocialista szervezetek. A nép- gazdasági tervekkel összhangban hatékonyan és eredményesen működnek a társadalmi célok megvalósításáért. A szövetkezetek fejlődését népgazdasági érdekek indokolják. mivel főként, olyan területeken fejtik ki tevékenységüket, ahol a lakosság termelési, fogyasztási és más igényei nem nagy tőkebefektetéssel, kis- és középvállalati szervezetben kielégíthetők. Éppen ezért a szövetkezeti forma támogatása indokolt minden olyan gazdasági és társadalmi célok megvalósítására, amelyhez a lakosság egyes csoportjai hajlandók érdemben anyagilag hozzájárulni, munkával és más közreműködéssel azt elősegiteni, s ennek révén — a szövetkezetekben kifejtett személyes tevékenységükkel — a lakosság igényeinek jobb kielégítését szolgálják. Ebből a megfontolásból a szocialista állam ma és a jövőben 1 is, hathatósan támogatja a szövetkezeti tevékenységet. Megfelelő intézkedéssel segíti a szövetkezeti működés demokratikus rendszerében a gazdálkodás eredményes kibontakozását, fellendítését az egész országban, s itt Szabolcs megyében is! A megyében a fogyasztási szövetkezeteknél 646 tagsági rétegtanácskozáson, részkozErdekvédelem, A korszerű szövetkezetpolitikai elvek és gyakorlat kialakítása során természetesen újrafogalmazást nyert a szövetkezeti szövetségek — SZÖVOSZ, OKISZ, valamint a területi szövetségek — szerepe, jellege és' feladata is. Ezzel kapcsolatban múlt év februárjában a Minisztertanács határozatot hozott. A kormányhatározat útmutatása szerint a szövetségek a jövőben nem lathatnak el állami, hatósági feladatokat, — az a minisztériumok, főhatóságok, tanácsok feladata. A szövetségek alapvető feladata a szövetkezetek érdekképviseletének ellátása, a szövetkezeteknek nyújtott szolgáltatások végzése, mozgalmi, társadalmi feladatok ellátása. A határozat arról szól, hogy a korábbi lúlközpontosított gazdaságirányításban lévő gyakorlattal szemben a jövőben egyik szövetkezeti ágazatban se legyen úgynevezett központkényszer. A szövetkezetek szövetségei annak tudatában működnek, hogy a szövetkezetek önállóak. A központhoz való tartozás kényszere nem egyeztethet össze elveinkkel! A MESZÖV-ök és a KISZÖV-ök az önkéntesen társult tagszövetkezetek érdekvédelmi, érdekképviseleti és egyben mozgalmi szervei. Tehát azok a jövőben semmiképpen sem lehetnek tagszövetkezeteik mindenre kiterjedő irányító szervei és felettesei. A szövetkezetek és társadalmi képviseleti szerveik egymáshoz való helyes viszonyát az határozza meg, hogy a szövetkezeti kongresszus, az országos szövetség, a területi szövetség é? a szövetkezetek az egységes szövetkezeti mozgalom részei. De minthogy a szövetkezetek tulajdonosai, gazdái a tagok: nem alkotnak és alkothatnak az alá- és fölérendeltségen alapuló hierarchikus szervezetet! Nincs és nem is lehet fölé- és alárendeltségen alapuló hierarchikus kapcsolat sem a SZÖVOSZ és a MESZÖV-ök, de a MÉSZÖV és a tagszövetkezetek között sem. Ezt azért kívántam ennyire hangsúlyozni, mert egyes közgyűléseken még nem értették meg kellőképpen az alá- és fölérendeltségi viszony megszüntetésének fontosságát. Még többen nem ismerték fel, hogy áz új szövetkezetpolitikai elvek több lehetőséget adnak az önálló működéshez, a tevékenység kiszélesítéséhez a szövetkezegyűlégen tárgyalták meg a szövetkezetpolitikai irányelveket, kérték ki a tagság véleményét. A viták során a tagság megértette a korszerű szövetkezetpolitikai elveket. A megújított alapszabályok alapján megnőtt a választott testületek önállósága és felelőssége. Örömmel-olvastam a beszámolóban azt a megállapítást, hogy e nagy munka, az alapszabályok megújítása során „új alapokra helyeződött, elmélyült a szövetkezetek és a szövetség kapcsolata, a kapcsolat demokratizmusa.”' Örömmel hallottam a szóbeli kiegészítőből, hogy a korszerű szövetkezetpolitikai elvek által ösztönözve az utóbbi időkben egészségesen fejlődött a megyében a szövetkezetpolitikai munka, a szövetkezetek társadalmi, mozgalmi tevékenysége. Megelégedéssel tapasztalhatjuk országosan is, hogy az alapszabály készítése során csakúgv, mint a most zajló MÉSZÖV és KISZÖV alapszabály-módosító, megújító megyei küldöttgyűléseken is a lezajlott és most folyó széles körű szövetkezetpolitikai felvilágosító munka egész szövetkezeti mozgalmunk komoly fellendülését hozta és hozza . magával! ' Ügy értékeljük, hogy' az a folyamat, amely most zajlik a fogyasztási és kisipari szövetkezeti ágazatban, s valamivel korábban már végbement a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben — tsz-lör- vény, területi szövetségek létrejötte stb. — kiemelkedő fontosságú egész szocialista társadalmunk demokratikus továbbfejlődése szempontjából is. érdekképviselet teknek és a területi szövetségeknek. A tavalyi kormányhatározat világos, határozott útmutatást ad abban a tekintetben is, hogy az országos és területi szövetségek a szövetkezetekre kötelező határozatot nem hozhatnak. Állásfoglalásaikat ajánlásként juttatják el. amelyeket a szövetkezeti közgyűlések, vezetőségek viszont kötelesek megtárgyalni. Hogy az ajánlásokból a közgyűlés mit fogad el magára nézve kötelezőnek, az a közgyűlés szuverén joga. A kormányhatározat útmutatása tehát a korábbi kötelezés gyakorlata helyett a szövetségek és tagszövetkezetek egymás közti viszonyában a meggyőzésre, a mozgalmi eszközökkel való ráhatásra helyezi a fő hangsúlyt. Magyarán: felnőttként kell kezelni a tagszövetkezeteket, mint ahogy azok is és azok voltak már réges-régen is! De mi hát az, ami kötelező a tagszövetkezetekre — tsz- ekre, áfész-ekre, ktsz-ekre — ebben az országban? A múlt év februári 1023-as számú kormányhatározat szerint a szövetkezetekre kötelezettséget csak törvény, törvényerejű rendelet, kormány- rendelet, kormányhatározat, miniszteri rendelet, államtitkári rendelkezés, valamint meghatározott körben tanácsi rendelet állapíthat meg. Tehát a törvényszintü jogszabályok, ä kormány által hozott jogi és gazdasági szabályozások megtartása kötelező a szövetkezetek alapszabályszerű működésében, gazdasági tevékenységében. Kötelező erejű továbbá a szövetkezet saját vezető szerveinek határozata és az általa kötött szerződésektől folyó kötelezettség megtartása. Ehhez kapcsolódik az, hogy amit az országos és területi szövetségek ajánlásaiból a közgyűlés, vagy vezetőség saját elhatározásából a szövetkezetre nézve kötelezőnek elfogad. Figyelmesen áttanulmányozva a Szabolcs megyei MESZÖV-nek a mai küldöttgyűlésre beterjesztett és elfogadott Ideiglenes alapszabályát, örömmel kell megáilapí’- tani, hogy az a szövetség feladataira, működésének jellegére nézve maradéktalanul, híven tükrözi és érvényesíti a kormányhatározatnak erre vonatkozó útmutatásait, a korszerű szövetkezetpolitikai elveket A szövetkezetek felelőssége a lakosság ellátásában látás ép színvonal javítasa érdekében mindenképpen és teljes szívvel támogatni tudom a szövetkezeti boltok közvetlen beszerzési tevékenységének szélesítését a termelőüzemektől: gyártól, ktsz-ektől. mezőgazdasági üzemektől. A Gazdasági Bizottság forszírozza ezt a kiskereskedelem egész területén, ahol ennek megvannak, vagy megteremthetők a feltételei. A közvetlen beszerzésnek számos előnye van: gyorsabb, a választékot bővíti, megrövidíti az áru útját és ezzel megtakarítja a nagykereskedelmi árrést, ami egyáltalán nem elhanyagolható szempont a boltok érdekeltségének javítása terén. A beszámolóban azt olvastam, hogy tavaly elég szépen alakult a megyei MÉK. és az ÁFÉSZ-ek nyeresége, sőt túl szépen is: 32 százalékkal, összesen 4t millió forinttal több az előző évhez képest! Ez jogosít fel annak a felvetésere, hogy fogyasztási szövetkezeteink saját forrásból fordítsanak több anyagi erőt a bolthálózat fejlesztésére, korszerűsítésére, korszerű technikai eszközökkel való felszerelésére. Itt a hűtőpultot, a 'hűtőberendezéseket emelném ki. Jelenleg az élelmiszereket árusító vidéki szövetkezeti boltok mintegy 70 százaléka van ezekkel felszerelve, s ezt mielőbb 100 százalékra kell javítani. Enél- kül ma már kulturált kereskedelem el sem képzelhető. A bolt csak így mer elegendő mennyiségben rendelni vágott baromfit. tejterméket, kényesebb gyümölcsöt. Ezeket a cikkeket nagy szubvencióval exportáljuk, miért ne etessük meg inkább a hazai fogyasztóközönséggel ? gyes társulások tető ala hozatala, mert erre még nem volt jogszabály, és kidolgozatlan volt a pénzügyi elszámolási rendszere is. Ez mos* tovább mozdult: a kormány. Gazdasági Bizottsága éppen most tárgyalta „A fejlesztési eszközök vállalatok közötti áramlásának formái és módszerei” című előterjesztést. Ha ezt elfogadják, reméljük rövidesen törvény-. szintű jogszabály születik, s ezt követően megalakulhatnak a szövetkezetek és állami vállalatok közötti vegyes vállalkozások. Akár egyszerű társaság formájában — amely nem önálló jogi személy — akár pedig közös vállalat formájában, amely viszont már önálló jogi személy. Az új igényeket Egyetértek a MÉSZÖV előbb idézett alapszabályának azzal a másik megállapításával is, hogy elsősorban szövetkezeti közös vállalkozásnak kell tekinteni a zöldség, a gyümölcs, a burgonya és egyéb mezőgazdasági termékek értékesítését ellátó MÉK-eket is. A kiküldött írásos beszámoló már világosabb és határozottabb fogalmazást ad ezzel kapcsolatban: „A közeljövőben a MÉK szervezete, státusza jelentősen megváltozik. A vállalat céljának és a Gazdasági Bizottság határozatának megfelelően a termelő gazdaságok és az ÁFÉSZ-ek értékesítő szövetkezete lesz.” Valóban szükség van a MÉK-ek szervezeti korszerűsítésére. A korszerűsítéssel szemben az az igényünk, hogy az feleljen meg a gazdaságirányítási rendszer és szövetkezeti politikánk alapelveinek. A fő követelmény e téren is a társadalmi hatékonyság növelése legyen: a szervezeti korszerűsítéssel, magyarán a továbbfejlesztése az áru útja lehetőleg rövidüljön, a piaci igényeket jobban elégítsük ki. További fontos cél az, hogy a termelő, a felvásárló és a fogyasztók között a korábbinál jobban .érvényesüljön a kockázat megosztása. Nagy termés esetén is biztonságossá váljék a felvásárlás, azaz a termény egy részét ne kelljen alászántani, .hanem jusson el az is a fogyasztóhoz. A szervezeti korszerűsítésnek fontos célja az is. hogy az feloldja a kereskedelmi szervezetek és a mezőgazdasági termelőüzemek között sokszor eléggé komoly mérvű „elidegenedést”, a bizalmatlanságot. Fontos követelmény továbbá az, hogy ne gyengítse a többcsatornás értékesítő rendszert, sőt erősíteni kell azt. További fonHa az új torvényszintü jogszabály, s a vele járó végrehajtási rendelkezések megszületnek, megnyílik a lehetőség a gazdaságirányítási reform egyik adósságának valóra váltására: megnyílik a lehetőség a szövetkezetek és az állami vállalatok között az anyagi eszközök, a szabad tőke rugalmasabb áramlására, az önálló gazdálkodó szervezetek önkéntes társulásainak sokrétű kibontakozására. S minden bizonnyal itt Szabolcs megyében is az első fecskét, a vásárosnaményi közös aszalóüzemet — amelyet tudtommal tíz mezőgazdasági termelőszövetkezet, egy állami gazdaság és a MÉK együttesen hozott létre — majd további hasonló közös vállalkozások követik, szolgálja a MÉK tos eél: a szövetkezeti jelleg erősítése a MÉK-eh működésében. Nincs szó tehát a MÉK-ek teljes átszervezéséről — hiszen a nevük is marad — csupán a tevékenység továbbfejlesztéséről. korszerűsítéséről az új viszonyoknak megfelelően. Az általam elővázolt célokat, a szervezeti korszerűsítést úgy tudjuk csak eredményesen megoldani, ha a MÉK-ek termelői érdekeltségű közös szövetkezeti vállalatokká alakulnak át. Más szavakkal, termelői érdekeltségű nagykereskedelmi szervezetté: a mező- gazdasági tsz-ek, fogyasztási szövetkezetek közös vállalatává. Ezzel a MÉK-ek közelebb kerülnek a termelés frontjához is. A MÉK-ek szervezésénél nem kell feltétlenül követni a megyei határokat. Járható útnak látszik, hogy a már meglévő kirendeltségekre épülve az érdekelt szövetkezetek gazdasági körzetenként is létrehozzanak közös vállalatot. A MÉK-ek formailag, de tartalmilag is a termelő- szövetkezetek és az AFÉSZ- ek közös vállalatává kell, hogy alakuljanak, amelyekbe állami gazdaságok is beléphetnek. A MÉK-en belüli esetleges ellenteteket szövetkezeti módszerekkel ajánlatos megoldani. Ennek során a termelőszövetkezetek, illetve ÁFÉ$Z-ek érdekvédelmét szövetkezeti érdekképviseleti szerveik: a területi tsz- szövetségek és a MESZÖV- ök látják el. A MEK-ek szervezeti korszerűsítését, továbbfejlesztését alulról, demokratikus módszerekkel kell végrehajtani, az önkéntesség alapján. Előreláthatólag még ez év végéig, de erre még az illetékes állami szervnek, a kormány Gazdasági Bizottságának kell határozatot hoznia. A takarék- és lakásszövetkezetek jövője Szeretnék még egészen röviden szólni a takarékszövetkezetekről és a lakásszövetkezetekről. A beszámolóból kitűnik, hogy a takarékszövetkezetek eredményesen, sokoldalúan működnek a megyében. Megfelel a valóságnak a jelentés azon megállapítása, hogy a takarékszövetkezetek módosított alapszabályát a jövőben nem az OTP hagyja jóvá, hanem azt is. mint más szövetkezeti formáció esetében, a járási tanácsoknak beli bonyolítani. Ezzel lényegében megtörtént az első lépés a takarékszövetkezetek és az állam kapcsolatának új. elvi alapokon történő rendezésére. Az OTP — amely maga is olyan vállalat, mint a többi — nem gyakorolhat ezen túl állami hatósági felügyeletet egy másik vállalat felett. Ez az új gazdaságirányítási rendszer elveivel homlokegyenest ellenkezne. Tájékoztatásul még elmondom ezzel kapcsolatban, hogy kézben van azoknak, az eljárási szabályzatoknak kimunkálása is, amelyek lényege az, hogy a takarékszövetkezetek felett az állami hatósági, szakigazgatási felügyeletet egyéb vonatkozásban is ezentúl nem az OTP, hanem a Pénzügyminisztérium gyakorolja a járási tanácsok, illetve azok pénzügyi osztályai útján. Bár a meglévő lakásszövetkezetek országosan kereken 8 milliárd forint értékű iakást kezelnek, mégis azt kell mondanom, hogy más országokhoz képest ez a szövetkezeti formáció nálunk még igen fejletlen. A meglévőkben is sok a formális vonás, uralkodó a kincstári jelleg, mert hiszen — mint köztudomású — e lakástulajdonosok kötelező , kijelölés alapján lettek tagjai a lakás- szövetkezetnek. Ennek ellenére foglalkoznunk kell e kérdéssel. Arra kell törekednünk, hogy ezek valódi szövetkezetté váljanak, a lakosság igazi szükségletei és kereslete alapján fejlődjenek. Lássák ej az előtakarékos- sági, a lakásépíttető, lakás- karbantartó. szolgáltató feladatokat. Magyarán: a lakásépítésre és .karbantartásra alakult szervezett társadalmi összefogás megvalósítójává váljanak. — Köszönöm a szíves figyelmüket kedves elvtársak, s mind a jelenlévő küldötteknek,. mind megyéjük valamennyi szövetkezeti tagjának jó munkát kívánok mozgalmuk felvirágoztatására. Fehér Lajos elvtárs beszédét a küldöttek és a vendégek nagy tapssal fogadták. A kormány elnökhelyettese a megyei vezetők .kíséretében csütörtökön délután ellátogatott a nyíregyházi Ság- vári Tsz-bé, majd megtekintette a Búza téri szövetkezeti nagyáruházát. Segíteni a háztáji állattartást tamint a tagoknak a termelőszövetkezetből járó szociális juttatások és. a,jú*áatóji föld tekintetében' figyelembe kell venni. Ez az intézkedés hathatós lehet a családtagok, az asszonyok, s főleg az öregek állattartási kedvének serkentésére, a háztáji szarvas- marha- és sertéstartás felélénkítésére. Igen ám. de a takarmány- keveréket, a fehérjetakarmányt valakinek oda is kell fuvarozni a háztáji és kisegítő gazdaságokba, mégpedig rendszeresen^ És az élet itt egy újfajta , olgáltatási tevékenység s 'ugós k iépítését veti fel, minienekelöjtt és elsősorban a sZÖvéhcezeti kiskereskedelem, az AFÉSZ-ek számára. Először is mindenekelőtt minden községben, egy községben több helyen is takarmányboltokat kellene létrehozni. Számuk jelenleg 1200, jó lenne; ha ez mielőbb többszörösére emelkedne. Másodszor a takarmány rendszeres . kiszállítására az ÁFÉSZ-eknek mielőbb be kellene rendezkedniük. Különben hiába van elegendő takarmány, hiába várjuk a háztáji állatállomány fellendítését! Kérem a fogyasztási szövetkezeteit jelenlévő küldötteit: gondolkozzanak e problémán, rendezkedjenek be ez újfajta szolgáltatás legszelesebb körű kiépítésére, ennek a népgazdasági horderejű feladatnak az eredményes megoldása érdekében. Tisztelt elvtársak! A MÉSZÖV beterjesztett és elfogadott alapszabálytervezetében a következő olvasható: „A tagszöyetkeze- tek tevékenységüket önálló, vállalatszerű gazdálkodás keretében végzik, Egymással, országos szövetkezetekkel és vállalatokkal a kölcsönös gazdasági érdek alapján közös vállalkozásokat, társulásokat. szövetkezeti közös vállalatokat hozhatnak, létre.’ Az eddigi jogszabályok s különféle gazdasági társulások széles körű lehetőségéi teremtették meg, de csal szövetkezeti szektoron belül a mezőgazdasági termelőszö vetkezetek egymás közötti vagy az ÁFÉSZ-ek és ktsz ek egymással, vagy a mező- gazdasági termelőszövetkezetekkel való társulásait Ed dig megoldatlan volt az állami vállalatokkal való veKedves elvtarsak' A fogyasztási szövetkezeteknek nagy szerepük és társadalmi felelősségük van á belső ellátás alakulasaban. Országosán a kiskereskedelmi forgalom és vendéglátás mintegy 30, Szabolcsban a kiskereskedelmi forgalom 60 százalékát az áfész-ek bonyolítják. Számszerűen kifejezve: tavaly a 122 milliárd forint kiskereskedelmi forgalomból mintegy 40 milliárdot a szövetkezeti kereskedelem bonyolított. A nyugodt belső ellátás biztosítása egyik alapvető feltétele továbbra is a gazdasági reform megvalósításának. Ezúttal is szeretném nyomatékosan felhívni a figyelmet, arra, hogy a szövetkezeti boltok vezetői e megyében is kövessenek el mindent. hogv a forgalmazásban tavaly előfordult, bosszantó hibák az idén ne ismétlődjenek meg. Merjenek idejében és elegendő mennyiségben rendelni a lakosság által keresett olcsó közfogyasztási cikkeket, még akkor is, ha azokkal több a munka és aránylag kisebb a haszon. Nyereségükből javítsák a boltvezetők. kiszolgálók anyagi érdekeltségét az e cikkekkel való intenzívebb foglalkozásra. a fogyasztók gondosabb kiszolgálására. A szövetkezeti kereskedelem lássa el jobban a nagykereskedelmi vállalatokkal, a termelőüzemekkel szemben a fogyasztók valóságos érdekvédelmét! A fogyasztói érdekvédelem jobb érvénye-- sitése végett célszerű lenne ebben a megyében is a boltok mellett a háziasszonyok közül — mozgalmi úton — újból létrehívni és működtetni a boltbizottságokat. Az elFogyasztási szövetkezeteink nagyon fontos feladata a helyi,, jellegű-ipari és szolgál tatasf*-' tevékenység 'bővítése. Örömmel láttam a beszámolóban, hogy Szabolcs megyében az ÁFESZ-ek szolgáltatási tevékenysége az elmúlt három év során sokoldalúbbá vált. Azt viszont már nem tudtam örömmel venni, hogy olyan fontos szolgáltatási ágban, mint a gépkölcsönzés, vagy a szállítás — csökkent, visszaesett. Az utóbbinál szeretnék megállni egy szóra. A Minisztertanács tavaly decemberben nagy fontosságú határozatot hozott a szarvasmarha- és sertéstenyésztés erőteljesebb fejlesztésére. Ennek a célja az ország sertéshús-ellátásának megjavítása, a tőkés húsexport növelése. A konvertibilis piacon minden ötödik dollárt a marhahús hózza, ezért az iparfejlesztésnek is elengedhetetlen feltétele a húsexport növelése. A kormányhatározatnak a felvásárlási áremelésen kívül másik nagyon fontos intézkedése az volt, hogy az állatállomány fehérjetakarmánnyal való jobb ellátása végett ez év januárjában bevezettük az állati és növényi fehérjék, takarmánykeverékek és kon- centrátumok szabad forgalmazását. Ettől az intézkedéstől többek között azt várjuk, hogy fellendül a háztáji és kisegítő gazdaságok kocatartási, sertéshizlalási kedve, amely az utóbbi egy-két évben megtorpant. Továbbá azt, hogy mérséklődik a szarvasmarha-állomány gyors ütemű csökkenése. Ennek elősegítésére a Minisztertanács múlt heti ülésén újabb határozatot hozott. A közös és háztáji termelés együttműködésének bővítése céljából a kormány a termelőszövetkezeti tagoknak azt a tevékenységét, amelyet a szövetkezettel kötött megállapodás alapján a közös útján értékesíthető háztáji szarvasmarha é$ sertés tartására. ÍUetve hizlalására fordít: elvileg bedolgozói púnkénak ismerj el, az a közösben végzett tevékenységnek számít. Ez az intézkedés azt is jelenti, hogy e munkateljesítményt ezen túl a nyugdíj és egyéb társadalombiztosítási szolgáltatásnál, a gyermekgondozási segély, va-
