Kelet-Magyarország, 1970. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-14 / 62. szám
?. otaai ftSLET-MAGYARÖRSZÄlS i97G. márefws ti Szülők fóruma Beszélgetés a matematikáról A lány F. Edit. elsős gimnazista. Szülei panaszkodnak, hogy nem nézi a tévét, nem jár szórakozni, este tizenegy óráig tanul. Reggel már tél ötkor talpon van, idegesen reggelizik. Ideje felét bevallása szerint a matematikával tölti. Mindenből ötösre áll, matekból csak egy hajszál választja el a bukástól. A lány kérésünkre megmutatta az elsős gimnazista matematikai tankönyvét. Számos példát megjelölt, hogy egyszer a család valamelyik távoli professzorrokonától megkérdezi. Egyetlenegyet kértünk, a legnehezebbet. (IX. fejezet. 24. példa.) Próbaképpen bevittük három középiskolába, megmutattuk a matematikatanároknak. Kivétel nélkül valamennyi elővette a tanári segédkönyvet, aztán — több-kevesebb gondolkozás után — megmondta a megoldást. Megvettük a kislánynak a tanári segédkönyvet. „így könnyű — mondta — olyan, mint mikor a Füles rejtvényeihez mindjárt mellékelik a megfejtést is.” Egy valami biztos: a mai elsős gimnazistáknak az elsős matematikaköny v nehéz. Elmondtuk a problémát Mező Gyulának, a Nyíregyházi Kölcsey Gimnázium igazgatóhelyettesének. — Az elsős gimnáziumi matematikatankönyv nehézségeiről már többször volt szó. Mindannyiszor azzal tértünk napirendre fölötte, hogy nehéz, de kell. Lehet, hogy így van. Elvi döntések azonban vajmi keveset segítenek a tanulónak, aki esetleg olyan általános iskolából jön, ahol nem készítették fel kellően. Nincs idő pótolni, ami hiányzik. Aki lemaradt., egyre jobban hátrébb kerül. Sokkal kifinomultabb átlagos műveltséget adhatnánk középiskolásainknak, ha kevesebbet, de jobban taníthatnánk nekik matematikából. Annyit, amennyit a többség megért, és fel is használ egyéb — kémiai, fizikai, természettudományos — ismeretei gyarapításában. Banner László a másik igazgató, (Krúdy utca, magas színvonal) szintén matematikaszakos. Ráadásul a kél szabolcsi kísérleti osztály egyikének tanára, melyek már tavaly matematikából is — először a re(ormtankönyv szerint érettségiztek: — Ha Mező kolléga azt akarja mondani, hogy enyhítsünk a célkitűzéseken, nem értek egyet vele. A többiben jószerivel igen. Azzal is, hogy sok általános iskolánk különféle okokból — szakképzetlen pedagógus, osztatlan tanítás, stb. — nem készítette fel az egyébként tehetséges gyereket sem a mai gimnáziumi tananyag befogadására. Sőt, még meg is tetézem ezt azzal, hogy a középiskolai tanárok egy részének is megterhelést jelent. Az idősebbeknek is, mert; évekig másként tanítottak. A fiatalabbaknak is, mert nem ezt tanulták. A tapasztalatlanabbaknak is, mert nincsenek átvehető módszerek. Es éppen itt éleződik ki a probléma. A matema tika sokszor volt nehéz tárgy. De segítettek a szülök, jött az instruktor. Ma a szülő sem tud segíteni) instruktor is ritka, aki ezzel meg tud birkózni. — Az utasítások tartalmaznak könnyítéseket. Van például egy, amely szerint, ha egy tanuló tanári segítséggel meg tud oldani egy feladatot, már legalább kettes. Ez rendben van. Nekem nincs olyan diákom, aki „tanári” segítséggel meg ne tudna oldani egy példát. Ilyen triódon nem szaporodnak nálunk túlságosan a bukások. (Hogy a kettesek száma mennyivel, az más.) No. de például az érettségi matematikadolgozat megírásánál milyen tanari segítséget adhatok, hogy a diákom az általam mindig elért kettes szintet elérje, vagyis átmenjen? Egy másik utasítás szerint semmit. Utoljára Palanits Györgyöt, a megyei tanács művelődésügyi osztályának szakfelügyelőjét kerestük fel. — Mindenekelőtt — kezdi — azt kell megérteni, hogy végső fokon mindez a gyerek miatt történik, akit fel kell készítenünk az ezredforduló kívánalmaira. (Aki ma gimnazista, az 2000-ben dolgozni fog.) A reíormtan- könyv — bár biztosan van rajtuk finomítanivalo — egészében jól vizsgázott. Több hazai és nemzetközi értekezleten megállapították nálam illetékesebbek, hogy most, a neformtankónyvekkel sem közelítettük meg eléggé sok baráti és nyugati nemzet matematikaoktatásának színvonalát. Az általunk most kitűzött célt már régen elérték és túlhaladták a szovjet és francia, a román és angol középiskolákban, hogy csak néhány példát említsek. Nehéz a diáknak, nehéz a pedagógusnak? Fel kell nőni a feladathoz, mert az élet törvénye, az elektronika és az atomtechnika kora megkívánja, hogy matematikailag —• jobb szeretném azt mondani: „logikailag” — jó alapképzettségű fiatalokat bocsássunk ki a középiskolákból. Életük derekán, amikor ennyi matematikai tudás nélkül csak. segédmunkások lehetnek, ők is hálásak lesznek nekünk, hogy magasabbra emeltük még idejekorán a mércét. T- Az is igaz —- folytatja —, hogy a középiskolai matematikaoktatásban — főleg az elsősöknél — nagy a „selejt”. A pedagógusok továbbképzésen igyekeznek leküzdeni az akadályt. Jó lenne, ha diákok és szülők is megértenék, hogy modern életünk parancsa az a mérsékelt színvonalemelés, amit a reform matematikában is előír. (gaz) GYEREKEKNEK A földesúr szíve Élt egyszer egy földesúr. Gazdag volt, évek során azonban elszegényedett, mert fiái felcseperedtek és elverték vagyonát. Am nem keseredett el, nekilátott, hogy helyreállítsa régi tekintélyét, visszaszerezzen valamit a marháiból, kincseiből. Jobbágyait is egyre jobban sanyargatta, még a betevő falatot is kivette volna a szájukból, hogy fiainak több jusson a dorbézolásra. Csattogott az ostor, nyögött a deresre húzott jobbágyok keserve alatt még a föld is. De a földesurat nem hatotta meg a könyörgés, jajveszékelés. Mintha nem is lett volna szíve. Esténként furcsa dolgokat müveit. Rongyos ruhát öltött cs kilopakodva palotája kapuján, lóimra pattant és titokzatos utakra indult. Nem tudott erről senki hű lovászán kívül, aki az istállóban a lovak mellett szokott aludni, s értette a lovak nyelvét. A földesúr kedves lova, Felhő, pedig minden reggel elmesélte neki, hogy hol járt gazdájával előző éjjel. — Megölt az erdőben egy gazdag kereskedőt, és elrabolta a pénzét. — Ma egy gulyát hajtottunk el.. . így ment ez mindennap, de a megcsappant vagyon csak nagyon lassacskán szaporodott. mert a földesúr fial mindig többet és többet té- kozoltak el a tivornyákon. Történt egyik éjjel, hogy a földesúr észrevette lovászát, amikor a lovát óvatoskodva visszakötötte a Iwlyére. Azt gondolta. ..Ez a fickó azért alszik itt, hogy kilesse a dolgaimat, s csak színleli az alvást!” Gorombán megrugdosta a békésen szunyókáló legényt: — Kelj fel, lustája! Görbén néztél rám, ezért meglakolsz! A szegény ember így szolt: — Jaj, dehogyis néztem en görbén! Eszembe sem merne jutni ilyesmi! Meg aztán, ha alszik az ember, nem tud nézni se szépen, se görbén! — No, amiért tiltakoztál, még egyet kapsz! — szólt a földesur cs ostorával jól végighúzott a legényen. — Miért bánt engem az úr, nem csináltam én semmit! — kesergett jajveszé- kelve a lovász, hogy az egész ház odacsödült. — Látjátok — szólt háza. népéhez a gazda —ez a hitvány ellopta mindenemet, ej jelente eladta és clilta az árát. Nézzétek meg a lovat, patakzik róla a verejték! — Életemben még egy korty bor nem ment le a torkomon, és soha nem loptam! — nyögte a. szegény lovász. de mindhiába, az emberek a fáradt lóra néztek és az egész háznep a gazda szavának adott hitelt. Rá is támadtak a lovászra és ütötték. verték, ki hol érte. Mikor felhői tan otthagyták. a legény így szólt a lóhoz: — Jo pajtásom voltál mindig. Felhő. Mégsem segítettél rajtam. pedig tudod, hogy igazságom van! A ló így felelt: — Ha először hallgattál volna, beérte volna gazdád egy rúgással, üe te egyre csak mondtad a magadét, anélkül, hogy bizonyítékod, lett volna az ö gonoszságára. Azt képzelted, hogy ilyen gonosznak megesik a szíve rajtad? Óh, te balgal Hogyan is gondolhattad, hogy a földesúrnak szive van! Hatalma van, barát-ócskám! .4 szive pedig itt lapul a patám alatt: az-'érós vaspatkó szüntelenül szorítja, hogyt egyre keményebb legyen, s ne essék meg senkin, ne vesződjék senki igazságával. Jói tanuld meg: ne keress igazságot ott, ahonnan nem várhatod! Havasi Terézia Czi játsszuk i Krecsmáry László: Vadliba Volt egyszer egy vadliba de nem volt még lagziha Gondolta hat a liba: elmegy már egy lagziba. hiszen abból úgysem lehel semmiféle galiba.. El is ment a vadliba szombaton egy lagziba, jaj. de majdnem vesztére állított be estére, mert az egyik szakacsne Vízszintes; 1 Megfejtendő (a hetedik négyzetben kétjegyű mássalhangzót. 6. Római 850. 7. Eképpen. 8. Morsejel. 9. Éva beceneve. u. Elv, nézet, eszme. 12. Ilus. 11. Idős áron van. 16. Megfejtendő. 13. Puhafém. 20. Hím 21. Kétjegyű mássalhangzó. 22. RÉS. 24. Helyrag. 25. Vérjáratpk. 27. Függő, ékezet nélkül. 38 A bálna. 29 Megfejtendő, Függőleges; 1. Szunnyadó. 2. Kettőzve Ágnes beceneve. 3. Török rang. 4. Kétjegyű mássalhangzó. 5. Sz. T. A. N. 6. Megfejtendő. 10. A Duna ausztriai mellékfolyója. 11. a lagziba — az ifjabbik Takácsné — azon nyomban meglátta, s szegényt majdnem levágta Üggyei-bajjál tudott csak menekülni, — futottak utána áz asszonyok, s kezükben kés villogott.. Kis híján hat megjárta. — hogy odament, megbánta — s nem is vágyik lagziba azóta a vadliba!.. Edényféleseg. 13. Ebi betűi .keverve. 14. 01103 állat. IS. Megfejtendő. 17. ülőalkalmatosság. 19. igen értékes bundát visel ez az állat. 21. Római viselet volt. 33 Tó, németül. 21. Lakoma 26. Neman köti 27. Romai 51. Megfejtendő: Ázsiai államok: vízszintes 1, 16. 29, függ. 6. 15. Múlt heti megfejtés;- NYASSZAFÖLD — KONGÓ - RHODESIA — UGANDA — Könyvjutalom: Láng Judit Költöd, Pali Károly Szabolcs és Szabó Attila Nyíregyháza. K1GYOVERSENY A játékosokat két egyen ló csoportra osztjuk. A csoportok egyesével állnak fel egymástól körülbelül 2 méter távolságra A csoportok tag jai terpesztett lábakkal előrehajolnak. bal kezüket a lábuk között hátranyújt iák és jobb kezükkel az előttük lévő játékos kezét fogják meg. aki szintén a lába között hátranyújtotta a kezet. Adott jelre megindulnak a kijelölt dél fele. A Kezeket nem szabad elengedni. Az a csapat - győz, - amelyik előbb éi' a célba POSTAS A játékosok körbe ülnek. Minden játékos kap egy he- lyiségnevet. Egy játékos a kör közepébe áll bekötött szemmel. Ö a postás. Játék Osvdt Erzsébet : KÉT VERS Járni fanul Gergő A kilincsen lengő, piros pettyes kendő. Nézi. nézi Gergő. Be csudaszép kendő! Tipi top egyet lep, kettőt lép most Gergő, övé lett közben megnevez két várost, például Mátészalka, Kisvár- da. Ekkor a szólított városok helyet cserélnek, a postás pedig igyekszik megfogni valamelyiket. Ha sikerül, á ül le az elfogott játékos helyére. Aztán így folytatódik a játék tovább. A játékosokat számmal is lehet jelölni. NÉMÁK VAGYUNK A játékosok körben ülnek. ‘ Mindenki hallgat. A játékvezető y legkülönbözőbb kérdéseket, teszi fel a játékosoknak. Például — mit láttál tegnap a televízióban? Okos vagy? Mit szürete! a legjobban? Stb, Senki sem válaszolhat. mindenki csak arcjátékkal. vagy kéz- és testmozdulatokkal válaszolhat. Aki hangot ad. az zálogot fizet. [utáld ki ! JÖN A DAGALY! Egy hajó a part közelében horgonyoz. Oldaláról 10 fokú kótélhágesó lóg a vízbe. A fokok egymástól 30 cm-te vannak, s az utolsó fok éppen a víz színéig ér. A tenger ma csendes, csak a kezdődő dagaly mozgatja a víztükröt. A dagály óránként 15 cm-rel emeli a víz szintjét. Mennyi idő múlva kerül a víz alá a hágcsó harmadik foka? HÁNY EVES VAGYOK? 8 éves koromban apám 31 éves volt. most pedig két- szerannyi. mint én. Hány éves vagyok? A MEGOLDÁSOK: Tört1 a felesi! Párbeszéd Nagy építkezésbe fogtak az emberek egy ősi piramis szomszédságában. Traktorok. teherautók hordták az építőanyagot és biztos mozgású emelödaruk lendítették a magasba. 4 piramis kíváncsian nézte a sürgés-forgást, a különös gépeket. „Vajon mik ezek? Olyanok, mint valami játékszerek.,.” Ilyesmit még sohasem látott. Meg is kérdezte az egyik, serényen dolgozó darut: Mik vagytok ti? És min buzgólkodtok oly nagyon? — Gépek vagyunk — válaszolta a dary. —■ és építeni fogunk Még náladnál is nagyobb épületeket... — Az lehetetlen! — morétüt hitetlenül a piramis —• Engem rabszolgák tízezrei teremtettek. Ez a pár ember itt ugyan mit akar ? És ti, gépek? Mit tudtok nekik segíteni. mire vagytok jók?-r Majd meglátod, csak figyeld a munkánkat •— szólt a daru, u?fxtl sietve tovább rakodott. A piramis fitymálóan nézte az építkezést. Évezredes múltjára gondolt, a dicső fáraóra, kinek parancsára ezer meg ezer görnyedő rabszolga véres verítékkel hordta a köveket. hogy 6 egyre magasabb, egyre időtállóbb legyen. És most öt akarja túlszárnyalni ez a maroknyi ember, ez a pár gép? Nevetséges! Teltek múltak a napok, S valóban -r- g piramis legnagyobb ámulatára -r rövidesen hatalmas büszke falak emelkedtek a közelében, már- már nála is nagyobbak. A piramis félő tisztelettel tekingetett most már a gépekre: milyen csodálatos lények,’ És újra- megszólította az emelő- darut: — Belátom, igazad, volt a ■múltkor. Csodálatosai építettetek ilyen rövid idő alatt... Áruld el nekem, mi a titkolok? Varázslók vagytok ta Ián? Vidáman felelt az emelődaru: — Nem, kedves piramis, nem vagyunk varázslók. Szolgák vagyunk mi is... de az egész uép szolgái! Téged sok ezer rab véres verejtékkel épített egyetlen ember parancséra Mi gépek pedig azért vagyunk, hogy az emberek milliói hasznára segítsünk létrehozni remekműveké*. Báduly Márta a lengő, pettyes, piros kendő. Kipp-kopp — Kipp-kopp' — Ki kopog’ — Első veri ablakod-r Hagyj aludni, jé eső v^r rád erdő, rét, mezó, kertéfkban a virág, őszirózsák, dáliák. Füröszd csak meg őket szépen eseppjeid hús. tengerében! Annikor egy feladatban bizonyos fizikai jelenségek szerepelnek, mindent figyelembe kell vennünk, hogy fel ne süljünk. Itt is ez a helyzet. Semmiféle számítás ntfm vezet helyes eredményre, ha nem vesszük tekintetbe, hogy a vízzel együtt a hajó ós a kötélhagcsó is emelkedik, s így a víz sohasem lepi el a harmadik fokot. t Az apa 23 évvel idősebb a fiánál, újabb 23 évnek kellett, tehát eltelnie ahhoz, hogy kétfczeranayi -idős lágyén.
