Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-14 / 38. szám
■ t otéM IfET AGY ARABS* <<3 fSTrt fWGlxűf* fl Szülők lómmz Mi legyen a gyerekből ? I. rl szakmunkásképzés új törvényéről Ezekben a hetekben családok tízezrei töprengenek arról, hogy mi legyen a gyerekből. Országos tapasztalatok szerint az általános iskolát végzettek közül minden második fiatal szakmunkásképző-iskolában tanul tovább. Elsősorban rájuk és szüleikre gondoltunk, amikor elhatároztuk a január 1-én hatályba lépett szakmunkásképzésről szóló új törvény es végrehajtási rendelkezésének ismertetései. A szokásosnál részletesebben — négy írásban összefoglalt — tájékoztatással szeretnénk megkönnyíteni az érdekelt, szülök es fiatalok döntését, továbbá a szakmunkáskepző-iskalák jelenlegi tanulóinak és hozzátartozóinak a szükséges ínformálódást, írásainkban foglalkozunk a szakmunkástanuló-viszony keletkezésének és megszűnésének témájával, a tanulókat megillető pénz- és egyéb juttatásokkal, a szakmunkásképző-intézmények és a tanulók kötelezettségeivel, valamint a. szakmunkásképzettséget szerzett fiatalok továbbiayulási lehetőségeivel. Az új törvény rendelkezése alapján hazánkban szakmunkásképzés csak az Országos Szakmunkásképzési Jegyzékben megjelölt szakmákban és feltételek szerint folyhat. A jegyzék a korábbi 205 helyett az 1970/71-es tanévtől kezdve 186 szakma oktatására ad lehetőséget. Ezzel megszűnik egyes szakmák túlzott tagoltsága; egyes rokonszakmák ösz- szevonásával bevezetik az úgynevezett alapszakmai képzést. Ilyen rendszerű oktatást kapnak például a gépi forgácsoló, a gépszerelő, az elektrolakatos szakmában, amelyek tanulóit a teljes képzési idő felében, vagy kétharmadában az alapszakma általános tudnivalóira oktatják a megmaradó időt pedig a tanulók szakosodásának megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretek tanítására fordítják. íme erre egy példa. Tegyük fel, hogy valaki a gépszerelő alapszakmát választja, akitor először megtanulja a Diesel-mozdonyszerelő, az épltőgépszerelő, a géplakatos, a mezőgazdasági gépszerelő és a vasúti járműszerelő szakmák közös alapismereteit, majd hajlama, kedve és választása szerint elsajátítja a felsorolt rokonszakmák valamelyikének speciális tudnivalóit. Ily módon a gépszerelő szakmát tanultak, vagy más alapszakmai képzésben részesültek számára — miután általános és sajátos ismeretekkel egyaránt rendelkeznek — lényegesen kibővül az elhelyezkedési lehetőségek köre, a helyi, vagy akár tehetségbeli igényeknek megfelelően. Ki lehet szakmunkástanulóf A szakmunkásképzés alapintézménye a szákmunkáskep- ző-iskola, amely a törvény értelmében középfokú oktatási intézmény, sikeresen végzett tanulóinak szakmunkásképesítést és nem befejezett. középiskolai képzést ad. 'ÉzékÖén az iskolákban különböző „A”, „B”, >,C”' és .,D” tagozatokon. 1—3 éves képzési idővel, oktatják illetve oktathatják a tanulókat. Az iskolák hagyományos „A”, vagy az emelt szintű „B” tagozatának első évfolyamára azt a fiatalt vehetik fel, aki eredményesen befejezte általános iskolai tanulmányait, a Szakmunkásképzési Jegyzékben megállapított alsó felvételi korhatárt a felvétel évében eléri, a 18. életévét, középiskolai végzettség esetén a 20. életévét — a felvétel évében még nem tölti be és megfelel az adott szakmákra előírt egészségügyi követelményeknek. Ugyanez vonatkozik a szakmunkásképző-iskolák „C” tagozatára jelentkezőkre is azzal a kiegészítéssel, ho©r számukra a középiskola IV. osztályának eredményes elvégzése — tehát, nem az érettségi bizonyítvány — a követelmény. Az iskolai végzettségre, valamint a felvételi korhatárokra vonatkozó előírások alól •— különösen indokolt, esetben — illetékes miniszter, illetve a szakmunkásképző-iskola igazgatója felmentést, vagy — kizárólag az „A” tagozatokon — az iskolai végzettség megszerzéséhez haladékot adhat. felvétel előtt beszélgetés Szakmatanulásra a fiataloknak a szakmunkásképző-iskolában kell jelentkezniük, minden év február 1. és május 31. közötti időszakban. Azok, akik a jelentkezés évében végzik el az általános iskolát, felvételi lapjukat az általános iskolában adják be. amely továbbítja azt a szakmunkásképző-intézményhez. Akik az általános, vagy középiskolát a korábbi években végezték, vagy a középiskola IV. osztályát a felvétel évében végzők, közvetlenül a szakmunkásképző-iskolákban jelentkezhetnek tanulónak. A szakmunkásképző-iskolákban március 1. és május 31. között bonyolítják le a jelentkezések elbírálását és a tanulók felvételét Ebből az alkalomból a szakmunkásképzésre jelentkezett fiatalokat behívják az iskolába, ahol felvételi beszélgetésekre, szakmai alkalmasságot megállapító vizsgálatokra kerülhet sor. Ezek jelentősége és szükségessége függ az adott szakma sajátos követelményeitől és a jelentkezők számától. A felvételekről az Iskola igazgatója dönt, az e célból szervezett felvételi bizottság véleménye alapján. A felvételről, vagy annak elutasításáról a döntést követően 8 napon belül írásban értesítik a tanulókat. Mikor szűnik meg a tanulóviszony t A szakmunkásképző-iskolába való felvétel csak a tanuló beiratkozásával válik véglegessé. A tanulóviszony a beiratkozással, annak napjától jön létre, és akkor szűnik meg. ha a tanuló az előírt Időben sikeres szakmunkás- vizsgát tesz, vagy ha törlik az iskola létszámából. Az utóbbi egyebek között akkor következhet be, ha a Szakmunkás- vizsga Szabályzat szerint a tanuló már nem bocsátható újabb szakmunkásvizsgára; fegyelmi büntetésként az iskolából kizárják, vagy áthelyezik más iskolába; időközben egészségügyi okokból alkalmatlanná valók az adott szakma elsajátítására és gyakorlására; a tanuló évfolyamismétlés után sem képes a magasabb osztályba való jutás követelményeit teljesíteni; a tanuló, vagy törvényes képviselője és az iskola a gyakorlati oktatást biztosító vállalattal megállapodik a tanulóviszony megszűntetésében. Természete sen lehetőség van arra hogy a létszámból törölt tanuló — feltéve ha nem zárták ki az ország összes szakmunkásképzőiskolájából, — ugyanabban a szakmában, továbbá az egészségügyi okok miatt alkalmatlanná vált és a magasabb osztályba lépés követelményeit nem teljesítő fiatal más, számára alkalmasabb szakmában űi tanulóviszonyt létesítsen. Sy, 1, GYEREKEKNEK Az öres varázsló MONGOL MESE ÉH valamikor az egyik faluban egy öreg varázsló. Egyszer magához hivatta a kán, aki igen jómódú, de kegyetlen ember hírében állott,. Csak hírből ismerte o szenvedést és a nélkülözést. — Halioltam — szólt a varázslóhoz a kán, amikor az bekopogtatott hozzá —. hogy te nagyon hires varázsló vagy. Nos, hadd lássunk akkor valamilyen varázslatot! — Mit kívánsz látni, uram? — kérdezte a varázsló. Csináld, ami jólesik! Én figyelem —• türelmetlenkedett a kán. — Jól van. Akkor hát önts egy csészébe forro teát, hozd ide nekem, aztán menj ki a ház elé. A kán úgy tett, ahogyan a varázsló kívánta. S amint kilépett az ajtón a ház elé, rögtön, megpillantott. egy csodálatosan szép hollófekete paripát. Nagyon megtetszett a kánnak a ló. Nyomban nyeregbe pattant és el- vágtatott Nyargalt, nyargalt, s egy teljesen ismeretlen pusztán találta magat. Itt a ló váratlanul ledobta a hátáról utasát és elszáguldott. A kán egyes-egyedül maradt a pasztában. Nagyon keservesen élt a lakatlan vidéken. szöcskékkel és sáskákkal táplálkozott, vizet pedig a tócsákból ivott. Rettenetesen ehezett a kán, támolyogva barangolt a kietlen vidéken, amikor hirtelen két sovány kisfiút pillantott meg. Mögöttük egy asszony vonszolta magát fáradtan. — Jaj, jaj — panaszolta az asszony a kannak —. a kán adószedői minden vagyonúnkból kiforgattak! Egyetlen fálgt ennivalót sem tudok a gyermekeimnek adni!.,. Megsajnálta őket <j. kán. Melléjük szegődött és együtt élt velük. Aeon a tavaszon megbetegedett és meghalt az egyik kisfiú. Nagy volt a kán bánata! Leült egy kőre és hosszan, keservesen. zokogott... ,.S ekkor felébredt csodálatos állmából. Ült a trónján és hűt ötté a teát, amely még mindig forró volt. — Nos, hogy tetszett1 — kérdezte az öreg varázsló. — Rettenetes volt! — kiáltotta a kán. — Micsoda szörnyűség!... — Látod, látod. Mennyi szerencsétlen ember él a földön, akiken segíteni kellene r-r mondta a varázsló és eltávozott. Krecsmáry László fordítása Lukács Imre: V I R ÁQOK Erdei ösvényen futkosott a lányka, csillagváros nyakkendőjét Ms szellő cibálta. Elfáradt a kislány, mégsem maradt hátra, apja mellett lépegetett, mögötte az árnya Ráborult a kék ég, felhőt alig látott. ■'Édesapám, integetnek felém a virágok •lo volna .leszedni, hadd fussak a rétre, . .» •'Eredj lányom,' heveíedj la fölfeslő füvére« «Rengeteg virágot szép csokorba szedtem, visszamegyünk s odaadom anyuskának menten- Vissza is érkeztek, várta már az anyja, kisleányát, szép virágát meg is simogatta Elfáradt a kislány, lepihent a gyepre, virágait nagy-vigyázva anyja mellé tett« Édes volt az álma, békés volt az álma, szebben virított a kislány, mint a bokrétája SZÁMREJ1 12 34 48 66 33 fi 6f 19 88 1f f2 54 47 69 23 21 A képen tátható bácsi éppen töri a fejét, mert — megsúgjuk — nem erős oldala a számolás. Pedig csak két kérdésre kellene válaszolnia: 1. melyik az a szám, amely végösszege minden összeadott Vízszintes és függőleges számsornak; 2. a középső négy hiányos arám hogyan hangzik kiegészítve? Gyerekek! Ugye ti jobban tudtok számolni, spint ez a bácsi? •gg ‘91 ‘49 *lf- :ui9Zs fgftí gzSxifiq V g •09t agazeepS^A ifojos-mim v i ssájaji Tőrrí a tcierí! VÍZSZINTES! 1. Megfejtendő. 6. Egymist követő betűk az abc-ben. 7. Talán, népiesen. 8. Tetejére. 9. ELTK elődje volt. 11. Ragadozó nagy madár. 12. Szór. 14. Keresztszülő. 16. Képes vagyok. 18. Római 101. 20 Nemzetközileg használt segélykérő jel. 21. Feltételező szócska. 22. A mondat építőköve. 24. Esztendő, oroszul. 25. OZTH. 27. Tolta vala. 28. Dal. 29. Dupla doktor! 11 FÜGGŐLEGES; X. Antal beceneve. 2. Közlekednek rajta- 3- Vízinövény. 4. Puhafám. 5. Elektromosság. 6. Megfejtendő. 10. Kézzel jelez. 11. Nea kevés. 18. Rajztinta. 14. Hím állat. is. A Mézga család egyik tagja. 17. DÓR. 19. Tüzes. 21. Területmérték. 23. Ama helyen. 24, Hegy, oroszul. 26. Feltételezi szócska. 27 Némán tűdül Megfejtendő: A? elmúlt napok nagy idegen- forgalmi eseménye volt ... vi*> szintes 1, függ. 6. Mólt heti megfejté*!-T- HARKÁNY FÜRDŐ — HEVE* - BUDAPEST — FONTOD — Könyvjutalom i Katona Magdolna Csenger, Hegedűs Erzsibe» Nyíribrony, Dócs Amanda Nyíregyháza. Ezt játsszuk ! VERSÍRÁS TÁRSSZERZŐKKEL Minden játékos egy hosszúkás papírlapra egy sornyi szöveget ír, majd a papír szélét behajtva úgy, hogy csak a szöveg utolsó szava (amelyet a többi szónál egy sor távolsággal mélyebben írunk) maradjon lathato, Az így el-, készíteti papirost mindenki a .(óbb sssőriuíaádjáriak adja tovább. Most mindenki olyan sort ir, amely rímel az előb bi sor utolsó szavával A papirt megint úgy, hajtogatjuk tovább, hogy csak az utolsó szó maradjon látható. A papír megint továLVivári- dorol egy játékossal így folytatódik a versírás addig, amíg a papír hosszából futja A mulatság csúcspontja az, amikor a játék befejeztével a papírokat szétbontjuk és felolvasásra kerülnek a „vakon” költött remekművek. TAVIRATÍRÓ-VERSENY Feliratunk a játékosokkal 10—15 betűt. Ezek a betűk égy sürgöny egymás után következő szavainak kezdőbetűi lesznek, címzést és aláírást is beleszámítva, 5 percet adunk a sürgöny megfogalmazására. Ennek elteltével mindenki felolvassa a maga sürgönyét. A nyertes az, akinek a sürgönye a megadott kezdőbetűkkel a legértelmesebb szövegű. PL; Ha a megadott betűk: k., j„ m., h., e., a., é., L, f., b. — akkor a szöveg lehet: Kelemen Jánosné, Makó. Holnap este autóbuszon érkezem látogatásodra. Feri bácsi. • - ; EMLÉKEZZ! M'-icl többen játsszák, annál érdekesebb. Az első játékos mond egy tetszés szerinti szót, illetve tárgyat. A második játékos ismétli, és egy újat mond hozzá. A harmadik játékos ismétli az eddigi két szót és egy harmadikat ad hozzá. így folytatódik tovább a játék, amely tíz szón túl már egyre nehezebb. Aki belezavarodik, vagy nem tudja sorban elmondani a szavakat, kiesik a játékbóL Az győz, aki legtovább marad benn a játékban. A viták elkerülése végett célszerű, ha a játékvezető nem vesz részt a játékban, hanem minden szót sorrendben felír és ellenőrzi, hogy a játékosok helyesen mondják-e a szavakat. Természetesen a játékot nens csak tárgynevekkel» hanem híres emberek neveivel, ország, város, hegy, folyó és keresztnevekkel is lehet játszani. Marsok: A buta csacsi Volt egyszer egy buta csacsi, —■ persze, bölcsnek hitte magát — kertbe tévedt egyik napon s bámulta a sok almafát A fák vastag, erős ágán apró, piros almák csüngtek, a porban meg vékony indián hatalmas dinnyék csücsültek. Szólt a szamár: „Á. á, iá, aki tette, rosszul tette, — tökfejű volt aki ezt a kertet itten berendezte! Bezzeg, ha rám bízták volna, az almaién dinnye csüngne, s a sok kicsi piros alma az indákon lent csücsülne. Hisz az ágak erősebbek, a dinnyéket jobban bírják, mint ezek a szegény, vékony, földön fekvő, gyönge indák.. .** Alig mondotta el mindezt — keményen koppant egy alma a kobakján, és a csacsi j fájó fejét megvakarta. . .Mindent figyelt, g hallott közben egy veréb, s szólt a szamárnak: ,,Lásd be végre, mafla csacsi, hogy te milyen nagy szamár vagyí Miért fecsegsz butaságot? Nem hiszem, hogy jobb lett volna, ha fejedre alma helyett egy nagy dinnye pottyant volnál??;
