Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-12 / 36. szám
1 oMa! KW.rr -wagt Anon«tT *o MM. február tf Korunk mezőgazdasága A szabolcsi mezőgazdaság jövője: Napraforgó, technika, élelmiszeripar Beszélgetés a MÉM tudományos kutatási főosztály vezetőjével a szabolcsi mezőgazdaság tudományos problémáiról Múlt alkalommal a dohány és a burgonya kutatásának távlati feladatairól kértünk tájékoztatást dr. Tóth Mi- hálytól, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tudományos kutatási főosztályának vezetőjétől. Elsősorban a szabolcsi mező- gazdasági termelés tudományos problémáiról és főleg a nyíregyházi, új nevű Agrotechnikai Kutató Intézet feladatairól érdeklődtünk. KÉRDÉS: Szakembereink szerint nincsen megfelelő napraforgófajtánk. Illetve egyesek szerint a krasznodá- ri az lehet. Ugyancsak vannak hívei a kisvárdai fehérnek. Milyen irányban kíván kutatást a napraforgó- ügyben a terv? VÁLASZ: A hazai olajgyártás céljára termeltetett szerződéses napraforgótermesztés vetésterületének 75 százalékán évek óta a VNIIMK—6540 elnevezésű és a peredovik nevű nagy olajtartalmú szovjet napraforgófajták vetőmagját használják, jó eredménnyel. A terület 25 százalékán a kevésbé intenzív körülmények között jól megfelelő „iregi korai csíkos” nevű, államilag törzskönyvezett hazai fajtát és szórványosan az államilag elismert „kisvárdai” napraforgófajtát alkalmazzák. Az olajipari felhasználás céljára termesztett napraforgó mellett azoiiban jelentős mennyiségű vetőmagot használnak a mezőgazdasági nagyüzemek zöldtakarmánykeverék termesztéséhez, továbbá zöldtrágyázáshoz is. E célokra az említett két hazai fajta vetőmagja jól megfelel. Az utóbbi néhány évben ismét hasznos exportigény jelentkezett nyugati államok részéről madáreleség céljára is. Erre elsősorban az „iregi csíkos” fajta értékesíthető. Érdeklődés mutatkozott fehér színű napraforgómag iránt is exportra, de fehér magszínű elismert hazai napraforgófajta nincs. A régebbi szabolcsi volt fehér magvú tájfajtát lehetne felújítani, ha az exportigény több évre biztosítható lenne. A hazai napraforgóneme- sitést nagy olajtartalmú olajipari célra alkalmas minőségű, intenzív napraforgó előállítására kell fejleszteni, különös tekintettel a betegségekkel szembeni ellenállóképességre. Fő szempont a területegységre vonatkoztatott és gyártástechnikailag megfelelő minőségű olajhozam. Vannak ígéretes eredmények (fajtajelöltek), azonban lényeges fejlődés és gyakorlati eredmény a napraforgónemesítésben is a hibrid fajta előállításától várható. Meg kell jegyezni, hogy az értékes tulajdonságokkal rendelkező, intenzív napraforgófajták a hazai termesztési feltételek miatt csak úgy lesznek kellő biztonsággal sikeresen termeszthetők, ha a termesztő üzemeket megfelelő szárítóberendezésekkel és korszerű tárolókkal szerelik fel. KÉRDÉS: Az intézet új neve elvben már agrotechnikai. Milyen szerepet kap a szántás nélküli, vagy minimális szántással végrehajtott talajművelés terjesztésében, a megfelelő gépek kipróbálásában, általában a művelési és termesztési technika más növényekre is érvényes korszerűsítésében ? VÁLASZ: Az Agrotechnikai Kutató Intézet működési célját a MÉM a következőképpen határozta meg: „A szántóföldi növények termesztéstechnikájának komplex fejlesztése.” Az intézet ennek megfelelően igény, megrendelés esetén valamennyi ismert és termesztett szántóföldi növény termesztéstechnikájának korszerűsítését végezheti. Minisztériumi szinten a termelésfejlesztés jelenleg azonban három fontos növény termesztéstechnikájának korszerűsítését igényli az intézettől: a burgonyáét, a dohányét, és a napraforgóét. Ezért a minisztérium e három kutatási feladatot rendeli meg az intézettől, vagyis az intézet e három feladatért felelős elsősorban. Az intézet működési célját figyelembe véve azonban más kutatóintézmény, vagy termelőüzem is adhat, illetve ad is megbizatást az intézetnek a különböző kultúrnövények termesztés- technikájának korszerűsítésére. Az Agrotechnikai Kutató Intézet munkáját, az alábbiak igénylik: Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (agrotechnikai kérdésekkel ösz- szefüggő ökonómiai kutatások). A Gabonatermesztési Kutató Intézet (kenyér- és takarmánygabona-termesztés technikó-jar rozs, „triticale). Az Öntözési Kutató Intézet (a burgonya öntözéses termesztésének technikája). A Talajművelési Kutató Intézet (homoki talajművelés). A Növénytermesztési és Talajvédelmi Kutató Intézet (lucernatermesztés technikája). A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet (az intézet állandó konzultatív kapcsolatot tart az Agrotechnikai Kutató Intézettel a kialakítandó gépek és géprendszerek iránti igény vonatkozásában. A fentieken kívül az Agrotechnikai Kutató Intézet feladata Szabolcs megye teljes területén a tájjelegű kutatások megoldása, elsősorban termesztéstechnikai, de általában a szántóföldi növénytermesztéssel összefüggésben. Szántás nélküli, vagy minimális szántással végrehajtott talaj művelés terjesztésében a fentebb leírt vonatkozásokban, illetve növényekhez kapcsolódva van feladata. KÉRDÉS: Az integrációs törekvések jegyében előfordulhat-e, hogy az élelmiszer- ipari kutatások egy részét is közelebb hozzuk Szabolcsban a termeléshez? V ÁL ASZ: Szabolcs -Szatmár megye területén élel- miszeripari kutató intézmény nem működik és az ipar fejlesztési terveiben újabb kutatási bázis kialakítására ném gondolunk. Az éleftTÍi Szeri pari kutatás azonban közvetve is befolyással van a termelésre. A Magyar Dohányipar Debrecenben működő kutatólaboratóriumának feladatait már említettük. A dohányipari kutatások mellett különösen a konzervipari kutatásnak kell fontos feladatokat megoldania. A Nyíregyházi Konzervgyár és a Debreceni Konzervgyár létesítésében, technológiai rendszerének kialakításában a Konzerv- és Paprikaipari Kutató Intézet hatékonyan közreműködött. Ismeretes, hogy a két konzervgyár létrehozatala nagy befolyást gyakorolt a zöldség- és gyümölcsfélék termelésére. Az alma több irányú értékesítése érdekében kidolgozták a már megvalósulás alatt lévő pektingyár technológiáját, amelynek nyersanyaga a hullott alma. A minisztérium súlyponti feladatként szabta meg az alma további ipari felhasználhatóságának kutatását. A konzervipari kutatások egyéb eredménye (zakuszka- gyártás, sűrített tej gyártása) közvetve ugyancsak jótékony hatással van a körzet termelési körülményeire. Kisebb mértékű bár, de érzékelhető segítséget nyújt a tejipari, gyümölcsszeszipari és keményítőipari kutatás is. A tájékoztatást megköszöntük. Reméljük, hogy a két ízben folytatott beszélgetés és a benne rejlő felvilágosítások hasznos tájékoztatásul szolgálhatnak megyénk szakemberéinek. (go*) A kora tavasai vegyi földművelés Már a faeke korában is arra törekedett a szántó-vető ember, hogy a rendelkezésére álló földterületről minél nagyobb termést takarítson be. Ez persze akkoriban csak a szerencsétől függött, hiszen nem volt védelem a természet csapásai ellen. Korunkban — hála a növénynemesítés, a gépesítés és újabban a kemizálás eredményeinek —, már eredményesen vesszőik fel a harcot a mostoha környezeti tényezőik hatásai ellen. Ha a kenyérgabonával kapcsolatban végiggondoljuk, hogy az őszi vetés óta mennyi kérdőjel, mennyi bizonytalanság merül fel a kitavaszodásig — bizony sok olyan tényezőt találunk, amely árthat a kikelt növénynek. Indokolt tehát, hogy kitavaszodásra valamilyen módon elősegítsük a növény fejlődését. Erre a kemizálás ad lehetőséget — nem is olyan régóta. Tavasszal, a melegebb idő beköszöntésével. amikor meggyorsulnak a növény életfolyamatai, nőnek a növények, testük gyarapszik. Ehhez elsősorban nitrogénre van szükség, hiszen sejtjeik építőanyagai fehérjék, amelyek nitrogéntartalmú vegyületek. Ha gondoskodunk arról, hogy a növénynek a talajban elegendő felszívható nitrogén álljon rendelkezésére, nyilvánvaló, hogy gyorsabb lesz a fejlődése. A gyakorlatban ezt legtöbbször péti só kiszórásával oldják meg, de használnak ilyen célra linzisót, vagy ammöniumnitrátot is. Sőt, ha ősszel valamilyen okból kimaradt az alaptrágyázásból a foszforműtrágya, különösen a csapadékos területeken a kis adagú foszforműtrágyának — a nitrogénműtrágyával való együttes kiszórása is ajánlható a kora tavaszi fejtrá- -or. n-ven esetben I q 20,5 százalékos nitrogén- műtrágyához 50 kg 18 százalékos hatóanyagtartalmú porszuperfoszfátot ajánlatos keverni. A házi keverésű műtrágyákat azonban a fel- használás napján kell elkészíteni. Nagyon sok függ a fejtrágyázás módjától. Itt is érvényes. hogy a legjobb akarat mellett is többet árthatunk, iránt használunk. Csak akkor szabad elvégezni, ha károsítás nélkül rá lehet menni a földre. Előnyös, ha még a fagyos földön végezzük el, de az átázott sáros földre nem szabad gépekkel, műtrá- gyaszórókkal rámenni, mert tönkretesszük a talajszerkezetet és nagy kárt teszünk a vetésben. Megfelelő talajállapot esetén azonban még az órákat is ki kell használni, mert a legyengült búzavetés nagyon rászorul a nitrogénre. Külön keíl gondolnunk azokra a kenyérgabonatáblákra, amelyeket rövi- debb-hosszabb , ideig víz borított. A levezetett belvíz ugyanis nagy mennyiségű növényi tápanyagot oldott ki a talajból. Az ilyen táblákra nagyobb mennyiségű. gyorsan oldódó nitrogénműtrágyát kell szánnunk, hogy a víztől amúgy is megsanyargatott növények erőre kapjanak, fejlődésük meggyorsuljon. De az ilyen földeken még jobban vigyázni kell, hogy kiszáradjon, mire a géppel rámegyünk. Sőt, bármennyire nem látszik korszerűnek. gondolhatunk itt a gyalogos kiszórás alkalmazására is. Jó munkaszervezéssel elég nagy munkateljesítménnyel végezhető így is <■ munka. Ha a későbbiekben nerr kellően erősödik a kenyérgabona-vetés, április közepe táján még karbamidos levéltrágyázás is szóba jöhet. Rendszerint evornirt ókkal (chkomrt) együtt alkalmazzák. Mindkettőt vízben feloldjuk és kipermetezzük a vetésre. A karbamid egy része a leveleik pólusain felszívódik, másik része harmat- képződéskor szívódik feL E módszer segítségével a növény fejlődésének dinamikus szakaszában juttatunk olyan tápanyagot a növénynek, amely legfontosabb számára a lombképződéshez. A tavaszi vegyszeres „harc” másik fontos teendője, a kukorica kelés előtti dikonirtos permetezése. Ezzel az eljárással 1—1,5 kg/kh dikonirtnak az elvetett, gyommentes talajra kelés előtt végzett permezetése 4— 6—7 hét gyommentesség érhető el. A módszer előnye különösen csapadékos tavasz- szal mutatkozik meg, amikor az eső miatt nem lehet kapálni és az első kapálás megkésése nagy kárral járna. A gépek mellett ma már a mezőgazdaság fontos, nélkülözhetetlen eszközei azok a vegyi anyagok, amelyek segítségével jelentősen növelhetők a hozamok és gazdaságosabbá válik a termelés. A SZARVASMARHAPROGRAM VÉGREHAITÁSA Elsőnek az országban Gyulatanyán 400-as tehénistálló épül Műanyag borítású tál, vízöblítése» állás Építési idő 48 hónap Aki mostanában a Gyulatanyai Állami Gazdaságba érkezik furcsa, sárga tetős épületeket figyelhet meg. Űj módszerrel építenek itt szarvasmarhatelepet. Ez az építkezési mód Dunaújváros —Szekszárd típus néven került be a szakirodalomba. Eddig néhány 100 férőhelyes istállót már építettek ezzel a tervvel, de ilyen méretben — 400 férőhelyes — és komplett formában itt épül először. Az ára 20 millió Nem olcsó mulatság, 400 tehénnek 20 millióért építeni. A kivitelezők azt mondják: most drága, de viszonylag gyorsan felépíthető és mivel műanyag borítású, a ta- tarozási költsége szinte a nullával egyenlő, Másrészt a korszerűsége, a kevés élőmunkaigény és más előnyök a magas bekerülési összeget ellensúlyozzák. A munkát 1969 július elsején kezdték. Január elsejéig beépítettek 9,3 millió értékek Egy-egy épület felállítása néhány hetet vesz igénybe. Az utak előkészítése, a gépek beszerelése, az ami hosszabb időt vesz igénybe. A terv szerint 1970 végén üzemelésre készen kell lenni az egész kombinátnak. A négy darab 100-as istállóhoz lesz egy ellető és egy borjppevelQ. A kombinátot szolgál.o”' személyzetnek ‘megfelelő seociális létesítmények. ~ Nem kell atom Az áll ásokon almozas nél kül tartják az állatokat. A rácsos állásról vízöblítéssel kerül a gyűjtőcsatornába az ürülék. Egy főgyűjtőben elszivárogtatják a trágyalevet az erre szolgáló tartályokba, a szárazanyagot pedig mint az egyéb istállótrágyát kihordják a szántóföldre. A trágyalevet csőhálózattal juttatják ki a trágyázandó területre. Az ilyen zárt rendszerben való trógyalékezelés igen sok — egyébként elillanó — nitrogéntartalmú anyagot őriz meg a vizeletben. 1974-től amikor a Tisza II. építése során a gazdaság is 1900 holdas öntözőtelepet kap, a trágyalevet a területet behálózó öntözőcsövekbe juttatják a Tisza vizének segítségével. Ez az öntözött rész a telep közelében lesz. Itt termelik meg a nagy tömegű szálas takarmányt. A csőrendszeren keresztül olcsóbb, korszerűbb lesz a trágyázás, Takar mány adagolás villanyerSvel Az állatok elhelyezese középutas rendszerben történik. A középső folyosón jár a villannyal vontatott takar» mányos kocsi, ami önműködően adagolja a jászlakba a takarmányt. Minden takarmányt szecskázva etetnek, így a gép megfelelően tudja adagolni. Az 1971-es induláshoz már ezen a tavaszon több silókukoricát vetnek a szokásosnál. A takarmányozás téli rendszerű lesz. Más szóval nem kapnak zöldet az állatok, nem járnak legelőre. összetételben és minőségben is egész évben ugyanazt kapják a tehenek, így nem zavarja őket áz egyik takarmányról a másikra való átállás. Ez igea nagy felkészültséget kíván a gazdaságtól. Az állatokat lekötve tartják de jellemző a technikára, hogy egyetlen gombnyomással mind a száz tehenet szabaddá tudja tenni a gondozó. Az önitatás természetes. A tej a fejőgépből egyenesen a szállítócsövekbe kerül, majd a tartályokba, így emberi kézzel, vagy levegővel nem is érintkezik. Mivel csak tbc-mentes állomány kerülhet az istállókba, az itt termelt tejet nyersen szállítják gyógy- és gyermekintézményekbe A „belépés** 3500 literrel .Magyartarka fajtavai híe pesítik be a telepet A gazdaságnak jelenleg i* magyartarka törzstenyészete van. Követelmény, hogy ebbe a kombinátba 3500 liter» nél kevesebbet adó tehenet nem szabad bevinni. (Összehasonlításul, a megyei átlag nem sokkal van az évi 2000 liter felett). Amikor már teljes üzemelés lesz a kombinátban évi 1 400 000 liter tejet adnak közfogyasztásra. A telepen 32 fő fog dolgozni. Egy telepvezető, két műszaki vezető, 4 kisegítő személy és 25 szakmunkás. Ebben a 25 főben lesz a fejőtől kezdve a villanyszerelőig, a takarmányostól akar- bantartó szakemberekig mindenki. Hagyományos módszerrel a 400 darab tehénhez csak fejő 40 fő kellene. Természetesen nem azzal a céllal mutattuk be a gyulatanyai kombinátot, hogy holnap már minden szövetkezet ilyen telep építéséhez kezdjen. Ez drága mulatság lenne. Vannak szövetkezetek, ahol egyedül, vagy társulásos alapon már ilyet is lehet építeni, de a szövetkezetekben a közös gyarapítása mellett fő gond most a háztáji állomány csökkenésének; megakadályozása. Cs. B. Kertészek új kézikönyve SZERKESZTETTE: KATONA JÓZSEF Ebben a könyvben lényegében benne van az egész kertészet tudnivalója. Sőt több is annál, hiszen kitűnő fejezeteket tartalmaz a növényről, amellyel a kertésznek dolga van, a talajról amelyen termeszt, a növények védelméről, a gépekről és egyszerűbb eszközökről. Ezekre az alapokra építették fel a jó felkészültségű szerzők a szólóról, borról, gyümölcsökről, zöldségfélékről és dísznövényekről szóló részeket Szép, világos, közérthető nyelven megírt munka. Nem tudományoskodó, de tartalmazza mindazokat a legkorszerűbb ismereteket amelyek elsajátítása nélkül ma már a háztáji termelők, kiskerttulaj dánosok sem tad* nak jövedelmezően termeszteni, eladni. Elsősorban nekik Írattuk a könyvet. Természetesen logikus és aráí- nyos felépítésénél fogva kiváló tananyag a szakmunka- sók és politechnikás diákok vizsgáihoz is. Mezőgazdasági Kiaáí
