Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-12 / 36. szám

1970. február 1%. KtrLfT-MAGYASOWTfrXa 1 eiM Vezetéstudomány Kétezerben is KÖNYVTÁRAT TÖLT MEG a szakkönyvek özöne, amelyek a vállalatok gazda­sági-műszaki irányítását 'vizsgálják. A vezetéstudo­mány korunk új, azt is mondhatnék: divatos stúdiu­ma — és nem alaptalanul vált azzá. Korunk gazdaság- fejlődése olyan ütemű, a gyökeres változások előzetes prognosztizálása, netán meg­sejtése olyan jelentőségű, hogy mindez kulcskérdéssé emeli a vezetés módszereit, stílusát, célratörő dinamiz­musát. A modern gazdaságvezetés megítélésében e könyvtárnyi vizsgálódás ellenére is sok a félreértés. A közvélemény ügy tartja például, hogy a vállalat igazgatója, főmérnö­ke — ha szabad ilyen Urai meghatározással élni —, rendszerint száraz, csak té­nyekben, adatokban, statisz­tikákban gondolkodó ember, tehát intuíció, ihletettség nélkül dolgozó szakférfiú. Valóban, a foglalkozásokhoz sajátos tévhiedelmek kötőd­nek. A költőről például min­denki azt tartja, hogy kizá­rólag az ihlet varázslatában alkot, noha a nagy költők alkotásmechanizmusáből is­meretes, milyen tudományos, aprólékos törvényszerűség­gel vegyül az ihlet termé­kenyítő, intuitív ereje. Lé­nyegében — ha természete­sen más arányokban is — hasonló keveredésről, ve- gyületről van szó a gazdasa- gi-műszaká vezetők munká­jában is. ERRŐL SZÓLVA minde­nekelőtt arra a kérdésre kell választ fogalmaznunk; va­jon csak elvontan szakmai, vagy alkotó .jellegű* tevé­kenység-e a vezetés? Alig­ha kétséges, hogy vitatható áz iménti kérdőmondat me­reven elválasztó „vagy” szócskája, a vezetés ugyanis szakmai ismeretekre, tények­re alapozott alkotó folyamat. Az alkotás pszichológiai me­chanizmusában pedig mindig helyet, szerepet kap olyan — számokban, tényekben nehe­zen kifejezhető — motívum, mint a megérzés, az ötlet, sőt szabadjon ezt is hozzá­tenni: az álmodozás. Mindez elsősorban nyelvta­ni jelen- és jövőidőben ér­tendő, nyilvánvaló ugyanis, hogy olyan irányítási at­moszférában, amikor a hang­súly az előre és felülről meghatározott tervszámok teljesítésére kerül, szűk térre korlátozódik a vezetési in­tuíció. Az új gazdaságirányí­tás azonban, némi egyszerű­sítéssel szólva, úgy is felfog­ható, mint a vállalati irányí­tás gyökeres munkastílus-vál­tozása, amelyet az alternatí­vák közötti választás, tehát a szakadatlan döntés jelle­mez. S éppen ez az a pont, amelyben a szakszerűség és a vezetői ihlet találkozik. Nem szorul bizonyításra ugyanis, hogy azonos tények­ből tökéletesen ellentétes döntések is következhetnek. Az is nyilvánvaló, hogy mi­nél hosszabb távú, szélesebb hatósugarú a döntés, annál tágabb a vezetői megérzés, intuitiv készség szerepe. Ha mindehhez hozzátesz- szük, hogy most már a kö­zeli és távlati programok egyaránt vállalati hatáskör­ben készülnek, s hogy a vállalatok gazdálkodásának létfeltételévé vált a straté­giai tervek készítése, akkor az előbbi gondolatsor még kevesebb bizonyításra szo­rul. A teljességhez tartozik, hogy a vezetés, mint alkotó- folyamat szigorúan kötődik a valóság tudományosan rendszerezett fényeihez, olyan korszerű vizsgálati módszerekhez, amelyek az álmodozás objektív kereteit teremtik meg. Pontosabban szólva az alkotói gondolatok, megérzések, sejtések éppen a tények tiszteletteljes alkal­mazásával csökkenthetik mi­nimumra a gazdálkodási kockázatot, s alapozhatják meg a fejlődés légkedvezőbb irányának és ütemehek" -el­érését. A GAZDASÁGVEZETÉS és a költői szárnyalás ko­runkban sajátos kapcsolatát tükrözi például olyan új tu­dományág kibontakozása és gyakorlati alkalmazasa, mint a futurológia. Verne korá­ban még az írói ihletettség és nem a gyakorlati igény sugallta a tudományos jövő­belátást, napjainkban — a gyorsuló idő korában — azonban a jövő körvonala­zása nélkül vállalatok, ága­zatok, nemzetgazdaságok fej­lesztése, stratégiai tenden­ciáinak meghatározása tel­jességgel lehetetlen lenne. Ezért alakultak világszerte hatalmas költségvetéssel dol­gozó futurológiái intézmé­nyek, ezért fürkészik a té­nyek és a költészet sajátos kölcsönhatásával vállalati szakemberek is a holnapi igények, lehetőségek körvo­nalait. ILY MÓDON TEHÁT NEM NAÍV JELZŐ, publi­cisztikai fordulat, hanem ko­runk tükrözője ha a főmér­nökről azt is állíthatjuk, hogy — álmodozó. Igaz, ezek az álmok nem verssorok és dallamok, hanem gépek, konstrukciók, számítások alakját öltik. Talán olyan gépekét is, amelyek mai fel­használhatóságát még semmi sem bizonyítja, de holnap — meglehet — dolgozni sem lehet nélkülük. így rajzol dinamikus korunk újabb vo­nást a vezető szakember ha­gyományos portréjához. (T. A.) Szemcsepp A paciens elmondja, hogyan jutott a minap Nyíregyházán szemcsepp- hez, miután kiírták neki receptre a rendelőintézet­ben. 1. Elment az egyik pa­tikába. Ott közölték, hogy van szemcsepp, de nincs üveg, mert hiánycikk. Sze­rezzen egyet 2. Elmeit.másik pad­kába. Ott 'közölték, hogy nincs ebből a szemcsepp- bőL 3. Elment a harmadik patikába. Ott volt a szero- cseppbol is, üvegből is. De nem volt a kicsiny, gumis végű szemcseppentő üvegből így: visszament az egyes patikába egy hármasban kunyerált üveggel, s meg­lett az óhajtott szemcsepp — felszereléssel együtt Csak éppen három órá­jába került. ffcopáa) Terra Benk, 1970 A leleszi levéltár egyik oklevele 1297-ben „Terra Benk” néven, mint puszta területet említi. 1678-ban a nagylétai zsinaton „Benkő” néven szerepel. A monda szerint a község névadója egy Benke nevezetű ember, aki elsőnek települt le ezen a vidéken. Olvasgatva a régi iratokat, egy titkaival múltba vesző falu vonásait hozza elénk a 'krónika. Mióta létezik ez a „Tisza menti falucska örökös háborúban, majd örökös ki­békülésben van a folyóval. C-Benk a Tisza állandó rombolására lassan „besza­kadozott” a házakat elemész­tő vízbe. Csak a neve ma­radt fenn, és egy öreg ha­rang őrzi a múltat, 1652-es évszammal. Ahol az ófalu állott, ma gyümölcsösök, szántók, legelők húzódnak. De közibük és a mostani fa­lu közé állt a Tisza. Szünet nélkül jár a komp, hordja az embereket, gépeket, álla­tokat a túloldalra. Első szavuk, első gondjuk az embereknek: a Tisza. , Ha nem szeszélyes, nem lép ki a medréből, van ele­gendő élelem, pénz. Ilyen volt a 69-es esztendő. Hetven- forintos munkaegységgel zárt a Búzakalász. De az utóbbi tíz évben hat esetben volt mérleghiányos. A folyó hát­ráltatja a tavaszi, a nyári, az őszi munkákat, amikor kincs az időben végzett munka. Hatvanszor is meg­teszi a komp az utat napjá­ban. Mikor jeges, zajló a Tisza, a fél járást megkerül­ve Vásárosnamény felől tud­ják elérni a 480 holdat a Tiszán túl. Megszokták | már a benkiek, megbarátkozni sohasem tudnak vele. Legiz­galmasabb olvasmány itt az időjárásjelentés. Az 1300-as években alig 240 lakosa volt az egykori Terra Benknek. Az 1970-es népszámlálásnál 728 volt a lélekszám. Tíz év alatt mind­össze tizennéggyel növekedett a népesség. Kevés, sőt annál is kevesebb! A fiatalok el­járnak dolgozni a tuzséri fa­telepre, a záhonyi vasúti át­rakóba. Aludni térnek haza. Vonat nem köti össze más községekkel, 7 kilométerre van a legközelebbi állomás, Mándók. De autóbusz na­ponta hétszer fordul oda- vissza Kisvárda irányába. Kell is, mert a rossz cipő­vel Mándokra, Mezöladány- ba, vagy Tornyospálcára mennek a benkiek. Nyirat- kozni, hajat rendbe szedetni szintén. Helyben nincs ipa­ros, még a vándor iparosok­nak sem tudnak egy lépés­nyi szobát adni: nem akadt jelentkező, aki lakása egy zugát felajánlotta volna. Egy kissé begubóznak? Tá­vol a világ zajától megvan­nak elégedve a maguk te­remtette életformával? Egy kicsit igenis, és nem is. A begubózás ma azt is jelenti, hogy művelődési otthon hí­ján szívesen töltik az esté­ket otthon, a tévé mellett. Hatvan televízió hozza a ké­pet, a fehér antennák száma jobb itt," mint a megyei át­lag. De ha a helyzet úgy hozza, ki is mozdulnak. Var­ga Sándor vb-elnök — tős­gyökeres benki, 17 éve áll közéleti posztján, amiatt so­pánkodott, hogy községük lösznek tanyák Szabolcsi kutatók az ország tanyáinak problémáiról Budapesten, a Krisztina körúton két szakember, a nyíregyházi születésű dr- Thuránszky Attila, és a Kör­nyékbeli dr. Kerék Mihály évek óta tartó tudományos munkája nyomán a távlati fejlesztési tervekben, de a közeljövőben is teret ka­pott az élethez igazodó ku­tatómunka eredménye. Lé­nyege: a tanyákat nem csak megszüntetni, hanem korsze­rűsíteni is kell. Vannak életképes tanyák. Erről a Városépítési Tudományos ét Tervező Intézet székházában beszélgettünk. Beismerő, önbíráló mon­dattal kezdődik: „A mező­gazdaság átszervezésének idején, sommásan így ítél­keztünk mi is a tanyák fö­lött: 1980-ig lényegében ki halnak, eltűnnek. Be a ta­nyák népével a falvakba. Mind!” Nos. az élet rácáfolt er­re. A valóban létező és szükségszerű bomlás mellett még hosszú ideig tanúi le­szünk a fennmaradásnak, sőt a tartós, életképes tanyák sokaságának. A mi munkánk lényege éppen ebben van, hogy ezt a folyamatot ki­mutassa, előre vetítse, s az eh­hez való igazodást sokolda­lúan érzékeltesse. A sok éves munka két eredménye fekszik az aszta­lon: „A tanyarendszer regio­nális tervtanulmánya”. Megszűnés és gyarapodás mind számolódik fel. mint 10 éve hittük, hanem mindössze az országban csak 2500. Sőt! A távlati terv az ezredfordu­lóig igyekszik felderíteni a várható fejlődés útját. Két­ezerben az ország területén még mindig lesz 3207 tanya — ha tudósaink jól dolgoz­lak. Színes térkép * rr w| a jovorol Itt minden tanyai telepü­lésnek külön munkacédulája van. Megkerestük példának Nagyszállásét is. Most már érthető az érthetetlen: ame­lyik tanya közel van műút- hoz, közlekedésé tűrhető, ál­lattenyésztése fejlett és a házak állaga közepesnél jobb. az nehezen szűnik meg. A Nyírség tanyavilágának igen nagy része ilyen. A távlati fejlesztési tervek mellé három színes nagy térkép készült. Szabolcs ta­nyavilága ma. 15 év múlva és kétezerben. Pirossal je­lölve benne azok a területek, ahol égj' településhez a leg­több, zölddel, ahol a köze­pes számú, és sárgával, ahol még mindig elég nagy szá­mú, de az országos, vagy magyei átlaghoz képest igen kevés tanya van. A mai térképen Nyíregy­háza tág környéke piros, egyetlen nagy foltban. Sok ta- nya. Nagykálló környéke, fel Nyirbéltekig zöld. Még min­dig eléfe sóik tanya. Nyíregy­házától Záhonyig vékony sárga csík. Mindenütt ta­nyák. de kevés. Most nézzük azt a térké­pet, amely a kétezer évi ál­lapotot tükrözi. Nyíregyházit környéke még mindig pi­ros. A tanyák megmaradnak, de el kell látni őket kulturá­lis eszközökkel, jó közleke­déssel. A nagykállói tanyavi- lag zöldje lecsökken. Itt lesz a legnagyobb a felszá­molódás. A Kisvárdáig terje­dő sárga csíkból csak foltok maradtak. Néhány életképe# település olyanfajta kis fal­vakká erősödik, mint Szat- márban, Beregben. A tanya és a nagyüzem Befejezésül még annyit kö­zölnek tudósaink, hogy mind­ez nem terv, vagy kénysze­rítések megtervezése. Öle a tudósuk mindössze jövő évtizedeink fejlődésének kör­vonalait próbálták kiszámíta­ni tudományos eszközökkel. ' Ahol — fejezik be — a ta­nya útjában áll a nagyüzemi gazdálkodásnak, ott eltűnik. Ahol viszont segíti azt, ott megerősödik. És ettől nem kell félni. 30 év múlva a ta­nyai 'ember éppen olyan mű­velt lehet, szépen él. közmű­vesített lakásban, mint m városi,. •' Gesztelyi Nagy Zoltán Thuránszky Attila közli, hogy 1945 után körülbelül 75 ezer tanya épült Magyaror­szágon. Szabolcs-Szatmár megyében 42 ezer ember él tanyán, de 63 ezer külterüle- ten, A háztáji előtérbe 'ke­rülésé sok tártját 1 még'.1 élet­képesebbé t.ész. "A tóíjyák.is sokfélék. Van például sorta­nya. Vagy van bokortanya is. (Egyébként hazai adatot egyeztetünk: a nyíregyházi járás területén 78 száz főnél több lakosú tanya van. itt él a járás lakosságának 19,2 szá­zaléka. 12 900 ember. És ja­varésze itt is fog élni, Kul­túrával, civilizációval ott kell felkeresni.) A nagy, kötetekre menő munka végső eredménye már a távlati fejlesztési ter­vek szerves része jelenleg az ország területén 9357 tanyá­nak minősített település van. Ebből, a távlati fejlesztési terv szerint 1985-ig sem egy nagy községgel, Domb- raddal került össze a szelle­mi vetélkedőn. Nyirtasst már elütötték a továbbjutástól, ráadásul „idegen” pályán. De Dombrádtól tartanak. Dávid és Góliát jut eszükbe. Távol a világ zajától, de közel a saját gondjaikhoz, így élnek Benken. Szeretik megkeresni a pénzt, de ki­adni sem félnek, ha az ér­dekek úgy kívánják. Száz­ról kétszázra kerekítették, zokszó nélkül, a családon­kénti községfejlesztési hoz­zájárulást. Két éve takaré­koskodnak egy nagyobb víz­elvezető csatorna megépíté­sére. A falu egyharmadát érinti ez a gond, hogy olva­dáskor, esőzéskor ne kell­jen bokáig, térdig érő vízben járni, ne kezdje ki a há­zak alapját a talajvíz. De a dolog nem mindig egyszerű. Hiába van meg a pénz, a vízrendezési társulat helyszínrajzok nélkül el sem tud indulni a munkák­kal. Most ezután kilincsel­nek földhivatalnál, a felet­tes tanácsi szerveknél. Ér­dekli az itt lakókat a falu jövője is: hová fognak majd tartozni, ha községüket is eléri a közigazgatás korsze­rűsítése. Nem kell-e majd Mándokra, Mezőladányba szaladgálni egy apró igazo­lás és hasonlók miatt...? Kicsiben tulajdonképpen minden megvan’ Benken is, ami egy nagyobb községben. (Kivéve az iparosokat) Az örömök is a gondok is. Az idén harminc családnál gyűl ki a üny, állami költségve­tésből elkészül a még hi­ányzó villanyvezeték. Már az oszlopok kint vannak az utcán. Minden családnál vil­lany világít 1970-től. A ve­gyes- és az italbolt megfele­lő, csupán az a kifogásuk, hogy olykor záróra után hoz­zák a kenyeret. S jobb híján az italboltba rakják le. ott van másnap reggelig. Nem csak átjárja az alkohol, de egészségtelen is. Nagy álmukat, vicc formá­jában említették, mert még álomnak is merész. Híd kel­lene, nem olyan, mint áz Erzsébet-híd. Egy pontonhíd is megtenné, térdre kénysze­rítené a nagy vetélytársat, a Tiszák De erre — ők is tud­ják — hosszú ideig várni kell, s a hagyományos mó­don lehet zabolázni a köz­ség múltjával, jelenével és jövőjével annyira összefor­rott szőke Tiszát. (PG) Miért szüntették meg ? November 19-en már fog­lalkozott az újság Kisvárda észak és északnyugati részén lakó emberek sérelmével; a kispiac megszűntetésével. Pedig akkor még azt nem is tudták, hogy 1970 februárjá­ban is a kispiac helye ki­használatlanul, üresen fog állni. Jogosan vetődik fel akkor bennük a kérdés: miért kellett még ősszel megszűntetni a kispiacot, ha még ez idáig semmi céljuk nem volt e hellyel u' illeté­keseknek — kérdc.j Vjncz# Péter tudósítónk. A nyíregyházi gyógyszer* tárközpont iskolájában képe­zik a gyógyszerészasszíszten- seket. A fiatal lányok két év alatt elsajátítják a gyógyszer­ismereteket, f/2 összeállítási tudnivalókat. A gyakorlati időt a községi gyógyszertá­rakban végzik. Képünk: a kemecsei patikában Kovács Ilona és Virtics Mária asszisz- tensjelöltek fájdalomcsillapí­tó port osztanak. Elek Emil felv. Olvasónk írja:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom