Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-07 / 32. szám

»TO. február 7. ÄBWiMJ 111 - WtoT «HnpHZflfS S. «Mal A mezőny ős a menedzserek Tíz éve együtt — A vállalat segítsége Minden brigád benevezett Egy ember dolgozik. A bri­gád jövő heti munkadarabja­it készíti elő. Munkaidő után. Ahogy mondja, ma ő a soros. Jo eséllyel Szervezés nélkül nincs igazi verseny. A VAGÉP nyíregyházi üzemében a me­nedzserek Szerepét a techno­lógusok töltik be. Akik el­vállalva égy-egy brigádot se­gítenek, tanácsokat adnak és dolgoznak. A Mohácsi-brigád „edzője” Buri István: — A brigád régi. összefor­rott. többszörös szocialista brigád. Azt hiszem, jó ésély- lyel indulunk ezen á vetél­kedőn. Hazánk felszabadulásának 25 éves évfordulójára hirde­tett jubileumi munkaver­senybe a VAGÉP valamennyi üzemének valamennyi bri­gádja benevezett. Érthető a lelkesedés, még inkább az esélyek latolgatása. A mezőny erős. Ezt még a legjobbnak tartott Mohácsi- brigád egyik törzstagja. Ács Gusztáv is elismeri: — Hiszen nem kevesebb, mint 17 brigád vesz részt a mozgalomban Ez pedig 253 dolgozót jelent. Nem cse­kélység így jó helyen vé­gezni. Nem kis dolog, még ak­kor sem. Ma nem vesszük á gj őzt-seknek járó jutalma­kat. Az erkölcsi siker sok mindent feledtethet. — Azért nálunk az erköl­csi elismerés sem szavakat jelent csak. Mert végső Soron csak mi járunk jól, anyagilag is — magyarázza Ács Gusz­táv, az erkölcsi elismerés „vágépi” értelmezését. Ami annyit jelent. hogy a vállalat ott segít dolgozói­nak. ahol kell és ahol csak tud. Erre pedig a legjobb példa, hogy az utóbbi évek­ben a vállalat megirigyelte az OTP-t. Az üzem is ad kölcsönt lakásépítésekre. Vem less gépállás A művezető: irodában őr­zik a felajánlásokat, amelye­ket a jubileumi munkaver­seny kezdetén tettek, vállal­tak a brigádok. A felajánlá­sok között nem egy olyan van, amelyiknek megvalósí­tása komoly eredményt je­lent. ugyanakkor fáradozást, megfeszített munkát. A si­ker titka piedig csak egy le­het: lelkesedés. A tekercselőrészleg szocia­lista brigádja április 4-re meg akarja szerezni az arany brigádjelvényt a bronz és az ezüst mellé. Az őrajáví- tók 102 százalékra akar­ják teljesíteni a tervet. A forgácsolóműhely dolgozói pedig egyszerűen nem fo- gadkoznak. Kijelentenek: „A műhelyátlag 103 százalék alatt nem lesz.” ...„Gépállás nem lesz” ... és ,...a tanulók szakmai képzettségét átlag 1 osztályzattal emeljük.”. Kötbér nélkül Ezen lesznek. A monda- tők határozottak. , A munka is az. Azt tartják, semmi köszönet nincs abban, ha nem sziwel csinálja az émbér. lelkesedésért pedig nem mennek a szomszédba. Természetesen egyénileg, anyagilag iS mégéri előkelő helyen végezni. Hiszen i. munkaversenyben jó munkát végzők a jutalmon kívül előnyben is részesülnek. A brigádnapló egy kicsit már történelem is. A Mohá­csi-brigád 10 éve már törzs- brigádnak számít. 10 éve együtt dolgoznak kilencen, együtt járnak színházba, együtt ülik meg a névnapo­kat és együtt vállalják a tár­sadalmi munkákat is. Nem olyan régen egy negyedórá­vá! a munkaidő lejárta előtt szóltak, hogy az SZLB III. típusú szárítószekrényért itt vannak a megrendelők. Nem volt kész, s ha másnapra hagyják, a vállalatnak je­lentős kötbért és daruállást kell fizetnie. Jó másfél órás munka volt még á szekré­nyen. amit a brigád önként, minden ellenszolgáltatás nél­kül elvégzett még aznap. De lehetne még sorolni. Az elmúlt évben ez az egyetlen brigád 2000 órát vállalt a kö­telezőn félül. És most a nagy versenyben nem feledkeznék meg egymásról sem. Figye­lemmel kísérik a brigádtagok minden ..jelentős lépését, együtt örülnek, ha kell, és segítenek, ha szükség van rá. A brigádnapló mindenről számot ad: „Cbrenkó Mi­hály kéthetes jutalomüdülés­ben részesült...” ...„Lengyel Sándor a gépipari technikum első osztályát sikerrel befe­jezte.” A munkaverseny startjáról pedig csak ennyit: „Ebben a negyedévben selejttermé- künk nem volt, kártérítést nem fizettünk és brigádunk­ban senkinek sem volt fe­gyelmije.” Ahogy ígérték, ezután sem lesz. Csak az első hely nem biztos még. Sok „Mohácsi­brigád” van a vállálithál. És az első csak a legjobb lé- het, Horváth S. János Keresik Afrikától Mongóliáig — gyártják: Fehérgyarmaton Minden kezdet nehéz. Az akarat azonban sok akadályt legyőz. A Fehérgyarmati Gépjavító Állomáson sem volt könnyű nekivágni a számukra meg ismeretlen gyártástechnológiává! készü­lő kalapácsos darálók készí­tésének. Mégis elvállalták, mert dolgozni akartak. Igaz, az első évben még csak két­száz komplett D—24-es hagyta el az üzemet, de a következő évben már há­romszáz. Tavaly négyszázöt­ven készült, az idén pedig félezer a terv Gazdái lettek az új profil­nak, egyedül gyártják az or­szágban. S a kör tovább bővül. Szállitöttak már a Szovjetunióba, Csehszlováki­ába és az Egyesült Arab Köztársaságba. Az elmúlt évben pedig már Mongólia 1» t-ásárolt belőle. & hogy miért éppen Fe­hérgyarmaton készülnek a D—24-esek? — Mert jó minőségben, szép kivitelben és határidő­re elkészülnek — mondja Nagy Sándor, a Mezőgazda­sási Gépjavító Vállalat igaz­gatja. A műhelyben az alkatré­sz;': tömkelegében csak a szakember igazodhat el. Va­jon mennyi kell egy kész dara. óhoz? — Legalább félezer — mondja kis gondolkodás u,án .Bohács András csoport­vezető, majd sietve hozzáte­szi: — de nem számítom a k leskedelmi árukat, a go- 1 j-.«csapágyakat, csavarokat, A csoportvezető ott bábás­kodott már az indulásnál: — Bizöny nem vólt köny­rtvű a kezdet. — Addig csak javítással foglalkoztunk. A traktoros behozta a munka­darabot. ráhegesztettünk és már vitte is. Most meg rajz Szerint kell dolgozni, tized- rnilliméter pontossággal. Tanfolyamra keltett járnunk, hogy megtanuljuk a rajzol- v ásást... A darálónak nem csak szépnek, jónak keli lenni, hanem olcsónak is. Erre tö­rekednek kezdettől fogva. Először még 140—160 mun­kaóra alatt készült el egy D—24-es, 1968-ban már 120- ra csökkentették, s tavaly az első fél évben százra, év vé­gére már nyolcvanra sike­rült lefaragni. A szériában készülő gepek festés előtt a próbapadra kerülnek. Itt vizsgáznak a D—24-esek — és az embe­rek. Már megtanulták a mil­limeter becsületét. Egyre ke­vesebb gép melegszik és re­meg be. Ezeket vissza kell vinni, szétszedni és megke­resni a baj okát. Az AGRÖ- KER csak jól működő dará­lókat vesz át.. — Néha a megrendelő speciális kívánságát is telje­síteni kell — mondja Agoc Mihály. — A mongolok pél­dául ilyen egyedi igénnyel jelentkeztek. Eleget tettünk a kívánságuknak, hiszen csak úgy szerezhetünk pia­cot a terméknek, ha rugal­masan megoldjuk a problé­mákat. Az udvaron olykor húsz- harminc daráló áll készen. S ha már átjutottak a gyári tneón, krétával jélzik „be­járatva.” ítá) Húszéves a SZOT társadalombirtositás Szolgáltatásokra 385 millió az idén megyénkben Ebben az évben jubilál a társadalombiztosítás intézmé­nye: az OTI elnevezés húsz esztendővel ezelőtt SZTK-ra változott, s tartalmában is gyökeres változáson ment át. A társadalombiztosítás tevé­kenységét államunk 1950-ben a szakszervezetek irányításá­ra bízta. Szabolcs-Szatmárbán — ha áttekintjük a SZOT megyei társadalombiztosítási igazga­tóságának két évtizedes kró­nikáját — hatalmas változá­sokról adhatunk számot. A legbeszédesebb bizonyítéka ennek a változásnak a biztosí­tottak számának alakulása: az ötvenes évek elején 58 ezer szabolcsi dolgozónak biz­tosították az SZTK-szolgálta­tásokat, ma több mint 217 ezer biztosítottja Van me­gyénknek. Ha pedig vissza - tekintünk a felszabadulás előtti adatokra, még nagyobb változásról adhatunk szá­mot: annak idején a megye lakosságának alig egynegye­dére terjedtek ki az OTI szolgáltatásai, pedig lakossá­gunk 98,4 százaléka jogosult SZTK-ra A mezőgazdaság szocialista átszervezése nyomán me­gyénkben éppen kétszeresére emelkedett a biztosított lét­szám, s a mezőgazdaságban dolgozó jogosultak a sza­bolcsi biztosítottak 55 száza­lékát teszik ki. Mennyiségi es minőségi fejlődést hozott az újabb jogszabályok megjelenése a 60-as évek végén: Szabolcs- Szátmár megye dolgozóit igen kedvezően érintették a családi pótlék kiterjesztésére vonatkozó jogszabályok, majd a gyermekgondozási segély 1967-es bevezetése és annak későbbi kiterjesztése is. Ha csupán az idei össze­get — 154 és fél millió forint — említjük, melyét családi pótlék címén kíván kifizet­ni az idén a társadalombiz­tosítási igazgatóság a megyé­ben, túlzás nélkül állíthat­juk, hogy e szolgáltatás or­szágos listáján rangos helyet foglalunk él. A másik hasz­nos szolgáltatás, a gyermek­gondozási segély, á rendelet megjelenése évében 1165 szabolcsi dolgozó nőt érin­tett, s számuk ma megköze­líti a hatezret is. A két évtizedes jubileumát ünneplő társadalombiztosítá­si igazgatóság — közismert nevén az SZTK — csupán szolgáltatásokra 385 millió forintot költ az idén, de eb­ben az összegben nem sze­repelnek a nyugdíjak és az állami egészségügyi szolgálat fenntartására. fejlesztésére fordított összegek, Egyes szolgáltatások tervezett éves összegeit is csak milliókban lehet kifejezni. Például táp­pénzre 70 milliót, terhességi, gyermekágyi segélyekre 18 milliót, gyógyszerré 36 mil­liót tervezett a megyei igaz­gatóság. Patron Kötelező lenne, hogy mi­előtt a szifonpatront kicse­rélik, az újat. a bontatlant le kell mérni, s csak ak­kor szabad kiszolgálni, ha megvan a megfelelő súlya. Va.joti melyik üzletben tartják ezt, be? Nagyon kevésben. Így aztán már csak a felhasználáskor de­rül ki, hogy egyik-másik patron teljesen üres. vagy alig van bennük szénsav. Mit tehet ilyenkor az em­ber? Bosszankodik. Ezt az ügyeskedést egy újabb sakkhúzással toldotta meg az ipar, s — mivel nem méri a kereskedelem — besegít az üzlet is. Ma már teljesen újnak, bon­tatlannak tűnő. de teljesen üres szifonpatrondobozt is fbrgalomba hoznak. Rekla­máljunk? Mit válaszolna rá a kereskedelem? Gk ezek szerint nem mérve veszik át a patronokat. Fi­zessen rá a vásárló, mert hiszen ha reklamálna megmosolyognák. (f. k.) A Nyíregyházi Kertészet. Vállalat 1969 évben 11 mil­lió forint termelési értéket produkált. Ezt a számot 1970-ben 12 millió forintra tervezték, amely magában foglalja a város parkfelüle­tének növekedéséi, az üzleti forgalom várható növelését, és a központi telfephely be­ruházási programját. Az elmúlt évben főképp az Északi Alközpont építkezése­ivel kapcsolatosan közel 5 ezer négyzetméterrel bővült a parkfelület. Ez ä szám eb­ben áz évbén, várhatóan megduplázódik. Üjabb zöld­felület, illetve zöldsáv kikép­zése történik a városnak olyan pontjain, ahol lakás, vagy útépítés során férülé- tek szabadultak fél. Néhány konkrét példa: A Széchenyi utcában a felszedett villa­mossínek helyein, a Petőfi Utca átépítése során megva­lósuló 6—8 méter szélességű zöldsáv, a nagyállomás előtti tér átrendezése, valamint a Széna tér rendezési munká­latai során előállott zöldfe­lület-igény. Százhat van-Rzázhetvcn ezer darab nyári palánta ke­rül kiültetésre az idén, ami kora májustól a késő őszi hónapokig a parkok virágá­gyait díszíti. Az elmúlt évben 3 millió 238 ezer forint volt a költ­ségelőirányzat, amit virág­díszítésre fordíthattak, vi­szont ebben az évben már 3 710 000 forintot, tesz ki eí áz összeg. A térhiesztohazak üveg» lelületeihek bővítése együtt halad a fokozódó vásárlási igények kielégítésével. így került sor a közelmúltba» több mint 1 millió forint saját erőforrás felhasználá­sával és tanácsi támogatással bővíteni a szaporítóházat és építeni krizantémblokkot, valamint egy rózsahajtatót. Fokozottabb igény jelent­kezik a drágább dísznövény­kultúrák iránt is. Ehhez hagy segítséget jelent, hogy „hulladékhőt” tudtak bizto­sítani a szomszédos gumi­gyárból. Ez az eddig ki­használatlanul távozó hő nagyban elősegíti a vállalat fejlődését. Farkas Pál Tisza menti tsz-ek össze!ogása A Tisza menti tsz-ek a kisvárdai járásban jelentős anyagi támogatást nyújtanák a művelődési intézmények­nek. A tuzséri Rákóczi Tsz kezdeményezésére egyre több községben biztosítják a mű­velődési házak fenntartását. Jáhuár hónapban 11 terme­lőszövetkezet csatlákozott á mozgalomhoz. A megkötött szocialista szerződések értel­mében a tuzséri tsz évi 15 ezer, a szabolcsbákal 12. a papi 10. a niezőladánví 5, a bénki 4200. a dombrádi Kossuth 10, a dombrádi Vö­rös Csillag 10 ezer forinttal járul hozzá á községben a művelődést otthon költségei­nek viseléséhez. Iparosok— másodállásban Megnöv ekedett az érdeklő­dés a múlt évben a szolgál­tató jellegű szakmákban a kisipari engedélyek kiváltá­sa iránt. A megyében is egy­re többen étnek ázzál a le­hetőséggel, hogy eredeti munkahelyükön megmaradva másodfoglalkozásként válta­nak ki iparengedélyt lakóhe­lyük javítási, szolgáltatási igényeinek kielégítésére. Ezen a téren számottevő a növekedés, hiszen a múlt év derekán mintegy l30-an ren­delkeztek ilyen engedéllyel, míg most, január vegére már 202 a másodfoglalkozás­ként ipart űzők száma. Visszaesés tapasztalható az ipáritánüló-szerződ tetősek­nél. A múlt évben 354 tanu­lót szerződtettek a kisiparo­sok, áz idén még csak két­százan jelentették be, hogy tanulót szerződtetnének. Vár­hatóan 250 körül lesz a kis­iparosoknál szakmát tanulók száma MEGYEI KIADVÁNY Évkönyv, közérdekű tudnivalókkal Figyelemreméltó, áz á tá­jékoztatói amelyet a Nyír­egyházi Felsőfokú Mezőgaz­dasági Technikumról adtak ki az 1970—1971-eS tanévre. Ez a külsőségéiben is impo­záns kiadvány jó szolgálatot tesz a szakma megismerteté­sére, s megszerettetésére. összeállítója, Vétek János igazgató olyan keresztmet­szetet ad e tájékoztatóban, amely kiterjed az intézmény feladatától egészen addig, hogy milyen tanulmányi eredmény esetén mekkora tandíjkedvezmény illeti meg a diákokat. Hirt ad arról is az érdek­lődőknek, hogy mire képesít az intézmény. Van kertésze­ti, gépészeti és repülőgépve­zetői szakja. Ismerteti, hogy végzés esetén milyen képesí­tést kapnák, hol helyezked­hetnek el. Ízelítőt ad á fel­sőfokú technikum szerveze­téről, az állami juttatások­ról. Ezek formái tanulmányi ösztöndíj, szociális támoga­tás, szakmai gyakorlati ösz­töndíj stb. Csak példaként említjük, tájékoztatásként, hogy az előző félévben elért tanulmányi átlageredmény alapján, az általános tanul­mányi ösztöndíj havi össze­ge égy-egy diáknál elérheti a 300—500 forintot is. A szociális támogatás egészen 15Ó0 forintig terjed. Körültekintésre vall, hogy- ismertetik még a felvételi vizsgák tárgyköreit is, min­den szakon. Képekkel il­lusztrálják, hogyan is dol­goznák, tanulnak a hallga­tók. Igazán akkor lesz azonban hasznos a könyvecske, ha minél több Számban kerül azok kezébe; akiket érdekel és ezt a szép pályát választ­ják életcélul . . F.K. A tárgyalóteremből Esti támadók Március 30-an három jó- bárát Mándokra ment szó­rakozni; Soós József 21 éves kisvárdai marós, Magyar Zoltán 21 éves nyírkarászi esztergályos és a fiatalkorú ipari tanuló, Ny. László. Két motorkerékpáron mentek, s útközben felvették mézőla- dányi ismerősültet, Sz. Lász­lót. Több pohár sör után este tiz óra körül indultak visz- sza. Amikor Mezóladanyban elhajtottak Drotár István és családja mellett (félesége és és két lánya gyalog ment), Soós többször nagyot visí­tott. Megjegyzéseket is tett a ’ánvokra, amit Drotár Szi­dalmakkal viszonzott, Sz.-t letették és visszafor­dultak, hogy felelősségre vonják Drotár Istvánt Erősén kurtólni kezdtek, majd leszálltak a motorról és először Soós kezdte ütle­gelni Drotárt. Két barátja is segédkezni kezdett. Rugdal­ták, Ny. még bokszgyűrűt is használt. A kiabálásra felkeltek a környező házakban lakók és ütőszerszamokkal mentek az utcára, a köztiszteletben álló Drolár segítségére. Csak áz emberek higgadt gondolko­dása mentette meg a lincse- léstől a három esti táma­dót. A nyíregyházi megyei bí­róság az együttesén elköve­tett garázdaság miatt Soóst egy év, Magyart tíz, Ny. Lászlót pedig négy hónap szabadságvesztésre bűntetté, Áz ítélet jogerős. dr» Zöldsáv a felszedett villamossínek helyén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom