Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-05 / 30. szám

KW,BT-MAOTAUO«S2ÁO »70. február S «. tMt& Korunk mezőgazdasága Szovjet gépek a magyar mezőgazdaságban SZABOLCSI KUTATÁS: Jobb dohány - jobb burgonya Beszélgetés a szabolcsi mezőgazdasági kutatásról a MÉM tudományos kutatási főosztályán A Kelet-Magyarország mun­katársa felkereste dr. Tóth Mihály elvtársat, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tudományos ku­tatási főosztályának vezető­jét és tájékoztatást kért az új, az eddiginél is központo- sítottabb kutatási rendszer­ben, ä Szabolcs-Szatmár me­gyei mezőgazdasági kutatás előtt álló legfontosabb célki­tűzésekről. A későbbi folya­matos tájékoztatás biztosítá­sa mellett az első al­kalommal a két legfon­tosabb szabolcsi növény­ről. a dohányról és a burgo­nyáról kaptunk válaszokat kérdéseinkre. A beszélgetést alább közöljük. A dohány minőségét javítani kell KÉRDÉS: A dohánykuta­tás komplex témagazdája a nyíregyházi kutatóintézet lett. Ez érthető is, hiszen Szabolcs-Szatmárban ter­melik hazánk dohányának 53 százalékát. A központi el­gondolások milyen fő témák megoldását, milyen kutatási irányt jelölnek ki a most be­nyújtott távlati kutatási terv feladatául? VÁLASZ. Szabolcs-Szat már megyében a dohányter­melés fontos mezőgazdasági üzemág. A Hajdú-Bihar me­gyét is magában foglaló északkeleti körzetben kon­centrálódik a dohányterme­lés és feldolgozás túlnyomó része. A minisztérium a tárca ágazati felépítésének és a korszerű kutatás-szervezési módszereknek megfelelően a dohány termélésének és feldolgozásának kutatási fel­adatkörét a problémák teljes vertikumát magában foglaló komplex célprogramba vonta össze, melynek koordinátora a Magyar Dohányipar Deb­recenben működő kutatóla­boratóriuma. Mindez nem csökkenti a termesztési és nemesítési ku­tatások fontosságát, amelye­kért a Nyíregyházi Agro­technikai Kutató Intézet fe­lelős. A komplexieitás azon­ban lehetővé teszi, hogy a kutatásnak a termelés fej­lesztésére irányuló törekvé­sei egybeessenek a gyártó ágazat célkitűzéseivel, ami az eredmények realizálásá­nak fokozottabb biztosítékát jelenti. A fogyasztók világszerte, így hazánkban is, a jobb minőségű, enyhébb cigarettá­kat keresik. Ennek megfele­lően a termesztési kutatások feladata az enyhébb hatású fajták (Virginia, kerti do­hány, Burley dohány) neme­sítése és honosítása. A kuta­tásnak* meg kell határozni az új dohányfajták ökológiai igényeit és a termesztésre legalkalmasabb körzeteket. A termelés gazdaságossága érdekében nagymértékben fejleszteni kell a dohánymű­velés agrotechnikáját; haté­kony műtrágyázási és öntö­zési eljárásokat kell kidol­gozni, meg kell találni a ter­melés biztonságát veszélyez­tető betegségek elleni véde­kezés hatékony eszközeit (kü­lönösen a dohányperonosz- póra leküzdése jelent fontos feladatot) A dohánytermesztés gaz­daságosságának növelése és a munkacsúcsok leküzdése érdekében fejleszteni kell a dohánytermesztés gépesíté­sét. Az elsődleges feldolgozás területén is fontos kutatási feladatokat tűztünk ki. A jelenlegi elavult szárí­tók helyett célszerűbb, ol­csóbb, több irányban haszno­sítható típusokat kell konst­ruálni. k!í kell dolgozni az új fajták optimális szárítási és fermentálási technológiá­ját. A kocsányfeldolgozás kor­szerűsítésével el kell érni, hogy megszűnjenek a ciga­rettáinkkal szemben tapasz­talható minőségi panaszok, a gyártás korszerűsítését szol­gálják a filteres cigaretta- gyártás továbbfejlesztésére irányuló kutatások. A program tehát együtte­sen szolgálja mind a terme­lés, mind a feldolgozás gaz­daságosságának fokozását, de elsősorban a korszerű minőségi követelmények ki­elégítését. Miért szorgalmazzuk a sárga fajtákat? KÉRDÉS: A burgonyater­mesztés eddig nyilvánosság­ra hozott irányelvei szerint a negyedik ötéves tervben továbbra is javarészt a kis- várdai rózsát, a gülbabát termeljük. Később másokat. Milyen kívánalmak vannak az új burgonyafajták iránt? VÁLASZ: A hazai burgo- nyanemesítők fő célkitűzései: olyan burgonyafajtákat akar­nak kinemesíteni, melyek a következő hat szempontnak felelnek meg: bőven termők, — korszerű gépesítéssel (ön­tözéssel is) jól termeszthetők, — a betegségekkel szemben ellenállók, — főleg közép- érésűek, — jó étkezési érté­kük van, — és végül, de nem utolsósorban jól tárol­hatók. Fokozott igényeket jelen­tenek a burgonyatermesztés- hez^'köBtsmerteh kedvezőtlen hazaid időjárási. ..és .nagyrész­ben kedvezőtlen talajadon- sági viszonyaink. Sok kiváló nemesített y külföldi burgo­nyafajta / hazai körülmé­nyeink között gyorsan le­romlik. Az ilyen fajták ter­mesztése — jó tulajdonsá­gaik ellenére — nálunk bi­zonytalan, igen költséges, hazai szaporításuk, rendsze­res fajtafenntartásuk gazda­ságosan nem biztosítható. Burgonyanemesítőink azt sem hagyhatják figyelmen kívül, hogy a hazai fogyasz­tók zömében a rózsahéjú és fehér húsú burgonyafajtákat kedvelik; megszokásból, részben indokolatlan előíté­let alapján többségükben ilyen fajtát igényelnek. Ezért még igen jó tulajdonságú, de sárga húsú, sárga héjú új fajtákat is fenntartással fo­gadnak a fogyasztók. Sárga héjú, főleg sárga húsú új fájták bevezetését, elterjesz­tését külön szakmai tájékoz­tatással, a kereskedelem terv­szerű, jó propagandájával kell előkészíteni és megolda­ni. A világon több mint 1000 burgonyafajtát termeszte­nek. Magában a két német államban is közel 150 elis­mert burgonyafajta van ter­mesztésben és ezek többsé­ge sárga fajta. A sárga faj­táknak sok értékes fajtatu­lajdonsága, termesztésük­nek sok hasznos gazdasági előnye van. ezért helytelen volna mellőzni őket a hazai burgonyanemesítési munká­ban. A burgonyanemesítésben egyre több figyelemmel kell lenni a fajták értékesítése, tárolása, korszerű tartósítha- tósága, félkésztermékként tör­ténő előkészítése lehetőségei­re is. A nagy létszámú, gé­pesített vállalati étkeztető üzemek, de a családi ház­tartások is egyaránt igény­lik a hámozott, a szeletelt, pelyhesített vagy porított, szárított vagy egyéb módon a közvetlen gyors konyhai felhasználáshoz előkészített burgonyát. Ezeket is fontos gyakorlati szempontnak kell tekinteni a burgonyanemesí­tés munkájában. Sajnos a burgonyanemesí­tés, de a továbbiakban egy- egy fajtajelölt, vagy egy új fajta elszaporítása is las­sú tevékenység. Elég itt a faj alacsony szaporodási há­nyadosát felemlíteni. Míg például a kukorica vetőmag­ja egy év alatt több százszo­rosára szaporítható, addig a burgonya vetőgumója egy év alatt általában csupán há­rom-. vagy négyszeresére szaporodik. Ezért kell hosz- szabb idő egy új burgonya­fajta nemesítéséhez, mint sok más fajú növényből egy új fajta előállításához. A tájékoztatás végén meg­állapodtunk abban, hogy a közeljövőben a nyíregyházi kutatók további feladatairól: a napraforgó kutatásáról, a talajművelés és agrotechnika feladatairól, valamint az élelmiszeripari kutatás me­gyénket érdeklő kérdéséiről kapunk tájékoztatást. (GNZ) KORUNK MEZÖGAZDA- SAGÁRA szinte világszerte jellemző a gyors technikai fejlődés. Uj kémiai anyagok, gépek, berendezések, eszkö­zök készülnek, amelyek ter­melékenyebbé. könnyebbé, gyorsabbá teszik a mezőgazda­sági üzemekben dolgozó em­berek munkáját, az elelmi- szer-nyersanyagok. a külön­böző élelmiszerek előállítását. A gyors technikai változás a magyar mezőgazdaságra is jellemző. 3—4 évtizeddel ezelőtt a mezőgazdaság fejlesztéstért szívvel-lélekkel fáradozó emberek közül sokan pana­szolták hazánkban, hogy mi­közben a világ ilyen téren gyorsan halad, magyar föl­dön csak lassú a változás. A haza; mezőgépgyártás még a felszabadulás utáni évek­ben is az egyszerű esz­közgyártás szintjén maradt. S amikor a mezőgazdasági nagyüzemek megalakulásá­val a termelésfejlesztésnek, a gazdálkodásnak szinte létfel­tétele lett a korszerűbb eszköz — mindenekelőtt a traktor és hozzá kapcsolható megfe­lelő teljesítményű munkagép — bizony keveset kaphattak belőlük a mezőgazdasági üzemek iparunktól. A mezőgazdaságban dolgo­zók jól emlékezhetnek az 1957—1959-es esztendőire, amikor a baráti országokból a korábbiaknál lényegesen nagyobb számban érkeztek gépek. Különösen sokat vá­sároltunk a Szovjetuniótól. s íz a Kapcsolat a magyar kereskedelmi szer­vek. a szovjet exportvállala­tok és mezőgazdasági gép­gyárak között azóta is egyre bővült. Közismert, hogy a mezőgazdaságba kerülő gé­pek, berendezések nagyobb hányadát most is külföldről hozzuk be. A magyar me­zőgépimportnak kereken a fele származik szovjet üze­mekből jelenleg is. Hosszú lejáratú államközi szerződé­sek biztosítják a behozatalt. Eszerint 1969-ben 14,8 millió rubel értékű gépet vásárol­tunk volna a Szovjetuniótól. A hazai felmérések után még 68-ban kiderült, hogy ennél nagyobb az igény. így aztán 1968 decemberében 17,9 millió rubel kontin­gensben állapodtak meg aa érdekeltek. A rubelszorzói fi­gyelembe véve tehát tavaly több, mint 720 millió forint értékű szovjet gép került ha­zánk mezőgazdasági üzemei­be. A gabonabetakarítás leg­főbb gépei a kombájnok, gyakorlatilag mind a Szovjet­unióból érkeztek. Tavaly ezer SZK—4-est vettünk. * az elmúlt két évben 3300-at így a mezőgazdasági üzeme­inkben dolgozó 11 500 kom­bájn jelentős hányada keve­set használt. jó állapotban lévő gép. Ennek kösz'inh tő — s az SZK—4-esek megbíz­hatóságának —. hogy a múlt évi aratást aránylag gyorsan, kevés szemveszteséggel tudtuk lebonyolítani, pedig hát anv- nyi gabonát kellett raktárak­ba tenni, mint korábban még soha. hiszen az orszá­gos átlag búzából elérte a holdanként! 16 mázsát, ami rekordnak számít. Ugyanezek a kombájnok megfelelő adapterrel felsze­relve egyre nagyobb szerep­hez jutottak ősszel a kukon- caföldskem is. mezögazdasagi üze­meinkben jelenleg 20—23 ezer szovjet gyártmányú erő­gép dolgozik. A teljes trak- torállománynak 35—40 szá­zaléka került hozzánk m Szovjetunióból, s a gépek jó műszaki mutatóikért, tar­tósságukért, sok dicsérő szót kapnak. ••A kukoricatermesztésben sok jel mutatja ismét, hogy jelentős lépést tesz hazánk mezőgazdasága. A számítások szerint szemes kukoricából 4,6—4,7 millió mázsa kell ax egy esztendei igény kielégí­tésére. Ahhoz, hogy ezt elér­jük. az országos átlagot 22—23 mázsára kell növelni, ami a régi hozamok megkét­szerezését jelenti. A 20 má­zsán felüli országos átlag a közeljövőben már nem lát­szik elérhetetlennek. A nagy terméshez azonban változtat­ni kell a betakarítás régi, vagy javított, átmenetinek tűnő módján. Nagy szere­pet kapnak a betakarításban a kombájnok, s a kukorica- kombájnolás esetén szinte nélkülözhetetlen szárítók. Szovjet szárítóberendezé­A . 11 rt r t , I at . . jovo gépészéi kozott A Baktalórántházi Mező- gazdasági Szakmunkásképző Iskolában három évfolyamon 2—2 osztályban 200 fiatal is­merkedik a növénytermeszté­si gépészeti szakmával. A tanulók mindegyikét va­lamely mezőgazdasági üzem. termelőszövetkezet szerződ­tette, így az elhelyezkedésük biztosított. Már végeztek olyan felmérést, amely mu­tatja. hogy a múlt évben végzett hallgatók átlagkere­sete havi 2000 forint felett ' van. A mezőgazdaság műszaki színvonalának állandó és ro­hamos fejlődése igényli a jó) képzett szakembereket. Az iskola ez igényt szeretné ki­elégíteni Épp ezért szüksé­ges, hogy a tanításhoz a leg­korszerűbb gépek is rendel­kezésükre álljanak. Nos ez még sok kívánnivalót mu­tat. Van néhány korszerű gépük, de nem rendelkeznek burgonyakombájnnal. sőt gabonakombájnjuk sem a legújabb Hiányzanak a kü­lönböző adapterek amelyek­kel a fiatal szakember már megérkezésekor találkozik a gazdaságában Az iskola jó kapcsolatot tart több gazdasággal. A tanulók egy részének gya­korlati foglalkozása e gazda­ságokban nyer megoldást. A három tanulási év prog­ramja így áll össze. Az első évben a lakatosmunkát ta­nulják, megismerik a gépek szervizellátási teendőit, ezen­kívül erőgépek szerelését is gyakorolják. Komolyabb a második év­folyam teendője. Ök az erő- és munkagépek javító, kar­bantartó munkái mellett, esztergályozási alapművele­teket is vegeznek. A har­madik évben válnak érett szakmunkásokká. Ekkor már önállóan vezetnek erőgépe­ket, kombájnokat. Jogosan büszkék arra. hogy a gya­korló gazdaságok nem fu­karkodnak a végzett jó mun­ka elismerésével sem. A múlt évben a nyírjákói Kos­suth, a jándi Előre. a dombrádi Szőke Tisza és más gazdaságok dicsérték az ott dolgozó fiatalok jó munká­ját. A Baktalórántházi Mező- gazdasági Szakmunkásképző iskolában jó szakmai felké­szültséggel indítják útba a végzett fiatalokat, Sipeki József, a dombrádi Vörös Csillag Tsz leendő gépésze forgácsolást mutat be •SíSS!®31** Hammel József feJy. sek 15 érkeztek ha­súnkba. A hat berendezés egyenként 32 tonna kukori­cából tud óránként 6 szá­zalék nedvességet elvonni. 1969-ben érkezett először je­lentősebb számban olyan tej- szeparátor a Szovjetunióból, amely óránként lOOO liter te­jet cjolgoz í«L A MAGYAR MEZŐGAZ­DASÁG KORSZERŰSÍTÉSÉ­BEN nagy szerepet játszot­tak a Szovjetunió mezőgép­iparának gyártmányai. Üze­meink igényei mind nagyob­bak, egyre kprszerűbb. nagy teljesítményű géprendszereket kívánnak munkába állítani. S ezeket a törekvéseket na­gyon jelentpsen segítik azok az immár hagyományosnak mondható kapcsolatok, ame­lyek a Szovjetunióval a me­zőgazdasági gépek vásárlása során is kialakultak. Almáái Iství a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom