Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-05 / 30. szám

XXVII. ÉVFOLYAM. 30. SZÄM ARA: 80 FILLÉR 1970. FEBRUAR 5, CSÜTÖRTÖK LAPUNK TARTALMÁBÓL Küzdelmes hónapok Mátészalkán &. oldaÄ A nagy kérdés: mi legyek? (5. oldal) Adókedvezmények a szol« galtató kisiparosoknak (6. oldal) Sport jelentéseink (7. oldal) Biztató jelentés Február van, kezdjük meg­szokni. hogy 1970-et írunk, tudomásul vettük, hogy egy­kettőre mögöttünk az évti­zed, meg a harmadik ötéves terv is és a korábbiaknál jó­val biztosabb alapokon áll­va mind többet gondolunk a jövőre. Tervezünk. Országo­san és egyénileg is. persze. Ezért talán kissé meg is lep bennünket az Országos Sta­tisztikai Hivatal tegnap meg­jelent. eredeti formájában szokatlanul bőséges jelenté­se az 1969-es esztendőről, valójában a tervidőszak mö­göttünk álló első négy évé­ről, 1966—99-ről Olvas­suk es gondolatban rendsze rezödik bennünk egy év, két év, négy á\ munkája, küz­delme a nehézségek, akadá­lyok ellen, az előrehaladásért, mindaz, amit tettünk és el­értünk. Az olvasottakban — a statisztika. az „átlagok” természete szerint — senki sem ismer teljesen magára, családjára, munkakörnyeze­tére. oe ráismer az országra, a hazájára es ez jó dolog A jelentés lényege könv- nyen összefoglalható: az el­múlt évben az egész nép­gazdaságban számottevően nőtt a termelés, bővült a lakosság fogyasztása, többet építkeztünk és ruháztunk be. s jobbá lett külkereskedelmi helyzetünk is, mint az előző esztendőben, illetőleg eszten­dőkben volt. Hozzáteszi még a jelentés hogy ez a fejlődés megfelelt a tervben előírtak­nak, sőt számos területen fe­lülmúlta az előirányzatokat. De nézzünk csak bizonyos részleteket. A foglalkoztatot­tak, a keresők száma na­gyobb mértékben nőtt, mint számoltunk vele, ezzel szem­ben az egy dolgozóra jutó termelés növekedése — ami megközelítően a termelé­kenység emelkedését fejezi ki — alatta maradt a ter­vezettnek. Az életszínvonal, a fogyasztás növelését cél­zó tervek mégis megvalósul­tak. sőt négy év alatt kerek 25 százalékkal növekedett a fogyasztás, holott a terv öt évre 18 százalékos többlettel számolt. És közben — mint közismert — 35 milliárdra szökött fel a lakosság taka­rékbetét-állományának ösz- szege. Nem kis elégtétel, s bízta­tás is egyben, hogy ebben az időszakban tért át gazdasá­gunk az új irányítási rend­szerre, ami nem kevés prob­lémával járt. De helyesebb ma már, ha úgy fogalma­zunk. hogy a reform beveze­tése. minden nehézség elle­nére, máris eredményeket hozott, holott új lehetőségei kihasználásának még csak a kezdetén tartunk és — mint a jelentés is utal rá — az általában bevált új gazdasági szabályozó eszközök egyikét- másikát még tökéletesíteni kell. Különösen örvendetes, hogy a növekvő termelésen belül az arányok és az úgy­nevezett gyártmányszerkezet, azaz az egyes keresett ter­mékek előállítása a korábbi - 1 nál kedvezőbben alakult, en­nek követk°zménye a készle­tek szükséges csökkenése is Igaz. hogy bizonyos feszült­ségek nem csak a beruházás* piacon, nem csekély mérték­ben az építőanyagok terén de egyes ruházati cikkek és nagyobb értékű fogyasztási áruk kereskedelmében is ta­pasztalhatók. de többnyire rohamosan bővülő kereslet mellett! És ami ugyancsak lantos: a gazdálkodás új, Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Sza- bolcs-Szatmár megyei Bizottsága 1970. febru­ár 4-én kibővített ülést tartott. Az ülés napi­rendjén szerepelt: Az 1969. évi gazdálkodás tapasztalatai és az 1970. évi gazdaságpolitikai feladatok, valamint jelentés a irfezőgazdasági munkások helyzetéről, élet- és munkakörül­ményeinek alakulásáról, s a további felada­tokról. Mindkét napirendi pont előadója Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára volt. A napirendi ínmtok feletti vita után mindkét kérdésben határozatot fogadott el a megyei pártbizottság. Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára idoszeru kérdésekről tájékoztatta az ülés résztvevőit. A két pártbizottsági ülés közötti végrehajtó bizottsági munkáról de. Tar Imre. a megyei pártbizottság titkára adott tájékoztatót. Megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia új tagjait Szerdán, az akadémiai közgyűlés második napján délelőtt befejeződtek a tudo­mányos osztályok ülései. Ezúttal négy tudományos osztály ülésezett. A nyelv- és irodalomtudományi osztály ülésén Ortutay Gyula aka­démikus elemezte az elmúlt évek eredményeit, majd a/ osztály körébe tartozó tudo­mányterületek fejlesztési ter­veit összegezte. A műszaki tudományok osztálya vezetőségének be­számolójában Bognár Géza akadémikus, osztálytitkár megállapította, hogy a mű­szaki tudományokkal foglal­kozó kutatóhelyek általában teljesítették eredeti felada­taikat. A kutatások eredmé­nyei nem csak arányban áll­nak a rájuk fordított szelle­mi és anyagi erőkkel, ha­nem több esetben kiemelke­dő tudományos jelentősé­gűek. A gazdaság- és a jogtudo­mányok osztályának ülésén a vezetőség beszámolóját elő­terjesztő Friss István akadé­mikus az Akadémia körébe tartozó társadalomtudomá­nyi intézetek jelentős fejlő­déséről adott s2ámot. A biológiai tudományok osz­tályának ülésén Szentágothai János akadémikus, osz­tálytitkár elismeréssel szólt az állam jelentős anya­gi támogatásáról, amely le­hetővé tette hazánkban a biológiai alapkutatások nagy­mérvű fejlődését. Délután az Akadémia köz­gyűlése megtartotta első zárt ülését, amelyen megválasztot­ták az Akadémia új tiszteleti, rendes és levelező tagjait Ti­zennyolc nemzetközi hírű tu­dóssal gazdagodott az Aka­démia tiszteleti tagjainak névsora. Az új tiszteleti ta­gok A. P. Alexandrov szov­jet akadémikus, fizikus, A. T. Balevslci, bolgár akadé­mikus metallográfus, N. Daszkalov, bolgár akadémi­kus, paradicsomnemesítő, T. Sz, Hacsaturov, szovjet akadémikus, közgazdász V. Hristov, bolgár akadémikus, geodéta, E. E. Itkonen, finn akadémikus, nyelvész. M. V. Keídis, szovjet akadémikus, matematikus, Kürti Miklós, a Royal Society tagja, ma­gyar származású angol fi­zikus, A. Lwoff, francia aka­démikus, Nobeí-díjas rákku­tató, S. Milcu, román aka­démikus, endokrinológus, C. D. Nenitzescu, román akadé­mikus. vegyész, R. Nevalin- na, finn akadémikus, mate­matikus, G. Novak, jugoszláv akadémikus, történész-régész, T. Orlowski, lengyel akadé­mikus, nefrológus, • B. Rin- cse ti, mongol akadémikus, nyelv-, irodalom-, néprajz- kutató, P. Savic, jugoszláv akadémikus, atomfizikus, Bovahlquist, svéd haemato- lógus professzor és N. M. Zsavoronkov, szovjet akadé­mikus, vegyész. Az Akadémia rendes tag­jaivá választották Csanádi György, Egyed László, Fejes Toóth László, Földi Zoltán, Hadrovics László, Kerpel Frónius Ödön, Kovács K. Pál, Lakó György, Láng Gé­Hans-Jürge n Wischnewski, a Német Szociáldemokrata Párt országos ügyvezetője, parlamenti képviselő és Eugen Selbmann, (a Szociál­demokrata Párt parlamenti frakciójának külpolitikai ta­nácsadója 1970. február 1—4 között nem hivatalos látoga­tást tett Budapesten. A Szociáldemokrata Párt képviselői a magyar Ország­házban találkoztak Komócsin Zoltánnal, az országgyűlés za, Máthé Imre. Pach Zsig­m.ond Pál, Szalai Sándor, Széchy Károly és Zólyomi Bálint eddigi levelező tago­kat. Űj levelező tag lett: Ádám György. Bálint Péter, Partba György, Bélák Sán­dor, Béli Béla, Császár Ákos, Cselötei László, Flerkó Béla, Gáspár Rezső, Gerevich László, Hajdú Péter, Har­mattá János, Jánossy Andor, Kézdi Árpád, Király István, Knoll József, Kurnik Ernő, Lapis Károly, llempert Ká­roly, Márta Ferepc, Marx György, Prohászka János, Stefanovits Pál, Szabó Já­nos, Szántay Csaba, Szauder József, Szendy Károly, Tar­ján Imre, Tétényi Pál, Tüdős Ferenc, Weltner Andor és Zsigmond László, valameny- nyien a tudományok dokto­rai. Az űj levelező tagok meg­választásuk után már szintén részt vesznek a közgyűlés munkájában. Végül a zárt ülésen jelölő és szavazatszámláló bizott­ságot küldtek ki a csütörtöki tisztújitás előkészítésére. külügyi bizottsága elnökével, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjával és eszmecserét folytattak nemzetközi kérdé­sekről. A Német Szociáldemokrata Párt képviselőit fogadta Pé­ter János külügyminiszter. Hans-Jürgen Wischnewski és Eugen Selbmann látoga­tást tettek a Külkereskedel­mi Minisztériumban, ahol megbeszélést folytatták Sza­lai Béla miniszterhelyettes­sel. NSZK-politikusok látogatása Budapesten Megnyílt az FliP kongresszusai Párizs (MTI): Szerda délelőtt a Párizs melletti Nanterre Maurice Thorezröl elnevezett sport- csarnokában megnyílt a Francia Kommunista Párt XIX. kongresszusa. A kong­resszust Raymond Barbel nemzetgyűlési képviselő nyi­totta meg. Barbet 35 éve polgármestere Nanterre-nek. Jacques Duclos, a Politi­kai Bizottság tagja rövid be­vezetőjében mindenekelőtt mélységes sajnálkozását fe­jezte ki amiatt, hogy WaJ- deck Rochet, a párt főtitkára betegsége miatt nem vehet részt a kongresszus munká­jában. A kongresszus nevé­ben gyors és teljes gyógyu­lást kívánt Waldeck Ro- chetnak, aki tavaly néhány hónap leforgása alatt két sú­lyos mútétcai esett keresztül és állapota hosszú, beható gyógykezelést igényel. Duclos üdvözölte a kong­resszuson részt vevő mintegy ezer küldöttet, a meghívot­takat, a 65 testvérpártnak a kongresszusra érkezett kül­dötteit. közöttük elsőnek a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország képviselőit. A jelenlévők különösön viha­ros tapssal fogadták, amikor Duclos a két vietnami kül­döttséget üdvözölte. Az FKP .XIX. kongresszusán a Ma­gyar 1 Szocialista Munkáspár­tot Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Sándor József, a KB tagja képvise­li. Jacques Duclos végül hangsúlyozta, hogy a kong­resszus munkáját két nagy évforduló megünneplése je­gyében tartja meg: Lenin születésének 100. évforduló­ját és az FKP megalapítását jelentő toursi kongresszus 50. évfordulóját ünnepük. A kongresszus első napi­rendi pontjáról Georges Marchais, a KB titkára. * Politikai Bizottság' tagja tar­tott beszámolót. A beszánv>- ló címe: „Harc a monopóliu­mok halalma ellen, a mun­kás es demokratikus erqle összefogása a haladó demok­ráciáért és a szocializmu­sért”. Az FKP. titkára kojigresz- szusi beszámolóját annak a hangsúlyozásával kezdte, hogy az FKP teljes mérték­ben egyetért azzal az elem­zéssel. amelyet a kommunis­ta és munkáspártok moszk­vai konferenciája adott 1969 júniusában. Ez az elemzés megállapította, hogy a ha­ladó és forradalmi mozgal­mak fellendülése korunk uralkodó vonása. Az imperia­lizmus ellen vívott világmé­retű harc döntő ereje pedig a szocialista világrendszer. Marchais méltatta a Szovjet­unió és a többi szocialista ország sikereit és rámutatott: „Ma nem a nehézségek és a tévedések jellemzik a szocialista világot, hanem az, hogy az európai szocialista országok egész sorában a kommunizmus építésének új szakasza, a fejlett szocialista társadalom szakasza kezdő­dött meg” Marchais az imperializ­mus problémáit elemezve utalt arra a vereségre, ame­lyet az amerikai agresszió szenved el Vietnamban. A továbbiakban szólt Izrael' ál­lamnak az amerikai imperiá- Uzmus által támogatott ex- panzionista és provokációs poütikáiáről, majd a francia belső viszonyokkal foglalko­zott. Marchais csaknem négy­órás beszámolójának befejező részében Lenin születésének 100. évfordulóját méltatta és közölte, hogy a francia kom­munisták nagyszabású ün­nepségekkel fognak megemlé­kezni erről az évfordulóról* Megyei nép fron ttit károk értekezlete Mérleget vontak a népfront­mozgalom 1969 évi munká­járól és körvonalazták az idei programot a Hazafias Népfront fővárosi és megyei titkárainak - szerdai tanács­kozásán. Különösen gyümölcsözően alakult a népfront sokoldalú kapcsolata a tanácsokkal. Két területen jelentős mér­tékben hozzájárult a nép­frontmozgalom a helyi poli­tika. élénküléséhez: a köz­ségfejlesztésben és a honis­mereti mozgalom révén a felszabadulási jubileumhoz kapcsolódó események térén. A népfrontnak fontos poli­tikai küldetése van az önál­ló tanács nélküli falvakban, ahol aktivistái a helyi ér­dekképviseletből veszik ki részüket E tekintetben első­sorban a tanyai és a külterü­leti népfrontbizottságok munkáját illeti dicséret. A szocialista demokratizmus időszerű helyi problémáit az elmúlt esztendőben 300 ta­nácskozáson vitatták meg. Pazitivumként értékelték, hogy mind több megyében gyakorlattá válik: a község- és várospolitikai terveket még a tanácsi jóváhagyás előtt, a népfront szervezésé­ben megvitatja a lakosság, az észrevételeket össze­gyűjtik és az érdemleges ja­vaslatok teret kapnak a tervek végleges kialakítása­kor. A gazdaságirányítás re­formjával kapcsolatos felvi­lágosító munka szintén egyik sarkalatos pontja volt a népfronttevékenységnek, csakúgy, mint a szocialista hazafiság ápolása, összefüg­gésben a 25. felszabadulási évfordulóra való készülődés­sel. rugalmasabb rendszere al­kalmas az ilyen nehézségek 'eküzdésére a termelés szer­kezetének az Igényekhez iga­zodó fokozatos megváltozta­tására. A jelentés részleteibe ter­mészetesen nincs itt mó­dunk belemélyedni. Ilyen „részlet” például a lakás- építkezés vonatkozásában a tavaly tető alá került mint­egy 62 ezer új családi ott­hon. amellyel az ötéves terv­ben — négy év alatt — épí­tett lakások száma már csak­nem elérte a negyedmilliót. És noha a tartós fogyasztási cikkek forgalma részben kí­nálati, részben keresleti okok következtében — 1969-ben nem sokkal haladta meg az előző évit. érdemes egy pil­lantást vetni e tárgyak elter­jedésének legújabb adataira. Eszerint a múlt év szeptem­berében a háztartások felé­ben volt mosógép, több mint egynegyedében porszívó, ne­gyedében villamos bűtősz'-k- rény. csaknem a felében te­levízió és — ha ez még nem is nagy szám. de a pár év előttivel összehasonlítva nagy változás — száz család közül már hatnak van gépkocsija. Még néhány szót a mező- gazdaságról. Igen örvendetes a növénytermelés gyors fej­lődése, a termésátlagok ugyancsak kedvező alakulá­sa. A gyümölcstermelésben helyenként már ismételten a „sok” okoz gondot de az állattartásban a kevés. Is­mert problémák ezek. idő­közben hathatós Intézkedé­sek születtek leküzdésükre de sok függ a végrehajtás­tól. Mint ahogy az iparban meg a kereskedelemben, de még a hivatalokban, intéz­ményekben is akad a mun­kás javítanivaló. Ezt termé­szetesen eddig is hangoztat­tuk A gazdálkodás új rend­je azonban a korábbinál lé­nyegesen több lehetősége ad mindenütt kinek-kinek a hatékonyabb munkára és ál­talában a boldogulásra is És jó lehetőségünk van rá hogy igyekezetünket ebben az évben, hazánk felszabadulá­sának 25. évfordulóján, a tavalyinál is szebb siker ko­ronázza. R. i, VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom