Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-04 / 29. szám

Wft. Mmiíf L rrr itt v*r!v» papule S. aida! Megoldandó gondjaink I. Mérnökök, tervezők, agrárszakemberek Szabolcs fejődéséért Az iparfejlesztés útjai Hírül adtuk, hogy készüt Szabolcs-Szatmar megye negyedik ötéves terve. Hosszabb ideje különböző munkakollektívák tevékenykednek a megye helyzeté­nek felmérésén, hogy kellő tapasztalatok birtokában tudjuk rögzíteni a holnap tennivalóit. Melyek azok a főbb kérdések, amelyek meghatározó jellegűek az élet különböző területein? Erre szeretnénk választ találni néhány cikk keretében, igénybe véve az eddigi kol­lektív elemzések legfontosabb megállapításait. Célunk, hogy az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a lakás- helyzet. az egészségügyi és szociális ellátás fejlődésé­nek. újabb problémáinak részbeni bemutatásával fel­keltsük és fokozzuk a közvélemény érdeklődését, kö­zös dolgaink iránt. Elsőként Szabolcs-Szatmár megye iparáról szólunk. AMIKOR SZABOLCS IPA­RÁRÓL beszélünk, számos sajátos probléma tűnik «lénkbe. Mindenekelőtt az, hogy a felszabadulás előtt ipar­ról ezen a vidékein jóformán nem is eshetett szó.. Másfelől éppen az ipar nagymérvű hiá­nya járul hozzá, immár ne­gyedszázaddal a felszabadu­lás után is egyik legaggasz- tóbb társadalmi gondunkhoz: e nagyarányú elvándorlás­hoz. Nincs elegendő munka- alkalom. amit kellően érzé­keltet, hogy például 1949 és 1959 között a megye 105 ezer fős természetes szaporu­latának csaknem háromne­gyed része elvándorolt, s ez a tünet a tiszteletremél­tó és nagy megfeszítést kö­vetelő törekvések ellenére sem hagyott alább érezhető­en. Magyarul: a végrehajtott és folyamatban lévő fejlesz­tési, ipartelepítési törekvés segít ugyan a helyzeten. de alapjában eddig nem oldot­ta meg a problémát. Külö­nösen aggasztó a női munka­erő-felesleg, amire példaként felhozhatjuk, hogy különbö­ző számítások alapján a rpegye feltételezett női mun­kaerő-tartaléka 1971-ben 39 ezer fő lesz. EZEK A SZÁMOK ÖN­MAGUKÉRT BESZÉLNEK S amit a számok nem mond­hatnak el: valamely te­rület társadalmi-politikai fej­lődését nagymértékben meg­határozza az ott élő mun­kásréteg. E vonatkozásban is égetően nagy szüksége van Szabolcsnak az ipar indo­kolt. gyorsabb ütemű fej­lesztésére, még akkor is. ha távlatokban szűkebb hazánk m "Tógazdasági jellegű ma­rad. A teljes igazsághoz tarto­zik, hogy az utóbbi 13 év­ben azért észrevehetően pva- ravodott megyénk iDara Bár relatív a viszonyítás, de ér­demes meg-mlüeni. hogy me­gyénk ipari termetese 1957 óta tízszeresére nőtt. különö­sen a nehézipar tekinteté­ben. A könnyűipar részese­dése valamelyest kevesebb az össztermelést tekintve, de a foglalkoztatottság szem­pontjából ez az ág dominál. Ezt azért is fontos hangsú­lyozni m~rt az elvándorlást megállítható, helybeli foglal­Feleségem a ruhákat rem­ii jette a szekrényben. Egy le lykori. régi kihízott, de még jó állapotban lévő öl­ti jhöz ért és iaeg**en rám kiáltott. — Csinálj valamit ezzel a régi vacakkal)! Nem látod, hogy nem tudom hova rak­ni? Megszoktam már, hogy ha dolgozni kell neki, akkor mindig ideges és velem kia­bál Most beláttam, hogy iga­za van. Elhatároztam elvi­szem a bizományiba, biztos adnak érte egy kis sörre va­lót. Elmondtam neki a tip­pet és rögtön megnyugodott. — Végre, egyszer életed­ben neked is van egy hasz­nos ötleted. Esküvőnk óta ez az első okos dolog, arrít kitaláltál. Másnap régnél szénen be- csnmagó't'’ és kikészítette a ruhát. Addigra én nagyon megbántam az ötletet és „ott­hon felejtettem.” Már inkább • sörről is lemondtam, csak ggg kelljen m bizományiba kortatás növelése elsődlege­sen a munkaigényes könnyű­ipari üzemek telepítésével, fejlesztésével érhető el. Ami most már az elmúlt évek törekvéseit jellemzi, ki­tűnik: nagyobb részt meglé­vő üzemek bővítésével, re­konstrukcióival igyekeztünk segíteni magunkon. Igaz. ezek révén a termelés meny- nyisége megtöbbszöröződött, de ez nem jelentett — nem is jelenthetett — átfogó meg­oldást, sem a foglalkoztatott­ság, nem pedig a különböző szociális igények tekinteté­ben. Ezért is van igazuk azoknak, akik hangoztatják: amíg lehetséges és indokolt, addig helyénvaló a meglévő ipar bővítése, de a generális rendezést zömében új üze­mek létesítésével lehet és kell elérni. EHHEZ SZABOLCSNAK MINDEN FELTÉTELE ADOTT, Jelen van a mun­kaerő és mivel legfőbb nyers­anyagbázisunk a Szovjetunió, e tekintetben is szinte a leg­kedvezőbb helyzetben van a megye. Különösen érdemes ezen elgondolkodni újra ée újra ha tudjuk, hogy elég gyakran import nyersanya­gokból készít a magyar ipar termékekéi szovjet exportra. De jó lehetőségei kínálkoz­nak megyénkben az egyes szerelvények csomagolására, a termékek szállítás előtti raktározására, vagy ezekkel összefüggésben különböző csomagolóanyagok tárolásá­ra. (Ez utóbbinak a felisme­rése máris eredménnyel járt: félmilliárdos beruházással hullámpapírgyár létesül a megye székhelyén.) NAGY JÖVÖJE VAN ME­GYÉNKBEN annak a helyes kooperációs tevékenységnek is, amely az utóbbi időben honosodott meg és szélesedik ki a főváros, illetve a szom­szédos megyék üzemeivel. És még valami: nincs ok aggo­dalomra akkor sem, ha a szükséges és várható ipari fejlesztések szakmunkásigé­nyét vesszük tekintetbe. Szá­mos példa igazolja azt az immár szabolcsi jelenséget, hogy miként lehet gyorsan megfelelő képzettséggel fel­menni. Egy egész héten át sikerült „otthon felejteni” a csomagot. Végül feleségem megunta a dolgot és az egyik reggel elvitte az öltönyt. Megkapta a papirt és az ígéretet, hogy ha elkel, kifi­zetik az árát. — ötszázötvenet kapok ér­te — mondja nejem — ter­mészetesen a pénzhez sem­mi közöd, mert nem vitted el. Már ki is néztem ma­gamnak két cuki kis táskát a bőrdíszműben. Még adsz hozzá egy százast és akkor megvehetem. Még mit nem, gondoltam magamban, de nem mertem megszólalni. Annyit azért megkockáztattam, hogy meg­kérdeztem. minek kell kettő egyszerre, amikor már így is négy van otthon. Mit sza­porítsam a szót, tény az. vértezett embereket állítani a gépek mellé. Az már „megyén belüli” kérdés, hogy a szükséges ipartelepítés mely területeken célszerű. Eddig a megyei ipar decentralizálása jórészt a meglévő vidéki üzemek (kisvárdai, mátészalkai, nyír- bogdányi. tiszavasvári, de- mecseri. stb.) bővítése te­kintetében nyilvánult meg. Az az új követelmény, hogy az ipart oda telepítsük, ahol leginkább adott minden szükséges feltétel, várható­an még helyesebb irányba tereli a megye iparosodását. PERSZE, SOK MÁS IGÉNY IS KÖZREJÁTSZIK különböző fejlesztéseknél. Ilyen egyebek között például az ipari szolgáltatás helyze­te, amely nem csak az or­szágos átlagtól, de a helyi igényektől is messze elma­radt. Jóllehet a harmadik ötéves terv során e tekintet­ben is történt előrelépés, de — s ebben közrejátszik a magánkisiparosok számának erős csappanása —, sok ten­nivaló akad a jövőben is. MERRE VEZET TEHÁT A JÖVÖ ÚTJA az ipar fejlesz­tése tekintetében? A meg­lévő termelés bővítése, új termékek meghonosítása to­vábbra is fontos feladat. De mind a foglalkoztatottság ha­tékonyabb növelése, mind pe­dig a szabolcsi ipar erősíté­se szempontjából új üzemek, gyárak létesítése az egyik legfontosabb feladat. Ez megoldható egyrészt főváro­si üzemek letelepítésével, másrészt új üzemek építésé­vel. Kedvező lehetőségekét kínál a kooperációs kapcso­latok szakadatlan, bővítése is. Néhány példa: a gumi­iparon belül a fejlesztésnek nem csak a lehetőségeit, de a megvalósulást is látjuk. Ezenkívül a járműprogram keretében sok jövőbeni jóval kecsegtet az alkatrészgyártás kiszélesítése. Indokolt és célszerű Szabolcsban a fa­ipari ágazat fellendítése, r meglévő nyers anyagbázisrr üz"mek telepítése (példáu' bútorüzem, nvílászárók ké szítése) által. Reális számító sok alapozzák ezeken kivi1' olyan jelentősebb Ipari lő tesítmények meghonosítását mint például az alumínium- hengermű és feldolgozó-, to­vábbá műszer- és híradás- technikai üzem. NYILVÁNVALÓ. HOGY EZEK A LEHETŐSÉGEK nem lesznek egyrsapásra va­lósággá. Évek, hosszú évek keménv. munkájával lehet és kell előteremteni a feilesz- téshez nélkülözhetetlen anya­gi eszközöket. Csakis a köz­ponti támogatás és a helyi igyekezet együttes hatása apaszthatja a jövőben égető gondjainkat. (A. S.) hogy meggyőzött. Az egyik azért jó, mert olyan vállra akasztható hosszú szíj is van rajta, a másik meg azért, mert azon nincs olyan vállra akasztható hosszú szíj. Ez a világos maa-"ará.zat aztán tel­jesen kielégített. Két hét telhetett el, ami­kor megjött az értesítés a. bizo­mányiból, hogy megvan a pénz. Nem szeretem, ha fe­leségem beteg, de most nem bántam, igy legalább én me­hettem érte. Amikor egyedül maradtam, még az is eszem­be mert jutni, hogy megtar­tom magamnak. Minthogy a cédula a fele­ségem nevére volt kiállítva, elvittem az ő szemé1 yazonos ságiját. Bemegyek a boltbe adom '■ papírt, adom az iga­zolványt. Rám néz az eladónő, s mondja, hogy baj van. A Meghatalmazás Kétezer diplomás klubja Technika Háza Nyíregyházán Scholtz Béla épitészrner nők a megyei tanácsi terve­zői roda főmérnöke. Ö a MTESZ megyei titkára. Szo­bájának falán a kékesi új óriási tv-torony rajza, — a pályázaton ő is nyert, a ki­vitelezésben benne lesznek ötletei. Nemrég Angliában járt tanulmányúton. Örök­mozgó, közös munkára ösz­tönző motorja a 2080 tagot számláló nyíregyházi „értel­miségi klub”-nak. Munkahe­lyén toronymagasan állanak a sokszorosítványok: a 18 szabolcsi egyesület évi prog­ramja. (Az elmúlt esztendő­ben öt új egyesület alakult). Készülnek a tisztújító köz­gyűlésre mely februárban lesz. Most volt elnökségi ülés, melyen jóváhagyták a 18 helyi egyesület évi programját. Az elsőt, az építőkét, tíz éve ő alapítot­ta. Hány műszaki értelmiségi lehet a megyében? Mondja, mosolyogva: nem sokkai több, mint ahány tagja a MTESZ-nek. Egy év —• 428 rendezvény A legnagyobb egyesület természetesen az agrártudo­mányi. ötszázegy tagja van. Agrármérnökök, agronő- musok. Utána követke­zik, — és ez is ter­mészetes — az élelmi- szeripari egyesület, melynek megyei csoportjában 355 tag működik. A vegyipari egye­Megbukott. A Nyíregyházi Konzerv­gyár — gondolva egyrészt az alkohol elleni küzde­lemre, de főként a kis kere­setűek zsebére — ajánla­tott tett nemrégiben a a nagykereskedelemnek, hogy hajlandó tartósan 20 százalékkal csökkenteni az üdítő italok árát. Elgondolásával teljes mértékben megbukott! Megbukott, t irt kide­rült, hogy a 20 százalékos árengedményéből egy fil­lér sem fog jutni a fo­gyasztókra, de még az üz­letekre sem, ahol az üdítő italokat árusítják. Termé­szetesen az illetéktelen nyerészkedéshez nem járul­tak hozzá a konzervgyári­ak, az üzletből nem lett semmi, illetve az üdítő ita­lok ára az üzletekben vál­tozatlan. Reméljük, hogy a szem­lélet, amely a jó elgon­dolást megbuktatta — ugyancsak megbukik.» (o) pénzt csak annak tudja ki­fizetni, aki bevitte a ruhát. Mutatom az én igazolványo­mat is, összenézi és megálla­pítja, hogy minden stimmel. De pénzt azt nem ad, csak ha meghatalmazást hozok. Próbáltam megmagyarázni a helyzetet, de az eladónő hajthatatlan maradt. Talál- kozott már ő olyan emberrel — mondja —, aki elhozta az egész család igazolványát, pár nap miflva mégis rek­lamált az asszony. Még fel­jelentéssel is fenyegette, mert a férje elitta a ruháért ka­pott pénzt, ő bizony nem csinál ilyet még egyszer. Vagy van meghatalmazás, vagy nincs. Beláttam, hogy igaza van. Ö is nő és biztosan sok hason­ló esetet ismer Csak később kezdtem azon gondolkozni, hogyha ilyen bizalmatlan, mi- ;rt nem keírt a feleségemtől * meghatalmazást, hogy el­vi hatja az én ruhámat? Balogh József sülét alakulóban van. A nyíregyházi Irodaházban van egy előadótermü). és két kisebb helyiségük egy iroda és egy parányi klub. Nyíregyházán, Máté szálkán, Nyírbátorban az e) múlt évben 428 rendezvén;, volt. Igaz, ebben a tanul mányutak is szerepelnek Négy országba körülbelü száz embert küldtek ki. Ebben az esztendőben ősz szel átköltöznek a Víz utce 8. szám alá, a TITÁSZ voll székházába. Ez lesz az első szabolcsi, nyíregyházi Tech­nika Háza. Itt már két elő­adóterem áll majd rendelke­zésre, és négy klubhelyiség. Forintban nem mérhető Az ismeretterjesztésnek hazánkban jelenleg két szer­vezete van: a TIT és a MTESZ. Ez utóbbi feladata, hogy a szakemberek tudását, energiáját közös nevezőre hozza, felkeltse érdeklődé­süket a megye életében fon­tos témák megoldására. Fo­rintban nem lehet kifejezni azt a segítséget, amit a Me- teszben tömörült értelmisé­giek eddig is nyújtottak. Többször kértek tőlük véle­ményt, szaktanácsot a me­gye vezetői, ök voltak egyik szószólói a szabolcsi ipari termékek évenként megis­métlődő bemutatójának. A Technika Háza létrejöttével ez a program is új kerete­ket kap. Az új székházban helyiségek állnak rendelke­zésre egy állandó ipari ter­mékbemutató kiállítása megrendezésére. Néha több egyesület szak­emberei fognak össze, hogy lelkes társadalmi' munkában kidolgozzák egy-egy .megyei probléma, — ipartelepítés, városrendezés — megoldá­sát. És meg kell állapítani, hogy ezeknek az összefogá­soknak — ha az egyesületi élet során jól tájékozottak abban, mi a legfontosabb, — sok haszna van, erkölcsileg és anyagilag is. Mozgalmas egyesületi élet Az egyesületi élet egyik érdekessége, hogy itt veze­tők és beosztottak között megszűnik a szolgálati vi­szony. A klubélet szabályai szerint itt csak •' szakemberek : varrnak, akik tudás >g- javát cserélik ki. A Hajtómű és Kc.vono* gyár nyíregyházi igazgatója, Lőrincz István példáu! olyan emberi, szakemberi, egyen- ..' pgú partnerién t vi »atkozó magatartást tudott a .klubé­letben felvenni, hogy az 5 íitkárkodása alatt m' ödő Gépipari Tudományos Egye­sület a megyei szövetség egyik legerősebb, szakmailag legsikeresebb egyesületévé lett. Lukács 'Tihamér, a ge­odéták titkára maga körül olyan érdeklődést kiváltó vitalégkört alakított ki* hogy ebből innen, Nyíregy­házáról a földmérés számos hasznos tapasztalata sugár­zott szét az ország szakem­berei között. (Ami itt ran­gos, annak előadására fel­kérik Budapesten is az elő­adót). A nagyecsedi lápren­dezés, a mátészalkai iparfej­lesztés körül az egyesületek kollektíváinak ■ igen sok — sajnos, nem eléggé széles körben ismert — érdemeik vannak. Az sem véletlen, hogy as Agrártudományi Egyesület, a legnagyobb a tizennyolcból, dr. Klenczner Imrének, a kutatóintézet igazgatójának elnöki és Bacsü Józsefnek, a megyei pártbizottság osztály­vezető-helyettesének titkári vezetése alatt egyre mozgal­masabb egyesületi életet éL Az élelmiszeripariak vezető­je a Gabonafelvásarló és Feldolgozó Vállalat igazgató­ja, Marosi Károly, A legú­jabban alakult Iparjogvédel­mi' Egyesület vezetője. dr. Bartha Sándor is élénk munkaszellemet honosított meg. Érdekességként meg kell említeni a Matematikai Társáság nyíregyházi főtitká­rát, Lippa András főiskolai adjunktust, ■ - aki társaival máris hasznos munkát vég­zett az elektronikus számí­tógépek hasznosítású érdeké­ben a megyei közgazdászok és mérnökök számára. A jó szakembernek élet­szükséglete a vitafórum, az eszmecsere, a hozzá hasonló érdeklődésűekkel való állan­dó érintkezés. Ezt a légkört biztosítja számunkra a ..Metesz.” Hasznos lenne többet megkérdezni őket megyei problémák megoldására Biztos, hogy az eddigiektől is többet tudnának segíteni. Gesztebi Nagy Zoltán GAZDASÁGI JEGYZET Miért jár a prémium ? Miért jár a prémium? Természetesen a jo munkáért — adhatjuk meg gyorsan a választ. De a gyakorlat nem egyszer rácáfol erre a napnál is világosabb követelményre. Itt, a mi megyénkben is. vannak vállalatok, amelyek vezetői bizony nem egyszer a fejlesztés cipőjébe akarják belevarrni saját üzemszervezési és vezetési hiányosságaikat. Szabolcsban mind sűrűbben vesznek át vállalatok u; tevékenységei:. Az illetékes vállalatok vezetői ezzel együtt je­lennek meg felettes szervüknél, s kérnek keretet munkaerőre, bérre. Csak nagyon kevés az olyan vállalatvezető példáu! a tanácsi iparban, aki már ott tart, hogy számoljon, vizsgálód­jon: az új tevékenységgel, a bővüléssel együtt mennyi a sza­bad kapacitása a vállalatnak, amit belül lehetne felszabadí­tani. Pedig ilyen tartalék mindenütt van. Á munkafegyelem szigorításában, a termelés jobb megszervezésében, s nem egy helyen a gépesítésben, a műszaki fejlesztésben, még a normák karbantartásában is. Ezt megvizsgálni, kiaknázni azonban ne­hezebb, nem egyszer kényelmetlen dolog is, 6 ehelyett nép­szerűbb a szépfiúskodás, a „ne bántsuk egymást”. Vállas­ainknál — kevés kivételtől eltekintve —1 gyerekcipőben jár vz üzemgazdasági tevékenység, pedig ennek a feladata lenné elemezni a kapacitást, a piaccal való kapcsolatot, egyálta­lán felmérni, hogy mire képes az illető vállalat, A kockázat­tal is hadilábon állunk még. A reform betört a gazdasági életbe, hart és érvényesül, de a gondolkodás reformja nem. egy vezető vállalati embernél késik. Az óvatossággal ped’g nem lehet esetleg sokat rontani, de fejlődni sem. Aki nem csinál semmit, az régen nem követett el hibát, ma viszont nagyon rosszul gondolkodik. A kockázat — amikor új tevekenysegbe kezdünk out­ran átállunk, év közben a lehetőségek szerint emelünk bért, differenciálunk — ma nélkülözhetetlen követelmény minden gazdasági vezetőnél. Nem a felelőtlen kockáztatás, hanem a udományosan megalapozott kockázat. Ezt magas fo'u'-s- "ttséggel. idejében hozott, helyes döntésekkel lehet előkészí- anl, alátámasztani. Ezt igényli a munkás, r> vállalat, a nép­gazdaság érdeke. Ezért járhat csak prémium a vezetőknek K, J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom