Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-28 / 50. szám

t dM KELÉT MAGYÁR0FR740 1970 február 88. Külpolitikai összefoglaló 101 „Áthidaló66 kombinációk Bonnban ? Osszeüít az Afrikai E-ységszervezet miniszteri tanácsának ülése Ok KP-nyilatkozat az olasz kormányválságról 00 Tito visszaérkezett Beigrádba 1 Vietnami harcok AdJ'sz Abeba, (MTI): Addisz Abebában pénteken megnyílt az Aírikai Egység­szervezet miniszteri tanácsá­nak 14. ülésszaka, melyen a tagállamok külügyminiszterei vettek részt. Haile Szelasszié etiópiai császár megnyitó szavaiban felszólította Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat, te­gyenek hatékony intézkedése­ket annak érdekében, hogy Rhodesiában visszaállítsák az afrikai többség jogait. A közel-keleti helyzetről szólva a császár aggodalmát fejezte ki a válság éleződése miatt. Amennyiben nem si­kerül békés megegyezésre jutni, mondotta, úgy a kö­zel-keleti válság katasztrófá­ba sodorhatja a világot. Ahogy — legalábbis műi­den valószínűség szerint — közeleg a Stoph—Brandt ta­lálkozó, úgy növekszik Bonn dilemmája, amely a nyugat­német magatartás groteszk kettősségéből következik. Ar­ról van szó. hogy miközben a Rajná-parti új vezetés már két német államról bar szél, sőt a kormányfő sze­mélyesen elmegy a korábbi bonni adminisztráció által hení létezőnek titulált demok­ratikus német államba, a nemzetközi jogi elismerést nyugatnémet részről még mindig megtagadják. Ez pedig — Brandtéknak «felől aligha lehetnek illú­ziói — veszélyezteti az egész, búszévi hidegháború után most meginduló párbeszédet. Ebben a helyzetben — mint erre a Magyar Távirati Iro­da berlini tudósítója rámu­tat — NSZK-körökben ismé­telten felmerül az NDK jo­gi elismerésének valamiféle „áthidaló” lehetősége. Bonn­ban olyasmire gondolnak, hogy a két német állam nemzetközi jogi érvényű megállapodásokat köthetne egymással. és Líbia vezetőivel. Átutazó­ban találkozott Obote Ugan­dái elnökkel, s Addisz Abe­bában tanácskozott az afri­kai kőrútján lévő Rogers amerikai külügyminiszterrel is. , A belgrádi repülőtéren el­mondott ’nyilatkozatában a jugoszláv államfő afrikai körútját sikeresnek minősí­tette. A saigoni amerikai pa­rancsnokság szóvivői egy va- j dászbombázó és két helikop­ter megsemmisülését ismer­ték be. A vadászbombázót, a haditengerészet egyik A—4 típusú Sugárhajtású gépét Da Nang magasságában lőtték le a partizánok, s a gép a ten­gerbe zuhant, három mérföld­re a parttól, a két helikopter közül az egyiket a 9háü- völgyben állomásozó partizá­nok lőtték le, a másik a Me­kong deltavidékén semmi­sült meg. .Kilenc amerikai katona életét vesztette. Tüntetés Manilában Heves tüntetés zajlott le péntek hajnalban Manila belvárosában. A Plaza Miran- dón összegyűlt diáktömegre rátámadt a rendőrség. A karhatalom tüzet nyitott a tüntetőkre és könnygázgráná­tokat hajigáit közéjük, a til­takozók pedig gyújtópalac­kokkal és husángokkal vála­szoltak. Az első jelentések szerint nycilcvan ember se­besült meg, közöttük hat rendőr. Ezután a tüntetők egy csoportja az amerikai nagy- követség elé vonult, egy má­sik, ötszáz főre becsült tö­meg pedig megindult áz el­nöki palota felé. Az amerikai nagykövetségnél a tüntetőkét brutálisan szétszórták, az elnöki palota előtt pedig ka­tonaságból és rendőrségből összeállított védelmi gyűrű várta őket. Péter János brüsszeli sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) Péntek este Pierre Harmel belga külügyminiszter és fe­lesége líege-i otthonukban vacsorán látta vendégül Pé­ter János külügyminisztert és kíséretét. Pénteken befejeződtek a tárgyalások a belga és a ma­gyar külüjlyminiszter kö­zött. A tárgyalásokról közös közleményt adtak ki. Péter János, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere kormánya nevében meghívta Gaston Eyskens mi­niszterelnököt, Plerre Har­mel külügyminisztert és Hendrik Fayat külkereske­delmi minisztert hivatalos mag., országi látogatásra. A meghívásokat megelégedéssel elfogadták. A látogatás Idő­pontját kéSőbb diplomáciai úton fogják meghatározni. Bonn tehát nem mondaná ki. az elismerést, viszont nem is tiltakozna az ellen, ha a Német Demokratikus Köztársaság a megállapodá­sokat értelemszerűen jogi elismerésnek fogná fel. Mihd- ez persze kombináció, amely­nek sem hivatalos cáfolata, sem megerősítése nyugatné­met részről néfn VSflTáfŐ." Berlin figyelmét nem ke­rülte el a Bundestag, á bonni paflameht külpolitikai Vitáján a kereszténydemok­raták támadássorozata. A NéUes Deutschland, a Né­met Szocialista Egységpárt központi lapja teljes joggal hívja fel a figyelmet ennek a jelenségnek egy várható vonatkozására. Csaknem bi­zonyos, hogy á küszöbönál­ló NSZK—NDK tárgyaláso­kon bonni részről többször is hivatkoznak majd a fá­juk nehézedő ellenzéki nyo­másra — véli a lap, amely ezzel á közvetett utalással jelzi: nem tartja kizártnak a munkamegosztás bizonyos formáját Brandték és Kiesin- gerék között ebben az ügy­ben Olaszországban újabb sza­kaszéhoz érkezett a példát­lanul elhúzódó belpolitikai válság. A középbal feltá­masztására irányuló négypár­ti tárgyalások látványosan Zátonyra futottak. Az Olasz Kommunista Párt, amely már régebben anakronizmus­nak minősítette a középbal- koalíció kísérletét, most nyi­latkozatot adott ki, eszerint újra bebizőnyosodött, hogy lehetetlen olyan négypárti kormányt alakítani, amely megfelelne az olasz dolgozók várakozásainak és' követelé­seinek. Olaszországnak — hangsúlyozza a nyilatkozat — politikai fordulatra van szüksége. Egyelőre csak annyi bizo­nyos. hogy még nem látszik fény a Válság alagútjáhák végén... Joszip Broz Tito, jugoszláv köztársasági elnök. péntek délben visszaérkezett Bel­ládba, több mint egyhóna­pos külföldi kőrútjának utol­só álló másáról, Líbia főváro­sából, Tripoliból.- \.to 28 ezer kilométeres utazása során megbeszélést folytatott Tanzánia, Zambia, Kenya, Etiópia, Szudán, az Egyesült Arab Köztársaság Az Egyesült Áüániok Számos főiskoláján kiújultak • é zavargások Képünk Buffalo* ’, ban. NsW York állam egyetemén készült.“ sisakos reryiőrosziagok néznek farkasszemet a tüntető diákokkal. (Kelet-Magyarország telefoto) , W Lenin művei az Egyesült Államokban — A Léftin-centénáfiUfnra jelenik még Amerikában Le­nin „Állam és forradalom” című műve. —• A „Mi a teendő?** Le* nin legnépszerűbb könyve aa amerki&i fiatalok köré­ben. James Allén, az Egyesült Államok legrégibb prógresz- szív hagyományokkal ren­delkező kiadójának szavait idézzük. Az International Pubilciers igazgatója így folytatta az APN tudósító­jának adott nyilatkozatát: — A legjobbkor jött! Egy órával ezelőtt fejeztem be tárgyalásaimat a „Britanni­en Enciklopédia” gondozásá­ban megjelenő „Nagy köny­vek” című sorozatról. Ez a sorozat az emberi történe- : lém legnagyobb alkotásait öleli fel. A kiadóvállalat ta­nácsa á napokban ’ hóZott döntést az „Állam és forra­dalom” . megjelentetéséről a Lenin-centenáríum tiszteleté­re. A példányszám iPen ma­gas lesz, hiszen csupán az (NEW YORK-I LEVÉL) , előfizetők száma száznegy­venezer. A mű a mi fordí­tásunk alapján készül. A „feritannica” mind ez ideig „nem ismerte el" Lenint. Most azonban úgy látszik belátták, hogy a ,jNagy könyvek” című sorozat egy­szerűen elképzelhetetlen nél­küle. Tartsa szem előtt, hogy véleményem szerint ez igen fontos fordulat, s ön az el­ső, aki érről tudomást sze­rez. — Érdeklődést keltenek-e a mai Amerikában Lenin művei?,’ — Az érdeklődés állandó és igen jelentős. A példány­számot Illetően az „Állam és forradalom” áll áz első he­lyen. A könyv a húszas évek közepén jelent meg először Amerikában, ötezer példány­ban. A harmincas évek ele­jén százezer példányban ad­tuk ki. Azóta .'tpbbkiadásban jelent meg, legutóbbi, tava­lyi kiadóinkban húszezer példányban. A második he­lyen „A* imperializmus, mint a kapitalizmus legfel­sőbb foka” című Lehin-tnüVet említeném. —- Ügy tudom, az önök kiadványait mái- megelőzte héHany Lenift-kiadás Ameri­kában. — Valóban. í924-ignéhány kisebb kiadó gondozásában jelent meg a „Levél az ame­rikai munkásokhoz”, „A szovjet hatalom soron követke­ző feladatai”, „A bálöidali- ság a kommunizmus gyer­mekbetegsége”, és néhány más Lenin-mfl. De bátran mondhátom, hogy 1924-ben alakult kiadó . vállala­tunk az első, amely tervsze­rűen, • tudományos alaposság­gal és jó fordításokban' kö­zölte Lenin műveit, v 1927­ben mi adtuk ki, először az Egyesült Államokban, a „Ma­terializmus és empiriokriti- cizmus” című könyvet, a vi­lághírű Lenin-rnűnek- ez volt :az első igazán jó angol nye'vű fordítása. A húszas évek végép és a harmincas Külpolitikái szél'egyzef: Választások Ausztriában Vasárnap az urnákhoz já­rulnak a szomszédos Auszt­ria polgárai, hogy megvá­lasszák a Nemzeti Tanács 165 képviselőjét. Rövidesen eldől tehát, hogy a követke­ző négy esztendőben milyen kormány áll majd Ausztria élén. Legutóbb 1966 március 6-án adták le voksukat a szavazók. Akkor némi elto­lódás következett be a ke­reszténydemokrata néppárt javára, a szociáldemokraták hátrányára. Ez elég volt ah­hoz. hogy véget érjen a két évtizedes „fekete-vörös nagy- koalíció”, a két párt hósz- szan tartó koalíciós együtt­működése. (Az osztrák sajtó­nak ebben a szóhasználatá­ban a vörös némi túlzást je­lent, hiszen a szocialistákat legfeljebb rózsaszínnel jelle­mezhetnénk. ..) A most lelé­pő parlamentben a néppárt­nak 85 képviselője, tehát vi­szonylag biztos abszolút többsége volt, míg az ellen­zékbe szorult szocialisták 74, az ugyancsak oppoziclós, szélsőjobboldali szabadel­vűek hat mandátummal ren­delkeztek. Négy évvel ezelőtt az ak­kori eredményeket mérsé­kelt jobbra tolódásként ér­tékelték, főként belpolitikai tekintetben. A kormányzás­ban az egypárti kabinettel jelentős formai változás tör* térit, tartalmilag azonban nem történt alapvető módo­sulás. A néppárt erősen fia­talított, igyekezett dina­mikusabb képet mutatni, át­vett egynémely szocialista jelszót., A, sZődáídehiokratáic ugyanakkor a jól -.nevelt el­lenzék szerepét töltötték be, s nem tudtak kidolgozni egy valóban baloldali alternatí­váit, Választási lehetőségét. Ausztria igazán hagy problé­máira, így például a külföl­di tőke fenyegető behatolá­séra, a társadalmi és gazda­sági reformok szükségessé­gére tulajdonképpen egyik nagy párt sem tudott kielé­gítő megoldást javasolni. Néhány hónappal ezelőtt, a közhangulat hullámzása következtében úgy tűnt, hogy a választásokon előre­törnek a szocialisták. 1967— 68-ban bizonyos visszaesés, gazdasági nehézségek tették próbára az országot. A köz­beeső tartományi választáso­kon a néppárt mindenütt je­lentős szavazatveszteségekef szenvedett. A nyugat-európai konjunktúra azonban kedve­zően hatott Ausztria gazda­ságára is. jóllehet a nyugat- európai fejlett iparú tőkés országok közül itt a legala­csonyabb a bérszínvonal, nö­vekedtek az adóterhek, s a drágulások olyan alapvető cikkeket is érintettek, mint a kenyér. Alapjában véve azonban a helyzet kiegyenlí­tődött, s a választások, a pa­pírforma szerint, nyíltnak ígérkeznek, kétesélyesnek. A politikai kommentárok máris számba vették a kü­lönböző lehetőségeket. Elv­ben lehetőség van arra, hogy a néppárt megőrizze abszo­lút többségét, de ennek gya­korlati valószínűsége még­sem látszik túlságosan nagy­nak. Mérni néppárti hanyat­lás esetén, ugyancsak elv­ben, mód nyílhatnék egy néppárti—szabadelvű polgá­ri kiskoalíció létrehozására. Ez azonban általános ellen­állásba ütközik. Az Osztrák nagytőke is tart attól, hogy az ilyen jobbratolódás ki­élezné a belső szociális fe­szültséget, jelentősen fokoz­ná a belső nehézségeket. Sú­lyos külpolitikái tehertételt is jelentene, hiszen á nyu­gatnémet NPD-Vél sok te­kintetben rokon szabadéi* vüek bevönása a kormányba összeegyeztethetetlen lenné az osztrák semlegességgel. Ezért általános ba véle­mény. hogy ha a szocialisták legalább 79 mandátumot megszereznek (de talán ke­vesebbnél is), felújítják a nagykoalíciót. Ebben az eset­ben a négyéves néppárti kor­mányzás után ismét a két nagy párt együttműködése, s egyben beiharca jellemezné az osztrák politikái életet. Az Osztrák Kommunista Párt vasárnap valamennyi választókerületben elindít­ja jelöltjeit. Nem valószínű, hogy a viszonylag kicsi, S az utóbbi időben belső prob­lémákkal küzdő párt beke­rülhessen a parlamentbe, dé szavazatait mégsem tartja „elveszetteknek”. A kom­munistákra adott szavazat ugyanis annak kifejezését jelenti, hogy a két nagy párt politikai-aritmetikai játékai helyett valóban alap­vető Változásokat kívánnak Ausztria gazdasági és társa­dalmi életében. tr* évek elején sorozatban ad­tuk ki Lenin írásait. — Milyen példánysaámok- baní — Az első munkák ötezer példányban, a harmincas években kiadott 12 kötetes Lenin-válogatásunk tízezer példányban jelentek meg. Amerikai viszonylatban, s egy tizenkét kötetes sorozat száméra ez igen magas pél- dáhyszám. Valamennyi pél­dány elfogyott. — Mennyire tehető az Egyesült Államokban kiadott Lenin-művek összpéldány- száma? — Nehezen tudháfn meg­mondani. A moszkvai nem­zetközi könyvkiállításfa, amelyet a Lénln-centehári- um tiszteletére rendeznek, már pontos adatokkal sze­retnénk érkezni. Könyveink is ott lesznek természetesen a kiállításon, amelyen külön napot szentelnek kiadónk­nak. Megismertetjük a láto­gatókat azokkal az amerikai népdalokkal, versekkel, ame­lyekben a szociális Igazsá­gosságért folytatott harc le­nini eszméi tükröződnek. A centenáriumra gyűjteményes kiadást je’entetünk meg, cí­me: „Lenin az Egyesült Álr lantokról." Szépen illusztrált kiadásban jelentetjük meg Kfupszkaja visszaemlékezése­it Leninről. Üj kiadásban jelenik meg az Í068-ban ké­szült háromkötetes Lenini- gyűjtemény. tavaly újra ki­adtuk ä „Mi a teendő?”-*. Míg 1962-ben példáid há­romezer példányt, öt évvel ezelőtt pedig hatezer pél­dányt adtunk el, addig aZ utóbbi időkben már féléven­ként kel el tízezer példány, 1969 végén húszezerre emel­tük a példányszámokat s a könyvek igen gyorsan fogy­nék. — Kik a legszorgalmasabb vevők? — a fiatalok. Elsősorban« diákifjúság. A „Mi a teen­dő?”-ben saját kérdéseikre keresn • választ. Igen fon­tos tény ez a mai Amerika megértéséhez. Az Ifjúságot olyan kérdések foglalkoztat­ják, mint a forradalmi öntu­dat problémái, a kispolgári individualizmus és az anar­chizmus szerepe a forrada­lomban, a munkásosztály hi­vatása a társadalom átalakí­tásában. Lenin a legmoder­nebb szerző Amerikában..» G. Borovik

Next

/
Oldalképek
Tartalom