Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-27 / 49. szám
XXm ÉVFOLYAM. 49. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. FEBRUÁR 27, PÉNTEK LAPUNK TARTALMÁBÓL? A lemondás haszna (3. oldal) A rádió és a televízió heti műsora (4. oldal) Akar-e 120 évig élni? (5. oldal) Sport jelentéseink (7. oldal) A tanácstag *w és ügyei A Minisztertanács ülése Folytatódtak a belga - magyar külügyminiszteri tárgyalások A kisvárosi tanácstag a Szokásos alapossággal számolt be tevékenységéről. Kissé már zúgott a fejem a legkülönbözőbb ügyektől. A sarki fűszsrbolt eladójának udvariatlanságától a helyi házkezelóség hanyag kályhásaiig, az autóbuszmegálló sarától az orvosi rendelő untig ismert zsúfoltságáig mindenféle gond, panasz, apróság szerepelt a felsorolásban. Ha a tavalyi naplóját, feljegyzéseit, emlékeit kértem volna: ugyanezt. vagy kis eltéréssel hasonlót mutathatott volna be, ugyanez a helyzet a tavalyelőtti tanácstagi munka esetében. Sok tennivaló és sok tett — ez a jó szándékú és fáradhatatlan negyvenéves férfi valóságos mozgó, eleven panaszirodája a tanácstagi körsétának. És egyben, ha tud. ügyintéző is. Hogy milyen sikerrel? Váltakozó sikerrel. Körzetében szeretik és elismerik a munkáját, bizonyos vagyok benne, hogy legközelebb örömmel jelölik és érőmmel választják meg. De nem vagyok teljesen nyugodt afelől, hogy betölti a hivatását. Legalábbis, hogy mindenben betölti. Félre ne értsék: nem a kis ügyek ellen; a panaszok, gondok orvoslása, intézése ellen vagyok. Nem lehetünk ellenük — senki, aki közéleti kérdésekkel foglalkozik, akár napi munkájában, akár írással, akármilyen vonatkozásban. A kis ügyek, az állampolgár aprónak látszó, de panaszjeilegükben is nagy (számára, szubjektív oldalról nézve mindig nagy) súlyú gondjai — megoldatlanságukkal politikai feladatot jelentenek. megoldásuk — politikai eredmény is. Súlyos és keserves tapasztalatok mutatták meg fejlődésünk egy nem is rövid szakaszában, hogy az ilyen jellegű munka elhanyagolása árt az állampolgárnak — és a rendszernek, a szocialista építésnek, eltávolít és elidegenít, Kapcsoljuk ki hát eleve azt a feltételezést, hogy a tanácstag ilyen irányú munkájának értékét bárki is devalválná. De tanácstag ismerősöm egyetlen esetet sem tudott mondani (beszámolóján kívül, amelyben volt egy általánosan politizáló bekezdés), amelyben körzete lakosságával, választóival az apró napi gondokon túli területre merészkedett volna. Pedig bizonyos, hogy — még a tömegkommunikációs eszközök mai fejlettsége, a sajtó, a rádió, televízió csaknem teljes illetve szélesedő elterjedtsége idején is — szükség van az ismerős ember, a személyes ismeretség és kapcsolat révén bizalmukba fogadott ember szavára — országos, megyei „szélességű” ügyekben is. Bizonyos, hogy a tanácstag, akit úgy ismertek meg. mint a rábízott terület apró gondjainak jó sáfárát, hiteles személy, akkor is, ha el kel! mondani, milyen gazdasági problémák feszítik a község, az egész város apparátusáé Hasonló módon sok alkalom nyílik a tanácstag előtt, hogy A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A munkaügyi miniszternek és a Szak- szervezetek Országos Tanácsa elnökségének együttes előterjesztése alapján megtárgyalta a gyermekgondozási segély bevezetésének eddigi tapasztalatait. A segélyt igénybe vevők nagy száma és aránya mutatja, hogy ez a társadalmi gondoskodás népszerű a dolgozó nők körében. Az intézkedés felkeltette a nemzetközi közvélemény érdeklődését is. A bevezetés óta • eltelt három év alatt 181 ezer nőt részesítettek gyermek- gondozási segélyben, az erre kifizetett összeg 1 milliárd 400 millió forint volt. 1970- ben a segélyezettek száma Ülést tartott csütörtöki« délután Nyíregyházán a Hazafias Népfront Szabolcs- Szatmár megyei elnöksége. Az ülésen megvitatták és jóváhagyták a megyei bizottság mellett működő társadalmi bizottságok 1970. évi munkaprogramját, majd tájékoztatók és bejelentések hangzottak el. Ezt követően a Hazafias Népfront megyei és nyíregyházi városi elnöksége együttes üiesen tárgyalta meg a munkások részvételét a népfrontmozgalomban. E téma napirendre tűzését az indokolja, hogy különösen az utóbbi időben a megye ipari fejlesztésének meggyorsításával örvendetesen nő a munkások létszáma. Közismert, hogy a felszabadulás előtt Szabolcs-Szatmárban az agrár- proletárokon és vasutasokon kívül ipari munkásokról alig lehetett beszélni. Bár arányuk az országos átlagnál jóval alacsonyabb, ma már több, mint 30 000 munkás dolgozik a megyében, nem számítva a kb. ilyen létszámú ingázókat. Legjobban érzékelhető az ipari munkások számának növekedése Nyíregyházán, Mátészalkán, Kisvárdán, Nyírbátorban, Tiszavasvári- ban és még néhány nagyobb településen. A megye székhelyén például 1958—68 között, vagyis 10 esztendő alatt csupán a szocialista iparban foglalkoztatottak száma — nem számítva az alkalmazottakat — megháromszorozódott, összesen 15 000 fölé emelkedett. Mindezekre tekintettel az ran „politizáljon”, még csak ne is idézőjelben. Persze, ehhez kell valami, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül. Hogy tudniillik a tanácstag tájékozott is legye» ezekbe® varhatóan 15—20 ezerrel emelkedik, a segély címén folyósított összeg mintegy 120—150 millió forinttal lesz több mint tavaly. Az előterjesztés megállapítja: a se- gelyrendszer lényegesen megkönnyíti a kisgyermekes dolgozó anyák helyzetét, enyhíti a bölcsődei elhelyezési gondokat. A segélynek — a demográfusok által is megerősített véleménye szerint — jelentős szerepe van abban, hogy a születések száma az utóbbi években nő. A kormány a - gyermekgondozási segély rendszerének értékeléséről szóló jelentést tudomásul vette. A Külkereskedelmi Minisztérium jelentése alapján foglalkozott a kormány az 1970. szocialista viszonylati árucsere-forgalmi megál1968-as választások idején már erőteljes törekvés volt a munkások számának növelésére a népfrontbizottságok- ban. Ennek eredményeként jelenleg a mozgalomban csaknem 900 ipari munkás tevékenykedik, ami az összes népírontbizottsági tagoknak 9 százalékát teszi ki. Lényegesen jobb ez az arány Nyíregyházán, ahol a 20 százalékot meghaladja, egyes kerületeiben pedig mint a harmadikban az 30 százalékot eléri. A munkások tevékenysége a mozgalomban igen kedvezően érezteti hatását más osztályok, rétegek tagjaira, mert kezdeményező szerepet töltöttek be á mezőgazdaság átszervezésében, a patronálá- si mozgalomban, a közhasznú munkák, az általános és szakmai műveltséget segítő és egyéb kulturális rendezvények, akciók szervezésében, a munkáslakta kerületek problémáinak feltárásában. Mindezek alapján — tekintettel a megye további iparosítására — a két elnökség szükségesnek látja a munkások számának növelését a mozgalomban. Fokozottabban kell bevonni a fiatalabb nemzedék tagjait. Erre is vannak már jó kezdeményezések, elsősorban a mátészalkai járásban, ahol az utóbbi időkben igen sok fiatal, köztük több nő kapcsolódott be a munkába. Ezt a helyes kezdeményezést kell tovább szélesíteni oly módon is, hogy a megüresedett népírontbizottsági helyeket munkásokkal, lehetőleg fiatalokkal töltsék be lehetőleg mindenütt, ahol ez indokolt. (h. L.) = tórrdósekhen kiismerje maa kérdésekben, kiismerje magát az összefüggések között, időről időre tájékoztatást kapjon a város, a megye, az országrész, az ország gondjairól tennivalóiról szűkebb környezeteben, választói között az országrész fejlesztéséről, regionális tervekről! érlelődő döntésekről, országos, távlati összefüggőinkről beszéljen. — magyaÁ munkások részvétele a népfrontmozgalomban lapodásokkal. Megállapította, hogy a szocialista országokkal erre az esztendőre megkötött államközi egyezmények kedvezően hozzájárulnak az 1970-es népgazdasági tervben foglalt feladatok sikeres teljesítéséhez, megfelelő alapot teremtenek az 1971—1975-re megkötendő új hosszú lejáratú megállapodásokhoz. A baráti országokkal kötött egyezmények elősegítik gazdaságunk egyensúlyának további szilárdítását, mind a termelés területén, mind pedig a lakosság ellátását közvetlenül szolgáló árucikkekben. A Minisztertanács elfogadta a Külügyminisztérium előterjesztését a kormányszíntű hivatalos küldöttségek 1970. évi külföldi utazására és hazai fogadására, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Hóakadályok megyénkben Szerda este erős északi, északkeleti széllel köszöntött ismét a tél a megye középső és északi részén. Erőssége, különösen Kisvárda térségében, az éjféli órákban fokozódott, s a közutakra hordta a korábban leesett havat. Dombrád—Tiszatelek, Beszte- rec—Kék. Demecser—Berkesz, Nyírbogdány—Pácin, Szabolcs veresmart—Dögé, Nyíregyháza—Nyírtelek, Nyíregyháza—Kisvárda és Kótaj— Búj között hótorlaszok tették lehetetlenné a közúti közlekedést. A szerdáról csütörtökre virradó éjszaka riasztották a Közúti Igazgatóság hóügyeletét, s a hóeltakarító gépek elindultak a veszélyeztetett szakaszokra. A kisvárdai térségben csütörtökön délután és éste három hóeke dolgozott, ahol csütörtök esti jelentés szerint már csak Beszterec és Kék között járhatatlan az országút. Nem jelentettek viszont komolyabb fennakadást a megye más részéből. A belga főváros politikai és gazdasági közéletének színe-jáva ott volt azon a csaknem 100 terítékes díszvacsorán, amelyet Pierre Harciéi belga külügyminiszter és felesége adott szerda este a szenátus elnökségi nagytermében Péter János tiszteletére. A meghívottak között ott volt Belgium két igen magas közéleti• személyisége: P. Siruye, a belga szÉiátus elnöke és A. Van Acker, a képviselőház elnöke, akik néhány évvel ezelőtt már jártak Magyarországon. Oft volt a belga kormány sok tagja, több gyáriparos és bankár. A díszvacsorán Pierre Harmel és Péter János meleg hangú pohárköszöntőt mondott. Csütörtökön délelőtt a brüsszeli királyi palotában 1. Baudouin belga király fogadta Péter János külügyminisztert. Ezt követően a külügyminisztérium épületében folytatódtak a két külügyminiszter vezetésével a hivatalos belga—magyar tárgyalások. A két külügyminiszter csütörtök délelőtti, második megbeszélésén, amely az előző napihoz hasonló, őszinte és nyílt légkörben folyt le, Pierre Harmel kifejtette véleményét az európai biztonsági értekezlet előkészítésének lehetőségeiről és problémáiról. Péter János ugyancsak ismertette álláspontját ezekben a kérdésekben. Értesülések szerint a két külügyminiszter tárgyalásain mindkét napon túlnyomó- részt az európai biztonság problémáival foglalkoztak. Csütörtökön délben Péter János külügymihiszter a Hil- ton-száilóban ebédet adott Pierre Harmel belga külügyminiszter tiszteletére. Az ebéden részt vett a belga kormány több tagja és számos közéleti személyiség. Ott volt E. Indekeu, a Belga királyság budapesti nagykövete és Molnár László, hazánk brüsszeli nagykövete. Az ebéden elmondott po- hárköszöntőjében. Péter János és Pierre Harmel egyaránt aa európai népek együttműködésének fontosságát hangoztatta, tekintet nélkül társadalmi rendszerük különböző voltára. Csütörtökön délután Péter János külügyminiszter a belga külkereskedelmi miniszterrel folytatott megbeszéléseket. Este Molnár László, a Magyar Népköztársaság brüsszeli nagykövete fogadást adott Péter János külügyminiszter tiszteletére. Kekkoneii befejezte moszkvai látogatását Kekkonen finn köztársasági elnök, aki nem hivatalos látogatást tett Moszkvában, csütörtökön hazája moszkvai nagykövetségén ebédet adott., amelyen Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Borisz Ponomarjov, továbbá Andrej Grecsko és Nyikolaj Patolicsev miniszterek és más hivatalos személyiségek vettek részt. Kekkonen látogatásáról Moszkvában csütörtökön az alábbi közleményt adták ki: A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége és a szovjet kormány meghívására Urho Kekkonen finn köztársasági elnök február 24-től 26-ig nem hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban. Látogatása során megbeszéléseket folytatott Leonyid Brezsnyevvel, Nyikolaj Fodgornijjal és Alekszej Koszi ginnal. A mostani találkozón folytatódott a hagyományos személyes érintkezés a két ország vezetői között. A találkozó hasznos volt, a Szovjetunió es Finnország barátságának és széles körű gyümölcsöző együttműködésének további fejlesztését szolgálta. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége és a szovjet kormány meghívta Kekkonen elnököt, hogy 1970 májusában tegyen hivatalos látogatást a Szovjetunióban. Kekkonen a meghívást köszönettel elfogadta. Kádár János elvtárs február 25-én — mint arról korábban lapunkban beszámoltunk — Nyers Rezső és Aczél György társasagában meglátogatta az MTI szerkesztőségét. Képünk: a közelmúltban elkészült új korszerű hírközponttal ismerkedik Kádár elvtárs és kiséret&i CKelet-Magyarország Setefaéafc VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!
