Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-26 / 48. szám

ELÉR 1970. FEBRUÁR 26, CSÜTÖRTÖK LAPUNK TARTALMÁBÓL* A változtatás ára (3. oWari Milyen bel- és árvíz­károkat térit meg az Állami Biztosító? (4. oldal) Sportlevelezöink írják (7. oldal) Adóhiány miatt 270 millió forint birság (6. oldal) Kádár János elvtárs látogatása a Magyar Távirati Irodában Újabb jelentős vállalások a nyíregyházi üzemekben Kádár János elvtars — Nyers Rezső és Aczél György elvtarsak társaságában — szerdán látogatást tett a Magyar Távirati Iroda szer­kesztőségében. A vendégeket Lakatos Ernő, a kormány Tájékoztatási Hivatalának főosztályvezetője és Lédcrer Frigyes, az MTI főszerkesz­tője fogadta. Bárján Sándor, a belföldi, Éliás Béla. a külpolitikai. Horváth Ta mas, a fotószer- kesztősíg vezetője es Borbély György főmérnök ismertet­ték a hírügynökség munká­ját. A látogatókat , végigka­lauzolták az MTI közelmúlt­ban elkészült új korszerű hírközpontjában és bemulat-, ták a hírügynökség telefotó- ját es fotólaboratóriumait. Dolgozóik újabb kezde­ményezéséről adnak hirt ipa ri üzemeink. Április i re, ha­zunk felszabadulásának 25. évfordulójára tett munkavál­lalásaikat, a szocialista mun­kaversenyt nem zárják le az évfordulón, hanem újabb vállalásaikkal az egész évben tovább viszik a sok százmil­liós értéket teremtő mozgal­mat a Lenin centenárium, a jubileumi év tiszteletére. Dohánygyár Kisebb költség. több export A Nyíregyházi Dohányfer­mentáló Gyár kétszer egy­más után kapta meg a „Szo­cialista munka gyára” kitün­tetést. A kettős évfordulóra tett vállalásaik teljesítésével szeretnék ebben az évben is elnyerni ezt a kitüntető cí­met Négy megyéből, a gyár­hoz tartozó 14 üzem — me­lyekhez 19 szárítótelep kap­csolódik — munkásai küldték el felajánlásaikat, közöttük az élenjáró szocialista brigá­dok. ’ Mindenekelőtt a termésho­zamokat szeretnék tovább javítani. Á tavalyihoz ké­pest 1, illetve 2,5 százalék­kal. Ez 8 mázsás, illetve a finomabb dohányoknál, mint például a kertinél 10 mázsás holdankénti átlagtermést je­lentene. Ennek érdekében a körzeti felügyelők, az üzem­vezetők hatékonyabbá teszik azt a segítséget, amit szak­gyar gazdasági . célkitűzéséi-, hez kapcsolódnak, azok meg­valósítását szolgálják a vál­lalások. A ruhagyár éves termelési terve 70 millió forint. Ennek teljesítéséhez a vállalat min den egyes »dolgozójának a legjobb tudása szerinti mun­kát kell nyújtania. A terme- iószaiagok mellett dolgozo munkások vállaltak, hogy minden körülmények között teljesítik havonta a rájuk'há­ruló feladatot. A termék ed­digi 5 napos átfutási idejét fél nappal csökkentik, javít­ják a minőséget, hogy minél kevesebb osztályos áru kerül­jön le a szalagokról. A niun- kahibából eredő leértékelés­nek. 10 százalékos csökkenté­sei ajánlották fel. Ha teljesí­tik, a tavalyi adatokat tekint­ve, sok tízezer forint pluszt hoz csupán ez a gyárnak. A munkaidővel való jobb gazdálkodást. szolgaija gz a vállalás, hogy a kisebb gép­karbantartást mindig elvég­zik a műszakkezdés előtt. A vállalatnál egy évnél keve­sebb ideje dolgozók a jubi­leumi versenyben bővítik szakmai ismereteiket. Elsajá­títják több munkaművelet, öt reszort szakmai „fogásait”. A hat termelőegység kö­zött folyó belső verseny ösz­tönzésére cél jutalmat tűztek ki, 12, ö es 4 ezer forintot kap az év végi értékelés után az első három helyezett. A kiváló teljesítményt nyújtó dolgozókat egyénileg is ju­talmazzák. I iGÉP tizennyolc brigád versenye A Vasszerkezeti es Gépipa­ri Vállalatnál 18 brigád kap- csalódott a jubileumi ver­senyhez. Felajánlásaik ! kö­zött, mint legfontosabb, a termelékenység növelése sze­repel. A gépek ésj a munka­idő jobb kihasználásával, a kiesett munkanapok számá­nak csökkentésével a gyár éves tervének átlag 2 száza­lékos .túlteljesítését, vállalták a VÁGEP munkásai, ami kö­zel félmillió forint értékű többlettermelest jelent. A gépállás megszüntetésével összefügg a gépekkel és az energiával való ésszerű taka­rékosság, amellyel közel 30 ezer forint önköltségcsökken­tést ajánlottak fel. A jubileumi mozgalom ke­reteben verseng a vállalat hét brigádja a szocialista címért. A munkaversenyben reszt vevő brigádok munkáját az ev vegén értékelik. Az első három helyezett brigád ma­gas pénzjutalomban részesül. De év közben is lesz mód a kiemelkedő egyéni és a bri­gádmunka jutalmazására: minőségi prémiumok várnak a vállalások legeredménye­sebb teljesítőire. Tsilálkoxó Februar 24-én es 25-én Szófiában a szocialista orszá­gok kommunista és munkás­pártjainak képviselői találko­zót tartottak. A találkozón részt vettek: A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága ne­vében V. Kocev, a Közpon­ti Bizottság titkára: a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága nevében Jan Fojtik, a Központi Bizott­ság titkárságának tagja, a Központi Bizottság titkára; a > Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Jan Szydlak, a Politikai Bi­zottság póttagja, a Központi Bi­zottság titkára; a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Pullai Ár- pad, a Központi Bizottság tit­kára; a Mongol Népi Forra­dalmi Párt Központi Bizottsá­ga nevében B Lhamsuren, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára; a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága nevében V. Lamberz, a Központi Bi­zottság titkára;' a Román Kommunista Párt Ko/.pond Bizottsága nevében Paul Ni- culescu-Mizil, a Végrehajtó Bizottság tagja, a Központi Bizottság állandó elnökségé­nek tagja, a Központi Bizott­ság titkára; a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága nevében Pjotr Gye- mícsev, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára. A találkozó résztvevői ki­cserélték tapasztalataikat a r ideológiai munka és propagan-, da területén, eszmecserét foly­tattak a szocializmus, illetve a kommunizmus építésének időszerű problémáiról, tájé­koztatták egymást országaik intézkedéseiről Lenin születé­sének 100. évfordulójával kapcsolatban. A találkozót a barátság és az elvtársi együttműködés légköre jellemezte. Megkezdődtek a belga-magyar külügyminiszteri tárgyalások i Képünkön; Péter János külügyminiszter és belga kollé­gája (jobboldalt), Pierre Harmel. (Kelet-Magyarország telefotó) A törvényességről tárgyalt a megyei képviselőcsoport Szerdán délelőtt megkez­dődtek a belga—magyar kül­ügyminiszteri megbeszélé­sek Brüsszelben. Reggel G. Eyskens belga miniszterel­nök fogadta Péter János ma­gyar külügyminisztert, aki ezt követően P. Struyet, a belga szenátus elnökét ke­reste fel. Péter János külügyminisz­ter kíséretével együtt ezután a belga külügyminisztérium­ba sietett, ahol megkezdte tárgyalásait Pierre Harmel belga külügyminiszterrel. A két külügyminiszteren kívül a megbeszélésen ma­gyar részről részt vett: Mol­nár László, hazánk brüssze­li nagykövete. Bartha János, a Külügyminisztérium fő­osztályvezetője, dr. Randé Jenő, a Külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője, Hóbor János, a Külügymi­nisztérium előadója. Lakatos Emil, a brüsszeli nagykövet­ség tanácsosa, Antal László, a Kulturális Kapcsolatok In­tézetének képviseletében, Kővári Péter, a Külkereske­delmi Minisztérium helyet­tes főosztályvezetője és Szecsödi Márton, a magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosa. Belga részről a tárgyalá­sokon részt vettek: E. ln~ dekeu, a Belga Királyság budapesti nagykövete, P. Noterdaeme, a belga külügy­miniszter kabinetfőnöke, A. Forthomme, a béke és le­szerelési kérdésekkel foglal­kozó utazó nagykövet, VCT. Davignon, a külügyminiszté­rium politikai főigazgatója. P. Reusens politikai igaz­gató, M. Xhrouet, a külügy­miniszter kabinetjének titká­ra. CTE. Liedekerke, a kül­ügyminisztérium sajtóosztá­lyának vezetője. A tárgyaláson először Péter János fejtette ki rész­letesen álláspontját az euró­pai biztonság problémájáról. Azután Harmel belga kül­ügyminiszter válaszolt a ma­gyar külügyminiszter által felvetett kérdésekre. A meg­beszélés során körvonalazták azokat a kérdéseket, ame­lyekben egyetértés mutatko­zik meg a két ország között és azokat, amelyekben eltér­nek a vélemények. Az európai biztonság problémáját alapul véve te­kintették át a nemzetköz^ helyzet más problémáit — elsősorban a vietnami és a közel-keleti helyzetet. A megbeszélések nyílt, őszinte légkörben folytak és jelentősen hozzájárultak egy­más álláspontjának jobb megismerésére. A két külügyminiszter megbeszéléseit azon az ebé­den is folytatta, amelyet Pierre Harmel adott Péter János tiszteletére. Ebéd után a magyar kül­ügyminiszter a szenátus ülé­sére látogatott el, amelyen Harmel költségvetési expo­zéját tartotta, Péter János belépése után P. Struye, a szenátus elnöke üdvözölte a magyar külügyminisztert, meleg szavakkal emlékezett meg 1967-es mag arországi látogatásáról, és sok sikert kívánt a két külügyminiszter tárgyalásához. Harmel költségvetési expo­zéjában idézte Péter János szófiai előadásának több, az európai biztonság kérdésére vonatkozó kijelentését. A két külügyminiszter tár­gyalásai folytatódnak. mai tanácsaikkal adnak a termelőknek. A munkafegyelem erősíté­sével, gondosabb szervezéssel 1 százalékkal emelik a gyár termelékenységét az év so­rán. Csökkentik az önkölt­séget, elsősorban minőségi munkával és az anyaggal, eszközökkel való takaréko­sabb gazdálkodással. Ezzel több, mint három és fél mil­lió • forintos megtakarítást vállaltak. Növelik a készárú- térmelést, az export 2 száza­lékos túlteljesítésével, s ez­zel a devizabevételük növek­szik. Vállalták az üzemek a balesetek, a kiesett munka­napok csökkentését is. A jubileumi mozgalom ke­retében idényversenyekre is szól a dolgozók vállalása, a kampánymunkák idejére. Ez­zel alapozzák meg a gyár egesz éves munkájának si­kerét. E fontos feladatok tel­jesítése érdekében, a munka ösztönzésére a vállalat gaz­dasági vezetősége célprémiu­mokat tűz ki. Ruhagyár • Az évi 70 millióért A Nyíregyházi Ruhagyár­ban minden dolgozó csatla­kozott a kezdeményezéshez: folytatják a versenyt az év végéig. Az anyavállalat: a Vörös Október íérfiruha­Az országgyűlési képviselők Szabolcs-Szatmár megyei csoportja dr. Fekszi István el­nökletével szerdán ülést tar­tott Nyíregyházán. A képvi­selők meghallgatták dr. Alexa Miklós megyei főügyész tájé­koztatóját a bűncselekmények alakulásáról, a megye törvé­nyességi helyzetéről, majd dr. Bálint Károly, a megyei bí­róság elnöke a bíróságok mun­kájáról, a jogpolitikai elvek gyakorlati alkalmazásáról, ha­tékonyságáról, valamint az intézkedés során szerzett ta­pasztalatokról tájékoztatta a képviselőket. A főügyész elemzéséből ki­tűnt: megyénkben 1966 óta fo­kozatosan csökkent a bűncse­lekmények száma. Néhány évben arányában és abszolút számban is jelentős volt a csökkenés. Rávilágított a gazdasági mechanizmus be­vezetésének éveiben kialakult néhány speciális jelenségre. Az ügyészi szervek törekvése­ket tapasztaltak a munkanél­küli jövedelemszerzés külön­böző módjainak helyenkénti elterjedésére. A törvényességről szólva több élő, napi tapasztalatról számolt be. Különböző módon változott az ügyintézés a nagyközségek kialakításával, járásmegszüntetéssel. Az élet egyre inkább megköveteli a jogszabályismeretet, nem csak a tanácsi és más szervek al­kalmazottaitól, a gazdasági vezetőktől, hanem az állam­polgároktól is. Felhívta a kép­viselők ügyeimét a jogpropa­ganda, a törvényességi tájé­koztatás fontosságára, amely jelenleg nem kielégítő. A megyei bíróság elnöke a konkrét tájékoztatás mellett néhány következtetést, tapasz­talatot említett. A munkafe­gyelemmel kapcsolatos kér­dések között: a lazulásnak egyik oka az ingázás, a me­gyéből kifelé és a megyébe irányuló egyaránt. Nem haté­kony az alkoholizmus elleni küzdelem. Ez nem csak az ingázó rétégnél érezteti ha­tását. A bírói gyakorlatból kitűnik: az esetek jelentős ré­szében valamilyen formában szerepet játszott az ital. Nem elég hatékonyak az ellenőrzé­sek sem. Megmutatkozik ez a vagyonvédelem hiányosságai­ban is. T Felhívta a figyelmet az is­meretterjesztés — ezenbelül a jogi ismeretterjesztés lebe­csülésére, amely az üzemek­ben tapasztalható. Az anya­giasság különféle megnyilvá­nulásai képezik a másik té­mát, amely a figyelem köréből az utóbbi időben hiányzik. Szintén kitért a gazdasági mechanizmus egy új vetületé- re: csökkentek a szerződések­kel kapcsolatos perek. Erősö­dött a szerződési fegyelem, a hibázó vállalati vezetők bíró­sági döntés nélkül is a koráb­binál nagyobb arányban vál­lalják a következményeket A főügyész és a bíróság el­nöke egyaránt kitért a köz­nyelvben gyorsított eljárásnak nevezett ítélkezési forma ta­pasztalataira, amelyek eddig minden szempontból kedvező­ek voltaic. A képviselők néhány to­vábbi problémát vetettek fel. Danes József a garázdaság el­leni intézkedések lehetőségére kért választ. Borbély Jánosné a cigánylakosság egyes réte­geinél tapasztalt gondokról beszélt, s példákat, lehetősé­geket keresett a megoldásra. Fülöp János a társadalmi bí­róságok szerepét elemezte. A főügyész válaszában kitért rá: hatékonynak és jónak tartják a társadalmi bíróságok intézményét, de meg kellene találni módját, hogyan lehet­ne szélesíteni a jó példákat, mert jelenleg kevés a jól mű­ködő társadalmi bíróság, ér­demes foglalkozni e gonddal. Fülöp János egy másik kérdés­ről szólva a társadalmi ösz- szefogás fontosságát említette a fiatalkorúak esetében, első­sorban a helyenként elszapo­rodó galerik, s azok cselekmé­nyei miatt. Ebben csak az igazságszolgáltató szervekre támaszkodva nehéz eredményt elérni. Fontos volna a meg­előzés. A tájékoztatók és a vála­szok után az országgyűlésben és az azon kívül végzett kép­viselői munka egyes kérdései­ről ..tárgyaltak, majd az or­szággyűlés soron kővetkező ülésének előkészítésével, . $ néhány fontos megyei feladat­tal foglalkoztak. m. a. 'ILÁ6 PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKí

Next

/
Oldalképek
Tartalom