Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

Mi a hasznosabb a tsz-nek — javítgatás, vagy új traktor ? 1970. feb'ruJr 55. KOMMENTÁROK 9 Segít a közösség Könnyű elképzelni, mi lett volna abban a földeket és embereket szétválasztó, egymással szembeállító világban az elesettségükben szinte teljesen magukra hagyott Lovász István pásztorkodó emberrel és testvérével Kótajban. Lassan lakhatatlanná válik fejük fölött a lakás. Beom- lás fenyegeti. Kit érdekelt volna ez régen? Ki törődött egy­kor a más bajával? Felfigyelt most rájuk a szövetkezeti pa­rasztság. Nem volt olyan, a zárszámadást megelőző kisgyű- lés, amelyen a közös gondjai, tervei mellett szót ne ejtet­tek volna erről az emberek. A kettes üzemegység növény- termesztői kezdeményezték, hogy segítsenek Lovászékon. Minden termelőszövetkezeti tag egy napi keresetét, hatvan forintot ajánlott jel a lakás lakhatóvá tételére. Ennek híre eljutott a többiekhez is. Mind többen tet­ték magukévá a nemes kezdeményezést. így került egyik napirendi pontként a közgyűlés elé, mely egyhangúlag meg­szavazta a segítséget. Kótajban az Üj Erő Tsz valamennyi tagja égy napi keresetével segít egy családon. A közös gond, a tervek, a közös jövő egységbe kovácsolta a tsz-paraszt- ságot és kialakult benne a kollektivizmus szelleme. Segíte­nek egymáson. Saját építőbrigádja van a tsz-nek. Várják, hogy kissé Jobbra forduljon az idő, s akkor megkezdik a Lovász-ház felújítását. A tsz tagsága adja rá a pénzt, társadalmi ösz- szefogásból lesz rendes, elfogadható otthona ezeknek az em­bereknek. Nem egyedi eset ez manapság. A zárszámadó közgyűlé­sek, a termelőszövetkezetek gazdái, a tagok figyelme a nagy, az egész közösség jövőjét, sorsát eldöntő kérdések mellett még ilyen apróbb, de mindenképpen emberi problémákra is kiterjed. És ebben erő van. A közösség, a változó szemlé­letű, a közösségért és a benne tevékenykedő emberekért ma már mind több felelősséget érző egységesebb szövetkezeti parasztság ereje. (farkas) ©Ha másutt jó... Legyen, vagy ne legyen? — A kérdést munkaügyi, ok­tatásügyi, tanácsi és vállalati vezetők, szakemberek mosta­nában mind gyakrabban felteszik a pályaválasztási tanács­adó szolgálat — mint új intézmény, szolgáltatás — életre hívásával kapcsolatban, itt Szabolcsban. A „legyen!” szószólói más megyei tapasztalatokkal, egye­bek között a kitűnő szolnoki példával érvelnek, s a pálya- választási tanácsadó felállítását sürgetik az ipartelepítés miatt egyre szaporodó új szakmák rátermett szakember- igényei kielégítése érdekében is. Azok. akik a létesítést ellenzik, legfőbb ellenvetésükként arra hivatkoznak, hogy nem kell kivenni a tanítványaikat, a „pályaválasztási alanyokat” legjobban ismerő pedagógus kezéből ezt a munkát. Végezzék csak a pályaválasztás mód­szertani irányítását azok, akik éveken át tanítják, nevelik azokat a gyerekeket, akik az élet. a leendő hivatás küszö­bére lépnek A két álláspont összecsapásának, hosszas mérlegelésé­nek valóban sok értelme lenne, ha egy új kísérletről, egy még ki nem próbált. szolgálat bevezetéséről, fenne szó, De a .jnásutt igen hasznosan működő tanácsadók már bizonyí­tottak létjogosultságukat, jspt szükségességüket; Hogy ismét B szolnoki pályá választási' tanácsadót idézzük: a szabolcsi munkaügyi szakigazgatás tapasztalt szakembere mondta el, hogy az említett megyében olyan nagy az érdeklődés a tanácsadoszolgálat. iránt, amilyenre korántsem számítottak. A pedagógusok — munkájukban támaszkodnak a tanácsadó díjtalan és korszerű szolgáltatásaira, lélektani, orvosi, peda­gógiai szakembereinek gyakorlati és elméleti tesztvizsgá­lataira. De tömegesen keresik jel a szolgálatot a szülők és az érettségiző fiatalok is. ; Megyénkben minden lehetőség meglenne a pályavá­lasztási tanácsadó létesítésére. A MŰM státust már bizto­sított a tanácsadószolgalat szakemberellátására. A helyiség gondjának megoldására is születtek már javaslatok, s mi több, a pszichológiai és egyéb vizsgálatokhoz szükséges mo­dern felszerelésekre, gépekre — tehát egy pályaalkalmassá­gi kislabor berendezésére is vannak központi ígéretek. Itt Szabolcs-Szafmárban a pályaválasztó fiatalok he­lyes, hozzáértő és módszeres irányítása legalább olyan fon­tos, mint bárhol az országban. A lehetőségek, ígéretek szám­bavételével ma már inkább azt a kérdést tehetnénk fel: Mi­kor és hol létesül a nyíregyházi pályaválasztási tanácsadó szolgálat? (szilágyi) Tabi László: BÍRÁLAT Beszélgetés a gépesítésről a leveleki Dózsa Termelőszövetkezetben A lakosság szívéből beszélt Somberek! Henrik kollégám, amikor lapjában, a Harsanó- Harsona legutóbbi számában élesen megbírálta mindazo­kat, akiknek a desztillált suu hakenőcs érthetetlen árvál­tozásában szerepük lehet. (Nem a gyengébbek, hanem csak a leggyengébbek ked­véért említem meg, hogy a desztillált suhakenőcs tizen­öt éve három forintba került tubusonként, s most öt fo­rint hatvan fillérre emelték az árát pusztán azért, mert nem a régi lilásvörös, ha­nem vöröseslila csomagolás­ban kerül forgalomba) S. H irónikus glosszája, mellyel ezt a burkolt ár-emelést megbélyegezte, álta’ános fel­tűnést keltett országszerte. A probléma merész felvetésé­ben, csakúgy, mint az írás bátor, kíméletlenül éles hangiéban s étvcJésének kö­nyörtelen logikáiéban. S. H. átlagon felülit alkotott. A szenvedély, mellyel a suha­kenőcs ügyét pellengérre ál­lította, meglepte a közvéle­ményt, s bár tiszteletet pa­rancsolt, mégis azzal az ag-. godalommal töltötte el az ol­vasókat, hogv S. H. nem usz- sza meg a dolgot minden következmény nélkül. A cik­kecske megjelenése után né­hány nappal már el is ter­jedt a hííe annak, hogy a suhakenőcs ügyében érintett minisztérium lépéseket tett, S.H. ellen, s a méltán nép­szerű hírlapírót már el is bocsátották a lap kötelékéből, sőt azóta már be is iktatták a vidéki művelődési ház gondnoki állásába. Jó magam egyetlen percre sem adtam hitelt e kósza híreknek, de azért mégis bizonyos meg­könnyebbülést éreztem, ami­kor tegnapelőtt találkoztam S. H.-val, s megállapítottam, hogy ugyanolyan jó erőben, s acélos tekintettel ül a Hungária Kávéházban, mint vakmerő cikkének megjele­nése előtt. — Ostobaság! — mondta, és legyintett, amikor harcos glosszájához lelkesen gratu­láltam. s célzást tettem a róla elterjedt, tendenciós hí­rekre. Majd így folytatta: — Sajnos, még mindig vannak. A címben feltett kérdésre nem lenne nehéz válaszolni, hogy javítgassák a termelő- szövetkezetek a inát- selejt- re érett traktorukat, vagy újat vegyenek. Kimondani igen könnyű: vegyenek újat. A gyakorlatban ez nem ilyen egyszerű dolog. Erről a le­veleki Dózsa Tsz-ben dr. Nemeskéry Tibor főagronó- mussal beszélgettünk, ahol az átlagosnv jobb a gépesí­tés, de az egész termelőszö­vetkezet is a jobbak közé tartozik. Itt is gond A szövetkezet 3800 holdjá­hoz rendelkezik 4 darab D—4—KB, 9 UE—28-as, 5 MTZ, 4 Zetor Super, 3 kis Zetor, 4 RS—09-es; 1 DT— 54-es traktorral és 4 teher­gépkocsival, 5 gabonakom­bájnnal, valamint az ezek­hez szükséges mungaképek- kel, eszközökkel. Azt is hoz­zá kell tenni, olyan javító- műhelyük van, ami a saját javításon túl még bérmun­kát is végez. A traktorok kapacitása 37 traktoregység­nek felel még. Az egy trak­toregységre jutó szántó 73 kát. hold, mindent összevet­ve 103 szántóegység. Ez mu­tatja, hogy a közepesnél sokkal jobb itt a gépesítés foka. A gepek mintegy 50—55 százaléka kifogástalan álla­potú, 30 százalék már se- lejtre érett és 15 százalék a kettő között van — dolgoz­tak már jócskán, de még jói használhatók. Mit tesznek Leveleken a 30 százalék elavult géppel? Amíg csak lehet javítják. Ez ugyan ellentmond a gazda­ságosságnak, de • pillanatnyi­lag ők is erre kényszerül­nek. Amíg megvolt a 40, majd 20 százalékos állami támogatás még anyagilag sem jártak rosszul, amióta saját erőből javítanak nem gazdaságos egy elavult gé pet rendbehozni, de szűk*! ges. Az amortizációs alap A szamok tükrében ez a. ellentmondás így fest. Egy UE—28-as főjavítása 25—3f ezer forint, egy új gép 76 ezer forint. Egy felújított géppel nagyobb javítás nél­kül jó, ha egyharmad annyi munkát lehet elvégezni, akik kétségbe vonjak az épí­tő célzatú, bátor bírálat sza­badságát. Talán most, ebből a konkrét esetből ők is megtanulják, hogy a bírálat, ha jogos, ha valóban a kö­zönség érdekében hangzik el, lehet bármilyen éles! Kérdésemre, hogy még csak szemrehányást sem ka­pott-e a feltűnést keltű glosszáért, S. H. szerényen mosolygott: — Hogy szemrehányást? Ne tréfáljon, kollégám! Most három hete, hogy a cikkecs­ke megjelent. Azóta egyre kapom az olvasók leveleit, olyan dicsérő, olyan elragad­tatott kitételekkel, melyeket pirulás nélkül nem is idéz­hetnék. Egy vidéki suhake- nócsfogyasztó néni hímzett díványpámát küldött aján­dékba, a lakásom telve vi­rággal. Felettes hatóságom egyik vezetője felhívott te­lefonon, s csak ennyit mon­mint az újjal. Tehát a há­romszori felújítás már lega­lább annyiba, vagy többe ke­rül, mint az új gép. De egy javított gép soha nincs olyan üzembiztos, mint az új. Eh­hez jön még, hogy az új gépek műszakilag mindig fejlődnek, az agrotechnikai követelményeknek, a hozzá­kapcsolható új munkagépek­nek jobban megfelelnek: Ennek ellenére mégis javí­tanak. Javítanak két ok miatt is. Nem mindig lehet olyan és annyi gépet kapni, amire szükségük lenne, de ez a ki­sebbik gond. A nagyobbik baj az, hogy az amortizáció kevés az új gépek vásárlá­sára Ebben az évben az épületek amortizációját is hozzátették és így lett más­fél milliójuk. Ennek nagy ré­szét munkagépekre (öntözé­si felszerelések, szárító- és takarmánybetakarító gépek­re) költik. Ezzel a pótlással is a szükséges gépeknek mint­egy 70 százalékát tudják be­szerezni. A gépamortizacióból egy adott szintet fenn lehet tar­tani abban az esetben, ha valaki egy eszmei új gép­parkkal indul. Mire az elko­pik az új gép ára is félre van rakva. Ilyen azonban a termelőszövetkezetek gyakor­latában nincs. A legtöbb szövetkezetben a szükséges géppark még használt gé­pekből sincs meg, tehát bő­víteni is kellene, de műsza­Amikor kidolgozták a csök­kentett munkaidőről szóló kormány határozatot, a cél a szabad idő növelése volt, úgy, hogy közben ne csökkenjen a termelés, a minőség és a dol­gozók bére. A kormányhatározat nagy részét az üzemek és vállala­tok már végrehajtották. Sza- bolcs-Szatmár megvében 1969. december 31-ig a hatá­rozat alapján, figyelembe vé­ve a helyi sajátságokat és az ütemtervet, 71 vállalatnál ve­zették be a csökkentett mun­dott: „így kell bírálni!” Szerkesztőmet, Kovásznál Attilát. aki a cikkemet nyomdába küldte, kitüntetés­re terjesztették fel. Mit mondjak még? Azok az intézmények, szervek, hatóságok, hivata­lok és testületek, amelyek­nek a suhakenőcs ügyéhez közük van, kivétel nélkül kijelentették, hogy a bírála­tot elfogadják, azt építőnek minősítik és példamutatónak tartják. Ha nem adja to­vább, elárulom, hogy rövi­desen megkapom „A közös­ség bátor szószólója” felira­tú jelvényt, zománcozott, ki­vitelben, bársonytokban. Elég ennyi? Miközben megeiégedetten kevergettük a feketénket, még egy kérdést tettem fel: — És mi a helyzet a su­tiak enőccsel? — Nem értem a kérdést — nézett rám S. H. tűnődve. — Ügy értem, hogy mi. az ara a desztillált suhakenőcs- nek? — Az maradt öt hatvan. De ebben az ügyben mégis­csak az a lényeges, hogy itt ülök, és nyugodtan iszom a kávémat, mint láthatja. kilag is jó lenne fejleszteni. Ehhez p-'dig az elöregedett gépek amortizációja édeske­vés. A gépek ára sem lefe­lé, hanem inkább felfelé mozog. Elsősorban ezek a problémák azok, ami miatt a „temetőbe” kívánkozó gé­pet is javítgatják a szövet­kezetek. Szakmai képzés, tipizálás Hol van hát a kiút? A gazdag, nagy tartalékalap­pal rendelkező szövetkeze­teknél egyszerűbb a dolog: az amortizációt meg kell. pó­tolni a nyereségből. A ke­vésbé erős szövetkezeteknél is ezen az úton juthatnak több új géphez, csak hosz- szabb idő alatt és nagyobb megerőltetéssel. Van azonban olyan tarta­lék is, amihez nem, . vagy alig kell pénz. Ilyen a gé­pek szakszerűbb használatá­val az élettartam meghosz- szabbítása. Ehhez pedig el­sősorban jobban képzett szakemberekre, traktorosok­ra, javító-szerelőkre van szükség. Leveleken is van olyan D—4:—KB traktor, ami már 9000 normálhold­nál többet teljesített és még nem volt javítva, amin pe­dig képzetlenebb traktoro­sok ülnek fele teljesítmény­nél nagyjavításra szorul­kaidőt. Ez az intézkedés kö­zel 34 ezer szabolcsi dolgozót érintett. Az eltelt egy esztendő már kikristályosította a tapaszta­latokat, megmutatkozhatott a több szabad idő előnye és hátránya is. Maguk a dolgo­zók jónak tartják, a gyárak hasznosnak. Csupán szórvá­nyos panaszok hangzottak el, hogy emiatt csökkent az éves szabadság, hogy a szolgálta­tóipar nem veszi figyelembe a szabadnapot. A többség vé­leménye szerint még ettől is tovább kell menni, hiszen az ideális állapot az általános, ötnapos munkahét lenne. A cél — természetesen — ez és még több ennél. Csak­hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni; az eredmé­nyeket a vállalatok és üze­mek saját erőből, önálló anyagi források segítségével érték el. Ennél többet most még kívánni nem lehet. így is sikerként lehet elkönyvel­ni, hogy a szabolcsi tanácsi vállalatoknál a munkaidő­csökkentés sikeres volt, amit jórészt a tartalékok feltárá­sának köszönhetnek. Az átállás közben több problémát kellett megoldani. Ezek között első helyen.,állt a munkaidőkiesés pótlása, amelynek 45 százalékát mű­szaki intézkedéssel, beruhá­zással, 28 százalékát üzem- szervezéssel, míg a többi ré­szét egyéb intézkedéssel hi­dalták át. Voltak, akik a csökkentett munkaidő bevezetését elha­markodott lépésnek tartották, s fő érvük az volt, hogy a „szabad szombatok tömege” megbénítja a közlekedést és áruszállítást. Egyéves tapasz­talat, hogy a szabad szomba­nak. Vannak esetek, amikor egy UE—28-as gépet úgy terhelnek, mintha az 46 ló­erős lenne. Az üzemen belüli egy tí­pusra való áttérés : szintén előnyt jelenthet a szövetke­zetnek. Ez jelentkezik a Ke­zelők elmélyültebb gépisme­retében — összefügg a fen­tebb említett szaktudássá.; — másrészt könnyebb az'alkat­részellátás, javítás. A leve­leid- Dózsa- a Dutra családra kíván áttérni, már eddig is a géppark 50 százaléka ilyen gépekből áll. A i sokféle gép kihasználásánál problémát jelent a munkagépek .csatla­koztatása Is. Tehát egv típu­sú erőgépnél a munkagé­pek kihasználása is javuL . A műszaki fejlesztés A leveleki Dózsa Tsz-ben sokoldalúan foglalkoznak a géppark fejlesztésével és ebben az erős szövetkezet­ben is gondot jelent, meny­nyire inkább így van a gyengébb szövetkezetekben. Azonban a szakemberek to­vábbképzését, a gondos üze­meltetést, tárolást, javítást, tipizálást a gyengébbek is megszívlelhetik. Ami pedig az új gepek vásárlását ille­ti, ez a beruházás az, ami a műszaki ' Vesztésnek az alapja. Ezt az alapot érde­mes és szükséges még a gyenge szövetkezetekben is bővíteni. Ha nagyobb, erőfe­szítés árán is, költsenek több új gépre és kevesebbet javítgatásra. Csikós Balázs tok bevezetésével a vasúti szállítási és kirakodási gon­dok nem növekedtek különö­sebben. Ami fennakadás még itt jelentkezik, azokat to­vábbra is azok a vállalatok okozzák, amelyek már évek óta kéthetenkénti szabad szombatos rendszerben dol­goznak. Volt olyan Is közöt­tük, amely a múlt év végéig 70 ezer forint kocsiálláspénzt fizetett ki a .MÁV-nak. A közúti személy- és áruszállí­tásra ugyanakkor még ennyi panasz sem volt. Az idei év újabb, nehezebb feladatok elé állítja azokat az intézményeket, vállalato­kat, amelyek a második ütemben most kezdik végre­hajtani a kormányhatároza­tot. Különösen vonatkozik ez az egészségügyi hálózatra, ahol 1970 első hónapjai egy­beesnek a csökkentett mun­kaidő lépcsőzetes bevezetésé­vel. A 44 órás munkahét be­vezetése mér abban eltért az ipari üzemekben korábban végrehajtott intézkedésektől, hogy a saját erőforrást tá­maszként használni a legki­sebb mértékben sem lehet. Hogy ugyanazt az ered­ményt elérjék a megye ti­zenegy kórházában és ugyanennyi más egészségügyi intézményben, 110 új dol­gozót kell felvenni, s ez havi 200 ezer forintos bértöbbletet jelent. Az egészségügyi dolgozók munkaidő-csökkentésének természetesen így sem lesz akadálya. Csupán annyi vál­toztatást terveznek, hogy az orvosi és adminisztratív munkakörökben nem lét­számemeléssel, hanem mun­kaszervezéssel biztosítják a szabad szombatot, a 44 órás munkahetet, (bsj) Már 34 ezer dolgozót érint megyénkben a csökkentett munkaidő .4 cél: 5-|-2-es munkahét — 4z egészségügyiek következnek KELET-MAGYARORSZÄÖ 9. ©Mat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom