Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-15 / 39. szám
sw. «?. t. r«hi! 4 képzőmurészet világából Aijg egy éve hunyt el Alisa Mellon. Mellon volt amerikai pénzügyminiszter leánya, akit az Egyesült Államok egyik legnagyobb műgyűjtőiéként tartottak számon. s a washingtoni National Gallery máris kiállítást rendezett gyűjteményének legszebb festményei bői. A gyűjtemény értékét 500 millió és egymilliárd dollár közötti összegre becsülik. A kiállításon bemutatják Leonardo da Vinci egyetlen, amerikai tulajdonban lévő festményét, Ginevra de Ben- ei arcképét is, amelyért a gyűjtő ötmillió dollárt fizetett. A műgyűjtés történetében egyébként ez volt a legnagyobb összeg, amelyet valaha is egy képért kifizettek. •k 1970. augusztus 20-án nyt-j lík meg a Szépművészeti Múzeumban a külföldre szakadt magyar és magyar származású képzőművészek kiállítása. A tárlat számos világhirességet fog bemutatni (Vasarely, Schöffer, Vértes Marcell, stb.), de természetesen megközelítőleg sem lehet és lesz teljes. Nagy botrányt okozott Olaszországban az a felfedezés. hogy a firenzei gótikus templom három üvegablaka — hamisítvány, Az üvegablakot a második világháború alatt leszerelték és sok más műtárggyal együtt a volter- rai sóbányában rejtegették. Az eredeti alkotásokat ott cserélték ki a templomban jelenleg látható másolatokkal. A nyomozás megindult ugyan, de — huszonöt év után a várható eredmény nagyon is kétséges. Az 1972-ben megrendezendő müncheni olympia első plakátjai — plakátonként 200 számozott példányban — máris megjelentek. Egyelőre Kokoschka, Marini, La- pi cque, Poliakoff, Hans Hartung, Fritz Winter és Jan Lenica alkotásait sokszorosították. További negyven művésztől rendeltek '•»még plakátokat, s ezek között a magyar származású Victor Vasarely is szerepel. Kokoschka szignált plakát- janak darabjáért máris 800 márkát fizetnek a gyűjtők. A fiatal művészek hatodik párizsi biennáléja (Musée d’ Art Moderne, 1909) elsősorban a szocialista országok fiatal művészeinek hozott sikert. A kritika a lengyel és csehszlovák fiatal művészek alkotásainak politikus-humanista magatartását emelte ki, s a magyar résztvevőket is dicsérőleg említette meg. Galambos Ferenc Képzőművészeink vázlatkönyvéből: Berecz András: Leányfej. toronyi Ferenc; Ha szél süvíf, ha hó vág Akár bélés báránybekecs csontig ható hidegben: szerelmed biztonsága úgy takart magába engem. Nem értek hozzám vad szelek: felfogtad őket, testmeleg szegült haragjuk ellen. S visszadalolták a napot az égre a pacsirták, szelíden lengtek a szelek s ringattak, mint a hinták. Teher lett oltalmad, hiszen akkor már félig meztelen dölyíöltem volna inkább. Látod, csak akkor hordalak, ha szél süvít, ha hó vág, mihelyt tavaszodik kicsit levetlek és a moly rág. Mégsem kívánod, hogy havas legyen sorsom (bár gyakran az), te báránybélű jóság. bőgött a sziréna Ali felhő'-liánt. két lábra ágaskodott. kecsesen, mintha zenére lépkednék. Azt hitte, hogy tust fúj a zenekar. Repülőkötelék húzott el a liget felett Vakító sugarak fúródtak a vaskos sötétségbe. Pásztázták az égboltot- fényszórók keresték a gépeket. A katona küszködött megbokrosodott lovával, ám nem bírt a paripával. Hirtelen megszólalt a ligeti körvasúinál a német légelhárító. Torkolattüze megvilágította a légvédelmi tüzéreket. Német vezényszavak harsoglak Az egyik repülőgép meglőj hent. tűz csapott ki pot- rohából majd láng festett fáklyát a mennyboltozatra Valahol, jóval túl az am golparkon. lezuhant a gép. A ló hosszú vágtába ugrott. — Az anyátok ne sirasson! — káromkodott a tizedes — Épp most kellett kezdenétek’ Állj meg Ali! A basák istenére!, Hó! Piros József nagy üggyel- bajjal megfékezte lovát és csuklójára csavarva a gyep- lószárat, leugrott a nyereg- bál. Á földre vetette magát. AU remegő orrcimpával négy lábát megvetve, fülét hegyezve állt, mintha ércből öntötték, volna. Akár társait a hét vezér lovait. Újra sötétség és csend ereszkedett a tájra. Elzúgtak a repülök, csupán holt társuk hamvad! valahol tü- zében. öten kúsztak a körvasút német áliása felé. öt kjskás. Egyikük a légelhárító ágyúlioz közelítve, féltérdre állt, s egy köteg kézigránátot hajított a német tüzérek közé, megcélozva az irányzó katonát és az irányzó berendezést. Utána még ketten dobtak kézigránáfköteget a német állásra, majd mindannyian hátra arcot csinálva és többször hasra vágódva, ügyesen fedezve magukat, eltűntek a vágányok mögött A Vörös-brigád átesett. a tűzkeresztségen. A iuízigránátkötegek sorra robbantak. Üvöltés, jajveszékelés, német káromlás kj- sórte-követte dörrenésüket: — Herr Gotti SzakraHléDri A gépágyú irányzója telitalálatot kapott Két német elterült a főidőn. Piros József a kopár fűben hasalva, lova kan társsára t markolva, megvárta a légiriadó lefújását. Jó negyed óra vág}’ fél óra is eltelhetett, mire feltápászko- dott. s lovára zökkenve, folytatta útját. Német járőr bukkant fel a sötétből. Egyikük rákiáltott a lovasra: — Halt machen! Társa előrerohant s megragadta Alj basa kantárszárát. — Absteigen: — Nix dájcs! — kiáltotta a káplár és sarkantyúba kgpta loyát. AH basa két lábra állt, lerázva a német katonát, s néhány könpyed tánclépés után egyetlen szökkenéssel rövid vágtába ugrott. elraga4va lovasát. Mire a három német észbe kapott, s géppisztolysorozatat eresztett utána: valósággal a levegőbe emelkedve, hosszú vágtában úszott a sétány fái között. A golyók célt tévesztettek. Ez volt a cirkuszi mutatvány! Felülmúlta a spanyol magasiskolát. Piros télig megkerülve a ligetet, a Stefánián át vágta- tótt áz Ajtós! Dürer sdtra. Új megyei kiadványok: Nyíregyháza örökváltsága A Nyíregyházi Kiskönyvtár sorozatnak kiemelkedő kötetét kapja az olvasó dr, Cservenyák Lászlónak Nyíregyháza örökváltsága című könyvében. Nem feladatom rangsorolni — nincs is rá szükség — a sorozat eddigi kiadványait, de ez a kötet jói szolgálhatja a helyismereti kultúra terjesztését. Talán a ma gondjaiban elmerülő embernek kissé elvont- nak, „távolinak’’ tűnhet az örökváltság problémája, talán azt is mondhatják; egy szűk kört érdekelhet csupán ez a téma. Olvasatlanul. csak a címből ítélve lehet ilyen következtetést is levonni. Aki azonban ezt a várost magáénak vallja, kíváncsi szülő-. lakhelyének hajdani nagy tetteire, sokat meríthet ebből a könyvből. Valahol ott, az örökváltság- nál kapaszkodott meg ennek a városnak a gyökere, az a gyökér, amiből a mostani törzs és az egyre terebélyesedő, egyre szebb gyümölcsöt hozó korona növekedett. A könyv rövid előszavában így ír az örökváltságról dr. Ördögh János, a Nyíregyházi Városi Tanács VE elnökhelyettese: „Joggal mondhatjuk, ez volt az első nagyszabású vállalkozás városunk történetében 3 modem fejlődés útján. Ettől nagyobb és tartósabb lendítőerőt csak az 1944 őszi fel- szabadulás adott városunknak, melyet követett egész országunk és népünk felszabadulása és a szocializmus korszakának beköszöntése.” A könyv három részre tagozódik. Az örökös vgltság előzményei részben a szerző foglalkozik Nyíregyháza újratelepítése kérdésével. Rövid áttekintést ad az 1300-as évek elejétől a Békés megyei szlovákok idetele- PÜléséig, 1753-ig. Majd egy újabb szakasz foglalkozik a község fejlődésével, a település után. A második részben elemzi az örökváltság előtti gazdasági, társadalmi helyzetet, részletesen ismerteti a Dessewííy- és a Károlyi-féle örökváltságot. Ezt a legterjedelmesebb részt a küzdelem a város privilégiumáért című fejezettel zárja. A harmadik részben az örökváltság jelentőségét summázza a szerző. A történész-író így jellemzi a könyv befejező részében az örökváltságot: „Nyíregyháza paraszt társadalma a XIX. század elején önerejéből rázta 5 a földesúri hatalmat. Ügyesen élt azokkal a kedvező lehetőségekkel, amelyeket számára szerződései biztosítottak. Határozottan szembeszállt földesuraival mindig, amikor azok a város feudális szolgáltatásait és függőségét súlyosbítani akarták” Majd később így folytatja: „Á város gyors gazdasági, társadalmi és szellemi haladását az örökváltság alapozta meg. Éppen ezért határkőnek kell tekintenünk Nyíregyháza történetében, amely lezárta a város életének feudális korszakát és megnyitotta a polgári fejlődés lehetőségét.” Nyíregyháza örökváltság- szerződésének jelentőségét mi sem húzza alá jobban, minthogy e város lakóinak tettére példaként a reformkor olyan alakjai hivatkoztak, mint Kossuth, Kölpsey és Madách Imre. Az p elismerésük fémjelzi őseink tettét, példázza, hogy jó úton járt Petrikovics János, Ger- liczky János, Benkő Mihály népe. Még egyszer ismételve: a városalapítók harcát megismerni. abból helyismereti kultúránkat, az egészséges patrióta szellemet fejleszteni ez a könyv jól segít. Jó, hogy már az első kötetek- között ott jeleskedhet a Nyíregyházi Kiskönyvtár sorozatban. Cs. B. Megjelent a Helytörténeti közlemények legújabb száma A közelmúltba« Jelent meg a városi tanács művelődési osztályának helytörténeti kiadványa, a Nyíregyházi Kiskönyvtár 4. száma. Előszó helyett a Helytörténeti közlemények első lapjain a tavalyi általános iskolai hetek ünnepi megnyitójának részletét közlik. Időszerűségét növeli, hogy ezekben a napokban kerültek és kerülnek sorra a megyeszékhelyen az általános iskolai pedagógiai hetek rendezvényei. Érdekes neveléstörténeti tanulmány tájékoztatja az olvasót az 1868 előtti nyíregyházi iskolaügy helyzetéről, Hársfalvi Péter a pedagógiai tudományos ülésszakon elmondott referátumából történeti áttekintést kapunk a száz érvel ezelőtti nevelésügyi problémákról, onnan az Aréna útra. fordulva, hazaügetett. A Vörös-brigád kisded csapata kanyargós út után, megmászva az angolpark kerítését. megbújt a hullámvasút alatt, s amikor úgy találta, mjnden elcsendesedett, az elhagyott Szalma báron át kisurrant a Mutatványos térre, majd járőrré alakulva, élükön a hadapród őrmesterrel, elhúzva az állatkert mellett. a Szépművészeti Múzeum mögött, az Aréna útra tért. A Hősök terénél szembetalálkoztak egy megerősített kisebb német alakulattal, ugyancsak amolyan iárőrfélé- vet. Épp hogy tisztelegtek tessék-lássék módon. A fiúk úgy markolászták puskaszíjukat, hogy akár nyomban lekaphassák fegyverüket. Zebu géppisztolya závárzatán nyugtatta kezét. A németek parancsnoka, ugyancsak géppisztolyát szorongatva leplezetlen gyanakvással méregette a magyarokat és megkérdezte: nem találkoztak errefelé, mostanában egy lovassal? Egy huszárral? — tette hozzá. Spanyol válaszéit, 0 tudr ván nérneMU: — Huszárral? — Magyar huszárral — az óvoda- és iskolaépítési gondokról, a nevelők körülményeinek alakulásáról, kevésbé ismert adalékokkal gazdagítva a magyar neveléstörténetet. Harcunk az iskolákért 25 évvel ezelőtt címmel interjút közöl a helytörténeti kiadvány Péter Ernővel, a pedagógus-szakszervezet főtitkárával, aki a felszabadulás utáni években a Szabolcs megyei pártszervezet értelmiségi felelőse. majd megyénk oktatásügyének egyik felelős irányítója, tanfelügyelője volt. Kopka János interjúja Péter Ernővel a magyar közoktatás egyik legizgalmasabb történelmi fordulójának személyes hangvételű, élményszerű krónikáját adja. A tanulás fiziológiájának és pszicholóerősködött dühösen a német a maga nyelvén. — A magyar huszár rftáf rág leszállt a lóról! — ma- gyarázgatta álmélkodva a színházi titkár. — Manapság . már csak filmen latható. — Hát az olyan volt! — kiáltotta a járőrparancsnok. — Igazi vörös ördög! — így nevezték kilencszáz- tizennégyben a veres nadrágcs, piros sújtásos nyíregyházi huszárokat. Érre célzott az idősebb német katona vagy mást akart ezzel mondani ? Vöröskatonának tartotta a lovast? Minthogy nem boldogultak a Spanyollal, még egyszer szemügyre vették a fiúkat, s továbbvonultak. Amikor a brigád már jó messze járt. Zebu hátrafordult: — Istenazatyám! Piros bácsi lehetett az a vörös ördög. t- Az ám! A cirkuszlovon! — vidult Tiborc. — Vágtathatott, hogy hazaérjen vacsorára! — De miért érdeklődtek utána ilyen bőszen a németek? —r töprengett Spanyol, — Megrohamozta az állásaikat. egymaga, Hadik — huszár rrtódjáia? giajanak újabb eredményeivel Kontra György tanulmánya foglalkozik. Értékelés fogja át az 1968—69-es közoktatási, kulturális munkáját, a népművelés eredményeit, s szól a színház, a városi könyvtár, a TIT, s más intézmények legjellemzőbb adatairól. Tanulságos tényeket tartalmaz a közleményeknek az a része, amely az óvodai és az általános iskolai élettel kapcsolatos. A szakos ellátottság a városi általános iskolákban eltérő: 50—100 százalék között váltakozik. Különösen a külterületi iskolák ügyében kell fáradozni, hogy legalább megközelítse a városi ellátottságot, összefügg ez a gond a hátrányos helyzetű tanulók segítésével is; az általános iskolai diákotthon intézményesen gondoskodik a város 11 külterületi iskolájából jött gyermekek eredményes tanulásáról. Helyet kaptak a kiadványban az elmúlt évi pedagógusnap kitüntetettjei, a város általános iskoláinak legjellemzőbb tudnivalói, elhelyezési és ellátási helyzetük, a tanulók és a tanárok létszámának alakulása, hasonlóan a tizenhét óvoda rö* vid krónikája. Az illusztrációkat Huszár István festőművész készítette, a kiadványt a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat rendezte sajtó alá, s a Nyírségi Nyomdában készült. Hasznos dokumentumerejű kiadvánnyal gazdagodott a megyei helytörténeti sorozat. Külön örvendetes, hogy megjelenése a februári jubileumi kulturális rendezvények és az általános iskolai hetek idejére esett, s a .többi most megjelent kiadványnyal együtt reprezentálja a város fejlődő publikációs életét, a különféle dokumentációs és tudományos munkák részvételét a mindennapok g}«. korlátában . F Q. ’ WH&vmmmHífW s WBsáWráPi MRi'.r.fl'rr,?**
