Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-15 / 39. szám
KW TT WAÖYAWmSÄA«? S oldal 9m féSíüSf J§. A megyei pártbizotteag táfgygHa; 1969 gazdasági eredmény«! - 1970 tervei NYÍREGYHÁZIAK — a népszámlálók szemével A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG — az MSZMP Központi Bizottsága múlt óv novemberi határozata tükrében — kibővített ülésen a rendelkezésre álló adatok alapján elemezte a megye 1969. évi gazdasági helyzetét, fejlődését és határozatban rögzítette az 1970. évi legfontosabb gazdaságpolitikai feladatokat. AZ ipari térmelés értéke mintegy 14 százalékkal növekedett 1969-ben. A harmadik ötéves terv eddig eltelt négy évében 51,4 százalékos volt a fejlődés. A megye ipara szükségletre termelt, ezt támasztja alá, hogy a termékek 99 százalékát értékesítették. Az export értéke mintegy 100 milliós növekedéssel felül Van az egymillióidon. Áz iparban foglalkoztatottak száma 33 600, ez 12,4 százalékkal több, mint az előző évi létszám. Amikor a termelés és a foglalkoztatottság növekedését örömmel nyugtázzuk, ezt is szóvá kell tennünk, hogy a termelékenységgel alatta vagyunk az országos átlagnak. Termelékenységből a növekedésnek csak 40 százaléka származik. Vannak elfogadható indokok, mint a gyors fejlesztés nehézségei, a jórészt ké2i munkára támaszkodó szövetkezeti ipar rohamos fejlődése, állóeszközhiány és így tovább. Azonban jobb szervezéssel, munkafegyelemmel, létszám-átcsoportosítással, ösztönző bérezéssel és a technika tökéletesítésével nagyobb eredményekre is képesek lettek volna az ipari üzemek. A párt következetes agrár- politikája, a megye dolgozó parasztságának szorgalmas munkája, a mezőgazdasági termelésre kedvező időjárás 1969-ben minden eddiginél jobb eredményt hozott, ösz- szességében mintegy 6—7 százalékkal nőtt a termelés, de burgonyából, dohányból és ku- koricából 10 százaléknál is nagyobb volt a terméshozamok növekedése. Almából pedig mintegy tízézer vagonnal termeltünk többet, mint az előző évben. A NÖVÉNYTERMESZTÉS gyors ütemű fejlődése mellett továbbra is problémánk a szarvasmarha és á sertés létszámának csökkenése. A háztájiban olyan mértékű volt a csökkenés, amit a közös állomány növekedése nem tudott ellensúlyozni. Viszont jelentős minőségi javulás van az állattenyésztésben, azonban a hiányt ez sem pótolja. Tovább növekedett a gazdasági termékek áruértékesítése és javult a íujó,.: __,g élelmiszerekkel való ellátása. Az össz-mezőg'azdaságon belül legdinamikusabban a termelőszövetkezetek fejlődtek. Többségükben kezd megvalósulni a reform szellemének megfelelő gazdálkodás. A termelés továbbfejlesztésének megalapozására növelik a felhalmozás arányát. Fokozódott a tagságnak a szövetkezethez való ragas2kódása, bizalma. A veszteséges termelőszövetkezetek Száma 3—4 ha lesz. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek helyzete azonban még továbbra sem tekinthető megoldottnak. A termelés növekedésével arányosan nőtt a tagok jövedelme is. Megyei szinten a közösből származó jövedelem előreláthatólag mintegy 8 százalékkal növekszik az elmúlt evhez. viszonyítva. Az egy tagra jutó részesedés 15 000 forint körül lesz. Még a kedvezőtlen adottság^ termelőszövetkezetekben is 12 500 forintra számolnak tagonKém. A szakszövetkezetek fejlődésében nem mutatkozott számottevő Változás. Jó eredménnyel zárták viszont az esztendőt az állami mezőgazdasági üzemek. Az 1969-ben elért gazdasági eredmények jelentősek, de a tapasztalatok azt Is mutatják, hogy a lehetőségekkel nem éltek mindenütt megfelelően. 1970-ben minden szinten — a jogok mellett — jobban előtérbe kell helyezni a kötelezettségeket, a társadalomért vállalt félelősséget. Ügy az iparban, mint á mezőgazdaságban legfontosabb a termelési, termelékenységi cél- j*. tűzések teljesítése, a hatékonyság fokozása. A feltételeket figyelembe véve az iparban mintegy 14—15, a mező- gazdaságban 3—4 százalékos termelésnövekedéssel lehet számolni. A TERMELÉKENYSÉG erőteljesebb növekedésének feltétele a belső tartalékok feltárása, a termelőmunka jobb megszervezése. a műszaki színvonal emelése, a technológiai fegyelem betartása, a munkaidő ki használtsági fokának emelése, a munkafegyelem megszilárdítása, a munkanormák rendszeres karbantartása. A reform adta lehetőségek kihasználása terén elsősorban az üzemen belüli mechanizmust kell tökéletesíteni, hatékonyabbá tenni. Ahhoz, hogy az 1970-es beruházási feladatainkat teljesíteni tudjuk, rhíntegy 17—18 százalékos építőipari kapacitásnövelésre van szükség. Az összes beruházásokon bélül kiemelten kell kezelni a lakásépítkezést. Á negyedik ötéves terv lakásberuházásának teljesítéséhez már most korszerűsítenünk kell a lakás- építési módokat. Gyorsítani kell a beépítendő területek előkészítését. Áz ipari beruházások közül kiemelten kell foglalkozni a gumigyár, a HAFE. a MOM, a huflámpapír- és zsákgyár, a kisvárdai villamosszigetélő és műanyaggyár építésével. A lakosság igényéinek kielégítése érdekében hatékonyabban kell fejleszteni a szolgáltató tevékenységet és a kiskereskedelmi hálózatot. A kereskedelem jobban éljen az űj hitelpolitikai lehetőségekkel. Olyan készletgazdálkodást alakítsanak ki, amely biztosítja a folyamatos, választékos áruellátást. A választék bővítése érdekében jó lehetőség a többcsatornás termékforgalmazás és a kishatármenti forgalom növelése. Állandóan kísérje figyelemmel a kereskedelem az alacsonyabb keresetűek igényeinek kielégítését. Szilárdabb árpolitikát kell folytatni és állandóan keresni az olcsóbb beszerzési lehetőségeket. Áz eddiginél bátrabban hajtsanak végre tartós árcsökkentéseket is. A MEZŐGAZDASÁGI termelésen belül megkülönböztetetten kell foglalkozni az állattenyésztés fejlesztésével. Á modern, nagyüzemi tenyésztés továbbfejlesztése mellett jobban kell segíteni a háztáji állattenyésztést. A szövetkezet és a község vezetői az egész község termeléséért felelősek. Az a szövetkezet gazdálkodik jól, amelyik úgy kezeli a ház1920 február 19-én budapesti lapok adják hírül: a Vízművek egyik dolgozója a Duna-parton, féligméddig a Dunában fekve, egy férfi holttestet talált. Á holttesten súlyos bántalmazás nyomai. Mindén aira mutat, a férfit meggyilkolták. Az újságok találgatnak. Mi történt Dunakeszi és Budapest határában — teszi fel a kérdést a Népszava. Titokzatos gyilkosság a főváros határában — írja a Világ. S amit a február 19-i újsághírek csak sejtének, azt 2Ö-án már határözöttán állítják. Valóbán gyilkosság történt. Politikai gyilkosság, hangoztatják az ellenzéki lapok. Az áldozat nem más, mint a Népszava ismert, és sokak előtt tisztelt szerkesztője: Somogyi Béla. Egyes újságok már azt is feltételezik, hogy Bacsó Béla. a Népszava fiatal munkatársa, —1 aki az utóbbi időben szinte állandóan együtt volt Somogyi Bélával, ~ ugyancsak gyilkosság áldozata lett. Gyanújuk nem alaptalan, hiszen 17-e esti órái óta sincsen semmi hír. Holttestét 2t-én ugyancsak a Dunában találják meg. A közvélemény kivizsgálást követei. A közhangulatot figyelembe véve áO-án a. kormánykörökhöz közelálló tájit, mint egy üzemágat, a vezetőség tervezi, szervezi is ennek fejlődését. A megye sajátos helyzetéből adódóan nálunk nagy jelentősége van a szakszövetkezeteknek. A legutóbbi párt- értekezlet — és azóta a párt mélyei végrehajtó bizottsága is — fontos határozatot hozott a szakszövetkezetek fejlesztése érdekében. Ezeket a határozatokat azonban nem mindenütt hajtották végre. Különösen a tanácsok nem élnek a lehetőségekkel, nem adják azt a segítséget a szakszövetkezeteknek, amit adniuk kell. Egyes helyeken még a hatósági feladataikat sem gyakorolják megfelelően, ötvenezer hóid föld és tízezer szakszövetkezeti család, továbbmen- ve idős ember sörsáról van szó. A pártbizottsági beszámolóban és a vitában is nagy helyet kapott a felső- és középvezetők felelőssége. Igényesebbnek kell lenni és nagyobb követelményt támasztani, jobban érvényesíteni a felelősséget a vezetőkkel szemben a párt- és állami határozatok következetes és maradéktalan végrehajtáséért. Á Központi Bizottság novemberi határozata jó iránytű minden vezető számára. Ezt érteni és végrehajtani, e2 a jó vezető feladata. Félreértés ne essék — a Vezetők felelősségének hangsúlyozása nem valami parancsufálom bevezetését jelenti. Sőt, a demokratizmus kiszélesítésévei kell olyan légkört teremteni, hogy a fegyelemsértők, a lógósok helyzete tűrhetetlen legyen, de a jól dolgozó munkások állandó és érezhető előnyben részesüljenek. Törekedjenek a vezetők a dolgozók fokozott anyagi és erkölcsi megbecsülésére, az élet- és munkakörülmények javítására. Ar. l<m-ES ESZTENDŐ a harmadik ötéves terv utolsó esztendeje és egyben megalapozója a nagyobb feladatok, tervek végrehajtásának a következő öt évben. 1970 hazánk felszabadulásának és Lenin születésének jubileumi esztendeje. Megyénk dolgozói már eddig is lelkes munkavállalásokat tettek a nagy évfordulók méltóbb megünneplésére. A Központi Bizottság határozatának megyei adottságainkra való alkalmazásával fontos vezérfonalat adott a megyei pártbizottság ülése az 1970. évi tervek végrehajtásához, túlteljesítéséhez, az életszínvonalunk további emeléséhez. Csikós Balázs Somogyi és Bacsó Üj Nemzedék is így nyilatkozik : „Áz államrendőrség... mér mozgósította az összes rendőri és detektívtestüle- teket a Hadügyminisztérium is utasította a városparancsnokot és a hadbíróságot, a fővezérség szintén meghagyta összes osztályainak, hogy ebben az ügyben a legmesszebbmenő nyomozást indítsák meg.” — S mintegy megnyugtatásként egy lapzártakor kapott értesítést is hozzáfűz. — ,,A fővezérnek (Horthy Miklósról ván szó) eltökélt szándéka, hogy a tetteseket akár politikai, akár közönséges bűncselekményről legyen szó, személyi válogatás nélkül az igazságszolgáltatás kezére juttatja.” E nagyon határozott kijelentés ellenére Horthy és a fővezérség éppen az ellenkezőjét akarja. A polgári nyomozó testület igen hamár mutatott fel eredményeket. Á nyomok magához ’ a gyilkosságot ..eltökélten” kinyomozni akaró fővezér közvetlen környezetéhez vezettek. Somogyi Bélát ezekben a körökben gyűlölték. A szociáldemokrata Somogyi Béla ugyanis 19Í9 augusztustól a fehérterror első napjaitól kezdve nyilvánosságra hozta a különítményesek gaztettéit. A Népszavában láttak Kötetre rúgna, ha megírnák, annyi élmény, sztori gyűlt össze a népszámlálás napjaiban egy-egy számláló- biztosnál. A népszámláló meg látogatott minden családot, beszélgetett, mindenkivel, érdeklődött és spontán kiselőadásokat. is hallgatott. Most négy tanár ad közre néhányat „statisztikusi” működése során szerzett megfigyeléséből. Meglepetések az 0NCSÁN — Mikor a család utcát kaptam, kicsit megijedtem — kezdi Takács Zoltánná. — Gondoltam, ilyen sivár, szegény telepre, mint amilyen a volt ONCSA... Aztán meglepődtem. Egy egész sor modern és szép, nagy és világos szobákból álló ház, egészen az utca közepéig. Azután a másik véglet, a kis régi ONCSA- házak. Itt is, ott is munkáscsaládok Iáknak. Itt talán négy olyan családot találtam, akiknél megdöbbentem. Elmondja, hogy áz egyik, lyukban lakik egy öttagú család. A férj festő, az asszony konzervgyári dolgozó — még fiatalok, s jól keresnek. Bútor a helyiségben nincs, még egy szék sem. „Kedvem lett volna megkérdezni a szülőket, hová teszik a pénzt?” Itt találkozott lakáspanasz- szal is. De majd minden házban elmondták, hogy messze van az utcai közkút, s majd mindig használhatatlan. Még nyitott, meregetős, rossz vizű kútból is isznak... „De tisztaság van a legtöbb helyen. Egyszerű, kedves emberek laknak itt. A legtöbb lakásban volt tv-készülék, két házban éppen mostak, mosógéppel. A közepesnél magasabb színvonalon élnek. Egyetlen öreg nénivel találkoztam, aki analfabéta volt, a fiatalok elvégezték a nyolc általánost, s akad jócskán érettségizett is...” Szoba tele ággyal Sípos Sándorné a „belvárosban” számlált. Arról beszél — ez volt a legmaradandóbb élménye is — hogy nem hitte volna, a városközpontban olyan képpel találkozik, mint az egyik Egyház utcai lakásban. napvilágot azok az írások, amelyek leleplező adatokat közöltek a tiszti századok dunántúli vérengzéseiről. A cikkek feldühítették a tiszteket és maga Horthy is helyeselte azokat a kijelentéseket, amelyek megtorlást helyeztek kilátásbá. Somogyi Béla sorsát végül is az a cikk pecsételte meg, amelyik 1919. október 4-én jelent meg a Népszavában és azokat a rémtetteket leplezte le, amelyek Siófokon magának a fővezérségnek a központjában zajlottak le. Ez időtől kezdve Somogyi igen sok fenyegető levelet kapott. Ezért munkatársai, elvtársai óvták, hogy otthonában lakjék. Nem engedték, hogy egyedül bárhová is elmenjen. 1920. február 17-én este, amikor rácsaptak az Osz.tenbütg különítményhez tartozó gyilkosok, éppen szálláshelyére tartott Bacsó Béla társaságában. Meggyilkolását tehát Horthy Miklós és közvetlen környezeté sugallta. A gyilkosságok azonban „ügyetlenek” voltak. Elbizakodottságukban, a fővezérben bízva minden körültekintést mellőztek, így a nyomozás gyorsan azonosította az áldozatokat. sőt megállapította a gyilkosság körülményeit is. A kormányzói széket betölteni készülő Horthy számára különösen kellemetlen volt az eset időpontja. Á hatalomért vívott harcát emberei bak.— Egy udvarban az egyik helyen három, a másikon öt ágyrajáró lakik. Mind vidéki és mind nő. Van köztük érett ségizett, hat elemis, elvált, gyermektelen és két-három gyerekes (a gyerek a szülőknél, az állami intézetben). Ahogy néztem őket — mert többször is vissza kellett mennem, hisz más-más műszakban dolgoztak, meg nem is igen akarták elmondani a helyzetüket — azt láttam, milyen életcélt tűzhettek ki ezek a szegények? Gyári dolgozók a gumigyárban, a cipőgyárban, a ruházati ktsz-ben, rendesen dolgoznak, de az ablakot nem lehet kinyitni, hogy szellőztessenek, mert a helyiség tele van ággyal. Arról beszél, hogy az üzemek KISZ-szervezetei, nőbizottságai talán tehetnének értük valamit. Vagy nem ártana már Nyíregyházán sem egy központi női munkásszállás. 4 gavallér Az Orosi út, a Gárdonyi Géza utca, a Család utca egy része és a Futó utca kis családi házai között járt a harmadik összeíró, Bötykös Gyula. — A kis kertes házak lakóitól alig tudtam megszabadulni, mert borral, pálinkával, mindennel kínáltak. Eny- nyit róluk. Hanem egy érdekes sztorim volt az Orosi út 10. szám alatt. Ezt a házat tizenkét cigánycsalád lakja. Tíz a házban, két család a íáskamrában. Érdeklődtem, hogy kerültek oda? Elmondta a férfi, hogy nyolc gyerekével és a feleségével a szobában lakott. Megszeretett egy fiatalabb asszonyt, odahívta magához, s annak a két gyerekével együtt kiköltöztek a íáskamfába. „Nem vagyok gavallér ember, tessék mondani, hogy otthagytam nekik a lakást?” — ezt kérdezte tőlem az ember. Volt ott — mondja — egy másik család is a házban. „Az is cigány volt, de nagyon elcsodálkoztam, amikor hozzájuk bementem. Ragyogó rend, tisztaság fogadott, értelmes. lövése megzavarta. Ezért gyorsan cselekedett. A nyomozást a fővezérség kivette a rendőrség kezéből és a katonai bíróság vette át. Mentették, ami menthető, hiszen a nyilvánosság már szinte mindent tudott. Az ügyet elhallgatni nem lehetett, így megelégedtek azzal, hogy, a bűnösöket bizonyítékok hiányában ideiglenesen szabadlábra helyezték. A kormány és a fővezérség azonban nem volt nyugodt. Nem engedélyezték a két áldozat közös temetését, de nem merték betiltani a temetési menetet. így vált Somogyi Béla temetése február 22-én hatalmas tömegdemonstrációvá. Bár a temetési menet útvonalát a karhatalmi századok lepték el, végig az utcákon amerre a menet elhaladt proletárok ezrei néma tüntetéssel fejezték ki az ellenforradalmi rendszerrel való szembe- állásukat. Szociáldemokraták és kommunisták egyaránt. , Somogyi Béla és meggyilkolt fiatal társa emléke a proletariátus hősi harcainak részévé vált. Mert nemcsak a halál kötötte össze Somogyi Bélát a szociáldemokrata párt régi harcosát, és Bacsó Bélát, a pályája kezdetén álló < fiatal szocialista Újságírót. Azért vált közös sorsukká a rettenetes halál, mert a proletariátus igazáért küzdő nemes szándékban voltak egyek. jól öltözött lakók. Mind a ketten dolgoznak. Az asszonynak mosógépe, porszívója, a férfi éppen rádiózott, de ott volt a tv-készülék is. Ezek tudnak ám gazdálkodni a keresetükkel. Ök már egyáltalán nem hasonlítanak a régi cigányokra...” Aki a harmadik kerületet járta, azt jegyezte meg elsősorban, hogy tíz éve is az volt a terepe. Elcsodálkozott, milyen sok minden történt r.z alatt az évtized alatt! Válás — 4 hónap után — Egyszerű munkásemberek a Puskin, a Honvéd utcán, a Róka zugban, s a többi kis utcácskában. Azóta a bútor kicserélve, a porszivó a sarokban. Es láttam egy munkáscsaládban személykocsit is. Van persze, akinek ma is nehezebb. Különösen a magános, idős embereknek. Két asszonyról beszél. Az egyik takarítani járt orvosokhoz, a másik is. Az egyik ma is mosásból tartja el magát, s kétszázharminc szociális segélyből. A másiknak kis házacskája van, s most arra panaszkodott, hogy felment Pestre a lakatosfiához, aki nagyon komiszán bánt vele, feltiltette a vonatra, hazaküldte, mert szégyellte az anyját. „Ez a néni most két hónapja beteg. Gondozni kellene. vagy szociális otthonba elhelyezni...” — Láttam még egy érdekeset. Egy négyhónapos házasság után — válást. De az ifjú férj, aki felesége tulajdonába költözött, nem távozik, ottmaradt a főbérlő jogán. Állítólag nem ő a hibás — azt mondja —. de az ágya fölött tele a fal pornográf képekkel és fényes nappal otthon he- verészik... 4 Róka ziogból a Kőrútra A legszebb élménynek viszont azt tartja, amit a Róka zúgban látott. Egy százéves kis düledező ház lakói — kétkezi munkások, takarítónő mama — újságolták, hogy éppen most költöznek az Északi nagykörútra, már várják is a fuvarost, most kapták meg a kiutalást. Azt a házat is lebontják végre! Kopka János Somogyi Béla régi harcosa volt a szociáldemokrata mozgalomnak, bár nem tartozott a párt baloldali ellenzékéhez és programja alig ment túl egy radikálisan demokrata, de a polgári rend kereteiben maradó átalakulás követelésén. Ezt a programot azonban harcos temperamentummal a .sajtópolémia legélesebb fegyverének hozzáértő alkalmazásával szolgálta. Azt is tudjuk róla, hogy a Tanácsköztársaság idején szemben állt a kommunistákkal. Nem közeledett hozzájuk a fehérterror hatalomra jutása után sem, de azokhoz a szociáldemokratákhoz tartozott, akik a szociáldemokrata vezetők között elsőnek merték vállalni a munkásosztály érdekeit oly súlyosan sújtó ellen- forradalmi rendszerrel szembeni harcot. Tragikus tévedése, hogy nem ismerte fel a különbséget, ami a hatalom rendszerében bekövetkezett. Azt hitte, olyan hangot üthet meg Horthy terroristái ellen, mint annak idején Tisza István despota főszolgabíróival szemben. Pedig akkor már fasizmus volt. Tiszteljük bátorságáért. áldozatvállalásáért, mindazért, amit a magyar proletariátusért élete folyamán tett. Ezért emlékszünk tisztelettel halálának 50. évfordulóján. Saabé Ágnes
