Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-14 / 11. szám

WO. Január !!

KELET-MAGYARORSZAG

». »Mal

MEGJEGYZÉS:

Kis üveg - nem üzlet

Furcsa, de ilyen is van. Találkoztunk ezzel a gyógyszertárakban, ahol a szem- cseppes orvosságokat egy- és kétdecis üvegekbe adták.

Érdeklődésünkre azt is megtudtuk, hogy hónapok óta nem szállítanak kisüvegeket. Hogy miért? Ennek egyszerű a magyarázata. A kis üvegek gyártása, ' nem jó üzlet. Ezért történik, hogy a szemeseppeket, és más becseppentő orvosságokat egy-, vagy kétdecis üvegekbe mérik. Kérdés aztán, hogy szemcseppentövel hogyan veszik ki nagy üvegekből az orvosságokat.

Anyagi vonatkozásai vannak a kisüveghiánynak. A gyógyszertárak a kis üvegért egy forintot, a nagy üvegekért 2 forintot számítanak fel a betegeknek.

Az illetékesek figyelmébe ajánljuk a kisüveghiányt, melynek gyártása nem kifizető, de amire feltétlen szükségé van a gyógyszertáraknak. A betegek szempontjából nagyon fontos. Indokolt, tehat, hogy ez a hiánycikk sürgősen forgalomba kerüljön.

Farkas Pál

Befejeződlek a tsz-ek

meííékUzemi

vizsgálatai

A megyei és a járási tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályai országszerte kivizsgálták, hogy a termelőszövetkezetek hogyan tartják be a mellék üzemi tevékenységgel kapcsolatos elmúlt évi kormány- határozatot. A felmérések egyöntetűen azt igazolták, hogy a tsz-ek döntő többségében a melléküzemi tevékenység a rendeletet megelőző időben is helyes célt — az időszakosan felszabaduló munkaerő foglalkoztatását és a helyi erőforrások megfelelő -hasznosítását — szolgálta. Ahol visszásságokra találtak, ott utasítást adtak a hibák felszámolására és a normális kiegészítő tevékenység feltételeinek

megteremtésére.

A vizsgálat szerint a legtöbb problémát az okozta, hogy a mezőgazdasági üzemek a telephelyüktől távol vállalkoztak munkára. A legtöbb gazdaság az elmúlt hónapokban „hazahozta” ezeket a kirendeltségeket; a telephelyen törvényes keretek között és valóban a helyi erőre támaszkodva láttak munkához.

A megyei és járási tanácsi szervek továbbra is figyelemmel kísérik a tsz-ek melléküzemági tevékenységét. Az év első negyedében újabb összesítést készítenek majd arról, hogy a közös gazdaságok miképpen alkalmazkodtak a kormányhatározathoz. A vizsgálat kimutatta azt is, hogy az élelmiszer ipari tevékenységgel kapcsolatiban az üzemek bizonyos egészségügyi előírásokat

nem tartottak be. Az Egészségügyi Minisztérium segítségével munkahigiéniai felméréseket végeztek és ahol rendellenességet találtak, utasítást adtak az egészségügyi előírások érvényesítő «éré.

A bolgár műszaki bét keretében

Tudományos előadás Nyíregyházán

A január 7-től 16-ig tartó bolgár műszaki hét keretében hétfőn Nyíregyházára látogatott Ivanov Petkov Csavdar gépészmérnök, a Bolgár Mezőgazdasági Gépesítési Intézet tudományos főmunkatársa. I. P. Csavdar nyíregyházi tartózkodásának első napján ellátogatott a Nyíregyházi Almatárolóba, majd részt vett a MTESZ- ben rendezett fogadáson, amelyen megjelentek a megye tudományos egyesületeinek titkárai is.

Ezt követően —- délután — került sor a MTESZ megyei szervezete, a Magyar Agrár- tudományi Egyesület és a Gépipari Tudományos Egyesület nyíregyházi csoportjának rendezésében. A zöldség- termesztés és begyűjtés komplex gépesítése Bulgáriában című előadásra. A

bolgár szakember előadását mintegy hetvenen hallgatták meg nagy érdeklődéssel.

Különösen figyelmet keltettek I. P. Csavdar előadásának azon részletei, amelyek a zöldség termelésével kapcsolatos új eljárásokat ismertették. Ezek közül is az öntözésével kapcsolatos újszerű megoldások.

A nap hátralévő részét bolgár barátunk az Ilona tanyai gazdaság megtekintésével töltötte, majd kedden a Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság székhazába látogatott. Itt áz öntözéssel kapcsolatos elvi kérdésekről tárgyalt á vízügyi szakemberekkel. A déli órákban Ivanov Petkov Csavdar — vendéglátók kíséretében — a Nyíregyházi Konzervgyárat tekintetté még.

Képzőművészeti alkotások új létesítményeiaLen

Nyíregyháza különböző létesítményét és intézményét fogják díszíteni azok a képzőművészeti alkotások, amelyekre a Képző- és Iparművészeti Lektorátus engedélyi adott, valamint költségeket és művészeket biztosított.

Az előzetes tervek és elképzelések szerint a legtöbb képzőművészeti alkotást a megye legnagyobb felsőoktatási intézménye, a tanárképző főiskola kapja. Az elméleti épületet a nagy előadóval összekötő folyosó falfelületét figurális mozaik fogja díszíteni. A tervezésre és elkészítésre már kiírták a pályázatot, amelyre hat festőművés? jelentkezett. Figurális ivókutat terveznek a gyakorlóiskola udvarába, ennek terveit Szathmári Gyöngyi szobrászművész készíti. Ugyanakkor a könyvtár mélyített olvasóudvara díszburkolatának elkészítésére Z, Gács György festőművészt kérték fel.

Gobelinteremmé alakítják át a főiskola elméleti épületének első emeleti tanácstermét. A körülbelül 10 négyzetméter összfelületű, de különböző méretű és alakú gobelinek elhelyezésére Domonkos Géza belsőépítész készíti a terveket, majd ennek átvétele után jelölik ki a művészt vagy művészeket.

Az iskola épületének alapítási adatait, valamint a mártír pedagógusok névsorát tartalmazó emléktáblát az oktatási épület bejárati csarnokába tervezik, míg a főbejárati sétány vonalába elhelyezendő mellszoborsorhoz az intézmény most kéri meg az engedélyt.

Nyíregyháza új lakónegyedének díszítésére az első megbízást Kiss Kovács Gyula szobrászművész , fcajpta, aki az Északi Alközpontban az ÁBC-áruházzal, szemben lévő parkrészbe pirugránit ter- plasztikát és térrácsot tervez. Az 5/4 életnagyságú Pe- tőfi-mellszobor a Petőfi úti parkba, a MÁV-áliomás előtti térré kerül. A szobrot Vigh Tamás készíti el. Józsa Bálint szobrászművész és Kiss István építészmérnök kapott megbízást a kórház bejáratához tervezett funkcionális kút elkészítésére. Ezzel egyidőben megállapodás született további képző- és iparművészeti alkotások elhelyezésére és megtervezésére is. A lektorátus hozzájárul ahhoz, hogy a Szamuely tér egyik belső udvarában játszóplasztikát helyezzenek el, ennek költségét, 15 ezer forintot, azonban a városi taJ nácsnak kell fedezni.

(hsj)

Születésnapi beszélgetés

a hetvenéves BarJenővel

% *

A hír szűkszavú: Barcsay Jenő Kossuth-díjas, kiváló művész január 14-én ünnepli 70. születésnapját. Néhány nap híján tehát egyidős a XX. századdal, amelynek egyik — Európa-szerte — kimagasló mű vészegyénisége.

Budapesti műteremlakásában az elmúlt 7 évtizedről beszélgetünk.

— örülök — kezdi a szót —, hogy megértem a 70. évemet. Nagyon nagy dolog, hogy jó egészségben eljutottam idáig. A másik születés- napi gondolat: amióta csak a világra jöttem tudom, hogy van anyám. Ma is. Most lépett életének 100. esztendejébe. A harmadik gondolat: nagyon hálás vagyok a sorsomnak, hogy az életemben mindig hozzásegített ahhoz, hogy azt az adottságot, amivel születtem. kibontakoztathattam. Ehhez persze nem csak adottság kell, szerencse is, lehetőség is. Az életemre döntő befolyással volt az. hogy a sors néhány olyan nagyszerű emberrel hozott össze, alak nem • csak jók voltak hozzám, hanem anélkül, hogy ismertek volna, segítettek rajtam. így például örök hálával tartozom Gulyás Károlynak, a marosvásárhelyi gimnázium rajztanárának, mert neki köszönhettem, hogy festő lett belőlem, ö fedezte fel bennem a rajzkészséget, s vitt el az egyik helyi mecénáshoz, aki anyagilag hozzásegített, hogy Pestre jöhessek. a Képzőművészeti Főiskolára. És nem felejthetem el Lyku Károlyt, a tanáromat, akitől nem csak nagyon sokat tanultam, hanem aki első kiállításaimat is önzetlenül patronálta.

Barcsay Jenő életének nem csak az indulása volt különös, a folytatása is. Erre így emlékszik:

— A -főiskola elvégzése után meg nett} gondoltam arra. hogy a festészetből megéljek. Ffestétféih, rajzoltam valami belső kényszer alatt, talán azért, mert mindig nagyon szerettem kísérletezni s egy-agy mű megszületését a kísérletek sora előzi meg. 31 éves koromig éltem így, szinte kizárólag a kísérletezésnek szentelve minden órámat. Aztán nem ment tovább, állást kerestem, hogy megéljek valamiből. így kerültem az egyik iparos tanonciskolába. ahol a fémipari technológiától kezdve a magyar irodalomig több tárgyat tanítottam, csak éppen rajzot nem. Telén furcsán hangzik, de így igaz. így éltem 1944-ig amikor is rövid idő alatt három Sas- behívó érkezett címemre. Előbb Kmettv Jánostól, aztán pedig Szőnyi Istvántól

kaptam hamis papírokat, miszerint katonai szolgálatra alkalmatlan vagyok. Bujkálva és hamis iratokkal úsztam meg ép bőrrel a háborút.

j A felszabadulást követőén nevezték ki a főiskola anatómiai tanszékének tanárává. Ennek is különös története van.

— Amikor a háborút követően, még a tanítás megkezdése előtt összeült a tanári kar Krocsák Emil ajánlotta meghívásomat a megüresedett tanári állás betöltésére és Szőnyi István támogatta javaslatát. A döntést Varga Nándor közölte velem. Néhány nappal később Szőnyi megkérdezte tőlem: Jenő, vállalod-e? Akkor még csuoán annyit értettem az anatómiához, mint a többi festökoll"iám, de ez nem lehetett elég arra, hogy tanítsam az anatómiát. Ezért haladékot kértem a végleges válaszadásra, s ehhez kapóra jött a 3 hónapos kénvszer- szénszünet. A szertárból ki- csempéztem egv csontvázát, újságpapírba csomagoltam, s amikor a kapuban a Por" tás egy pillanatra elfordult, mint egy vásott Kölyök, ki- iszkoltam. Három. hónapig szinte éjjel-nappal ezt a csontvázat tanulmányoztam... így kezdődött s folytatódott azzal. hagy minden órámra rajzokkal illusztrált óravázlatot készítettem. Ezt csak azért említem, mert ezekből a rajzokból született meg első könyvem.

Azóta könyveit nem csak idehaza, Európa-szerte ismerik' s kaphatók is a legkülönbözőbb nyelvekre lefordítva Európa legtöbb városában. És anatómiai rajzai

helyet kaptak a francia diákok tankönyveiben is.

Gyakran próbáltam már megfejteni Barcsay Jenő művészeiének titkát, de teljességében máig sem sikerült. Képeinek egyszerűsége volt az, amely megkapja e képek szemlélőjel? A kis méretekben is a monumentalitás erejével ható varázsuk? Vagy a súlyos, tömbszerű alakok látványa? A tájak konstruktív tükre? A színek nyertességében is megkapó villódzása? Egyik is. másik is, de nem külön-kü- lön, hanem együtt, abban a harmóniában, amely Barcsay Jenő minden alkotásának legfőbb ismérve es jellemzője.

Egyik fő 1 emuja: Szent,

enöre jellegzetes tájai, utcasorai és hazai, amelyekben a sík es a tér ellentmondásának feszültsége izzik. A formák egymáshoz kapcsolódó arányrendje az, ami lenyűgöz és felemel egyszerre, ugyanakkor gondolkodásra késztet — a művész így kívánja felkelteni az emberekben szunnyadó alkotóerőt

Sík és tér — látszólag hideg es merev geometriai fogalmak. Barcsaynál azonban művészetté emelkednek,

mert képein a konstrukció tisztaságát áthalja a líra melege. A színek szépsége az élet melegségével vonja oe ezeket a képei: et. A felszabadult színélmények teremtik meg művei hangulatát, * keltenek mély, maradandó érzéseket a szemlélőben. S ebben nem kis része van Szentendre szépségének.

— Az ép konstruktív festészetem Szentendréből nőtt ki —■ vallja ma is, 70 évesen. — Nem tudom elképzelni festői életemet Szentendre nélkül. Amikor először itt jártam, annyira megragadott szépsége, történelműt idéző hangulata, hogy nein tudtam tőle többet elszakadni. Pedig régen volt, 1929- ben. amikor az első nyaramat töltöttem ebben a patinás városkában. Egv életre szóló barátság fűz Szentendréhez, s ezért is tett boldoggá két esztendővel ezelőtt az a kérés, hogy én készítsem el a felépülő művelődési központ monumentális mozaikját. Eddig két mozaikom márványból készült, ez viszont színes, muráitól üvegmozaik lesz. Hegyi György és Rácz And as közreműködésével novemberben kezdtük kirakását . ás terveink szerint február közepére elkészülünk vele. És örülök annak is. hogy nem kell várni beépítéséig: áprilisban kiállításra kerül a Műcsarnokban.

Prukner Pál

—ij...a.,.ijnii..i.’uj; n.j

__ ___i

■ 1 ■■ 1 ----■■■■ :■■■■■■■■ 1 ■■=*■"

0 a gyanús, mert,..?

Vége a munkaidőnek. Csak ketten maradtunk az irodában a vezetővel. A hosszú, piros posztós asztal mellett beszélgettünk. Panaszkodott, gondokat említett Elmondta, újabban az aggasztja, hogy egyik osztályvezetője tűrhetetlen hangnemben beszél a beosztottakkal. Ha valamelyik munkás panasszal vagy kérelemmel fordul hozzá lekezeli, „nem érek rá ezzel foglalkozni”, ..jöjjön máskor” — intézi el a dolgot.

Nem az első eset. Sérti őt. Beszélgetés közben került szóba éppen az említett osztályvezető magatartásával kapcsolatban az, amit a többi között Kádár elvtárs mondott a karácsony előtti beszédében. Nekem idézte, de magának mondta: „Ne

okozzunk felesleges szenvedést az embereknek”. S újra az osztályvezetőt említette, aki munkás ember volt, tanult. úgy verekedte fel magát erre a posztra, de úgy látszik elfelejtette honnan

jött, s nem érzi a „kisebb emberek gondját-bajáf’.

Ekkor lépett a szobába a fűtő. Kezében a szenesvödör, lapát Illedelmesen * köszönt, s megkérdezte, kipucolhatja-e a kályhát. Ennek az embernek a megjelenése szükségszerűen tovább gombolyította a beszéd fonalát. Ugyanis pontosan erről az emberről beszélt, ha foglalkozásai, nevét nem is említette.

— Ne vegye szívére a történteket — mondta a vezető a fűtőnek. — Rám hallgasson. s magának itt nyugdíjas állása lesz.

Ekkor még nem tudtam miről van . szó. A fűtő egy ideig hallgatott, aztán megszólalt:

— Pedig már azon gondolkoztam. hogy ina be sem jövök dolgozni.

A vezető meglepődött Valóban olyan érzékenyen érintette a gyanúsítás ezt az embert. Végigmérte, hirtelen nem is tudott rá válaszolni. Próbált kitérni.

— Inkább azt mondja meg, mennyiért vállalja a

télen a hóeltakarítást az üzem' elől.

— Semennyiért *

— Miért? Hiszen a munka nem szégyen, édes fiam.

— Nem is arról van szó, de én „neki” semmi pénzért meg nem csinálom. Ez az illető osztályvezetőinek szólt.

— Nem neki, hanem az

üzemnek segít — próbálta meggyőzni a vezető. — Éti ha magának lennék, megmondanám, hogy 300 forint. Érti? — bíztatta, hiszen végeredményben ö, a vezető

hagyja jóvá, ő fizetteti ki.

A fűtő i lem szó1 serum i l. Gondolkodott. Neki látott a kályhát pucolni. Salai :olt.

Küszködött a kö* es. el nem égett szénnel, s nvg^zólglt:

— Tetszik la ni. Ilyen szenet veit. ne i lehet vele fűteni. Spórol az emberek egészségén. De hogyan lehet ezzel fűteni?

A vezető hallgatott. Nyelt idegességében. Tudta, hogy a fűtőnek igaza van.

A vezető felem fordulva:

— Tudom én, miért haragszik rám az osztályvezető kartárs. Mert tetszik tudni, hogy karácsony előtt kértem azt a kis pénzt. De megdolgoztam érte . (

— Hét gyereke van. ösz- szejptt neki karácsony előtt néhány száz forint És nem akarta engedélyezni a kifizetését. A hét gyerek karácsonyára nem gondolt.

Lehet, hogy ez is közrejátszott. De nem ez volt a fő ok.

— Ne gondoljon már arra a másikra. 'Végezze becsülettel a munkáját. „Oda adom magának „gyerekem”, meg azt a néhány mázsa porszenet is, vigye haza. fűt- sön jó meleg szobát a gye-’ rekeknek — próbálta engesztelni.

— Nem kell nekem. Isten

mentsen. Még azt hinnék, hogy ezt is én vittem el — így a fűtő.

— Én adom, ne féljen.

— Ezt én nem tudom meg magyarázni 500 embernek.

Ez' a- téma lezárult. De újra felbizsergett az td'igékben az a másik, ami bántotta a fűtőt. Végre a vezető kibökte:

— Elvihette azt a pénzt más is. Hiszen reggeltől estig bejárnak ide gyerekek

is. Felvették a borítékot es elvitték. De megmondtam már — nézett rám —. hogy pénzt ne hagyjanak az asztalokon.

— Tudja engem az bánt* hogy pont énrám fogták. És még azt is mondták, csak azóta tűnik el valami, amióta én itt dolgozom, i

— Ugyan már. Ez nem

igaz. Azelőtt is eltűnt már más is Még az én szobámból is, pedig ide rajtam kívül nem járhat be senki — így a vezető.

— Én már arra ’ gondoltam, itt hagyom az üzemet, Hívnak vissza, mert én zenész vagyok, cimbalmos. De ki kellett járnom vidékre Nyíregyházáról, És az sokba került.

— Ni? menjen maga sehová —- biztetta a vezető. — Itt

meg foeia találni a számítását. És megígérte, hogy másnap tisztázza az ügyet mindénki előtt.

Elbúcsúztunk. A nagy. vezetői irodát, sok-sok értékkel a fűtőre bízta.

— Ha végzett a munkájával, a kulcsot adja le a portán.

ö bízik ebben az emberben.

Farkas Kálmán