Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-14 / 11. szám

1970. fanuSr If; Nyilvános zárszámadást! KELET -MAGY ARORSZÁO S óidat FURA KÍVÁNSÁG nyilvá­nos zárszámadást követelni? Hiszen amióta termelőszövet- . kezeti mozgalom van, azóta kötelező a mérleget elkészí­teni, tanulságait levonni, és azt a tagsággal közölni. Sajnos azonban a közös gazdaságok egy része ennek az előbb külső, majd inkább belső kötelezettségének, mind mostanáig csak többé-kevés- bé tett eleget A mérlegké­szítés mechanikus munkáját elvégeztek ugyan, de annak tanulságait csak feléből-har- madából vonták le. A köz­gyűlésen a zárszámadást is­mertették ugyan, de olyan elkapkodva, olyan műszavak­kal megtűzdelt tolvajnyel­ven, hogy abból a tagság édeskeveset értett. A legtöb­ben azt se tudták, mit sza­vaznak meg. Súlyos hiba volt ez min­dig, de ma százszoros vétek. Elmúltak ugyanis azok az idők, amikor az év lezárása alig több, mint formai aktus volt. Az új mechanizmus a tsz-eknek tényleges önállósá­got adott. Gazdagodhat a kö­zösség, jól élhetfiek a tagok ott, ahol okosan „ számolnak, de kiürül a magtár, a tagok­nál pedig a kamra ott, ahol elvétik az irányt. Ráadásul a mechanizmus nem merev, változatlan keret. Az ösztön­ző és fékező tényezők . háló­zata évről évre módosul egy kicsit. Éppen csak . annyit, hogy elcsúszhat az, aki a ta­valyi tényekben, számokban gondolkodik. Most például a szarvas- marha és a sertés felvásár­lási árának emelése, de ugyanakkor a fehérjetakar­mányok költségeinek emelke­dése, a beruházási támoga­tás csökkentése teremtett új heiyzétet. Nagyon oda kell figyelni a hitelpolitikai irányelvek apró változásaira is. Gondos tanulmányozást igényel az 1970. évi népgaz­dasági terv, mert az egyszá­zalékos növekedés, amit á mezőgazdaság számára elő­irányoztak, nem is olyan ke­vés, mint gondolnánk. ■ Egyszóval változnak, ala­kulnak a külső körülmények, amelyeket késedelem nélkül összhangba kell hozni a bel­ső adottságokkal. Ezek pedig a legnagyobb részletességgel, a leghasznosabb felelősséggel mindig a zárszámadás tük­rében vizsgálhatók. MI TEHÁT A TEENDŐ? El kell készíteni a mérleget az 1969. esztendőről, de el kell készíteni a számadást a tanulságokról is. Nagy hiba lenne bárhol megelégedni az­zal, hogy a kiadott nyomtat­ványokon a számok kereszt- ben-hosszában stimmelnek. Ez csupán az alap. Amikor az alap készen van, akkor jön a nagyobb munka, amit már nem a könyvelőnek, adminisztráto­roknak, hanem a közösség minden vezetőjének kell el­végeznie. Meg kell érteniük miről beszélnek a számok. Él- e a gazdaság a mechanizmus lehetőségeivel? Megfelelő-e a termelési szerkezet, a tevé­kenységi kör? Eléggé foglal­koztatják-e a tagokat, ki­hozzák-e a rendelkezésre ál­ló eszközökből a maximu­mot? Az új vállakózások eléggé hatékonyak-e és a kö­zösség kezdeményező képes­sége a leginkább előnyös irányokba mutat-e? Seregnyi kérdés, amire vá­laszolni csak hozzáértő, ap­rólékos elemző munkával le­het. Nem akarjuk túl magas­ra állítani a mércét, nem kí­vánhatjuk, hogy J a tevékeny­ségnek már ebbe a szakaszá­ba vonják be a tagság szé­lesebb köreit. Lehetséges ugyan, de igen nehéz. Vi­szont aki számol, elemez, következtetéseket von le, an­nak tudnia kell, hogy a ha­tár mire alkalmas, a helyi hagyományok milyen irány­ba nyitnak, vagy csuknak kaput, a tagság akar-e töb­bet dolgozni, és így tovább! A következtetésekből adó­dó tervek megvalósítása mindenképpen a tagság fel­adata lesz. Nélkülözhetetlen tehát, hogy a tagok ismer jék, megértsék és elfogadják a következtetéseket, felada­tokat. Ezt elérni nem köny- nyű. A közgazdasági helyzet — de a termelési is — egyre bonyolultabb. Sokszor első látásra tetszetős dolgokat tilt az alaposabb megfonto­lás, másszor éppen ellen szenvesnek tűnő vállalkozá­sok mélyén rejtőzik az igazi üzlet. Parancsszóval ilyesmit nem lehet, kell hozzá a leg­egyszerűbb ember, a „legap- fóbb fogaskerék” hite is. EZÉRT ELENGEDHETET­LEN a nyilvános zárszám­adás. Ezért rossz, ha a köz­gyűlésen feláll az elnök és hadarva felolvas egy előre leírt, s a többség számára érthetetlen szöveget. Aki a beszámolót tártja, annak egyszerre kell szakembernek és agitátornak, előadónak és szónoknak lennie. A leírt szöveg csak támasza legyen. Beszéd közben azonban fi­gyelje a hangulatot és egyet­len bekezdést se zárjon le addig, amíg nem látja, hogy az emberek megértették. Ha kell, a jelentéktelen szakki fejezéseket is magyarázza meg, ha úgy szükséges, há­rom oldalról is indokoljon valamit, hogy elfogadják (Persze, ezt megkönnyíthetik előzetes gyűlésekkel, vagy írásban előre kiadott tájé­koztatókkal is.) A közgyűlés: esztendőt zár és kezd. Fontos állomás te­hát a közös gazdaság életé­ben. Hiba lenne-tehát,.. r ha ezen a fontos állomáson ép­pen csak lassítana, de nem állna meg — pihenőre, erő­gyűjtésre, a megtett és meg­teendő út fölmérésére — a közösség kocsija. Csak közös erővel.., Tanácstagok hasznos beszélgetése a választól hal Befejeződtek a városi ta­nácstagok beszámolói Nyír­egyházán. A beszélgetések — a beszámolók után erre is sor került — arról tanúskod­nak, hogy a város lakossága egyre aktívabban kapcsoló­dik be a közösséget érintő problémák megvitatásába. Észrevételeikkel, javasla­taikkal mindjobban elősegí­tik a megyeszékhely gyor­sabb ütemű fejlődését, örül­nek az elért eredményeknek, tovább münkálkodnak közeli és távolabbi céljaink meg­valósításán. Elismerés, számonkérés Az egyik Rozsrét-bokori választó például az érintett terület lakóinak elismerését és köszönetét tolmácsolta. Azért, hogy villanyt, köves- utat, telefont és gázpalack­cseretelepet kaptak. Ugyan­akkor kérte, hogy az autó- buszjáratot is igénylik, mert sok a bejáró munkás és diák. A Szélső-bokor északi részén lakók a Villamosításért fejelték ki köszönetüket. A Pacsirta utca választó- polgárai említették, hogy a harmadik ötéves tervben sze­repel az útburkolat megépí­tése. Számon kérik: mikor lesz megvalósítva: A válasz­tások idején kaptak ígéretet arra is, hogy az utca porta­lanítását rendszeres locsolás­sal fogják addig is megolda­ni. Erről azonban megfeled­keznek. Járhatatlan a Pipacs utca eleje és közepe. Ugyanitt a mélyfúrású kút meghibáso­dott és a környék több száz lakója van víz nélkül. S an­nak ellenére, hogy a tanács­tag is kérte áz illetékesek segítségét, nem történt in­tézkedés. gon salakkal, társadalmi munkával végezték el a vá­lasztók a gyalogjárda és a közút javítását. Felsősimán a bekötő utakat hozta rendbe a tanya lakossága, melynek értéke mintegy 150 ezer fo­rint Ugyanakkor a Lomb ut­cai lakók interpelláltak; el­húzódik a kétkilométeres vil­lanyvezeték elkészítése, pe­dig családonként 14 ezer fo­rintot ajánlottak fel a kivi­telezés költségeihez. Az Öszőlő utcabeliek a jár­da társadalmi munkában va­ló elkészítését vállalnák, ha a tanács biztosítja hozzá a bontásból kikerülő kőanya­got. Társadalmi munkát ajánlottak fel a járda építé­séhez a Sólyom utcai válasz­tópolgárok is. A II. Rozsrét- bokorban és a Homok utcá­ban még villany nélkül ma­radt családok tíz-tízezer fo­rintot ajánlottak fel a szük­séges villanyhálózat építési költségeinek fedezésére. A Hosszúháton 120 család gáz­cseretelepet kér. A helyiséget a tsz biztosítaná. Sajnos, nem mindenütt van meg a közös akarat. A Ró­zsa Ferenc utcában egyes lakók az utcáról való bejá­ratot nem áthidalóval oldot­ták meg. A lefolyóárkot el- rekesztették és így a víz az úttestre és a gyalogjáró­ra folyik. A Vércse utca egy részét a lakók felszánt­ják, indokolatlanul elfoglal­ják az úttestet! Közlekedés — gondokkal Összefogással Eredményes társadalmi összefogásokról is szó esett ,a megbeszéléseken. A Szélső­bokor északi részén 18 va­Szabolcs megyének van egy nagyüzeme, amelynek nem látszik messzire a ké­ménye, nincsenek impozáns üzemcsarnokai, mégis három és léi ezren dolgoznak ben­ne. Ez a nagyüzem úgy ke­letkezett, hogy tíz megyei gépállomás 1968. január 1- én egyesült a megyei gépja- vitó vállalattal. A dolgozói; és a vezetők döntő többsége megyei lakos. A legtöbbéin nem is olyan régen még a földeken dolgoztak, gépeket legfeljebb csak messziről lát­tak. Most meg mikrométere­ket kezelnek, millimikronról beszélnek, másokat tanítanak engedelmességre szoktatni az acélt. Közben észre.sem ve­szik, hogy önmaguk is meg­változnak, mások, többek lesznek, mint azelőtt. Itt, ebben a nagyüzemben, illetve e nagyüzem központ­jában párititkár Hekmann László. Nem tudom, szüksé­ges-e egyáltalán bemutatni ezt a magas, szőke fiatalem bért. Munkatársainak aligha. 1963 óta ő a pórttitkár. előt­te pedig KISZ-titkár volt. A központi pártszervezet 90 tagjával gyúrja, formálja a termelő kollektívát ugyan­úgy, hogy a vállalat má­sik tíz alapszervezete is teszi szerte a megyé­ben. Hekmann László nem függetlenített titkár, fontos gazdasági beosztásban is dolgozik. Előtte' 1960-tól 19687Íg üzemvezető volt. Hosszú utat járt be. amíg a múlt esztendőben befejezte a miskolci felsőipari tecniku- mot, természetesen levelező úton. 1953-ban Debrecenben fejezte be nappali tagozaton a gépipari technikumot. 1958—61-ben elvégezte a marxista—leninista esti egyetemet. Közben a mun­kája állandóan szaporodott, nehezebbé vált .Mindig na­gyobb feladatokat bíztak rá. mm A gazdasági tennivalók­Nincs munkaideje kai még csak megbirkóztam valahogy — mondja —, de eleinte, amikor emberi problémákkal kellett meg­küzdeni, bizony sokat kínlód­tam. Aki már tanult életében úgy, hogy közben dolgozott és emberekkel is bánt, ezen nem csodálkozik. S azon sem, amit ezután mond ez az ember: — Most már ott tartok, hogy ismerek mindenkit az üzemben, s tudom, ki meny­nyit ér. Aki ezt elmondhatja, na­gyon szerencsés ember. Meg­ismerni, megmérni az embe­reket, de azért, amiért ez a párttitkár is teszi, hogy se­gítsen nekik emberibb em­berré válni. Különleges munkamódsze­rei Nincs. Különleges adott­ságai? Nincsenek. Azaz, ta­lán mégis... Nem, egyik tu­lajdonsága sem különleges. Egyszerűen: szereti az embe­reket, végtelenül türelmes, amikor velük foglalkozik, mindenkinek a barátja tud lenni, korrekt. titoktartó. Ezért nagyon bíznak benne, a legrejtettebb gondolatokat is gyakran elmondják ne­ki. Munkaideje? Nem szá­molja, amíg kell. marad. — Nem panaszképpen mondom, sőt! — folytatja. — Rent a városban is sokan megállítanak az utcán vagy eljönnek a lakásomra. ha más módot nem találnak a beszélgetésre. Tudja, az em­berek nem szeretnek zavaró körülmények között beszél­getni gord’aikról. — S mit szól a felesége? — A feleségem nagyon megértő, öt is nagyon sokan ismerik, s gyakran neki is szólnak, hogy valamilyen probléma miatt szeretnének velem beszélgetni. Mindig megtaláljuk a módját, hogy szót értsünk az embereikkel. Néhány példát sorol el. íme az egyik: — Volt egy dolgozónk, akit régebbi munkahelyén valami miatt nem becsültek. Ott­hagyta őket. Hosszú kerülő­vel jött ide dolgozni, de csali segédmunkásnak vették fel. Csendes, hallgatag em­ber volt. A felesége jött el megmondani, hagy az ő férje szakmunkás, s ha lehet, sze­retne ismét a szakmájában dolgozni. Persze újra kellett kezdenie 'a tanulást, amire lehetőséget teremtettünk. Munkaidő után bénít ma­radt a vállalatnál és gyako­rolta a gépmunkát. Újra szakmunkás lett. Nagyon jól dolgozott. „Kiváló dolgozó” kitüntetést kapott. Persze az élet nem töretlen. Felesége kis idő múlva panaszkodott: iszik a férje. Keményen megleckéztettük. Azóta bri­gádvezető, szakmáiéban szaktekintély. Munkásőrnek is jelentkezett. s felvételét kérte a pártba. Felvettük. Persze, amit itt pár szóban elmondtam, az 7 év történe­te. Jól látni, tapasztalni, ha erőfeszítéseink nyomán az emberek változnak, alakul­nak. — Még jobb azt látni — mondja Hekmann László —. ha nem csak ők maguk ala­kulnak, formálódnak. ha­nem elkezdenek másokkal foglalkozni, amikor már segí­tenek nekünk az emberek nevelésében. Ismét egy olyan ember példáját kell említe­nem, aki valamikor iszákos volt Sokáig nem is lehetett más, csak segédmunkás, de annak sem volt valami sta­bilan megbízható. Állítom, azt sem tudta, hogyan kell a centivel mérni. Ma egyike azoknak, akik gépen mikron pontossággal tudnak dolgoz­ni és másokat is képes erre megtanítani. Az egész azon fordult meg, hogy foglalkozni kezdtünk vele. Kiderült, hogy értelmes ember, akivel nem csak lehet, kell is fog­lalkozni. Utolsó szavaiból úgy tű­nik, mintha nem tartaná szükségesnek, hogy minden emberrel foglalkozzék, vagy foglalkozzanak. — Erről szó sincs! — így ő. — Bár azt is őszintén meg kell mondani, hogy időnként nagyon nehéz. Főleg türel­mesnek lenni vagy maradni nem könnyű. Most is olyan, problémával állok szemben, hogy nem tudom mit tegyek, Egyik stabilnak hitt embe­rünkre igen sok a panasz. Sohasem hittem volna hogy ilyen problémák lesznek ve­le. Ilyenkor. meg amikor visszaesik valamilyen hibá­jába. szoktam elkenődni egy kicsit. De nem tart sokáig. Több már a jó példa, mjnt a rossz, s ez újra, meg újra erőt ad. * — Megéri? — Micsoda? — Foglalkozni az embe­rekkel. — Feltétlenül. Nagyüzemi munkások lettek. S már nem egyedül vagy néhányan va­gyunk, hanem sokan. Ki­lencven kommunista és sok­sok nem kommunista, egvütt foglalkozunk egymás­sal és mindenkivel. így leszünk, maradunk igazi kol­lektíva. Farkas István Panasz a 37-es Választókör­zetből: „Az autóbusz-megál­lók nincsenek kellően meg­világítva. Több helyen hiány­zik a menetrend, vagy ol­vashatatlan.” A Dohány ut­cában az úttest javítása, a Sólyom utcában pedig az út­test salakkal való feltöltése, a vízlevezető árkok és átere­szek kitakarítása szükséges. A Rózsa Ferenc utcának a Hegyi utcától a Dugonics ut­cáig vezető szakaszának fel­töltését kérik. Sokan pana­szolták a Széna tér rende­zetlenségét. A Vasvári Pál utcában gyermekkocsikkal az úttesten közlekednek, mert a járda rossz. A hosszúháti italbolt mellett a bejárat olyan álla­potban van. hogy „még a józan embernek is nehéz rajta átjutni.” Az Orgona ut­cát a Ság vári Tsz erőgépei teszik járhatatlanná, a Reze­da utca egy szakasza, a búj- tosi részen több utca, a gázcseretelepre vivő, forgal­mas Bogyó utca még gépko­csival is nehezen járhatók. JK Morgó utca és Morgó zúg lakói az úttest salakozását és járda építését kérik. Járdát szeretnének a lakók a Lak­tanya térre és a Csályi Fe­renc utcába. 1 Reggelente gyakran késik a 12-es autóbusz, reggel és este nagy a zsúfoltság. Va­sárnap a késő esti órákban is szükség lenne a járatra. Sürgős intézkedést kértek, hogy „a Nyíregyháza—Nagy- kálló között közlekedő autó­buszok ne csak akkor állja­nak meg a megállóknál, ha a vezetőknek úgy tetszik. Szinte felsorolni is sok lenne a város útviszonyaival és a közlekedéssel kapcsola­tos észrevételeket és pana­szokat. Villanytj villanyt.« A település vülamosnasti kérik a Polyák-bokoriak, hi­szen ez a rész még nem so­kat kapott Villanyt kér a nagylaposi iskola is, ahol negyven gyerek tanul. Még az év első negyedében sze­retnének villanyhoz jutni a Samóka utcai választópolgá­rok is. Villanyhálózat-bővítést kér­nek a Kisdiófa, a Lejtő és a Tégla utcák lakói. Áz ut­cai közvilágítás kiépítését sürgetik a Tulipán, a Gom­ba, a Tüzér, a Madách, a Hosszúhát és a Darázs ut­cákban. Hiányzik a közvilá­gítás a Kállói úton az ÉPSZER Vállalat központjá­nak bejáratától a Szitakötő utcáig. Négy-öt lámpatest itt is elkelne... E«é?z?égügy, ellátás... Nincs elfogadhatóan meg­oldva az orvosi ellátás sem a felnőttek, sem a gyerekek részére a Ságvári és Guszev telepen. Ügy a gondozókor, mint a felnőtt rendelő szűk, nem alkalmas a szakszerű vizsgálatokra. A lakók egyön­tetűen sürgetik a - már ré­gen tervbe vett korszerű rendelő létesítését. Problé­maként vetődött fel a tanács­tagi beszámolókon a Bethlen ‘ Gábor utcai tüdőszűrő állo­más túlzsúfoltsága is Közkút építését sürgetik a. Simái és a Gyöngyvirág ut­cai sarokra, vízvezeték ki­építését a Család utcába. Az \ ivóvízellátás megoldását vár­ják a választópolgárok a Tüzér, Gyűrő, Bimbó utcák­ban és a Gyík utca. elején. Messze van a húsbolt a MÁV-béríiáz környéki la­kóknak. Javasolják: nyissa­nak húsboltot a jelenleg ecetraktárnak használt, tie erre a célra alkalmas Krá- mos-féle épületben. Kifogá­solták, hogy a kenyér minő­sége , gyakran változik és igazán jó kenyér csak a va­ros néhány boltjában van. Kulturáltabb szórakozási lehetőséget A tanácstagok és válasz­tóik közötti beszélgetések so­rán több, közérdekű, a vá­ros egészét is érintő javas­latok, észrevételek is elhang­zottak. Például: Nagyobb gondot kellene fordítani a fiatalok 'kulturáltabb szóra­kozási lehetőségeinek megte­remtésére. Addig is, amíg sor kerül a tervezett ifjúsá­gi ház megépítésére, az Üt- törőházat kellene jobban er­re a célra is kihasználni. Es­te hét órától történetesen az ifjúság rendelkezésére bocsá­tani, s ott esetenként — szeszmentes italok fogyasz­tása mellett — zenés tánces­teket rendezhetnének. Javasolták a választópol­gárok, hogy a közrend vé­delme érdekében szigorúb­ban büntessék az ittas, ga­rázda embereket, erőtelje­sebben lépjen fel velük szem­ben a rendőrség. Időszerű és hasznos, volt ez a találkozás. S ha né­hány kérés — a költségvetés szűk keretei miatt — talán később is kerül megvalósí­tásra, a problémák ismereté­ben még eredményesebbé, következetesebbé válhat a ta­nácstagok, a tanács és a szakigazgatás szerveinek munkája is. Tóth Árpád

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom