Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-11 / 9. szám

BW. fámáit If, rwrrr MA«y*nop«?!Äo - vasárnapi mbllbklot ». ©Mal ÚJ KÖNYVEK Vasvári István: Honnan vesä erejét az erist hitét az elkötelezett? Milyen olthatatlan tűz lo­bogtatja a szenvedélyt, amely fedezék nélkül láttatja vé­lünk áz embert. A küzdőt! Ilyen érzések, gondolatok foglalkoztatják az olvasót, amikör kézbe vészi Vasvári István legüjabb versesköte­tét. Egy kiállításában szé- bény. dé ízléses könyvet, amelynek minden lapja bel­ső feszültségről, égy elköté- lezett költő lázas vallomásá­ról, hiVátásteljesitö igényé­ről árulkodik. Ha végigolvassuk a tema­tikájában; hangulatában há­rom részre tagolódó kötetet, választ kaphatunk a feltett kérdésekre: honnan meríti ki nem apadó téltvágyát, építő energiáját, emberségét Vas­vári István. Mégpfóbáltatá- sdkban nem szegény életé, a kor. arhelybén megiSrherte a küzdés értelmét, ízeit, — fezék ' alkotják poétái forrá­sait. Mindehhez kéndőzetlén Őszinteségé, szókimondása, szubjektív erejű lírája nyújt világos, tiszta hátteret. ..Fedezék nélkül” — olvas­suk a kötet címét. Táláló és sokatmondó lírái foglalata Vasvári István költői Hit­vallásának. A Mérleg című ciklus első versébéfi égy tér ifrtészeti kép finörri zéhgésű szövetében érezzük először Ott lüktetni á már nem fia­tal harcos igyekezetét: rá­csodálkozását önmagára. „így borít az ötvenedik év:, hogy maradt a télben ennyi hév!” Több ez, mint rácsodálkozás önmagára, benne van ebben a két sorban a? önbizalom, a hév sérkéntő, bíztató tudata, Hogy még vanhak feladatai, ínég nem végzett el mindent a magá elé tűzött munkából. S a következő iórdkban kér­désként hangzik el — „Mi Öjirgét, hogy fnaradják még ébren...” — de a kérdésbén ott van a válasz is. Az elkö­telezett költőnék, aki nem a Szép rímek és szavak igéze­tében ragadott tollat, hanem hazája és az emberiség ügvében — életeleme lírájá­val élete derekán túl is tél- jesíteni hivatását. Apró hangulati képek, epizódok, epigrammák áttet­sző fényében jelennek meg a helytállás, áz emberi bol­dogság, harc. háború, koií- eehtrációs tábor: betegség, s az ezerarcú élet nagy kér­dései. Olykor egy gyermek­vagy felnőttkori élmény sza­kítja fel a szenvedés, a meg­próbáltatás addig zárt él­ményvilágát. „Nekünk az út minded arasza, hétfejű kín, ránk szórt parézsá: .hét- fejű kín a konok anyag. Csak szándékunk a nálá tnakacsabb” — írja á Válto­Ütóbb odasereglettek a há­zunkhoz, de a csendőrök sen­kit sem engedtek közel. — A bátyjával mi lett? — A Józsit a díványra fek­tettük. Nem sírt: csak szidta, átkozta a csendőröket. Ott álltam az ágya mellett, akkor még megismert, kérdezte tőlem, nekem nincs-e bajom. Mondtam, hogy nincs, mire hyugodtabbnak látszott az arca. Rámosolyogtam, de apám félrelökött; mit vigyor­gok a bátyám halálos ágya mellett. — Orvosért szaladtak-e? — A faluban nem volt or­vos. de a csendőrök amúgy se fengedtek orvosért menni. Azt mondták, maga kereste a ba­ját, ők önvédelemből tették, amit tettek. — Ha orvos lett volna, ta­lán megmenekül a bátyja. — Meg, egészen biztos. Másnapra meghalt, de akkor én már nem voltam mellette. Engem még aznap bevitték a járásra, Vasra vertek, bör­tönbe dugtak. Utóbb mar nem ütöttek, csak elítéltek másfél évre, mivel nekimen­tünk a csendőröknek. — A falu mit szólt? — Azt én csak a későbbiek­ből tudom. Józsi temetésére túsz csendőr érkezett, mint­Fedezék nélkül zásban egyszerre adva mi­niatűrjét és gigantikumát az emberi élőreháladásnak a legigazságosabb társadalom felé. Különösért erős indulati töltése, lelkiismeretre apellá­ló éreje áz 1956-ban írt „Hát té, költő” című versének, A haza felelőtlen „talpig-gaz- ehibeí-eiVel”, „á packázó pó­kók fényesre kifeht hálói­val” akarja szembesíteni ön­magát. tulajdonképpen á tár­sadalom józan lelkiismerctét. Hazaszeretetének égtük leg- márádandóbb darabja a „Magyaroszág” című költe­ménye. Ott éhezzük igaz házafiságát á józsefvárosi háztetők, macskakövek, ké­mények. az Auróra utca, a Köztársaság tér éfnlékéit idéző sorokban, a Vallomás­ban. Erkölcsi elveinek ta­lán legbeszédesebb példáza­ta az Egy léiégzéttel című vers; „Én rendet kerestem ötven évig, Rétidét. mely, szeretne: S lehétnék tőié bármi friesSZé. mellemben döftgné árverési t. Nem a fondór, sunyj kijátszás, vagy magamon-kívül nem törődöm —, s hulljon a gyümölcs, a fa törjön."' Styenienko: 1945. szeptember 2-án a ja­pán kormáriy aláírta a felté­tel nélküli megadásról szóló okmányt. Ez aktussal véget ért a második világháború. E háborúban a Szovjetunió vi­selte a fő terheket, s játszotta a vezető szerepet a rnilitariz- mus elleni küzdfelemben. Styemenkb hadseregtábör- nok — a Varsói Szerződés haderőinek vezérkari főnöke — Ahdl a győzelmet ková­csolták című, helyenként ön­életrajzi jellegű könyvében a Szovjetunió erőfeszítéseit, nagyszerű helytállását mu­tatja be, méllyel a második világháborúban megadásra késztette ellenfeleit, elsősor­ban az égész világot, az em­beriséget fenyegető hitleri Németországot. Az utóbbi években hazánk­ban több érdekes, katonai jellegű emlékirat jelént meg hazánkban, a második világ­háború egyes mozzanatait, az akkori, különféle társadalmi, politikai összefüggéseket tár­gyalva. ha bizony az ő halottjuk lett Volna. De a népeket nem en­gedték ki a temetőbe, csak a szűk rokonságot, a hozzátar­tozókat. Aztán még sokáig ott maradt a sok csendőr, a megbízható házaknál szállá­solták el őket... A hegyen, a kis ház kony­hájában beszélgettek. A férfi Sokáig gondolkozott, majd azt mondta Szita Istvánnak: — Maga nem tehet arról, hogy a bátyját megölték. — Miattam ölték meg. —• Nem maga miatt, maga csak eszköz volt a kezükben, hogy ót ártalmatlanná te­gyék. Szita István tehetetlenül csapott a levegőbe. Szita István a folyőra megy. A frissen esett hóba mély árkot húz a Csizmája. A korábbi nyomokat befújta a szél, csak Szita István tudja, hol, merre vezették. Ott megy ma is. A lyukakat keresi a jé­gen, de már nincs meg. Elő­szedi a fejszét, pontos csa­pásokkal vág léket. De a teg­napinak a helyét is iáíja. Be­fagyott a víz — befói-rt a jég, ahogy a seb is behe­ged. A kötet hangulatát egyé­ni színfolttal gazdagítják az epigrammák, melyek közül kiemelkedik a Párbeszéd, a Példázat, a Szamarak párbe­széde és a Három éllatvefs. A leginkább közéleti táblá­kat az Egész közel című cik­lus tartalmazza, a cítnadó verset is. „Hogy szorít, ami elmúlt, s hogy feszit az el­jövendő.” A moholögót szé­les emberi távlatdkig viszi a költő. Az Égtájak ciklus a harmadik részét tartalmazza a verseknek. Az emlékCzét égtájáit, áz eltűnt kórok Vi­lágát idézik a ma emberé­nek problematikájában, lá­tószögében. Az Egyszeri szép címűben a kozmikus imp­ressziókban nagyon is váiós motívumok rejtőznek: „vi­szem konok zászlóm s hi­szem hullok felett hitem újúlásdt: egyszeri-szép dol­gok vállalását végig.” Ez a hitújulás, az < gyszé- ri-szép dolgok vállalása jel­lemzi Vasvári István lég Újább kötetének, ifáiiyát; at­moszféráját, Ennek sokször émbérben zajló, de világmé­retű küzdéltínihi'k fedezék nélküli kátöiiaja, örökös küzdője Vasvári István, aki­nek szép verseskötetét a Magvető KortyV!?ia<ió gondo­zásában Veheti kézbe az iro­dalomszerető olvasó. Styemenko hadseregi ábor- nok müve azonban újat hoz e kiadványok sorában. Mü­vében elsősorban a szovjet vezérkar tevékenységével is­merteti meg az olvasót A könyvet az teszi különösen vonzóvá — olvasmányos stí­lusa htellétt hogy rendkí­vül tárgyilagosan számol Be á nagy hadműveletek meg­tervezéséről. fíem hallgatja el a vitatott kérdéseket sem Például „szerécsenmosdatás; nélküli, reális képet rajzc' Sztálinról is. De ugyanígy be számol a harmincas évekvé gén folytatott szovjet katona politikáról is. Az objektív körülményeket mindenkor szem előtt tartó kötetből meg ismerhetjük a győzelem mű helyének embereit, a szovje vezérkari tiszteket. Világo­san kitűnik előttünk, hogy néni valamiféle hivatalnokok, katonai potentátok voltak, hanem töprengő emberek. Nagy katonai tudással rendel­kező szovjét emberek, akik számtalan esetben állták rendkívül nehéz feladat előtt, s hoztak világtörténelmi je­lentőségű döntéseket. Stye­menko művéből megismer­hetjük a szovjet vézérkar tervszerű^ jól átgondolt tak­tikáját, mely végül Is a teljes győzelémhez vezetett. E mel­lett nem hallgatja ei a kez­deti hibákat sem, bírálja azokat a történészeket, akik elavult katonai szabályzato­kat, téves irányú politikai nézeteket hangoztattak á há­ború első éveiben. Réndkívül újszerű ismere­teket ad a könyvnek az a ré­sze, melyben a szerző a téhe- rárii konferenciáról, az Itt felvetődő szinte valamennyi katonapolitikai és politikai kérdésekről tájékoztat. De e- mellett megismerkedhetünk a kurszki, a belorussziai, a , Visztula—oderai és berlini hadműveletekkel, s végül a távol-keleti hadjárat előké­szítésével és végrehajtásával io. Páll Géza Ahol a győzelmet kovácsolták A Budapest kSrülsérésát bttojezo hadmuval«í*k 19M.XP20.-31. 7. A gyűrű bezárul Hitler a Dunántúlon fe­nyegetővé vált helyzet ellen­súlyozására elhatározta, Hogy a Balaton és a Velencei-tó között élesen délkeleti irány­ban csapást mér a „Margit­éi lás”-t elért szovjet csapa­tokra. Tervének, melyhez három páncélos hadosztályt is más erőket szándékozott felhasználni, a „Késői szü­ret” fedőnevet adta, s de­cember 11-én elrendelte an­nak végrehajtását. Friessner vézérezredes azonban a rossz utakra és az esőzésektől fel- ázott terep járhatatlanságá- ra hivatkozva, halasztást kért a fagy beálltáig. Hitler makacsul ragaszkodott ter­véhez, és december 17-én ismét a támadás haladékta­lan megkezdését követelte. Míg Hitler és Friessner vi­tatkoztak, a szovjet csapatok befejezték Budapest teljes körülzárására irányuló elő­készületeiket. December 20- án reggel északról és délről megindult a támadás, amely végérvényesen lévette a na­pirendről Hitler „Késői szü- ret”-ét, s egy hét alatt át- törhetetleri gyűrűt vont a Budapesten rekedt német— magyar csapatok köré. A 2. ukrán front 6. gárda harckócsi és 7. gárdáhadse- rege Ipolyság térségéből tá­madt Esztergom felé. Megál­lításukra Hitler elrendelte a „Késői szüret’-re tartalékolt hároni páncélos hadosztály bevetését, és ellenük irányí­totta a Szent László hadosz­tályt is. Az Tpoly és a Ga- ram között heves küzdelem bontakozott ki. A szovjet csapatok több napig tartó i érés harcban szétverték az 57. német páncéloshadtestet. A 3. ukrán front szintén tv' iusítette feladatát. Tolbu- Hin marsall parancsára á Dünafi korábban Érvéinél át­kelt, 46. hadseregnek a Ve- léncei-tö és a Duna között, a 4. gardahad'eréenek pe­dig a Baletoh és a Ve’encei- tó között kelleti áttörnie á MarrHt-áUáV” t, s VifeMafcx­teni a támadást Esztergom felé. A „Margit-állás” ezen a szakaszon három vedőövet foglalt magában, és 20--35 kilométer mélységben volt kiépítve. A fő védőövet gya­logság szállta meg, a páncé­loscsapatok a második és harmadik védőövben össz­pontosultak. Beletartoztak a védelmi rendszerbe a lakott helységek is, amelyeket szin­tén előkészítettek a tartós védelemre. Különös gonddal erősítették meg Székesfehér­várt, melyet Budapest kul­csának tekintettek, A ,;Margit-állás”-t a 271. gránátos hadosztály, az 1. magyar lovashadosztály két ezrede, a 20. és 23. magyar gyalogos hadosztály marad­ványai, az 1. és 23. páncélos, valamint a 153. tábori ki­képző hadosztály, meg egy géppuskás zászlóalj szállta meg. Hadseregtartaiékként Vértesacsa körzetében cso­portosult a 8. páncélos had- os7.táty. December 21-re a szovjet csapatok áttörték a „Margit- állás” fő védőövét. Tolbuhin marsall ekkor harcba vetet­te a 7 és 2. gépesített had­testet, hogy megkönnyítse a második védőöv áttörését. De az erősen felázott talajon, a német páncélos csapatok he­ves rohamainak elhárítása közben a szovjet gvorscso- portok nem tudták megelőz­ni a gyalogságot, hanem an­nak vonalában harcoltak. így a támadás nem haladt a kí­vánt gyorsasággal. Az ellenség azonban sor­sát nem kerülhette el. A 4. gárdahadsereg csapatai de­cember 22-éh Polgárdinál megtörték az 1. és 23, pán­célos hadosztály elkeseredett ellenállását, . majd három irányból átkarolták Székes- fehérvárt. Hitler engedélyez­te, hogy az erősítésül küldött 4. lovasdandárt bevessék a város védelmére, ám ez sem segített a helyzeten. Székes- fehérvárt ádáz utcai harcban december 23-án, reggel 9 órakor felszabadította a 21. gárdalövészliadtest. Másnap a 46. hadsereg sávjában támadó 2. gárda gépesített hadtest áttört a budai hegyeken és kijutott a Hűvösvölgybe, élei pedig ko­ra délután a János kórház­nál tűntek fel. Megjelenésük óriási riadalmát keltett á budapesti német—magyar parancsnokságon. A pesti hídfőről Budára csoportosí­tották át a 8. SS lovashad­osztályt és sebtében össze­szedett harccsoportokkal együtt bevetették a szovjet harckocsik élleli. December 24-én a 18. harc­kocsihadtest, amely szintén a 46. hadsereg sávjában tört előre, kiverte a németeket Bicskéről, két nap múlva pe­dig Esztergomnál elérte a Dunát Ezzel bezárult a bel­ső gyűrű Budapest körül. Székesfehérvár felszabadí­tása után jelentősen meg­gyorsult a 4. gárdahadsei cg előnyomulása is. Annak el­lenére, hogy a német csapa­tok ellenállásának hevessége semmit sem csökkent, egy­más után verték ki őket a védelemre berendezett hely- ségekbőL A német hadvezetést erő­sen nyugtalanította a hely­zet alakulása. Friessner ve­zérezredes súlyos szemrehá­nyást kapott, amiért „egy olyan páncélos armadával, amely a keleti arcvonalon, még sehol sem gyűlt Össze”, nem volt képes a szovjet csapatokat megállítani. A szemrehányás semmit sem változtathatott azon, ami múlhatatlanul bekövetkezett, A 4. gárdahadsereg csapa­tai december 25-én felszaba­dították Zámolyt, majd két nap múlva Tatabányát is megtisztították az ellénségtőL 28-án pedig Neszmélvriél el­érték a Dunát. Ezzel a be'ső gyűrűtől hyugatra 30—45 ki­lóm ét érré egy külső gyűrűt is létrehoztak a főváros vé- dősérege körül. Budapest körülzár áia két hónapig tartó súlyos hr--ok jelentős eredménye volt. Ez idő alatt a szovjet csap-tok hágónk területének ré­szét felszabadított*’ - né­met megszűnés alól. Következik: A „Konrád- terv” csődje.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom