Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-11 / 9. szám

1OTB. JsmiÉr ti ket et magyarorszag S. oldal Nagy fejlődés előtt Nyíregyháza Beszélgetés Biró Lászlóval, a városi tanács vb-elnökével Idén városunk lakossága megközelíti a hetvenezret, s Nyíregyháza ma az ország kilencedik városa. A növe­kedés hatvanöt százaléka nem a természetes szaporo­dásból, hanem a beköltözés­ből adódik, s tovább tart. Tíz év múlva városunk la­kóinak száma megközelíti a kilencvenezret. Mivel jár a nagyvárosias lakosságduzza­dás, s mit hoz Nyíregyházá­nak 1970? — erről beszél­gettünk Biró László elvtárs­sal, a városi tanács vb-elnö- kével. A költségvetés fő céljai — A gyorsan megnöveke- . dett város mindent kinőtt. Kevés a lakás, a közművesí­tett ház, elavult és szűk a kereskedelem, az egészség- ügyi, kulturális, oktatási há­lózat sok kívánnivalót hagy a közlekedés. Egy példa: 1960-ban 2900, ma pedig négyezer középiskolásunk van. de nincs elég szakkö­zépiskolánk. Ma egyedül fel­sőfokú oktatási intézmé­nyeinkben kétezer hallgató tanul. Sok ember költözött és költözik a városba, de a vendéglátóipar nem képes az igényekkel haladni. Bőven vannak tehát gondjaink, amelyek megoldásáért évről évre igyekszünk többet ten­ni. Mindig nagyobb például a tanácsi költségvetés. Az erre idén fordított összeg már 119 millió forint, a ta­valyihoz képest 14 milliós nö^ vekedéssel számol. — Melyek az idei városi tanácsi költségvetés főbb mu­tatói? — Intézményeink fenntar­tására, működtetésére jelen­tős összeget fordítunk idén is. Különösen szembetűnő, hogy a 14 milliós költségve­tési növekedés nyolcvan szá­zalékát a szociális, egészség- ügyi és a kulturális ellátás javítására — orvosi, óvodai, napközi és diákotthoni fej­lesztésre — fordítjuk. A lakásprobléma Ettől is lényegesen na­gyobb ütemű a fejlesztés. 1970 városunk számára is fontos év. Befejezzük a harmadik, és előkészítjük a negyedik ötéves tervet. Idén a város történetének legma­gasabb tanácsi fejlesztési alapjával gazdálkodhatunk. Ezzel az alappal ma már mi rendelkezünk, s az építkezé­seket is mi bonyolítjuk. Mint az előzőekből is kitűnik: igen nagy problémánk a lakás. Az idei számokat is­merve a harmadik ötéves tervben 2500 lakás épül meg Nyíregyházán, ez idő során nyolcezren költöznek új otthonba. Idén csak har­minc lakást építhettünk vol­na, de központi támogatás­sal, vállalati és lakossági hozzájárulással, a saját fej­lesztési alapunkkal mintegy háromszázzal teljesítjük túl az eredeti előirányzatot. Ezenkívül jelentkeznek az OTP társasházak és a KISZ-lakósok is. Idén új óvoda épül a Dé­li Alközpontban, a meglévő­ket bővítjük. fejlesztjük. Bölcsődékre, diákotthon épí­tésére is több milliót köl­tünk Átadjuk végre a vá­ró" uj köztisztasági fürdő­iéi megkezdjük Sóstón egy új medence építését. Indul 1970-ben az új közgazdasá­gi szakközépiskola építkezé­se is. A külterületeken nyolc mély fúrású kutat létesítünk, a belterületen huszonkét ut­cába vezetjük a hálózati vi­zet. A déli ipartelepet tizen­kétmillióért, a Kossuth ut­cát és a Sóstói utat ötmil­lióért közművesítjük. Ez az alapja a területek további iparosításának, lakásépítésé­nek, úthálózati korszerűsíté­sének. Újabb tanyabokrok kapnak villanyt, körülbelül háromszáz városi lakásba ve­zetnek be gázt, s a távfűtést is behozzuk a városköz­pontba. A városellátás Mi történik a kereske­delmi hálózattal, javul-e ez évben a város ellátása? — Megnyílik a Szarvas ut­cai étterem-presszó, elkészül az új szállodakombinát. Épül az új Jereván, Tölgyes, az Északi Alközpont étterem­presszója. A megyei és váro­si tanács sok millióval se­gíti, hogy a pályázat nyerte­se megépítse a korszerű öt­ezer négyzetméteres iparcikk áruházat. Szeretnénk, ha ez a Zrínyi Ilona utcán lenne, ehhez azonban nagyobb «irá­nyú szanálás szükséges. A kereskedelmi hálózat korsze­rűsítése, végleges kialakítása azonban a későbbi évek fel­adata marad. Az ellátás ja­vításához viszont gyorsan se­gít, hogy a nyíregyházi já­rás tsz-einek lehetőséget adunk: hozzák be a város­ba zöldség-gyümölcs, húsáru, baromfi, tojás, stb. termékei­ket, nyissanak árudákat. Ké­sőbb egy reprezentatív tsz- étteremkombinát létesítéséhez is segítséget adunk. Modern városköz­pont, közlekedés — Mikor kerülhet sor « városközpont jelentősebb korszerűsítésére 7 — A korszerűsítés meg­kezdődött, hiszen jelenleg itt épül a postapalota, a párt­székház, a szolgáltató- és irodaház, a szálló. Itt kap helyet később az iparcikk­áruház, az ifjúsági ház. a megyei könyvtár és sok más fontos létesítmény. A város- központ korszerűsítése olyan arányú lesz, hogy természe­tesen a negyedik ötéves terv végére sem fejeződik be. Ugyanakkor már arra is gondolhatunk, hogy az új épületek ne legyenek egy­hangúak, egy bizonyos sé­mára készültek, hanem a városépítészet hagyományait, a város jellegét kövessék, Il­leszkedjenek be jól sajátos környezetükbe, legyenek csak nyíregyháziak. — Sok a panasz a városi közlekedésre, az utak álla­potára? Várható ez évben vál­tozás? — Igen. Az AKÖV most sok új autóbuszt kapott. In­dul idén a Jókai téri MÁVAUT-állomás építése is. Korszerűsítünk néhány olyan fontos útvonalat, mint a Petőfi utcát, a Kossuth ut­cát, s elkészül az új sóstói út Nagyobb ütem lenne azonban szükséges. Az Északi nagykörút építésére — amely pedig nagyon fon­tos lenne a közlekedés javí­tásához ■— idén is csupán kétmilliót tudunk áldozni. — Említette Biró elvtárs, hogy ez az év fontos a ne­gyedik ötéves terv beruházá­sai jó előkészítése miatt is. Nyíregyházán mit tesznek a következő öt év fejleszté­séért? — A munka egyik része a tervezés stádiumában van. A város fejlesztése nagyará­nyúnak ígérkezik, amelyhez most már elkerülhetetlen a nagyobb területeken való szanálás. A Sóstói út—Ho­mok tér—Ószőlő utca és a Korányi út—Ószőlő—Krúdy utcák által határolt részeken több ezer új lakást, s a szükséges kapcsolódó létesít­ményt építünk, ötszáz la­kást adunk át a MÁV-állo- más mellett a volt közraktá­rak helyén is. A negyedik ötéves tervben várhatóan mintegy 6500—7000 új lakás épül a városban szinte tel­jesen emeletes. 1971 es 1975 között újabb huszonkétezer ember költözhet új otthonba, ahol víz, központi fűtés Is van. E nagy program meg­valósításához segít az állam, az OTP, a lakosság, a válla­latok. De megkönnyíti a munkát a Debreceni Házgyár jBj amely mintegy háromezer lakás építéséhez ad anyagot. Ez a tény a további városia­sodást is jelenti. Munka lehetőségek nőknek — Milyen lehetőségek vannak Nyíregyháza ipara, mezőgazdasága fejlesztésére? — Iparunk egyenletesen, jó ütemben fejlődik. Jelen­leg épül a Hajtómű- és Fel­vonógyár, a Hullámdoboz- és Zsákgyár, bővül a kon­zervgyár, a gumigyár. A Ne­hézipari Minisztérium ígérete szerint megvalósul a Corda- tic-program. csak ezzel 6 év alatt újabb hatezer ipari munkahelyet kap városunk. Ezután elsősorban a mun­kaigényesebb, a nők javát szolgáló, számukra inkább megfelelő könnyűipari üze­mek telepítését szorgalmaz­zuk. A mezőgazdaság fejlődése különösen a termelőszövet­kezetekben nagyarányú. Mindhárom városi tsz-ünk terméseredményei kiválóak, tagságuk átlagos évi jövedel­me egyedül a közösből 25 ezer forint! A Ságvári Tsz most egy évi 8400-as kapa­citású sertéshizlalót épít, s mindegyik szövetkezet létesí­tett hűtőtárolót. Tsz-eink jö­vője biztosított, ez a város- ellátás szempontjából is megnyugtató. A szakszövetkeze­tek jövője Sokkal inkább gondunk a szakszövetkezetek helyzete. Fejlődésük nem biztosított, egy helyben topognak. A kö­zös, a nagyüzemi tevékeny­ség náluk alacsony színvona­lú, tagságuk átlagéletkora igen magas. Ezzel a — lé­nyegében véve korszerűtlen, kisparaszti jellegű — terme­léssel az átlagtermésük 30— 35 százalékkal alacsonyabb, mint a termelőszövetkezete­ké. Ebbe a helyzetbe nem nyugodhatunk bele. Komoly gazdasági és politikai mun­kát kíván tőlünk a változás, hiszen a jövő ezen az úton nem képzelhető eL — Ez az év felszabadulá­sunk jubileumi esztendeje. Talán nem felesleges a kér dés: méltó külsővel köszönti a város április 4-ét? — Szeretnénk emlékeze­tessé tenni ezt az évet azzal is, hogy utcáink, tereink, la­kóházaink szebben, csinosab- ban várják a nagy ünnepet. A tanács idén Is nagy ösz- szegeket fordít közterületek tisztán tartására, szépítésére, a parkosításra. De ez önma­gában kevés. Arra kérjük a lakosságot, hogy indítson ne­mes vetélkedést: mindenki segítsen abban, hogy Nyír­egyháza valóban szép, tisz­te és virágos város legyen. Kopka János Zárszámadás elolt Kálmásiházán Nagy Ferenc párttitkár Latyakos út. Alig látni embert a kálmánházi utcá­kon. Egy asszony mondja, ő is a téeszirodába tart Fel­vesszük. Reklamálni megy, kifelejtették az ajándékozás­ból, Pedig a férje itt dolgo­zott, a vonat elütötte és öz­vegyen maradt Említem az esetet Nagy Ferenc párttitkárnak. Cso­dálkozik. Lehet hogy kife­lejtették. Karácsonyra 220 nyugdíjast járulékost aján­dékoztak meg. A háztájit ingyen művelik az öregek­nek. Idáig is eljutottak. Hetei Mihályné Farkas László Kovács Júlia Veres Mihály NINCS PANASZ A JELRE Kálmánháza. Szétszórt fa­lu. ökörkút Alsósima és Nagylapos. Tanyacsoportok. A falu lakosságának több, mint hatvan százaléka él itt, s hatezer holdon terül eL Több kilométerre egymástól. Hótakaró borítja a Rákóczi Tsz négy és fél ezer holdas határát A párttitkár újsá­golja: „Még nincs panasz a télre, jól telelnek az őszi ve­tések. Több, mint 1200 hol­don került földbe a kalá­szos.” Látszólagos nyugalom és csend. Pedig most is van munka kinn. Végzik a fej­trágyázást, téli foglalkozás­ként brigádok vágják a fü­zet lányok-asszomyok válo­gatják az almát s jó kedv van a dohány csomózókbart is. Csendben, szerényen dol­goznak és készülnek a zár­számadásra az irodákban is. Nagy Ferenc pérttitkár, el­nökhelyettes: „Még a két évvel ezelőtti egyesülés sem vetett vissza bennünket A faluban 3 tsz volt: a Petőfi, Uj Élet és a Virágzó. Ebből alakult a Rákóczi. Ez a má­sodik zárszámadásunk egye­sülés óta. A tervezettől jobb lesz. Tavaly 73 forint volt egy munkanapra az átlagke­reset, most 80-ra számítunk. Két év alatt 120-an léptek be. Zöme fiatal, vagy a ko­rábban elvándoroltak.” SIKERES „HÄZASSÄG” Egyenletes a fejlődés né­hány éve. Egy falu — egy tsz. A két éve kötött „há­zasság” boldogulást hozott mind a volt három tsz tag­ságának. Különösen az 1969- es esztendőt említik sikeres­nek. Sokat fejlődtek. Inten­zív búzafajtákat termeltek. légy mázsás műtrágyaadago­kat adtak a kalászosoknak. Komplex gépesítést alkal­maztak. Növelték az ipari növények területét. Kétszáz holdon termeltek dohányt. Tíz-tizenegymázsás átlagra számítanak. Száz hold volt a cukorrépa, uborkát 80 hol­don, ezenkívül borsót, zöld­ségfélét több, mint félszá­zon. Egyesüléskor 13 fejőstehe­nük volt. Most 37 van. Ne­gatív állomány. Épül már a 320 férőhelyes tehenészeti telepük. A juhállományt 1200-ra fejlesztették. Ba- romíineveléssel csak a Vi­rágzó foglalkozott. Kicsiben. Most ezer mázsa baromfi­húst adnak a népgazdaság­nak. Az állatállomány ré­szére a takarmány többségét maguk termelik. A gyümöl­csösük 270 holdas. Ebből 45 hold a termő. Hatvan va­gonnal szüreteltek almából, öt és fél millióból hűtötá- rolót éoítettek. Az üzemgazdász és a fő­könyvelő-helyettes újságol­ják, hogy az 1969-es összes bevétel 30 mii Hó körül lesz. Ebből csaknem 9 millió, ami kiosztásra került, vagy ke­rül. Járadékosokkal, nyugdí­jasokkal együtt 780 tagot számlál a kálmánházi Rá­kóczi Tsz. ISO«« RÁNTANI VALÓ CSIRKE Indulunk Ökörkülra, * hármas üzemegységbe. — Itt csibéket nevelünk most télen is. Ahal egy he­lyiség felszabadul, azonnal hozzálátunk — mondja a párttitkár. — Most négy he­lyen foglalkoznak ezzel az asszonyok. Tizenötezret ne­velünk. Egy hét múlva rán­tani valók lesznek. Egymillió évi jövedelmet hoznak. Hetei Mihályné a százhúsz közül az egyik, akik egyesü­lés után lett tagjai a tsz- nek. Pokróc fedi a helyiség nyílását. Védik a csipegőkis jószágokat: „Hárman váltjuk egymást Huszonnégy órá­zunk- Sok gondosságot igé­nyelnek. Harmadik éve fog­lalkozom velük. Itt lakom Ökörkúton, 5 kilométerre a falutóL Nem kell sehová menni, a számításom megta­lálom. Tavaly 800 forint pré­miumot is kaptam. Jó, hogy gondolt a vezetőség arra, hogy az itteni nőknek is Kontár kontra Mtnek A kontárok klubjában Kontár Konrád alapító tag elemében volt Szép számú közönsége szájtátva hallgatta felszólalását Minek Emánuel lehorgasz- tott fejjel ült az elnökségi asztalnáL Úgy érezte, kicsú­szott lába alól a dobogó. Pe­dig egykor hogy istenítették. Kontra Konrád szavai alig- alig jutottak el tudatáig. A régi szép napok emlékei ele­venedtek fel emlékezetében™ „Amikor kinevezték az Ipari Művek igazgatójának. Nem telt el két nap. s fel­szántotta az egész gyárud­vart a műhelyekben modern sertéshízlalót rendezett be, s a kairói exportmegbeszélés­re két juhászbojtárt küldött ki. Fél év múlva a szereidé­ben aratták az őszi búzát s az alkatrészgyárban másod­szor kapálták a burgonyát. A hibát csak ott követte el, hogy a tmk-t tsz-segédüzenv­mé alakította at A felettes szervek megsokallták, hogy túl sok a mezőgazdasági jel­legű munka. Menesztették a sertésekkel, kapákkal, ju­hászbojtárokkal együtt. Rögtön ezután a színházi életben töltött be jelentős funkciót Az őszi évad első bemutatójára, a Hamletre készültek. Monumentális musical dramatizálásban dol­gozta fel a jelentéktelen író fércművét ami még nem lett volna baj. Elképzelése sze­rint azonban takarékossági szempontból feltétlen fel kellett használnia állóeszkö­zeit: a sertéseket kapákat és a két juhászbojtárt Az utóbbiaknak a királynő éne- kes-szubrett szerepét adta, de a főszereplő Hamlet se- hogysem akart a koponya helyett egy jól fejlett man­galicát kezében tartva eldú­dolni a nagy monológot Vé­gül maga kényszerült beug­rani Hamlet szerepébe. Az előadás fényes sikerét bizo­nyítja, hogy a közönség örömtüzeket gyújtotta zsöly- lyékben. Idáig jutott elmélkedésé­ben, mikor a klub tagjai ba­rátságosan ölelgetni kezdték. Gratuláltak, mert Kontár Konrád pazar felszólalása ellenére ismét őt választot­ták meg, újabb két évre bi­zalmat szavaztak neki. A jelölő bizottság indoklása szerint Minek Emánuelben van még elég erő a megúj­hodáshoz. Emánuel is úgy érezte, itt mindent újra kezd­het. Boldogan lépett ki a klubból a hűvös esti utcá­ra. Felszállt a villamosra, két perc alatt leszerelte a lyukasztógépet, a villamos- vezetőnek pedig megparan­csolta, hogy azonnal indul­jon az erőműhöz, mert an­nak mérnöki gárdájából pro­fi kosárlabdacsapatot ala­kít Horváth István legyen munkája. A múlt évt jövedelemből vettünk Favo­rit tv-készüléket, rádiót, mo­sógépet, rneg gáztűzhelyet. Egyebet nem.” Idén pucolták be az új la­kást, melyben fürdőszoba is van. — Csak a víz hiányzik — mondja nevetve Heteinó. Tanyán élő err ’ er Farkas László is. Nem is mozdulna innen a Vitéz sorról — ahol nyolc családi ház sorakozik egymás mellett — ha vil­lany lenne. — így aztán kénytel' :u.k leszünk ott házat vefini, ahol villany van, mert különben elesünk a rádiótól, tévétől, mosógéptől — mondja EGY GYALOGMUNKAS Alapító tagja a tsz-nek, Hét éve „gyalogmunkas” — növényápoló. — Húszezret már félre is tettem a házra. Pedig szívesebben fordíta­nám a kultúrára. Félt a szövetkezettől, de talán még jobban, amikor a három tsz egyesült — Nem tagadom így volt Kellemesen csalódtam és szívből mondom, elégedett vagyok. Legjobban a 69-es esztendőhöz bízok. Úgy ér­zem ez lesz a legkiadósablx Van már tapasztalatom, tu­dom. Látom mit hoz a 200 hold dohány, cukorrépa, a* állatállomány, a gyümölcsöd Tavaly 21 ezer forint volt a háztájin kívüL Ezt meg kell fejelni 24 ezerre Van bizo­dalmám hozzá! Csak a villanyt hiányolja. De utánamegy, olyan házat vesz készen Kálmánházán, mert tévét, rádiót mosógépet akarl Kovács Julika tizenhat évesen próbált szerencsét Pesten. Két év után a szülői szeretet, a „honvágy” haza­hozta. Egyik új tagja a kál­mánházi tsz-nek. Tizennyolc éves. Egy hold háztáji földet kap. Havi át­lagban megkeresi az 1706 forintot — Pesten is kerestem any- nyit mint itthon, de nem maradt annyi. Itthon va­gyok édesanyámmal. Segí­tem, amióta édesapáin meg­halt UJ HÁZ berendezéssel Veres Mihálynak, ennek a hosszú fiúnak, most is sie­tős a dolga, mint mindig. Traktoros, a tsz taníttatta. Félárva, öttagú családról gondoskodik alig 22 évesen, Itt járt iskolába Ökörkúton, jóformán a pádból került a traktorra. Minden táblát is­mer. — Sajnos, édesapám meg­halt, s így nem lehettem ka­tona sem. Sajnálom, mert kötelességem lett volna. A családról kell gondoskodnom. Havonta megkeresem a 2500—3000 forintot. Nem vá­gyók én innen a tsz-ből se­hová. Szeretnek az emberek, vezetők, és én is őket — A múlt évben vettük fel párttagnak — szól köz­be a párttitkár. — Szerintem jő zárszám­adásunk lesz most is — így a traktoros — Terve? — Nősülni szeretnék. UJ ház már van. A berendezés­re is megvan a pénz. — Akad lány, aki be ia rendezi — mondja a párttít- kár. — Remélem. És ökörkúti lány lesz — mondja moso­lyogva a fiú. Farkas Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom