Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-06 / 4. szám

ÜW. Január g KWJET-MAGYAR0R8ZA© S. <&&» Az ipari alma sorsa ^ álasz a Kelet-Maoryarország kérdésére *" A szárítóüzemek létesítése; az alma- kérdés megoldása — Ki segítsen ? (Munkatársunktól) A Figyelő című közgazda- sági hetilap december 3-i számában Lovas Márton igé­nyes elmélkedést közöl a szabolcsi almaértékesítés gondjairól. Elismerve a HUNGAROFRUCT kitűnő tevékenységét az almaexport körül, felteszi ' a kérdést: miért nem létesült Szabolcs- Szatmár megyében az egyet­len beregi társuláson kívül több almaszárító üzem, ho­lott egyre nyilvánvalóbb: az úgynevezett ipari almát ilyen szárítóüzemekben lehet a legjobban értékesíteni. A válaszért látogattunk el a HUNGAROFRUCT főváro­si. Munkácsy Mihály utcai központjába. Itt dolgozik Kállay Lász­ló. a vállalat nemrég ala­kult „szárítmányozási” fő­osztályának vezetője. Asztalán különféle bel- és külföldi minták. Zöldség-, gyümölcs- és almaszárítmá- nyok. Közli, hogy a Figyelő cikkében is említett angol küldöttség a HUNGARO- FRUCT vendégeként látogat­ta meg jó néhány napra a Vásárosnaményi tsz-közi szá­rítóüzemet. Közli, hogy két éve egyéb gondja sincsen a főosztálynak, mint a szárító­üzemek elterjesztése hazánk­ban. Munkatársai hamarjában 23 helyet jelölnek meg, ahol a vállalat szakembe­reinek segítségével, ajánlott technológiájával és — ami még egy esetleges kölcsön­nél is nagyobb segítség — valutagaranciával a külföldi gépek vásárlásához segítette létrejönni ezeket az üzeme­ket. Sebtében feljegyeztük Füzesabony, Gyöngyös, Bal­mazújváros, Szeghalom, Ceg­léd, Mihálytelek, ’ Jánoshal­ma, Baja, Miske, Csánv. Székkutas nevét: Szabolcsban a ' vásárosnarhériyi üzemen kívül a Nyíregyházi Kon­zervgyárban, ■ az Apagyi Ál­lami Gazdaságban és a nyíregyházi MÉK-almatáro- lóban folyik almaszárítás. A kitűnő exportcikket gyártja a felsorolt huszonhárom üzem közül tizenkettő. Igen sok közötte szabolcsi almát szárít, így például a ceglédi szárító is. A. vállalat állásfoglalása­ként értékelhető néhány mondat így hangzik: á HUNGAROFRUCT 16 éve foglalkozik a friss alma ex­portjával és mindössze két év óta a konzerváru, és ezen belül is a szállítmányok ex­portjával. Az utóbbi hetek­ben a sajtóban több cikk foglalkozott az almatermeié;; problémáival, közülük a Fi­gyelő cikke szegezi egyértel­műen a HUNGAROFRUCT - tal szembe a megoldásért va­ló felelősséget. A vállalat nem vállalkozhat arra, hogy egy-két év alatt behozza azoknak a járulékos beruhá­zásoknak a lemaradását, me­lyeknek tizenöt év alatt kel­lett volna elkészülniük. (Je­lenlegi fejlesztési alapját évekre előre lekötötte a két nagy szabolcsi almatároló építése.) A szárítmányok gyártásának felfejlesztése nem előfeltétele jelen pilla­natban az almakérdés meg­oldásának. Nem okvetlenül a HUNGAROFRUCT-tól és saját anyagi erejétől várjuk a megoldást. El tudjuk kép­zelni, hogy népgazdasági ér­dekből az állam is segít ab­ban, hogy pálinkafőzdék he­lyett szárítüzemek épüljenek Szabolcsban. Ezt fontosnak tartanánk. Hogy megtörtén­jék, ahhoz elsősorban a HUNGAROFRÜCT szakem­bereinek a segítségét várjuk, érvelésben, közgazdasági szá­mításokban és nem csak a hozzájuk személyesen fordu­lók részére, hanem szélesebb körű propagandában. (Re­méljük, ebben segítettünk a vita ismertetésével is.) Örömmel értesültünk róla. hogy az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságban meg­alakult a szárítás műszaki csoportja. Örömmel közvetít­jük, hogy a szárítóüzemek építőinek a külföldi gépek beszerzéséhez a vállalat ez­után is hajlandó valutake­zességet adni. Fontos dolog, hogy egyre több ipari alma megfelelő piacot nyerjen. (gnz) • • Összeírni jöttünk Színhely: FelsőpázsiU Sátor utca — Tessék mondani, min­denkit beírnak? — Be bizony, még a kis­gyermekeknek is külön lap kell. — Aztán gyorsan halad ez' a munka? — Reggel kezdtük az utca elején és délutánra csak a 13-as számnál tartunk. — Megkínálhatom valami­vel? — Köszönjük, de még hosz- szú az utca, aztán ha minde­nütt egy pohárkával iszunk, akkor a végén igen cikcakkos lesz az utunk. Ilyen és hasonló beszélge­tések zajlottak le vasárnap a népszámlálás munkáját vég­ző Számlálóbiztos és az ösz^ szeírtak között. Nem is utcán vagyunk.» Az összeírás helye: Nyír­egyháza, Fel. jnázsit, Sátor utca. Külterületi rész, a nyír­teleki autóbusz majd öt ki­lométert fut, amíg fékez a felsősóskúti megállónál. Tu­lajdonképpen nem is utcán vagyunk, hanem egy hosszt? dűlőúton, ahol az egy-két - holdas telkekre egy-egy há­zat építettek. Ám közben osztódtak a telkek, újabb há­zak épültek. A bemutatkozás minden háznál ugyanaz: —- Népszámlálási összeírás­ra jöttünk. Aztán a kérdések is ismét­lődnek : — Először a házról érdek­lődnénk, mikor épült, milyen az alapja, a fala. Közben fürgén írja a szám­lálóbiztos az adatokat. Több­nyire csak egy aláhúzással, vagy egy számmal adja meg a választ, hiszen az összeíró­lap úgy van megszerkesztve, Balesetet akozott — tovább hajtott Széles köríí vizsgálat után elfogták a helyszínt elhagyó gépkocsivezetőt Balesetet okozó, ismeretlen gépkocsivezetőt keresett a rendőrség. December 24-én 18 óra IS perckor a Dimit­rov utcán, a -Kisteleki utca torkolatának közelében egy pótkocsis tehergépkocsi ki- döntött két közúti jelzőtáb­lát, s egy betongyámos vil­lanyoszlopot, elszakította an­nak vezetékeit, A gépkocsi- vezető mintegy 50—60 mé­terre a baleset színhelyétől/ megállt, körülnézett, majd elhajtott. A rendőrség hely­színi vizsgálatot végzett, de kevés nyomot talált, s ugyan­csak kevés felvilágosítást tudtak adni a helyszíni ta­núk is. Ezután a rendőrség a Kelet-Magyarországban _ közzétett sajtóközleményben ’ kérte a lakosság segítségét, információkat a balesettel kapcsolatban. A felhívásra nem kapott olyan bejelentést a . rendőr­ség. amely jelentős, új ele­me,.'kel segítette volna a nyomozást, ezér t a megkez­dett munkát folytatta. Három megyében: Hajdú­ban. Borsodban és Szabolcs­ban tartott a vizsgálat. Rész­letesen átnézték több ezer pótkocsis teherautó adatait, s hosszas, alapos munka után szűrték ki azt a néhá­nyat, amelyek között a bal­esetet okozó gépkocsinak ke”e't lenni így jutottak cl az 5-ös szá niú Autóközlekedési Vállala!" YC 35—59 rendszámú Skoda teh rgépkocsijához amely állandó munkát végez a Nyíregyházi Gumigyárban. ®tt van a telephelyé is. A vizsgálat időpontjában nem találták, mert a gépkocsi bu­dapesti fuvart végzett A rendőrség munkatársai ott keresték meg, s rövid idő alatt megérkezett Nyíregyhá­zára a válasz: a gépkocsin rongálódások vannak, tehát annak vezetője gyanúsítható a balesettel. A helyzetei bo­nyolította, hogy a vizsgálat napján másik gépkocsivezető végezte a fuvart, mint aki a baleset napján, december 24- én vezette. Az egyik rako­dómunkás viszont akkor Is a gépkocsival utazott, így felvilágosítást tudott adni. Az érdesítés után újra a nyír­egyházi közlekedésrendészet föl j/ tatta a megkezdett nyo­mozást. A tehergépkocsit a kérdéses időben Vadász András 36 éves gépkocsive­zető, székelyi lakos vezette. Lakásán vették őrizetbe. Bevallotta: ö okozta a bal­esetet, s hajtott tovább a helyszínről. A széles körű, alapos nyomozás a rendel­kezésre álló kevés adat és felvilágosítást adó szemtanú hiányában is eredményié vezetett. A baleset színhelyé-* röl elhajtó gépkocsivezető sem kerülheti el a felelősség­re vonást. Vadász András még Nvír- •gyházán volt őrizetben miikor beszélgettünk. — A Kis'eleki utcánál ve­szélyes kanyar van. Vissza­kapcsoltam. A kanyar kö­zépső , részéről újra gázt ad­tam, ekkor megcsúszott a pótkocsi, s a mi kocsink is keresztbe állt az úton. • Ez­után visszakormányoztam, az út szélén megálltam, meg­néztem, történt-e baja a ko­csinak, s tovabbhajtottam — mondta a balesetről. — Miért nem jelentette, mi történt? — Nagyon ideges voltam, és féltem is. Régen vezetek, de még nem volt baleseteim. — Kinek beszélt az eset­ről? — A vállalatnál nem, mert oda nem kell a kocsit be­vinni.' A családnak sem szóltam. A rakodóknak mondtam, majd én ellnté-' zem. A váltómnak csak a kocsi" kis sérülését mond­tam. Azóta vártam, hogy mi­kor jön a rendőrség. Gon­doltam, biztosan megtalál­nak, de nem mertem szól­ni... A balesetet a helyszínről elhajtó Vadász András csak tetézte azzal, hogy titokban akarta tartani. A közutakon rengeteg gép­kocsi közlekedik, s történ­hetnél-: balesetek - is. A KRESZ éppen ezért szabá­lyozza, mit kell tenni.. ha baleset történik. A cserben- hagyás, a baleset helyszíné­nek elhagyása a legsúlyosabb vétségek közé tartozik. Ezért nyomoz minden ilyen esetben különös gondosság­gal a rendőrség. A közleke­dés biztonsága kívánja ezt. s ezért egyetlen baleset oko­zója sem kerülheti el a fe­lelősségre vonás* Vadász András ügyében a vizsgálat tart. M. S. hogy röviden, érthetően le­hessen mindenre válaszolni. — Tessék mondani hányán laknak itt — hangzik a kö­vetkező kérdés. — Ugyanis mindenkiről fel kell venni az adatokat. A választ máris adják. A fogadtatás A fogadtatás jóformán mindenütt kedves. Az adato­kat készséggel diktálják. Az emberek ismerik egymást, tudják ki a szomszéd, otthon vannak-e vagy sem. Bár az összeíró éppen azért válasz­totta a vasárnapot, hogy ott­hon találjon minden csalá­dot. Az időzítés jó, sehol sem voltak zárt ajtók. Sok az azonos vezetéjmév. Vagy a leánykori név egye­zik a szomszéd házbeliekkei. Rokon, testvér, majdnem mindenki, aki errefelé lakik. Ha megnősül, vagy férjhez megy a „gyerek”, akkor a szomszédban építenek neki házat. Egy nap, húsz ház Sok a gyerek is. Az átlag biztosan magasabb az orszá­gosnál. A gyerekek pedig el­kalauzolják az összeírót a szomszéd házba. Besötétedett már. Húsz házat jártunk vé­gig egy nap. Fáradságos munka az összeírás. Ügyelni kell a pontos adatokra, ne­hogy még egyszer el kelljen jönni. így is több napba te­lik. amíg egy összeíró végig­járja a körzetéhez tartozó 50 —60 lakást. Pedig még ott­hon is van mit írnia, az ada­tok kódolása, jelzőszámmal való ellátása a számlálóbiz­tosra tartozik. (lányi) Még hatvan kölcsönhúzás Lejárat: 1974 XU. II. A december 29-én és 30- . án tartott békekölcsön-sorso­lásukkal az eddigi összesen 196 húzáson több mint 7 miiíiárd forintot sorsoltak ki. Emlékeztetőül érdemes el­mondani: az 1950-ban ho­zott minisztertanácsi határo­zat a békekölcsönkötvények lejáratát egységesen 1974. de­cember 31-ben állapította meg. Addig valamennyi bé- kekölcsönkötvényt nyere­ménnyel, vagy névértékben kisorsolnak, tehát visszafi­zetnek. Az éves visszafizeté­sek összeget is az egységes határidőnek megfelelően ál­lapították meg. A következő öt esztendőben is évenként 12 (tehát négy alkalommal 3—3 békikülesón), összes .-n tehát még 60 sorsolását ren­dezik meg. A visszafizetések fokozatos emelkedése követ­keztében a hátralévő időben évenként 30—35 millió fo­rinttal többet sorsolnak ki. M’> 1969-ben összesen 6:’6 millió az idfn 67(1 millió fo­rint jut a békekölesönkötvé- nyek tulajdonosainak, nyere­mény és törlesztés formájá­ban. Magyarbóly és Vaja találkozása Magyarbóly és Vaja: az ország két távoli sarka. Olyan távoli, hogyha az em­ber Hajnalban ül .vonatra Vaján. yacsoi'cJdore, ha ér­kezik a Baranya megyei Ma­gyar oóiyb a. Azonban a több mint 600 kilométeres távol­ság sem akadályozza meg a két község lakóit abban, hogy időről Időre taláÍKozza- nak. Hol egyik, hol másik községben kerekedik fel egy- egy 20—30 lös csoport és keresztülutazva t az országon néhány napot vendégeskedik a másik faluban. Most a va- jaiakon volt a látogatás so­ra, de nem is lehetett volna megfeledkezni róla, mert november derekán me­leg, baráti hangú meg­hívó érkezett Magyar­bóly vezetőitől: Szeretettel várják a vajainkat községük kettős ünnepére; november 23-án ünnepük felszabadu­lásuk 25. évfordulóját és ugyanekkor emlékeznek meg a vajai telepesek Magyar- bolyba érkezesének 30. év­fordulójáról. A két község kapcsolata tehát 30 esztendővel ezelőtt kezdődött. A harmincas évelt végén az állam magyar csa­ládokat telepitett Baranya községeibe. így a jugoszláv határ melletti Magyarbolyba is. A telepeseit részére a csa­ládtagok számától függően 10—40 katasztrálls hold föl­det adtak 25 évi törlesztésre, ezenkívül családi hazat, megfelelő gazdasági épüle­tekkel. A toborzás során 1939, november 22-én 24 sokgyermekes szegény család indult útnak Vajáról Ma- gyarbólyba. A szorgos munka hamar meghozta a gyümölcsét — mégsem ment könnyen az igazi megtelepülés. A sok­nyelvű régi lakosok között hosszú esztendőkön át az idegenek letelepülteknek számítottak, nem alakultak ki közvetlen emberi kapcso­latolt, 1 családi kapcsolatók még kevésbé. A felszabadulás után kez­dett. csak tlyen vonatkozás­ban megváltozni a helyzet. A frontvonalak átvonulásá­nak közös átélése, az élet megindításáért tett közös erőfeszítések összekapcsolták a magyar, a szerb, a hor- vát, a német ajkú lakossá­got, a régieket és a betele­pülteket egyaránt. Ami­lyen mértékben gyengült az egykori soviniszta, a nemze­tiségeket egymás ellen han­goló „nevelés” hatása, olyan mértékben erősödött az egy­mást megbecsülő közszeliem és ugyanígy közeledtek egy­máshoz az őslakók és a tele­pesek. Sor került még a ve­gyes házasságokra is. Még inkább összekovácsoló- dott a község népe akkor, amikor a közös gazdálkodás útjára lépett. Nem csak a munkában, hanem a vezetés­ben is egyformán helyük van az egykor kinézett tele­peseknek is. Ä kerek 30 esztendővel ez­előtt a szabolcsi szegénység­ből és Vili átástalanságból menekülő vajai családok vé­gül is megtalálták számítá­sukat. Az 1959-ben alakult Tartós Béke Termelőszö­vetkezet ma 2600 holdon gazdálkodik. A 30 évvel ezelőtt Magyar- bolyba települt vajai csala­dok tehát végleg gyökeret eresztettek a távoli Bara­nyában. A szülőfaluhoz vaió ragaszkodás és szeretet azon­ban tovább él bennük, s ezt azáltal is ápolják ők, hogy esztendőnként közülük láto­gat haza egy-egy csoport, hol az itthon élő rokonokat, ba­rátokat hívják meg maguk­hoz. November 28-án. Magyar, bolyban örültek egymásnak az anyaközség képviselői és az egykor kirajzott fiai. A találkozóra ugyancsali gaz­dag programot állítottak össze a vendéglátók. A fel- szabadulási emlékünnepség és a helytörténeti kiállítás megnyitása, a termel>5szövet­kezeti tapasztalatcsere-’á- togatás és a két község kö­zött lejátszott barátságos fut­ballmérkőzés mellett egy hamisítatlan régi szokásokat őrző lakodalom szerepelt eb­ben a programban, s termé­szetesen sok-sok meleg han­gú, az idetelepítés emlékét is idéző testvéri, rokoni, ba­ráti beszélgetés. Jóleső érzés volt részt venni ezen az ünnepségen, mert tapasztalhattuk, hogy a „telepesek” és az őslakók egy szívvel, egy lélekkel ün­nepeltek. Molnár Mátyás múaeumvezeiő Szabolcsban sok a hurutos, hííléses megbetegedés lulluciixáii *ucgbef<*gedé»ről bejelentés ntm történt .Az Egészségügyi Minisz­térium tájékoztatása szerint az ország különböző terüle­tein felütötte fejét az influ­enzajárvány. Különböző gó­cokon jelentős számú megbe­tegedésről érkeztek bejelenté­sek. Tájékoztatást kértünk a KÖJAL-tól, hogy a járvány­nyal kapcsolatosan mi a hely­zet Nyíregyházán es a me­gyében ? Értesüléseink szerint a me­gyében nincsen szó még in­fluenzajárványról. Nagyon sok a hülésík. hurutos meg­betegedés. ezek azonban nem tévesztendő): össze az influ­enzával. A Hong Kong-i influenza magas lázzal és el- esettséggel kezdődik, az eddig jelentkezett hűléses megbete­gedések pedig kizá­rólag nátha jellegűek voltak. Ennek ellenére a KÖJÁL megtett minden in­tézkedést, hogy az esetleg Szabolcsban jelentkező influ­enzajárványt megfelelő óv* intézkedésekkel lokalizálni lelie,ssen. Megszervezték járásonként minden hétfőn reggel a beje­lentési kötelezettségeket. Az influenzagyanús betegeket a KÖJÁL orvosai meglátogat­ják és a vizsgálat után minden ilyen bet.eR leletét elküldik a debreceni KÖ.J-ÁL vírusosé tályára, hogy megállapítható legyen, hogy az influenza- gyanús beteg tényleg Hong Kong-i influenzában szenved. Tekintettel arra, hogy a járvány Szabolcs megyére is átterjedhet, feltétlenül szük­séges a lakosság higiénikus magatartása. Ezért fontos, hogy mindenki megtartsa az alapvető egészségvédelmi sza­bályokat. Az influenza és a náthás, hurutus betegségek cseppfer­tőzés útján terjednek. Az ilyen fertőzésektől különösen a kis­gyermekeket, a sü l vas bete­geket és az időseket kell óv­ni, mivel rájuk az influenza sokkal nagyobb veszélyt je­lent. Ne fogadjon látogatót és vendégeket a náthás, hurutos beteg. Az egészségesek pedig ne látogassák a lázas, űxt'lu- enzás be'rgeket, mert ezzel nem csak saját magukat ha­nem másokat Is a fertőzés veszély ének teszik ki és a* ilyen látogatásokkal elősegí­tik a járvány továbbterjedé­sét. Fsricue Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom