Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-06 / 4. szám

mn. évfolyam, i. szám ARA 80 FILLER If70. JANUAR 6, KEDD LAPUNK TARTALMÁBÓL; A fegyelemsertok számlája (3. oldali Lakat alatt a gázoló gépkocsivezető (5. oldali Tévéelőzetes (6. oldal) Megkezdte felkészülését a Spartacus (7. oldal) Az emberi kapcsolatok szervezője Lehel-e szervezni azt, amiben nagy szerepe van az ösztönösségnek, a természe­tességnek, az érzelmeknek, sőt, nem ritkán az indulatok­nak is? Lehet-e szervezni az emberi kapcsolatokat? Nem csak lehet, de szükséges is. Mert igaz, az emberi kapcso­latok egyik fajtáját, a barát­ságot, a szeretetet, szerelmet nevetséges erőlködés lenne „szervezni"» ám annál szük­ségesebb e kapcsolatok má­sik fajtáját, a kisebb és na­gyobb közösségekben szünte­lenül alakuló, változó embe­ri viszonylatokat okosan irá­nyítani. Szükséges, de: nem könnyű, s nem egyszerű teendő. Főként ott. ahol még elevenen hatnak fölbomlott, de erős gyökerű regi kapcso­latok. Például falun, s' még közelebbről: a termelőszövet­kezetekben. Több közös gazdaságban kérdeztük: hol, miben látják a közösséget összetartó ma­got, van-e élesztője, serken­tője az emberi kapcsolatok­nak, s ha igen. mik vagy kik azok? A válasz lényege min­denütt azonos volt. A kom­munisták. a pártszervezet tagjai alkotják azt a ma­got, mely szilárd erővel vonzza maga köré a többie­ket, s éppen ezért az embe­ri kapcsolatok kovásza is ez a mag A válasz lényege mindenütt azonos volt, az indoklás azonban már erő­sen eltérő. Egyik helyen ar­ról beszéltek, hogy a szövet­kezet nehéz napjaiban, ami­kor az elemi csapásokat, a tavaszi áradást követő nyári jégverést a kapkodó vezetés melléfogásai tetézték, a kom­munisták résen voltak, lelket öntöttek a csüggedökbe, s nem tűrték a közösséget ká­rosító dilettantizmust. Má­sutt arra hivatkoztak, hogy a parttagok a taggyűléseken mindazt szóvá teszik, amit napról napra a többiekkel együtt dolgozva hallanak, ta­pasztalnak, s nem csak be­szélnek, hanem intézkedése­ket is követelnek. Volt. ahol a légkört, a nemes értelmű baráti szellemet említették, azt, hogy otthon érzik ma­gukat mindannyian a közös­ben. s e légkör kialakítói — nehéz csatákban — erősítői a kommunisták voltak. Egy-egy közösség érzékeny műszerként reagál mindarra, ami benne s körötte végbe­megy. Figyelni a sokirányú mozgást, s szükség szerint csillapítani vagy éppen ser­kenteni a lendületet, mérsé­kelni vagy növelni a reagá­lás nagyságát csak józan, higgadt fővel lehet. A terme­lőszövetkezeti pártszerveze­tek nagy részét ma már Olyan kommunisták alkotják, akik képesek erre. Hozzáte­hetjük- keserves küzdelmek, lassan beérő eredmények ve­zettek idáig. A közös munka megkezdése, a vezetési ta­pasztalatlanság, az emberek­ben rejlő bizalmatlanság le­gyűrése nehéz terheket rá­kéit azok vállára, akik a párt tagjaiként az első sor­ban álltak. Embert,. hitet próbára tevő évek voltak ezek. s éppen ekkor kovácso- lódott ki azoknak a láncsze­meknek a többsége, melyek ma már szorosan összefűz­nek volt zsellért és közép­parasztot. agrárproletárt és húszholdas gazdát. A ková­csok a kommunisták voltak, ám • sűrűn maguknak kellett ' vállalniuk az- üllő, a kala­pács. sőt a tűzben izzó anyag szerepét is. Akkori helytállásuk a mai eredmé­nyekben gyümölcsözik. mai tetteik a ' holnaphoz formál­nak alapot. Gazdag tapasztalatokkal a hátuk mögött indulhatnak te­hát napról napra harcba a közös gazdaságok kommunis­tái. Az emberi kapcsolatok­nak ugyanis az a legfőbb jel­lemzője, hogy csak tettekkel, s nem ráolvasással ’ alakítha­tók. Tenni pedig legtöbbször: harc. A bajvívó ügyessége, szívóssága kell például ah­hoz. hogy a békétlenség, a légkört mérgező irigykedés, pletykálkodás sűrűn kísértő árnyát legyűrjék. A hegymá­szó kitartása ahhoz, hogy új­ra meg újra tényekkel bizo­nyítsák a fejlettebb agrotech­nika előnyeit, hasznát. A bir­kózó rugalmassága ahhoz, hogy két vállra fektessék az elbizakodottságot, a vezetők némelyikének hajlandóságát arra, hogy az eredményeket kizárólag személyes sikeré­nek és tulajdonának tekintse Sokféle vért, fegyver, si­sak szolgai alkalmatosság­ként a siker reményével folytatott küzdelemben, a döntő mégis az. kik és ho­gyan forgatják ezeket az esz­közöket. A munkacsapat- és brigádmegbeszélések, a kül­döttgyűlések, közgyűlések, a vezetőségi értekezletek, a pártcsoportok összejövetelei, a taggyűlések — sokféle fó­rum kínálkozik arra, hogy a közösség kovászai, a kom­munisták kisebb és nagyobb ügyekben a hangjukat hal­lassák, kifejtsék véleményü­ket. Az okos tapintat, a szi­gorú számonkérés, a baráti tanács, az elvtársi figyelmez­tetés néhány a lehetséges módok közül e fórumok ki­használására Ott lenni min­denütt, tudni mindenről, ki­választani a fontosat, s ér­demben dönteni róla: a szö­vetkezetekben dolgqzó kom­munisták legfőbb dolga. Ez lenne az emberi kap­csolatok szervezése? Igen. S az is, hogy emberi gönd, baj, esendőség ne maradjon ész­revétlenül. A közösség vala­mennyi tagja előtt nyilván­való legyen: nem egv szál magában áll, hanem társak, támogatók, barátok, közös célokért fáradozók seregében. Olyan közösségben, ahol sok fontos dolog van, de az a legfontosabb: amikor kelj, egyszerre mozdulnak, mert egyet akarnak. 1970-ben 30 millió téglái ad a fehérgyarmati automata gyár A korszerű építőipari meg­oldások, az előre gyártott szerkezetek gyors térhódítá­sa ellenére továbbra is fon­tos alapanyaga marad az építkezéseknek a tégla. Sz&- bolcs-Szatmár megyében je­lenleg évente — kisméretű egységben számítva — mint­egy 46 millió téglát használ­nak fel a különböző építke­zéseken. Ugyanakkor a me­gye három Hoffmann-ke- mencés gyárában csak évi 28—30 millió tégla előállí­tására képesek. Az építkezé­sek- zavartalan ellátása te­hát megközelítőleg 16—20 millió tégla más megyékből való ideszállitását teszi szük­ségessé. A tégla ilyen nagymér­vű „importálása” költséges. Olykor az ellátásban is zava­rokat idéz elő. Arról nem is beszélve, hogy a szállítá­sával elfoglalt vagonok és egyéb szállítóeszközök más árucikkek, anyagok rendel­tetési helyükre való eljutta­tását is késleltetik. Hiszen nem egy esetben dunántúli téglával is dolgozott, már megyénkben az építőipar. Téglából az igény — a panelek és házgyári elemek fokozott alk almazása mellett is — évről évre növekszik. A Hajdú-Szabolcs megyei Tégla és Cserépipari Válla­lat korábbi beruházási erőfe­szítései ,a megye téglagyárai­ban nem eredményeztek je­lentős kapacitásnövekedést. A tiszavasvári gyár kellere- sítése például — amely egyéb korszerűsítésekkel együtt több milliós kiadást jelentett — alig több mint egymilliós évi többletet ered- ménj-ezett. A többi gyárban is csak ilyen színtű termelés­felfuttatással járt a korsze­rűsítés. A három hagyomá­nyos technológiával termelő gyár kapacitása tehát lénye­gesen már nem növelhető. A gyártott mennyiség a me­A szokatlanul egybe idő az építőket is kicsalta a sza­badba. Képünkön a Kisvárdai Cipész Ktsz új részlegének üzemházát építi a helybeli építőipari szövetkezet két dol­gozója: Pacalos Mihály és' Balázs Béla. Hammel József felv. gyei igényeknek megközelítő­leg Csák 60 százalékát fede­zi. 1A hagyományos rendszerű téglagyárak építése már semmiképpen sem jöhet szá­mításba Egyrészt azért, mert a Hoffmann-kemencék épí­tése — kapacitásukhoz ké­pest — sokba kerül. Más­részt a nehéz fizikai munka nem gépesíthető. S éppen ezért — érthetően — nem szívesen dolgoznak ott . az emberek. A külföldi tapasz­talatok és a belföldi számí­tások egyaránt azt igazol­ják; a jövő a fehérgyarma­tihoz hasonló téglagyáraké. Igaz, a jelenleg még bejá­ratás alatt álló gyár az el­múlt évben még csak egymil­lió kisméretű egységnek megfelelő íalazótéglát adott. Teljesítménye azonban — a szakemberek számítása sze­rint, — ez évben már eléri a. 30 milliót. Jövőre • pedig a négy vénet.,. Ez év végére te­hát J— a- tiszavasvári,, tisza- berceli és a {ehérgyarmaii régi gyárakéval együtt — már 59 millió tégla előállítá­sa várható a megyében. A negyedik ötéves terv el­ső évében pedig már 69 millió téglával startol a me­gye. Természetesen ez a nagyarányú felfutás sem je­lenti azt, hogy most már Szabolcs-Szatmár „exportál” majd téglát más megyékbe. Becslések szerint ennek a fontos építőanyagnak min­den darabja itt marad majd a megyében. Hiszen a foko­zódó iparosítással és lakás­építkezésekkel járó. növekvő építőipari tevékenységhez feltétlenül szükséges ez mennyiség. r. A. 12 óra alatt 10 fokos enyhülés Javulnak az útviszouyok — Az esőzés nem emelte a folyók vízszintjét Egyik napról a másikra enyhült meg az időjárás. Alig 12 óra alatt 10 fokos hőmérséklet-változás követ­kezett be megyénk időjárá­sában. Vasárnap hajnalban még —6,6 Celsius-fokos. hő­mérséklet-minimumot mér­tek a nyíregyházi meteoro­lógiai állomáson, délutánra +3 Celsius-fokra emelkedett a levegő hőmérséklete. Meg­indult az olvadás, hétfőn egész nap esett az eső. A Felső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság vízrende­zési osztálya vezetőjétől, Mudri Sándortól hétfőn dél­után kapott tájékoztatás szerint az olvadás, a lehul­lott csapadék nem okozott változást a megye vizein. A folyókon, a csatornákon, vízelvezetőkön áll a jég, vízemelkedes nem tapasztal­ható. A külterületeken las­sú az olvadás, a kőréteg csupán tömörül, a csapadék a területen marad. Talajvíz­áramlás nincs, mert a me­gye egész területén 9—15 centiméteres fagyott réteg fogja a talajfelszínt. Még a nagyobb esésű csatornákban — Románia felől — sem ta­pasztalható vízlefolyás egye­lőre. Ha továbbra is ilyen enyhe marad az idő, abban az esetben is csak 2—3 nap múltán számíthatunk bizo­nyos vízmozgásra, szintemel­kedésre a csatornákban és a vízlevezetőkben. Olvadóban van a lerako­dott jégréteg is a megye közútjain — így informálta munkatársunkat a KPM Közúti Igazgatósága hóügye­letén Szabó József. Mivel hétfőre virradóra nem esett fagypont alá a hőmérséklet megyénk nagy részén, olvadt latyak és víz borítja az uta­kat. Csupán a főközlekedé­si útvonalakat sikerült meg­tisztítani hétfőn délig. Az igazgatóság valamennyi út- mestersége körzetében min­den hóeltakarító gépjármű üzemben van. Hétfőn dél­után 68 gép dolgozott szerte a megyében, elsősorban azo­kon az útszakaszokon, ahol távolsági autóbuszok közle­kednek. Egyidöben szélesí­tik a közlekedőteret, letisz­títják a két oldalra tolt havat 'a nagy forgalmú vonalakról. Megfeszített munka folyik a közlekedés biztonságáért, de kedvező időjárás esetén , is napokba telik, míg vala­mennyi utat megtisztítanak. Ezért továbbra i; óvatos ve­zetésre és fokozott figye­lemre intik a gépjárműve­zetőket, mert a fellazult jég és hóréteg legalább annyira veszélyessé teszi a közleke­dést, mint a Jeges . Ét Az MTI jelenti TANÁCSKOZÁS SALGÓTARJÁNBAN A PARTIZÁN- ÉS ELLEN­ÁLLÁSI MOZGALMAKRÓL A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bizottságának határozata alapján a Nógrád ‘ megyei KISZ-bizottság rendezésében hétfőn Salgótarjánban meg­kezdődött a magyarországi partizán- és ellenállási moz­galmak értékelésével foglal­kozó első országos tanácsko­zás. A háromnapos tanács­kozás első előadója Pintér István kandidátus, a Párt­történeti ' Intézet főmunka­társa volt, aki előadásában a magyarországi ellenállási mozgalom történetével, je­lentőségével és ezzel párhu­zamosan a magyar ifjúkom- munistáknak az antifasiszta mozgalmakban kifejtett te­vékenységével foglalkozott. Délután Szabó Béla törté­nész, a Nógrád megyei Mun.- -kásmozgalmi Múzeum igaz­gatója részletesen foglalko­zott a szlovák és a magyar ellenállási mozgalom kap­csolataival és megemlékezett a Nógrádi Sándor vezette partizánegység huszonöt év előtti harcáról. 9 MILLIÓ RUBELES ÜZLETKÖTÉS , Az ENERGOUNION Ma­gyar Energetikai-Gépgyártá­si Egyesülés létrehozta első külföldi vállalkozását. Az egyesülés a TRANSELEKT- RO Külkereskedelmi Válla­lat szerződést írt alá a bol­gár TECHNOIMPORT kül­kereskedelmi vállalattal, mintegy 9 millió rubel érté­kű magyar energetikai be­rendezés exportjáról. BÍRÓ JÓZSEF PÁRIZSBAN i Bíró József külkereskedel­mi miniszter vasárnap este Valery Giscard d’Estaing francia gazdasági és pénz­ügyminiszter meghívására a nemrég parafáit hosszú lejá­ratú francia—magyar keres­kedelmi és gazdasági megál­lapodás aláírására Párizsba érkezett. Fogadására az Orlv repülőtéren megjelent a francia külügyminisztérium, valamint a gazdasági és pénzügyminisztérium több magas rangú vezetője. Ott volt Mód Péter, hazánk pá­rizsi nagykövete. UJ KORMÁNY ALAKULT BRAZZA VILLE-BEN A Kongói Népi Köztársa­ságban megalakult az új kormány, amely a szomba­ton életbe lépett új alkot­mány értelmében államta-- nácsként irányítja az or­szág életét és gyakorolja a végrehajtó hatalmat. Az ál­lamtanács összetételét egy vasárnap éjszaka kibocsátott elnöki rendelet ismerteti. Egy kivételével a régi kormány valamennyi minisztere ka­pott miniszteri, vagy népbiz­tosi megbízást. Az államta­nács elnöke: Marien Ngoua- Uu DL O. máiI mmÁHJAt,£6Yt$0L)tTtKl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom