Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-30 / 25. szám

W76. Január 98. KELET MAGYARORSZAG S. oldal Könyvek a felszabadító hadműveletekről MEGjELENIK ZSUKOV EMLÉKIRATA A kiállítóteremben Százezer körűi volt a Va- sarely-kiállítás nézőszáma, ezrek nézték meg ugyanak­kor Nyugat-Berlin Budapest­re hozott vendégtárlatait, szovjet alkotásokat mutat be az Ernst Múzeum, lengyel fotóművészt, bolgár képző­művészeket fogad a Műcsar­nok — négy világtáj, két vi­lágrendszer, több tucat or­szág művészete találkozik a magyar kiállítótermekben. Kiállítótermeink nyitva áll­nak a mai egyetemes képző­művészet minden alkotója, minden alkotása számára — fogalmazta meg a minap ép­pen egy külföldről jött kiál­lítás katalógus-előszavában a nemzetközi művészeti csere egyik hazai irányítója. S hogy ez nem jelent elvtelen- séget, sem provinciális has- raesést, lihegő külföldimáda­tot, vagy saját művészeti, művészetpolitikai normáink feladását —- azt megint csak több éves gyakorlat bizo­nyítja már. Egyszerűen a felnőttség, a magabiztosság, éppen szellemi határozottsá­gunk jele az, hogy kiállító­termeink fenntartás nélkül, szívesen fogadják a távolról érkező, esetleg szellemileg is távoli kiállító vendégsze­replőket. Azt jelenti: közön­ségünket felnőttnek tekint­jük, bízunk ítélőképességé­ben, nem féltjük az idegen „csábításoktól.” Azt jelenti: művészeti életünket, művé­szeinket magabiztosnak is­merjük, tudjuk, hogy nem . kell adminisztratív módon óvni őket távoli példáktól. Naív önáltatás persze eb­ből arra következtetni, hogy most már tízmillió ember fo­gadja valóban felnőtt érett­séggel. fejlett kritikai érzék­kel és kitörő lelkesedéssel a külföldi vendégkiállításokat. Nem titok sem az illetékesek, sem a nem illetékesek előtt, hogy a tárlatlátogatók igen tekintélyes része értetlenül, tehát ingerülten áll a mo­dernista szobor, elvont fest­mény, nehezen érthető grafi­ka előtt. A művészet határain, a szellem horizontján túllépő jótékony hatása van mindig az ilyen kiállításoknak. Mert a nemzetközi szellemi csere minden eseménye, így min­den külfödli kiállítás fontos eszköze annak a szép tevé­kenységnek, amelyet ezzel a nem éppen szerencsés szóval szoktunk jelölni: kultúrdiplo- mácia. Népek ismerik meg más népek művészetét, orszá­gokat kapcsol össze a közös kiállítási program, barátságot teremt az „igazi” diplomáciát is szolgáló kultúrdiplomácia — lehet-e ennél szebb fel­adata a mind gyakoribb képzőművészeti vendégsze­replésnek? (r. gy.) v A Zrínyi Katonái Kiadó &gé&z sor érdekes új művet jelentet meg a felszabadulás 25. évfordulója alkalmából Egyik jelentősebb jubileumi kötet a „Hazánk felszabadu­lása” több mint félezer olda­las könyvben a felszabadító hadműveletek szervezői és irányítói mondják el a nagy történelmi fordulatot előidé­ző eseményeket, „A budai Vár és a debreceni csata” a hazánk felszabadításáért folytatott hadműveletek egyik legerdekesebb szaka­száról szól. Az olvasók elé tárja, hogyan készítette elő Malinovszkij marsall és ve­zérkara a Magyarország sor­sát eldöntő debreceni had­műveletet. A könyv végig­kíséri a második ukrán front csapatainak tevékeny­ségét. a hadműveletek meg­szervezését és vezetését. Az „Emlékező tájak” címmel megjelenő könyv nyomon követi a felszabadító harco­kat vívó szovjet csapatok magyarországi útját és be­mutatja a nevezetesebb csa­ták színhelyét. Ugyancsak a jubileumi ki­adványok sorába tartozik az ..Uj haza, új hadsereg” című visszaemlékező gyűjtemény. Ez a magyar népi hatalom új hadseregének megszületé­sét és első küzdelmes év“it ismerteti, a Kossuth Kiadó­val közös gondozásban jele­nik meg Zsukov marsall „Emlékirat” című, több mint 1000 oldalas műve. A szerző személyes élményei alapián tekint vissza a Vörös Hadse­reg történelmi útjára, a pol­gárháború korától Németor­szág kapitulálásáig. Változatos műsor a kettő» jubileumra Gazdag eseménysorozattal készülnek Lenin születésé­nek 100. és hazánk felsza­badulása 25. évforduló­jának megünneplésére a fe­hérgyarmati járásban. Feb­ruár 12-én Cégénydányádon „Lenin eszméinek szerepe a munkásosztály felszabadítá­sában” címmel hangzik el az ismeretterjesztő előadás. Kenyeres Imre fotókiállí­tását február 15-én nyitják meg Fehérgyarmaton és feb­ruár 25-ig tekinthetik meg a látogatók. Ez a tárlat a fe­hérgyarmati járást mutatja be. Ugyanakkor március 1- én képzőművészeti kiállítás nyílik a járási székhelyen, ahol Szilágyi Sándor alko­tásait mutatják be az évfor­dulók tiszteletére. Érdekes­Taufolyamok •viro áfe munkás-paraszt Az elmúlt év őszén kezd­te meg a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulmányi gondozását a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. Eddig el­sősorban nyári tanfolyamo­kat rendeztek az iskolai évüket elégtelennel záró diákoknak. Az 1969—70-es tanévben megkezdték a kie­gészítő tanfolyamok szerve­zését a megyében, hogy év közben nyújtsanak segítségét a fizikai dolgozók gyerme- ](6Ín6Ík Kiss' Elek, az SZMT kultu­rális bizottságának vezetője elmondta: 35 ezer forint áll rendelkezésre a különböző tanfolyamok lebonyolítására, s ezeket elsősorban a gimná­nek ígérkezik a felszabadu­lás 25. évfordulója alkalmá­ból március 12-én megren­dezésre kerülő hangverseny és irodalmi műsor is Fehér- gyarmaton. Címe „Felszaba­dult melódiák” lesz. A IV. forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozata március 15-én kezdődik. Az ifjúsági napok megnyitóün­nepségét Fehérgyarmaton tartják, s ezen a napon nyit­ják meg a?, „így élünk ml” című, a járás ifjúságának életét és munkakörülményeit bemutató fotókiállítást is. Az ifjúsági napok záróün­nepségére április 4-én. fél­szabadulásunk negyedszáza­dos jubileumán kerül sor, amikor az újonnan felvett KISZ-tagak ünnepélyesen tesznek fogadalmat. továbbtatiuló gyerekek uek ziumokba jelentkező tehet­séges munkás-paraszt gyere­kek tanulmányi gondozására használják fel. Tizennégy tanfolyamot indítottak, eb­ből kettőt Kisvárdán. ahol a Vulkán öntöde munkásai­nak gyermekei vesznek részt az előkészítő tanfolyamokon. Az iskolák, a munkahelyek vezetői és természetesen a szülők örömmel fogadták a segítséget, amely nem jár anyagi gondokkal, csupán azt kell biztosítani. hogy a gyerekek eljárjanak az órákra Októberben valamennyi elő­készítő tanfolyam megkezdte a munkát, 350 munkás-pa­raszt gyerekkel. Nincs nyugalom Tiszaíeleken „Megverik a vendéget” címmel lapunk 1970. január 4-i számában — a helyi KISZ-szervezet vezetőségének s a falu felelős vezetőinek a fiatalok panaszát megerősítő jelzése alapján— szóvá tet­tük azt a tarthatatlan álla­potot, amely a tiszateleki 5. számú italbolt körül kiala­kult. Körültekintő vizsgáló­dás nyomán arra a követ­keztetésre jutottunk, hogy jogos a fiatalok felháborodá­sa, amit az említett italbolt vezetőjének, szőkébb köré­nek sértő, durva, önkényes­kedő magatartása váltott ki. Nem egyedi eset volt, ami­kor a KlSZ-vezetőség egyik tagját minden különösebb ok nélkül garázda módon, tettleg bántalmazta a kocs­máros fia. többször előfor­dult már hasonló önbírásko­dás, rendszeres ezen a he­lyen a tiltott szerencsejáték űzése aminek résztvevője maga az italbolt vezetője is panaszolták a fiatalok, s értettek ezzel egget a falu ■vezetői. Lapunkban a tények alapián sürgettük a szüksé­ges intézkedést, elsősorban a fali* Tiszatelek nyugalma ér­dekében. Mi történt cikkünk megje­lenése után? Az elmarasztalt Gégény István italboltvezető felkereste szerkesztőségünket, mondván: őt, a szövetkezet egyik legrégibb tagját lehe­tetlenné tette cikkünk, az írás túlságosan egyoldalúan tárta fel a helyzetet, s kérte, nézzünk utána alaposabban az ügynek, mert rágalom minden szó, amivel öt tá­madják a faluban. Jóllehet, az eredeti vizsgálódásunk több napot vett igénybe, tel­jesítettük kérését, s újra ke­resni kezdtük a pattanásig feszült tiszateleki állapotok valódi okát. Előbb azonban felkerestük az italbolt felügyeleti szer­vét, a Nagyhalász és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ-t, ahol Lá­bas Imre, az. igazgatóság el­nöke elénk tette azt a hatá­rozatot, amely egyebek kö­zött ezt tartalmazza: Gégény Istvánt .......Vétkesnek mon­dom ki többrendbeli izgágia, goromba magatartása, a fo­gyasztók megalázása, hazárd­játékban való részvétele miatt és elkövetett árdrágítás fe­gyelmi vétségében. Ezért őt az ML 55, §. (1) bek. e) p«-OT<jia alapján 1970. január hő 31. napjával e határozat jogerőre emelkedése utáni napon a jelenlegi 5. sz. ital­boltvezetői munkaköréből le­váltom, áthelyezem Nagyha­lász község és Homoktanya területén lévő italboltvezetők és beosztottak helyettesítésé­re...” Az elnöktő! megtudtuk: nem cikkünk állításaira ala­pozták a döntést, maguk is bizottságot alakítottak, amely alaposan utánanézett a kocsma körüli viszonyoknak, elegendő szavahihető embert hallgattak meg, s a tapaszta­latok alapján úgy látták: „... felsorolt magatartásával megsértette a becsületes szö­vetkezeti dolgozókat... Olyan feszültté tette közte és a ti­szateleki vezetők között és több fogyasztóval szemben a légkört, hogy ez tovább tart­hatatlan. Az elvtárs gazdá­ja a szövetkezeti tagság. e gazdát nem tisztelte, hanem lejáratta... Olyan helyzetet teremtett Tiszatelek község­ben, hogy nem élvezi a szó­rakozni vágyó vendégek bi­zalmát. Ezért döntöttem úgy. hogy „.alacsonyabb munka­helyre helyezem át.” (Ez utóbbi idézet a határozat ia­Gondatlan tárolás Beázó raktárak — Ü/eg nélküli ajtók — Bárki hozzájut tat az olajhoz - NEB-vizsgála' a tsz-ekben Közel ötven termelőszö­vetkezetben végzett vizsgá­latot a megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság: hogyan gon­doskodnak a tsz-ek saját épületeikről. A vizsgálat má­sik ágál! azt nézték meg: szakszerűen tárolják-e az abrak- és szálas takarmányo­kat. Általános a megállapítás: nem fordítanak kellő gondot a tsz-ek saját épületeikre. Gyakori, hogy a múltból rá­juk maradt, elavult vagy a megalakulás után szerfás megoldással épült olyan lé­tesítmények is vannak, amelyek tatarozása sokba kerül, esetleg nem is kifizető­dő. Érdemes megjegyezni: a tatarozási, karbantartasi munkákat általában saját építőbrigáddal végeztették, csak ritkán fordult elő, hogy vállalatot, vagy kisiparost bíztak meg a munkál? el­végzésével. A népi ellenőrök megálla­pították: a tsz-épületek nagy része a rendeltetésszerű használatnak megfelel. — Sok helyen tapasztal­ható azonos hiányosság. Jel­lemző, hogy vízlevezető csa­tornákat nem szerelnek fel. Sok helyen kopott, hiányos a tetőszerkezet, amely újabb hibák okozója lehet. Több helyen súlyos helyzetet ta­láltak a népi ellenőrök, A beregdaróc-beregsurányi Barátság Tsz terményraktá­rának fala düledezőfélben van, használata életveszé­lyes. A milotai Űj Élet Tsz- _ ben a növendékmarha-istáiló" és a gépműhely használata veszélyes, a tetőszerkezetek avultsága miatt. Sok helyen beáznak a dohánypajták, s ez jelentős károk okozója. A vizsgálat megállapításai szerint a tsz-ekben a szük­séges tatarozási és karban­tartási munkákat a termelési tervbe csak részben állítot­ták be. Több helyen hiány­zik az ehhez szükséges pénzfedezet. Hiányosság, hogy a tsz-ek egy részénél nem is terveznek tatarozást és karbantartást. Tapasztalták a népi ellenő­rök, hogy a különböző léte­sítmények ablakait, ajtóit üveg helyett fémlemezekkel, helyenként keménypapírral vagy nylonanyaggal fedik. Másutt nem szerelnek fel biztonsági zárakat, illetékte­len személyek szinte erőfe­szítés nélkül juthatnak hoz­zá az értékekhez, a közös vagyonhoz. Kevés helyen al­kalmaznak az ablakokon vé­dőrácsokat. A berkeszi Baj- csy-Zsilinszky Tsz-ben az üzemanyagraktár kapuja nincs zárral ellátva, az ott tárolt olajhoz bárki hozzá­juthat. A jékei Szabad Föld Tsz-ben a műtrágya tárolá­sára használt épület nem zárható. A NEB-vizsgálat kiterjedt a takarmányféleségek beta­karítására és tárolására. Az abrak- és szálas takarmányo­kat általában időben beta­karították — de november hónapban például Porosai­mén, Nagydoboson, Berke­szen. Gacsályban, Kispaládon, Leveleken betakarítatlan ku­koricatáblát találtak. Másutt a lakarmánykazla- kat fedték be rosszul. Az olcsvai Űj Élet Tsz-ben pél­dául rossz fedés miatt mint­egy fele részben károsultak kazlak beázás miatt. Ha­sonló mulasztás történt á kótaji Űj Erő és a napkori Kossuth Tsz-ekben is. A ti- szalöki Rákócziban hanyag kezelés miatt nagyobb meny- nyiségű répaszelet megrom­lott. Több helyen tapasztalták a népi ellenőrök, hogy ter­ményt, terméket szabad ég alatt tároltak. A napkori Kossuth Tsz-ben például a vizsgálat időpontjában tíz vagon almát és tíz vagon burgonyát a szabadban tá­roltak minden téliesítés nél­kül. A mátyusi Petőfi Tsz- ben mintegy 70—80 mázsa Huszadik zárszámadását tartotta szerdán a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezet. A 10,5 millió forint tiszta va­gyonnal rendelkező tsz-ben — a múlt évi eredményes gazdálkodás után — egy munkaegységre 50 forintot fizettek. Egy 10 órás mun­kanapra átszámított átlagke­reset 92 forint volt. A szövetkezet régi tagjai között az egyéb járandósá­gon felül még 130 ezer fo­rint hűségjutalmat osztottak ki. Az ötéves tagsággal ren­csöves kukoricát a szabadban, további 200 mázsát pajtá­ban földön, védő szőnyeg nélkül — penészedésnek ki­téve — tároltak. Megvizsgálták a népi ellen­őrök: milyen a tsz-ek ellen­őrző bizottságainak tevé­kenysége. Megállapították, hogy a tsz-ek nagy részében az épületek megóvása, vagy a takarmányok szakszerű tárolása terén nem végeztek ellenőrzést. Az anarcsi Űj Élet Tsz-ben a népi ellenő­rök felkérése ellenére sem voltak hajlandók a vizsgá­latban részt venni. Több he­lyen — ahol volt ellenőrzés — a bizottságok tagjai csals szóban közölték észrevétele­iket. Így ezek hatékonysága alig értékelhető. A NEB-vizsgálat összege­zése: az épületek állag- megóvásához kevés az anya­gi fedezet. A takarmányok tárolásában vannak hiá­nyosságok, de a tsz-ek több­ségében ügyelnek a tárolás­ra. Az ellenőrző bizottságok szerepe kívánnivalókat hagy maga után. A népi ellenőrzé­si csoportok a vizsgált tsz- ekben figyelemmel kísérik majd a változásokat, a me­gyei NEB pedig javasolta a megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának: foglalkozzanak a tsz-ek ilyen tevékenységé­vel, és ha lehet, nyújtsanak segítséget —• ahol az szük­séges — az épületek tataro­zásához, felújításához, illetve adjanak ahhoz szakmai se­gítséget. M. S. delkezők 500, a tízévesek 1000, a tizenöt évesek 1500, míg a húszéves törzsgárda- tagok 2000 forint hűségjutal­mat kaptak. A 2000 forintos hűségjutalomban 10-en ré­szesültek. ők egyben az ala­pító tagok közé tartoznak. Anyagi erejéhez mérten gon­doskodik idősebb tagjairól is a szövetkezet A 79 nyugdí­jasnak egész évben kifizetett természetbeni és pénzb-ni juttatások összege 17 ezer forint volt. ni összefonódás. Miként el­lenőrizheti például az ital­boltot tárgyilagosan egy kö­zeli rokon? Ha a tanácsnál jegyzőkönyvekben rögzítették korábban a kocsma körüli visszásságokat, miért eléged­tek meg annak idején a té­nyek puszta megállapításá­val. Ha azon nyomban hat­hatós intézkedések történ­nek, aligha merészkedett volna ilyen messzire az ön- bíráskodásban és a goromba­ságban a kocsmáros és kör­nyezete. De megálltak fél­úton a fiatalok is, hiszen, több visszataszító esetet en­gedtek a feledés homályába merülni. S most — az ital- boítvezriő szerint — úgy tűnik, azért fordult ellene minden vezető, mert a tsz- elnök fiát érte sérelem azon az emlékezetes decem­ber 6-án este. Ha kapott jel­zést — mert kapott! —. mi- , rt nem intézkedett már ko­rábban a körzeti ÁFÉSZ Vagyhrlászból? Érdemes mindezen elgon­dolkodni. jóllehet a mostani parázs helyzeten lényegesen ez már mi teem változtat. Úgy Srezzük, Tisza'-lek község­ben — addig is, amíg 'd-kj 'köz'ük Gégény István 's) bírósági, vagy más törvényes ■on keresi az ie«zát — f. közbiztonság goors megerősí- ■r-sére van szükség. A. Sí döklásábői való.) Kiderült tehát, hogy az AFEbZ hiva­talból kirendelt fegyelmi bi­zottsága említett cikkünk ál­lításával teljesen egyező té­nyeket tapasztalt, ami mel­lett nem mehetett el szó nél­kül. Tekintettel az italbolt­vezető korábbi, hosszú időn át jól ellátott munkájára, méltányosan biztosította Is a lehetőséget magatartása megváltoztatásához. Egy hét múlva, január 20- án már ott is volt az igaz­gatóságnál a kocsmáros vála­sza: panasszal él a munka­ügyi döntőbizottságnál, újra csak megismételve: a terhére szóló körülmények egyoldalú­an lettek feltárva. „Nyilatko­zatokat’- Is csatolt panaszá­hoz, többek között olyan em­berek véleményét, akik ko­rábban a fegyelmi bizottság­nak. már az italboltvezetőt elmarasztalták. „Futószala­gon” gyártott típusnyilatko­zatok ezek, amelyeket a sér­tett maga készített, s az il­letőkkel csak aláíratta azok „büntetőjogi felelősségük tu- datábarí’„. Itt tart tehát most az eset munkaügyi része De mi a helyzet Tisza teleken ? Ha korábban nem volt nyugalom, utóbb még inkább nincs békesség. Mindkét szembenálló „táborban” ma­gasra csapott á gyűlölködő indulat A KISZ-szervezet titkára. Bagdi Miklós azóta nem mer egyedül végigmen­ni az utcán, mert a kocs­máros fiai veréssel fenyege­tik. Ugyanakkor újabb csete­paté színhelye volt a kocs­ma. amikor a rendőrségi fel­ügyelet alatt lévő egyik Bag- di-fiú szabadult a „ref.” alól, s ezt éppen az 5-ös számú italboltban „ünnepelte” a család. (Hiába csitítgatta őket a KISZ-titkár testvér.) A körzeti megbízott rendőr a történtek nyomán garázda­ság és hivatalos személy megsértése miatt meg is tet­te feljelentését a Bagdiak el­len. Nem sokkal később bál volt a faluban, ahol — a sértett szerint — felbérelt dombrádiak le akarták szúr­ni a KISZ-ti'kárt. Arról pe­dig orvosi látlelet szolgál bi­zonyságul, hogy a legidősebb Bagdi-fiút a kocsmáros em­berei az úton megzavarták, tanúk látták, miként ütötték- verték, s ölessel fenyegették. Ez utóbbi üsyben a sértett a törvény védelmét remélve ügyészségi feljelentést tett az elkövetők ellen. Nem nehéz kideríteni, mi­ért mérgesedhetett idáig az ügy amikor már emberéle­tek forognak veszélyben. Mu­lasztás, következetlenség, s nem ritkán a „jó szívvel” mért féldecik iátszcttak itt fontos szerepet, meg a roko­130 ezer forint hűségjutalom a nyíregyházi Dózsa Tsz-ben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom