Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-29 / 24. szám

< rí'oafi RELET-MAGYARORSZÁG 197«. Január ü. Korunk mezőgazdasága Korszerű gazdálkodás szakszerű vezetés Tapasztalatok a tiszavasvári Petőii Termelőszövetkezetből I Ez evben ünnepli húsz­éves fennállását Tiszavas- váriban a Petőfi Termelőszö­vetkezet. A jubileumi évfor­dulót a februárban sorra ke­rülő zárszámadás alkalmá­val ünnepli meg a szövetke­zet tagsága. A két évtizede működő tsz 250 tagja 2560 katasztrális holdon gazdálko­dik. Ebből 1960 a szántó, 53 gyümölcsös. 40—40 hold a szőlő és a kertészet 114 ha­lastó & 182 hold a rét-lege­lő. Vagyonuk bruttó értéke meghaladja a húszmilliót, melyben a szövetkezetét ter­helő hitel már alig több, mint másfélmillió. Árbevéte­lük 1968-ban majdnem tíz­millió forint volt. az elmúlt evben — hozzávetőlegesen — 13 millió 600 ezer és jövőre 14 és félmilliót terveznek. Az egy dolgozó tagra jutó évi jövedelem az elmúlt év­be^ közel kétezerrel haladta meg az előző évit. Növekvő műtrágya^ f elhasználás es eredményei A Petőfi Termelőszövetke­zet rátért a korszerű gazdál­kodás útjára. A korszerű ag­rotechnika fokozatos beve­zetését példázza többek kö­zött az állandóan növekvő mütrágyafelhasználás is. Míg 1968-ban hétszázezer forin­tot fordítottak erre a célra, ez évre már 850 ezret szán­tak műtrágya vásárlásra. A közös művelés alatt lévő te­rületen az elmúlt évben egy katasztrális holdra • átlagosan 346 kiló műtrágya jutott. Ez évben pedig már elérik a négy mázsát. A fokozódó műtrágyafel­használás eredménye is, hogy a holdanként! 16 mázsás bú­za termésátlaggal az első he­lyen állnak a tiszavasvári termelőszövetkezetek között. A búzánál például tavaly holdanként már 400 kiló ve­gyes műtrágya jutott, ez év­re öt, öt és fél mázsát ter­veztek. Jelentősen növeke­dett a termésátlag a na­gyobb területeken termelt dohánynál, cukorrépánál és kukoricánál is. Dohánynál 1968-ban 8,9 az elmúlt évben pedig már 10,5 mázsás az átlagtermés katasztrális hol­danként. Cukorrépából 184 mázsáról 217,3 mázsára, ku­koricából (májusi morzsolt- ban kifejezve) 15-ről 17 má­zsára növekedett az átlag, de az idén már 20 mázsára számítanak. teladat: korszerűsíteni a gépparkot A gabonabetakantásl tel­jesen gépesítették. Két kom­bájnük van. Az elmúlt év­ben egy gabonakombájnra szerelhető kukoricabetakarí- ló adaptert is vettek és egy TTV—32-as típusú vetőgép­pel is gyarapodott a gép­park. összesen tizenöt trak­torral és ugyanannyi pótko­csival rendelkeznek. Van két orkán j árvazúzó, két teher­gépkocsi és egy mikrobusz is. Bár a gépparkállomány számszerint kielégítő, a tel­jesítmény szempontjából még akad tennivaló. Javaré­sze ugyanis kiöregedett, sok a meghibásodás miatti kie­sés. Ennek ellenére a beta­karítást — jó szervezéssel — saját erőből, idegen gépek és szállítóeszközök igénybe­vétele nélkül oldották meg. Sőt az elmúlt évben 350 ezer forint értékű bériuva­rozást is elvégeztek. A gépesítés fokozása érde­kében gondosan felmérték az igényeket, s csak ennek megfelelő típusokat vásárol­nak. A tavaly képződött amortizáció^ alapot, negyed- millió forintot ez évre hoz­tak át. Ebből vásárolnak még egy MTZ-t, két pótko­csit, egy trágyaszórót és egy korszerű — RSNA típusú — permetezőt a gyümölcsös és szőlő korszerű növényvédel­mére. Folyamatosan korszerűsítik a javítóműhelyt, amelyben állandó jelleggel már hár­man dolgoznak. A hegesztő­készülékhez és a fúrógéphez vásárolnak még egy ' eszter­gapadot is. Sok probléma van az üzemanyagtárolással Ezt is korszerűsíteni akar­ják; kúttal ellátott üzema­nyagtárolót építenek még ez évben 130 ezer forint költséggel. Ezt gazdasági megfontolások is indokolják, mert a korszerűtlen tárolás­sal rengeteg üzemanyag vész el. Kiszámították, hogy a beruházás költsége rövid időn belül megtérül majd. Sertéskombinát öl tsz közös vállalkozásában Az elmúlt két év alatt je­lentősen korszerűsítették az állattenyésztést. A régi, száz férőhelyes. magtárpadlásos istálló és az ötszázas befoga­dóképességű juhhodály mel­lett megépült egy 114 férő­helyes növendékistólló. egy 300 férőhelyes sertéshizlaíó és egy harminc férőhelyes sertésfiaztató. Mindegyikben víz, villany és csillepálya, csillékkel, az etetés és trá- gyakihordás fizikai munká­jának megkönnyítésére. Jelentős, bár nagy kiesést jelent, a fejősteheneknél a negatív állomány létrehozá­sa. A szelektálásnál ugyanis zömmel a nagy tejhozamú tehenektől kellett megválni. Az állományt növelték: 37- ről 50-re, zömmel fiatal, elő- hasú állatokkal. Így a tejho­Több növényvédőszer kis csomagolásban A kertészkedők, kiskert- tülajdonosok részére a Bu­dapesti Vegyiművek a tava­lyinál lényegesen több mű­trágyát és növéhyvédősZert készít kis csomagolásban. Először kerül az üzletekbe a ' 20 dekás Ditrifon növényvé- dőszér, amelyből összesen 20 0Ó0 tonnát gyártanak. Új­donság a Safidon permetező­szer, ebből 25 tonnányit áru­sítanak kis adagokban. Egy­kilós csomagokban hozzák forgalomba a Hungária gyomirtót és permetezőt. Egy- kilogrammos adagokban ke­rül az üzletekbe a Hungária L—2-as porozószer is. Az AGROTRÖSZT vállala­tai az idén külföldről is hoz­nak be olyan készítménye­ket, amelyek kiegészítik a Budapesti Vegyiművek vá­lasztékát. A kiskerttulajdonosok szá­mára nagyon fontos a káli­só, ezt az idén 5—10 kilós adagokban is árusítják zam két éven át átlagosan évi 2700 literrel stagnált. Ez évben azonban már 2800— 2900 litert terveztek, s jövő­re — számításuk szerint — elérik a háromezer literes évi átlagot tehenenként. Mindezt természetesen korszerű takarmányozással akarják biztosítani. A gaz­daságos egyedi etetés beve­zetése mellett (tejelőtáp ada­golás a hozamnövelés lehető­ségénél?: maximális kihasz­nálásáig) nagy gondot fordí­tanak a minőségre. Előtérbe kerül a silóetetés és általá­ban a fehérjedús takarmá­nyok, pillangósok arányának növelése. Hizlalásnál az adott lehetőségeket igyekez­nek maximálisan kihasznál- nálni. Ugyanezt akarják érvénye­síteni a sertéstenyésztésnél, ahol a lehetőségek korlátla­nok. Legújabb terv: egy sertés­kombinát megépítése, melyet öt termelőszövetkezet közös vállalkozásban valósítanak meg. Ennek a költsége — a hozzá épülő takarmánykeve­rő üzemmel együtt — mint­egy 25 millió forint lenne. Építését még ez évben meg akarják kezdeni, s jövőre befeje?pi. A gazdaságosságra, az ész­szerűbb termelésre való tö­rekvés szinte minden ága­zatban érvényesül. A juhál­lománynál például már 1968- ban rátértek az évi kétsze­res bárányoztatásra. Tudni­illik a tejes bárány (a 14 ki­lón aluli állat) igen keresett exportcikk. Kilójáért 34 fo­rintot fizetnek! Jelenleg 250 anyajuh van. ezt az állo­mányt 400-ra fejlesztik fel, hiszen a férőhely is meg­van hozzá. A 114 holdas halastónál az egy kiló hal előállítási költsége nem haladja meg az országos átlagot, (tizennégy és félforint,) de lehet jobb is, ha kellően be van népe­sítve és saját maguk te­nyésztik az ivadékot is. Az elmúlt évben például hali­vadéi? vásárláséra 200 000 fo­rintot költöttek. Igen nagy szükség lenne egy 6—7 hol­das területű ivató-nevelő tó­ra. Nem lesz foglalkoztatási gond A fokozott gépesítés elle­nére sem lesz foglalkoztatá­si gond a tiszavasvári Pető­fi Termelőszövetkezetben. A felszabaduló munkaerő bő­ven talál elfoglaltságot a kertészetben, a termőre for­duló szőlőben és a gyümöl­csösben. Több szakemberre is szükség lesz. Ezen a télen már traktorosképző tanfo­lyam kezdődött a szövetke­zetben. S hogy a tagság mennyire osztozik a vezetőség elkép­zelésében. azt a tények is igazolják. ...Elenyészően kevés volt azoknak a' száma, akik nem teljesítették 1969-ben a száznyolcvan, kötelezően elő­írt tízórás munkanapot. Mert a korszerű, nagyüzemi szövetkezeti mezőgazdálko­dást csak hozzáértő, fegyel­mezett emberekkel lehet megteremteni. Tóth Árpád FEBRUÁRBAN mezőgazdasági könyvhónap Könyvkiallítasok, szakelő­adások, író-olvaso találko­zók, könyv- és l'olyóiratan- kétok, könyvbemutatók, áru­sítással, filmvetítéssel. Ja­nuár 31-én — az idén ti- zenharmadszor — Szekszár- don nyitja meg dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter a me­zőgazdasági könyvhónapot. S mivel ez az esemény egyút­tal a Mezőgazdasági Könyv­kiadó fennállásának 20. év­fordulója — érthető, hogy gazdag választékkal, sok ér­dekes, hasznos könyvvel lép­nek a közönség elé. Ezenkí­vül az Akadémiai, á Műsza­ki, a Közgazdasági és Jogi, valamint a Kossuth Könyv­kiadó könyvei is szerepelnek a választékban. Összesen harminc könyv — több, mint másfélszázezer példány­ban. Olyan művek jelennek meg erre az alkalomra, mint a Horváth Sándor szerkesz­tette Magyar mezőgazdaság zsebkönyve, Kerekes József Gyógynövénytermesztés, Ba­rabás Endre Takarmányozás, dr. Haracsi Lajos Erdészeti növénykórtan, kiadják a ker­tészek, a méhészek, és a le­gelőgazdálkodás zsebkönyvét, növénynemesítési, gombater­melési, állattenyésztési szak­könyvek, ismeretterjesztő írá­sok látnak napvilágot. Érdekes kezdeményezés a Natura sorozat megjelenteté­se e sorozat Könyvéinek“' célja a szórakoztatva tanítás, az ismeretterjesztés. A Na­tura sorozatban jelent meg M. Ionescu: A zöldség, a gyümölcs és a szépségápolás. Gombos Zoltán: Budavári kertek és Kapcsi György: Madarat tolláról című köny­Nem csak üj, hanem .már néhány hónappal korábban megjeleni könyveket is pro­pagálnak, mint a hatodik kiadást megért Hajas—Rá- zsó féle Mezőgazdaság szá­mokban, vágj' a negyedik kiadásban megjelenő Tí- csénszky Marianna könyvét, a Virág a házban, és a ház körül rímül. Az idei mezőgazdasági könyvhónapnak a könyvek általános megismertetésén kí­vül más célja is van. Neve­zetesen az üzemi kézikönyv­tárak megteremtése, szorgal­mazása. Már évekkel ezelőtt ajánlották — konkrét javas­lattal — a mezőgazdasági üzemeknek, hogy alap- és szakkönyvtárat, valamint bfi- gádkönyvtárat állítsanak fel, A jól választott és használt könyvállomány szinte mun­kaeszköz lehet, amely segíti a különböző munkakörök el­látását. Az alapkönyvtárat most újból gazdag válasz­tékkal egészíthetik ki az üzemek, általános szakköny­veket ajánlanak: a vegysze­res gyomirtás gyakorlatáról, a mezőgazdasági gépek üze­meltetéséről, a vízgazdálko­dásról, a vetésforgókról, a növényvédőszerekről, a me­zőgazdasági. építészetről. A szakosított könyvtárakban a növénytermesztési, a kerté­szeti, az állattenyésztési és a gazdaságtudományi szak- könyvek speciális ágazatok fokozott szakirodáim! igé­nyeinek kj elégi lését szolgál­ják. Á brigádkönyvtár a szakmunkásoknak szól — gépkarbantartásról, gépjaví­tásról, építészetről, szarvas­marha-, sertés-, juh-, barom­fi- és kisállattenyésztésről, egyes növényfélék termesz­téséről. Fehér húsú borjúhizlalás a nyírlugosi Szabadság Tsz-ben A Szabolcs-Szatmár me­gyei Adatforgalmi és Húsi­pari Vállalat kezdeményezé­sére a hagyományos itatásos módszer medett már szopta­tó automatával hizlalnak a nyírlugosi Szabadság Tsz- ben. A francia gyártmányú „Mamette” szoptató automa­ta előnyei, hogy a táptej fo­gyasztása szükséglet szerinti, hőmérsékletének és koncent­rációjának beállítása korsze­rű. A dolgozók esetleges ilyen irányú tévedései kizár­tak, szemben a korábbi ita­tásos módszerrel. Megálla­pítható, hogy az így adagolt táptej jobban megfelel az egészségügyi követelmények­nek. javul a borjak fajla­gos takarmány-felhasználása, eredményesebb a napi súly- gyarapodás, és rövidebb a hizlalási idő. Nem utolsó szempont, hogy csökken a hizlalás munkaerő-szükség­lete, és a tejkonyha hiányá­ban annak korábbi beruhá­zási költsége. A szoptató automata ké­szülék kezelése és működése egyszerű. Üzemeltetéséhez 380 V áram és vízvezeték szükséges. Az automata egy­szerre 100 borjú kiszolgálá­sát és hizlalását látja el. Meg kell jegyeznem hogy borjúhizlalás helyett bárány automata hizlalására is al­kalmas. A készülék egyszerre egy adag táptejet készít, csomó­mentesen kikeverve. Ameny- nyiben a borjak táplálkozá­sával. a mennyiség egy bi­zonyos határon túl lecsök­ken, úgy az automata bein­dul, és egy újabb adaggal pótolja az elfogyasztott mennyiséget. A hagyomá­nyos hizlalási módszer is­mertetésénél utaltam a bor­jak rekeszei, tartására. Az automatával való hizlalás esetében ez megszűnik és az igénynek megfelelő istálló azzal. — hogy a készüléket középre helyezzük és mind­két irányban, tehát előtte és utána lerekesszük — két ön­álló istállórészre különül. Mindegyik oldalon 50—50 darab borjút helyeztünk el, melypek kiválogatását a hiz­lalás beindulásáig való tejen tartását, kamillazlatásat a korábban elmondottak sze­rint végezzük. Nem lehet eleggé hangsú­lyozni itt a borjú alapanyag­nak megfelelő fajtában, kor­ban, minőségben és átlag­súlyban való helyes kivá­lasztását. Koros, már kérőd­ző borjakkal ne kísérletez­zünk, mert ezek nem váltják be a fehér húsú borjúhizlalás követelményeit. Az almozás kérdése itt is probléma, ezért bármivel almozunk, rendszeres ellenőrzéssel aka­dályozzuk meg a rosttartal­mú anyagok bevitelét a szer­vezetbe, mivel színesítik a húst. Az istálló enyhe fél ­homálya. a kékre festett fa­lak és ablakok, esetleg ké1 vagy lila színű papír hasz nálata nyugtatólag hatnak ; hizlalásra, segítik azt. Az automata jobb és bal őlda- lárt helyezkedik el a 3—3 rögzített gumiszopóka. E két szoptató oldal mentén he­lyezzük el a bórjúállást. Ez egy megfelelő magassá­gú deszkakerítés, a borjak fejének megfelelő nyílások­kal az egyes rögzített gumi- szopókákkal szemben. A gép üzembe helyezésül 45 C-fokra melegíti a tartályban lévő és menetközben állandó pót­lásra kerülő vizet. Ez bein­duláskor körülbelül egy őrá időt igényel. A felmelegített víz- és teremhőmérsékletű tejpor keverésével kikerülő tejpor adagolását. Az egyes bekötések kiiktatásával és a gép üzemeltetésével történik, amikor is, külön vizsgáljuk az adagolt víz.mennyiséget. majd más bekötések kiiktatá­sával az adagolt tejpor­mennyiséget. A kapott ered­ményeket méréssel ellenőriz­zük. A koncentráció besza­bályozását mindig előzetes számítások alapján végezzük, kiindulva abból, hogy egy­szerre az automata 125Ö gramm felmelegített vizet szolgáltat. Ha 100Ö gramm víz­hez a korábbi gyakorlat sze­rint 120 gramm tejport hasz­náltunk fel, úgy kiszámítva ehhez a mennyiséghez 156 gramm tejpor látszik szüksé­gesnek, és a beszabályozást is ennek megfelelően keli végezni és többször elleiiő- ízni. A felhasznált víz mi­nősége itt is vasion tarta­tomra és szennyezettségre vizsgált tegyen. Ha a víz ké­miái eredménye nem kielé­gítő. úgy a legjobb adottsá­gú istállóban is eredményte­len lehet a fehér húsú borjú­hizlalás. Arra törekedjünk, hogy a borjak hizlalási induló sú­lya 55—65 kg között legyen, A hizlalás beindulásakor, amikor az automata már termel, minden borjút a gép két oldalán lévő borjúállás­hoz vezetünk, és a gumiszo­pókát a szájába adva tanít­juk szoptatni, majd a bor­jut jelzőkrétával lejelöljük. Ezt 2—3 napig ismételni kell. Természetesen lesz egy­néhány borjú, amelyik nem tanulja meg a gépi szopást, ezeket selejtezni kell. Az el­ső napok nehézségei után a borjak. maguk önállóan szopnak a nap bármely sza­kában körülbelül naponta 6—7 alkalommal. Az így el­fogyasztott tejkeverék menv- nvisége koruktól függően 300—1500 gramm lehet. Elle­nőrző mérlegelést a hizlalás 3Ö. és 8Ö. napján végzünk selejtezéssel. A tejkeverékkel érintkező gépi részeket, valamint ita- tóállásokat naponta tisztítani kell. A szopókák és a katé­terek mélég vízzel való mo­sása hetedként egyszer. Az esetleges üzemeltetési hibák elhárítása és a gép kezelésé a vállalat termelésfejlesztési előadójának feladata. Tarlós üzemi hiba esetén a hagyo­mányos itatásos technológiát ""’mázzuk. Dénárt látván oki. agrármérnök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom