Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-25 / 21. szám

im. Janalr m. srWLírr-MACYÁnoR^^Jíö 3. «Ufer’ Túlzsúfolt üzletek Mem áthidaió megoidäsokkat —- Aúvekvö áru* forgatom — Hatékonyabb háióxatteitesztés szükséges Sértettből VÁDLOTT (Tanúvallomás helyett) Nem mindegy, az ember hogyan vásárol. Nyugodtan, jó körülmények között válo­gathat és a számára legjob­bat kérheti, vagy meg kell elégednie azzal, amit éppen eléje tesznek. Megyéinkben jócskán van példa mindket­tőre. Sok új áruház épült: Nyír­bátorban, Tiszalökön, Fehér- gyarmaton, Mátészalkán és Űjfehértón nagyáruházak, Tiszalökön, Baktalóránthá- zán és Csengerben kisáruhá- zak, Nyíregyházán négy ÁBC-áruház. A fő csúcsfor­galmi időszakokat kivéve ezekben, s néhány szakbolt­ban kényelmesen, s jól vásárolhat a vevő. A konkur- rencia is segít már a vásár­lóknak : a kiskereskedelmi váj’alatok, a Centrum Áru­ház; a Csemege és a szövet­kezetek mellett néhány vál­lalat, az állami gazdaságok és a pincegazdaság is üzletet tart fenn. A felsorolás is biztató, már itt hozzá le-» hét. tenni: mindez kevés. Kisebb község, kisebb lehetőség Különösen a kisebb köz­ségek helyzete rossz. A me­gyében sok az 1—2 eladót foglalkoztató kis boltok szá­ma. Ezekben nem célszerű az önkiszolgálás bevezetése. Vagy a kis alapterület miatt, vagy a kis eladói létszám miatt nem valósítható meg. Az alacsony gépesítettség­ből következik az is, hogy a kis boltok egy része már nem felel meg a vásárlók jogos igényeinek, sokan a járási székhelyekre, nagyobb községekbe utaznak vásárol­ni. A hűtőgépek, hűtőberen­dezések hiánya gátolja, hogy a falusi lakosság fogyasztá­sának szerkezete megváltoz­zon. Más oldalról a kis bol­tok azt is jelentik, hogy az anyagmozgatás - és ^ egyéb myhkamüvegetek na©;:.Üti)?- . bevételnek teszik ki a ke­reskedelmi dolgozókat. De érdemes’ néhány pillan­tást vetni a statisztikára is: milyen körülmények között kellene helytállni a kereske­delemnek. 1960-ban a bolti kiskereskedelmi forgalom me­gyénkben meghaladta a két­milliárd forintot, az idén pe­dig már 4,4 milliárddal szá­molnak. A több, mint 200 százalékos fejlődés ellenére is Szabolcs-Szatmár forgal­ma alatta van az országos­nak. Az egy lakosra jutó áruforgalom tíz éve hatvan százaléka, az idén Várhatóan 77 százaléka lesz az orszá­gos átlagnak. Mindezek azt jelzik: jelentős fejlesztésre van szükség, csak a lemara­dás behozására is. Ráadásul országosan újabb előrelépés várható. Az or­szággyűlés legutóbbi üléssza­kán hangzott el: a lakossági fogyasztás hatszázalékos bő­vülését tervezik 1970-re, elő­segítik a belkereskedelmi áru­kínálat további javítását. A kiskereskedelmi áruforga­lom az előirányzat szerint kilenc százalékkal emelkedik, s emellett sor kerül az áru­készletek növelésére is.. Aránytalanság Nyíregyházán Milyen gondokat jelentenek mindezek megyénkben? Egy­részt nyíregyházi gond-kat. Túlzsúfoltak az üzletek: a megye áruforgalmának ne­gyedrésze bonyolódik a há­lózat 16 százalékán. Itt csak ugrásszerű növekedés bizto­síthatná az állandó kulturált kiszolgálást és a választékot. Mátészalkán a hálózat tel­jesen elavult. Az újonnan épült áruházat és egy-két boltot kivéve csak teljes le­bontással és azok újjáépité-' sével valósítható meg a kul­turált forgalom. Kisvárdán a hálózat kapacitása a jelenle­gi áruforgalomhoz elegendő. Az áruház megépítése utána hálózat átrendezésével jó le­hetőségek teremthetők. Nyír­bátorban az áruház megépí­tésével a feszültség megszűnt, de sok kis bolt már nem újítható feL , Több ízben jelen tett. .prob­lémát, é$ ;jelent, ma.k*, hogy a lakóházépítésekhez kapcso­lódó kereskedelmi létesítmé­nyek tervezésénél csak az építészeti* városrendezési el­veket akarják figyelembe venni. A közelmúltban lezaj­lott több hetes NEB-vizsgá- lat is rámutatott az egyik ilyen problémára: gyakorla­tilag kész tervek vannak az Északi körút harmadik sza­kaszára. 700—900 négyzetmé­ter alapterületű ÁBC-áruház építésére alkalmas területet nem jelöltek ki. Csak kis alapterületű, a lakóépület alapméreteihez alkalmazko­dó szaküzleteket terveztek, holott a Sóstói út. a körút, a Kemecsei út és az erdő kö­zötti városrész lakossága ké­sőbb nyilván itt szeretne be­vásárolni. 60 000 négyzetméter elmaradás A következő évekre keres­kedelmi fejlesztési tervek készülnek. Szükséges lenné, hogy ezek ne csak a pilla­natnyi lehetőségekkel szá­moljanak, hanem átgondol­tan, megfelelő általános ja­vulást szolgáljanak. Az or­szágos színvonal eléréséhez 1975-ig így is több, mint hatvanezer négyzetméter alapterületen kellene kiske­reskedelmi boltokat építeni, korszerű üzleteket megnyitni. Az alapvető ellátást jelentő élelmiszerboltoknál töreked­ni kellene a komplett kíná­latot nyújtó ÁBC-áruházak és kisáruházak létesítésére, mert a vásárlók érdeke itt találkozik legjobban a gaz­dasági érdekekkel. A váro­sokban és kereskedelmi köz­pontokban célszerű volna létrehozni több szak-élelmi­szerboltot. Növelni kellene a hal-, baromfi- és zöldség­gyümölcs értékesítő helyek számát. A kívánatos az vol­na, hogy az alapellátást biz­tosító üzlethálózatot megfe­lelő közelségbe vinnék a vá­sárlókhoz. s az alapvető élelmiszerek vásárlásánál megszűnjenek a túlzsúfoltsá­gok, sorban állások. Ezek reális igények. A rendelkezésre álló . összeg azonban jelenleg csak "egy része a szükségesnek. Ezért különösen fontos;-hegy min­den forinttal jól gazdálkod­janak, s az ideig-óráig jó át­hidaló megoldások helyett hosszabb távon is eredmé­nyes és hasznos beruházáso­kat kell megvalósítani. Marik Sándor Jogilag, tulajdonképpen le­zárult Tóth Petemé ügye, magyarul nincs semmi keres­nivalója, ha csak... egy ha­marosan sorra kerülő tárgya ■ láson nem vesz más fordu­latot az ügy. melynek ered­ményeként elégtételt kaphat­na a rajta esett sérelemért. Egyelőre azonban Tóth Pé- térnének vádlottként kell a bíróság előtt megjelennie. Becsületsértésért. A vád legalábbis így szól ellene. Becsületsértésért jelentette őt fel Raffai József, az er­dőgazdaság baktalórántházi rakodótelepének vezetője. Tóth né Raffaj édesanyját szidta. Az úgy ilyetén va­ló fordulatára Tóthné még legrosszabb perceiben sem gondolt, soha sem hitte vol­na, hogy neki kell majd ma­gát védelmeznie azzal az emberrel szemben, aki őt tet- legesen bántalmazta. Nos. az élet produkál néha furcsa dolgokat. De hogyan lett a sértettből vádlott, az igazsá­got kereső emberből igazsá­gát védeni kényszerülő em­ber? Az előzmények és a tények A szereplők Baktalóránt- házán dolgoznak. Tóth Péter- né az erdőgazdaság fenyő- gömbfatelepén, Raffai Jó­zsef erdész pedig a rakodó­telepen. A két munkahely nem csak földrajzilag tarto­zik egybe, a munkák is összefüggőek. Ennek ellené­re önállóak, azaz a rakodó­telep első számú felettese a baktat erdészet, míg a fenyő­gömb fatelep a Nyíregyházán lévő központ irányítása alá tartozik. Mindezt a későbbi­ek megértéséért szükséges is­mertetnünk. 1969. április 3-án Tóth Ré­temé égy szállítmányt akart aláíratni. B&ffai„.Józseffel, Vi­ta álákult ki közöttük. amely odáig fajult, hogy Raffaj Jó­zsef- Tóthi - Férenenet tettle­gesen bántalmazta. Tóthné mélységes felháborodásában megírta az esetet a stúdió­nak, a nyilvánosság útján kért elégtételt. Az eset után e sorok írója az ügy vala­mennyi szereplőiével, a sér­tettel, a vádlottal és a Földes György: Eltűnt apák Egy kedves fiatalasszony levelét írt nekem és ahhoz két hangulatos fotót mellé­keit. Mindkettőt egy napi­lapból vágta ki. Az egyik fotón négy fiúgyermeket sé­táltat egy középkprú férfi, feltételezhető, hogy a négy gyerek apja. A másik fotón egy guggoló férfi az ölében dédelget egy körülbelül há­roméves kis fickót: A kép­aláírásból kitűnik, hogy ezek a férfiak nem papák, hanem ovo bácsik, egyelőre nem ná­lunk, hanem Dániában, ahol az óvodákban a felügyelők és a gondozok többsége fér­fi. A képeken éppen látjuk, amint szakállas bácsik sétál­tatják a kicsinyeket, ami hozzátartozik mindennapi munká'ükhöz. A dán óvo­dákban ugvanis kopaszodó urak teszik tisztába az aprő- sá-okat,.' és más egyebet. is elvégeznek, amit egy óvó bá­csinak tudnia kell. A dán gyerekek elégedettek, és elé­gedettek' a mamák is, azt mondják, hogy az óvó bácsik kiválóan pótol iák az óvó né­niket. Ez pedig azért van így Dániában, mert ott sok gyerek él apa nélkül. Ez a kedves fietálsssZörty, aki a kölcsönös levélváltá­sunk után felkeresett,' azért kü’dte el nekem pz említett két fotót a dániai- óvó hácRfk- ró1 m<T+— mint ta’á’korá- sunk p’-ö ptiJana+át-án m'^tis elmondta. — eii-é’nénék Ma-* gyrrorszáaon is az óvó ba^ esik, de még inkább a pót- papák a- serdül tebb fiú gye­rekek apapótlására, mivel­hogy nálunk is sok gyerek nő fal apa nélkül. Vagyis nálunk, a gyereknek van mamája és van óvó nénije, de apja, ha van is, még ak­kor sincs... Megvallom, ez a rejtélyes mondatfvizes igencsak zavar­ba ejtett A fiatalasszony derűs mosollyal nézett rám, amibő] egyrészt arra követ­keztettem, . hogy nem vala­mi személyes tragédiáról van szó, másrészt pedig ar­ról győzött meg, hogy láto­gatómnak van humorérzéke. — Még nem vagyok har­mincéves —: folytatta látor gatóm az imént megkezdett mondánivalóját. — Tíz éves fiam van. Statisztikus va­gyok egy nagyvár alatnál, férjem dolgozó férj. Ön bi­zonyára furcsának találja ezt a fogalmazást, de nekem az á véleményem, hogy ha a férfiak azt mondhatják, hogy a feleségem dolgozó nő, akkor nil,' dolgo­zó nők is mondhatjuk, hogy a férjünk dolgozó fér­fi. Az én férjem például rendkívül elfoglalt, vezető állásban, lévő, intenzíven dolgozó' férj De nem apa. Tetszik érteni? Nem apa. Nekem van férjem, de a gyerekemnek nincs apja. Nagyon igaza van a Nők Napjának: ott olvastam, hogy eltűntek az apák, per­sze csak szimhólil-usan, mert apa nem tűnik el, csak átalakul; Kicsi korában szí­vesen éljátszik a gyerekkel, de később, ahoyv a -fiú fel- cseperedik; egyáltalán nem foglalkozik vele. Már pedig egy nágynúnal jelentkezne* nevelési kérdések, amelyek­hez az apa jobban ért, mint az anya. Egy fiúgyerek fut- ballozik, jégkorongozik, bok­szol, és számos más problé­mák vetődnek fel vele és barátaival kapcsolatban. Az apa ezeket jobban meg tud­ja érteni, mint az anya. A fiúgyerek serdülő, Vagy akár felnőttebb korban is még in­kább rá van utalva az apai irányításra, ellenőrzésre, a szeretetteljes, esetleg szigorú apai szóra... De az apa, ahogy már említettem, egy­szerűen eltűnik, szaknyelven szólva lemorzsolódik. Nem is hirtelen tűnik el, hanem fokozatosan leszokik a gye­rekéről. Amig a fia óvódás, addig esetleg törődik véle, de ahogy a gyerek nő, az apa egyre türelmetlenebb a gyerekkel. Sok a munkája, nem ér rá, de amikor sza­bad ideje van, olvas, vagy tévét néz, esetleg ultipartija foglalja el. Közben elkényel- meskedik, elvárja, hogy a felesége kikészítse az ingét, helyébe hozza a kávét, és minden tekintetben biztosít­sa a nyugalmát, mert ő dol­gozó férfi, mert őt agyon­terheli a vállalat, mert a gyerek idegesíti, egyszóval minden oka megvan arra, hogy a gyerekkel ne foglal­kozzék, vagy a legkisebb mértékben is törődjék vele. Mintha a mamája nem len­ne dolgozó női... — Miként lehetséges az, hogy én mindig ráérek a gyerekkel togla' kozni, kikér­dezem a leckéjét, nyelvet tanulok vele, ellenőrzőm az időbeosztását, érdeklődöm az iskolai előmenetele iránt, részt veszek o szülői érte­kezleteken, pedig en is ve­zető állásban vagyok? — kérdezte az asszonyka. — És amit eddig felsoroltam, az csak a gyerekkel kapcso­latos tennivalóm, sőt annak is csak egy része. A közle­kedéssel és a munkámmal együtt napi tíz órám a vál­lalaté. A megmaradó tizen­négy órából kell. bevásárol­nom, főznöm, takarítanom és a pihenőnapomon a va­sárnapi ebédet is elkészíte­nem. Legfeljebb hat-hét óra jut alvásra A férjem a há­zimunkából nem vállalhat részt, mert 6 az úgynevezett vezető állásban lévő férfi, akinek művelődnie kell, ol­vasnia kell és pihentetni kell az agyát, mert másnap frissen kell kezdenie a mun­káját. — Nagy baj, ha egy férj nem törődik a családjával — szóltam közbe, csakhogy éppen mondjak valamit. — Erről szó sincs — til­takozott a fiatalasszony. — ön el nem tudja képzelni, hogy milyen rendes ember a férjem. Minden gondolato­mat lesi, még a zsebpénzét sem költi el, figyelmes, poh- tosan tudja, hogy mikor van a névnapom, a születésem napja és Ilyen vonatkozás­ban a gyerekkel is rendkí­vül figj'Unes. Nekem az egyetlen panaszom az, hogy mint apa eltűnt a gyerekem életéből És tessék elhinni, hogy ebben a helyzetben nem én vagvok eg ved ül. A szülői értekezleteken erről már gyakran beszélgettem a mamákkal de ha nem is be- szé’gettém volna, alaposan leleplezi az eltűnt apákat az is, hogy a szülői értekezlete­ken, túlnyomó többségben csak mü édesanyák jelenünk meg, míg egy-egy apuka szemtanúkkal a helyszínen bőszeit, itaíiai József, nem ismerte el a tetciegességel. csupán annyit, hogy gólom­ba volt. Ue a szemtanúk, akik elejétől végig hallották a két ember kozott iezajioti vitat, látták az esetet — ne­vüket is leírjuk — Szabó Ol­ga, iiegedús József es isani- zsar József . nem csak azi monuiás. ei, nogy Rau'ai Jó­zsef megütötte fóthnét iák, az üléstől az asztalnak esett)/ hanem - felháborodásuknak adtak kifejezést, egyértel­műén elítélték Raffai Józse­fet Vallomásuk es a velük készített beszélgetés a, nyír­egyházi adó 1969. április 11-i adásában elhangzott. De Raf­fai ellen vallott Várfalvi András is, a feuyogömbía- telep vezetője, Tóthné felet­tese. aki. az esetet jegyző­könyvezte és azt utküldte Raffai felettesének, Kozma Károlynak, a baktai erdé­szet vezetőjének. Koznia Károly fegyelmi jogkörével élve Rtffai József erdészt (33—5'69) szigorú megrovásban részesítette. Arányos-e? Arányban van-e a büntetés az elkövetett cselekménnyel11 Példamutató, visszatartó ere­jű-e? Erkölcsi elégtételt ka­pott-e Tóthné? Nem csak Tóthné, de a telep becsüle­tes dolgozói sem voltak elé­gedettek az ítélettel. Túl enyhének találták, persze nem mindenki, de erről majd később. Tóth Pétemé semmi­képpen gém tudott a vállalat fegyelmi ítéletébe belenyu­godni, s a bírósághoz fordult. Nem tudta, hogy a munkahe­lyen történő becsületsértés, rágalmazás, könnyű testi sér­tés elbírálása az 1967/24 tör­vényerejű rendelet 7. sz. C p. értelmében — ha a vállalat­nál társadalmi bíróság mű­ködik — úgy annak a hatás­körébe tartozik. Ánj Ugyan­ennek a törvénynek a 8-as szakasza úgy rendelkezik, hogy nem járhat el a társa­dalmi bíróság olyan esetek­ben, amelyekben a fegyelmi eljárás már megtörtént. Miu­tán Raffaj Józsefet fegyelmi- leg mar felelősségre vonták és megbüntették, a kör bezá­rult. Ezért mondtuk, hogy Tóthnének jogilag- nincs mit alig tisztel meg bennünket a látogatásával... — Nagyon érdekes, amit hallottam öntől — mond­tam a fiatalasszonynak —, de megkérdezném, hogy mi­re számított, amikor felke­resett. Mit tehetnék én egy ilyen ön szerint már általá­nossá vált káros jelenség megjavítása érdekében, ami lehet, hogy valóban általá­nos jellegű? — Azt szeretném, ha ön egyszer megírná, hogy a férjem és a hozzá hasonló apukák törődjenek végre a saját gyerekükkel. Mert ha ez így megy tovább, akkor nálunk általános és közép- iskolás fiúknál meg kell ho­nosítani a dán módszer egyik korszerű változatát, ami tulajdonképpen nem is új. Vezessék be nálunk a házitanító rendszert.., — Ez nem rossz gondolat — helyeseltem. — Valami­kor az űgvnevezett úrihá­zaknál jól beváltak a házi­nevelők, házitanítók, — Es az úriasszonyoknál is! — vette át a szót feltűnő élénkséggel a fiata1asszony. — Miért ne járhatnának most is hozzánk esténként a házitanítók, hogy nevel­jék a gyerekeinket, ha már egyszer eltűnt az apjuk? Legalább mi is szórakozhat­nánk a házitanítóval, . mint régen az úriasszonyok szóra­koztak. Dehát 5n épp az Imént panaszkodott, hogy semmire sem jut ideje — szóltam közbe. — Most is panaszkodom. De tudja, arra gondoltam, hogy talán egy ilyen cseles megoldás észre térítené az el­tűnt- apukákat... kezdenie, nincs hpvá fordul­nia. Persze az ügy korántsem zárult le. m art nem sokkal az eset i^tán Raffai bécsüiei- sértés címen viszontvádat emelt Tóthné ellen! Így ke­rült most már az ügy- az er­dőgazdaság fenyúgünibfaifcl pének társadalmi .bírósága elé. A tárgyalás 1969. no­vember 29-én .volt. Tóth Pe­temé terheltként.. Raffai Jó­zsef pedig ’sértettként ál . a társadalmi bíróság elé. Így lelt a sértettből vádlott. Hogy 'ítélet mégsem hangzott el és nem Raffai került ki er­kölcsi 'győztesként' az ügy­ből, az tanúinknak köszön­hető: egymásnak ellentmon­dóan vallottak, Tóthné pe­dig kifogást emelt Rafia' a- núi ellen így a társadalmi bíróság a br.küdnrántházi járásbíróságnak adta át az ügyet. Tóthn'mák tehát rt g mindig vádlottként Íveli inaid megjelennie, Néhány adui ea vélemény Tóth Ppterne hetedik eve dolgozik az erdészetnél. Se­gédmunkás, órabéré 5,80 fo­rint. Elmondása szerint munkája ellen soha panasz nem volt. A múlt év végén hanyag munkavégzés miatt fegyelmit és írásbeli megro­vást kapott. Várfalvi András, a tenyő- gömbfatelep vezetője, Tóth Pét érné főnöke. 1968 óta van a telepen. Szerinte Raf­fai nagyon jó szakember. Tettét elítéli, de az ügyet le­zártnak tekinti, nem érdak­ii tovább. A Tóthnénak adott fegyelmi nincs összefüggés­ben a Raffai-üggyel, kizáró­lag a felületes munka kö­vetkezményé- Tóthné most újból fegyelmit kaphatott volna, újabb rossz munkája végett. Az utóbbi időben égyre hanyagabbul dolgozik. Várfalvi arra nem emlékszik, hogy a múlt. év második fe­lében Tóthnén kívül más is kapott volna fegyelmit. # B. Tóth József, a fenyőd gömbfatelep szb-tltkára. 1962 óta dolgozik a telepen. Kezdetben Tóthnéval egy munkahelyen. Tóthné a be­osztottja volt. Rendesen dolgozott. Egyszer már volt fegyelmije. Az ügyről csak utólag szerzett tudomást, mert a „veszekedés” idején szabadságon volt. Tóthné nem szólt neki, ő pedig nem firtatta, hogy történt, mint történt, úgy gondolta, a tár­sadalmi bíróság majd meg­hozza a maga határozatát. Nem volt helyes, hogy mint fér­fi megütötte a gyöngébb nőt. dé előfordulnak ilyenek is. Bár nem igen lehet Az igaz­ságot látni. Amennyiben Raffai tettlegességet köve­tett el, megérdemli a bün­tetést, de ezt ő meg is kap­ta. A szigorú megrovás juta­lom- és prémiumelvonással is jár. Katona István, a baktai erdészet társadalmi bírósá­gának elnöke. Fiatalember. Korábban dolgozott a rako­dótelepen, nagyon zűrös üzem, nagy koncentrációt kí­ván. Előfordulhat, hogv az ember erős f-úindultsáirában tettlegesságet követ el. Raffai ügyében a bak+ai erdészet társadalmi bíróságának ..hál’ istennek” n~m kellett ősz- szeölnie. mert már korábban a fegyelmi hatóság döntött. A büntetést, amit Raff"! ka­pott, megfelelőnek találja. * Karinczi Ferenc, k fmyő- gömbfatelep dolgozója, e te­lep társadalmi bíróságának elnöke. Tóth Páterné szorgal­mas, becsületes dolgozó. Rafr faj tanúi, hárman három, é- teképp'h vallottak. Nem lett volna nyugodt a lelkiismere­te. ha a vallomásokat elfo­gadta volna, ezért tette át az ügyet a bíróságra/1 . " . itt tart most az üs-*.1. Arató Erzsébet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom