Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-24 / 20. szám

«*LmP-WA«TAROHS*A» 8. oMa! Lenin ügyét folytatva Pártmunka az első vonalban 1970 — A LENIN-CENTE- NÁRIUM ESZTENDEJE. Vi­lágszerte tisztelegnek Vlagyi­mir Iljics előtt, akinek ne­véhez és tevékenységéhez az emberiség életének egész forradalmi korszaka kapcso­lódik. A szocializmus, ame­lyet Lenin új következteté­sekkel és felfedezésekkel gazdagított, ma világtörté­nelmi tény. A szocialista vi­lágrendszer korunk alapve­tő forradalmi ereje. Éppen ezért a Lenin-évforduló nem csak a múlt felelevení­tésére teremt alkalmat, ha­nem a jelen tudományos vizsgálatára és a jövő tenni­valóinak osztályharcos meg­határozására. A centenárium megünnep­lésének ez a jellege dombo­rodik ki azokból a tézisek­ből. amelyeket a Szövjet- uriió Kommunista Pártja adott kj. „Lenin születésé­nek 100. évfordulójára em­lékezve... minden forradal­már harcos szemlét tart erői fölött, meghatározza te­vékenységének további táv­latait és feladatait, erősíti harci egységét a békéért, a demokráciáéit, a szocializ­musért folyó küzdelemben” — olvashatjuk a tézisekben. AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK elgon­dolásai tükrözik, hogy a le­nini örökség olyan érték, amely a forradalmi erők mai harcában; nélkülözhetetlen. Ezt mindenekelőtt a munkás- osztály új típusú pártjáról szóló lenini tanításokkal bi­zonyítják, amelyek mind á mai napig, s a jövőben te a kommunista mozgalom alapkérdésé. Kétségbe von­ható-e például.. Lenin azon Véleményének időszerűsége és fontossága, miszerint — a. téziseket idézve „egy marxista pórt sikeres tevé­kenységének, a munkásmoz­galom fejlődésének és győ­zelmeinek elengedhetetlen feltétele a kétfrontos harc: harc az opportunizmus és -a feyizión izmus jobboldali - és „balos” válfaja ellen?” Nyilvánvalóan -nem: A pártok törekednek ,az . új. történelmi ’ viszonyoknak megfelelő forradalmi straté­gia és taktika kidolgozására, az elmélet és a gyakorlat összehangolására, az Ideoló­giai harc fokozására — mindmegannyi Lenin által, megfogalmazott feladat vég­rehajtására. A lenini eszme konkrét segítséget nyújt a kommunisták' mai nemzedé­kének abban, hogy pártjukat a nemzetközi munkásmozga­lom még erősebb harci osz­tagává tegyék. 1 A' LEGMÉLTOBB TISZ­TELGÉS LENIN ELŐTT: a íeninizmus eszméinek meg­testesítése. Ezek az eszmék ped;g a szocializmusban öl­töttek testet. Érthető tehát, "hogy a tézisek emlékezetünk­be idézik a lenini elméletet a szocialista társadalom épí­téséről. Az elmélet egy em­beröltővel ezelőtt született, mégis úgy érezzük, mintha napjaink gyakorlatából szü­lettek volna a következteté­sek. A közelmúlt történései újult erővel hívták fel a kommunisták figyelmét ar­ra a lenini megállapításra, miszerint az új társadalom építésének fő eszköze a pro­letárdiktatúra, amelynek leg­kisebb gyengülése is utat nyithat az osztály ellenség­nek. Az is rendkívül tanul­ságos, ahogy Lenin a politi­kai szabadságjogokat értel­mezte. Mindig osztályállós- pontbői indult ki. Úgy vélte, hogy ezek a jogok a dolgo­zók szocialista összefogásá­nak, a szocialista ideológia terjesztésének feltételét is magukban foglalják, ame­lyek kizárják a szocialista­ellenes propaganda „szabad­ságát”, az ellenforradalmi érők- szérvezkedésének „sza­badságát”. A tézisek azzal is nagy szolgálatot tesznek Le­nin. követőinek, hogy segítik összevetni a szocialista építés nemzeti sajátosságait a Lenin által feltárt általános tör­vényszerűségekkel.' Márpedig ez az összevetés, a nemzeti sajátosságok és az általános törvényszerűségek összhang­ja a szocializmus építésének fontos feltétele. A Íeninizmus a XX. szá­zad osztálycsatáinak igen széles színterére - vetít fényt. Nagyon találóan mondják ki az SZKP tézisei, hogy „csak a lenini tanítást, követve, lehet megérteni a világban végbemenő forra­dalmi változások lényegét és jellegét, helyesen értékelni az ezekben részt, vevő erők szerepét, helyesen kitűzni a szocialista : vi tágforradalom kibontakoztatásának távlata­it.” Éppen ezért ^ lenini eszmék felvázolása egyben, a marxista—leninista világkép felrajzolását is jelenti. En­nek kulcspontja pedig az a tény, hogy a szocializmus történelmi éífenzivában van Ennek feltartóztatására szö­vetkeznek az imperializmus erői, amelyeknek stratégiáját éppen Lenin eszmei öröksé­gét felhasználva látja tisz­tán a kommunista mozgalom. De a lenini hagyaték ah­hoz is segítséget nyújt, hogy ez a mozgalom politi­kailag éretten. ideológiailag felvértezve szálljon . szembe ellenségeivel. Főleg arra fi­gyelmeztet, hogy a harc si­kere soraink egységétől, s korunk .különböző forradalmi áramlatainak összefogásától is függ. A LENINIZMUS HATÉ­KONY FEGYVER a burzsoá ideológia elleni küzdelemben. Olyan fegyver, amelyet kér­lelhetetlenül, kompromisz- szumok nélkül kell forgatni. A marxisták—leninisták el­utasítják az ideológiai terü­leten való békés egymás mellett élés opportunista té­telét. A mai világban is osz­tályok harca folyik, nincs és nem is lehet semmiféle osz­tályon kívüli vagy osztályok feletti ideológia. Mintha ma hangtanának tehát Lenin szavai arról, hogy „a szocia­lista ideológiának mindenne­mű lekicsinylése, az ettől az ideológiától való mindenne­mű eltávolodás valójában a burzsoá ideológia erősítését jelenti”. A lenini úton a legmaga­sabbra eddig a Szovjetunió ért: a kommunizmust építi. A tézisek szembetűnően bi­zonyítják, miként válnak valóra Lenin hazájában a világ ejső szocialista állama megalapítójának elgondolá­sai, előrelátásai: „Lenin ügyét folytatva a szovjet nép kemény munkával gyarapít­ja a társadalmi javakat, fej­leszti a szocialista demokrá­ciát, a tudományt és a kul­túrát, lankadatlanul gondot fordít a szocialista haza vé­delmi erejének növelésére, építi az emberhez méltó éle­tet”. A TÉZISEK OLVASÄSA közben sokszor foglalkoztat­ja az embert a gondolat, miként lehet lenini módon élni és harcolni, melyek azok a tulajdonságok, ame­lyek képessé teszik az em­bert arra. hogy valóra vált­sa a történelem minden pró­báját kiállt eszmét. Van­nak . akik a mindent leküzdő akaratban, a tömegekbe ve­tett határtalan hitben, a következetes internacionaliz­musban látják a követendő példát. Igazat lehet nekik adni; Mások az eszmei-cél- tudatosságot emelik ki. ők Is helyesen gondolkodnak. S miközben ezen elmélkedik az ember,, eljut a tézisek utolsó szavaihoz, ahol a bolsevikok utódai a szovjet kommunis­ták megfogalmazták a vá­laszt: „Lenini módon élni és harcolni annyi, mint minden erőt, tudást, energiát latba vetni a föld leghumánusabb és legigazságosabb ügyéért: annak a harcnak az érdeké­ben, amely a dolgozóknak az elnyomás és a kizsákmányolás alól való teljes felszabadu­lásáért, a kommunista esz­mények győzelméért, az em­beriség jobb jövőjéért fő­ijük”. Pálos Tamás Sz. Bélától megvonta a bi­zalmat a pártcsoport Levál­tották. Nem voltak megelé­gedve munkájával Hiányol­ták, hogy nem tájékoztatja őket a tennivalókról. nem foglalkozik az emberek ügyes-bajos gondjaival Ezekre voltak a legérzéke­nyebbek. Meghaladta ké­pességeit ez a pártmegbíza­tás. — Tudja, ha a lavina el­indul, nehéz megállítani — mondja Fodor István olajfi­nomító munkás, az új párt­bizalmi, akit helyette vá­lasztottak. Éjszakai műszak­ban dolgozott. Látszik rajta a fáradtság, álmatlanság, — Ha elégedetlenek az emberek, akkor aztán a va­lóságot még kibővítik, s még azt is mondták Sz. Bélára, hogy talpnyaló. Pedig nem igaz — folytatta. Tisztázták az ügyet Tisztázták az ügyet a pártcsóport előtt Azóta ki­egyensúlyozott a hangulat Fodor István 8 hónapja ve­zeti a pártcsoportot. Újsá­golja, nem könnyű a párt­munka. Külön üzemrészek­ben dolgoznak a pártcsoport tagjai. Ki a magtárolóban, ki az extrakciós üzemben, má­sok az olaj gyári részben. Ne­héz összefogni őket — Étolajat gyártottunk az éjszaka napraforgóból. Meg­volt a 17 tonna — mondja a "bizalmi. — Hogyan tudja befolyá­solni a termelést a páricso- port? — Ez a legnehezebb prob­léma. Velejére tapintott Én úgy látom, hogy az embe­rek jó hangulatának a meg­teremtése, a jó közösségi széliem kialakítása a legfon­tosabb feltétele ennek Lé­nyeges, hogy az emberek, 'a párttagok ismerjék feladatai­kat Mi idejében megkap­juk a termelési terveket. Ezt a pártcsoport megbeszéli. Kiosztjuk a feladatokat. Havonta tanácskozunk, de ha közben adódik probléma, azt is megbeszéljük. Ennek a pártcsoportnak mind a három műszakra ki­terjed a munkája. Hatvan munkás tartozik hozzájuk Legutóbb az ez évi felada­tokat vitatták meg. Elsősor­ban a három új sajtológép üzembe helyezésének a gond jairól beszéltek. Ez bizo­nyos többletmunkát kíván majd, de növelni fogja a termelékenységet. Étolajból így műszakonként 4 tonná­val termelhetnek többet. — Most azt kell megértet­nünk mindenkivel, hogy a többletmunka szükséges, de ez lehetővé teszi az órabér javítását és a nyereség is több lesz, ha a termelékeny­ség emelkedik — újságolja. A párt- megbízatások Ebben a pártcsoportban minden kommunistának van pártmegbízatása. — Szűcs Béla felada­ta lesz a többletolaj-ter­meléssel járó finomí­tás gondos megoldása. Én foglalkozom a sajtolással, se­gítek az üzemzavarok elhárí­tásában, a hajalóüzem biz­tonságos termelésében. És természetesen az emberek gondjaival is törődünk. Var­ga János és Antal András az extrakciós üzemben tevé­kenykednek. Fontos, hogy jó példával járjanak elöl és erre ösztönözzék a többie­ket is. Hicsák Tamás és Var­ga András a szárító- és a magtároló üzemben végez­nek pártmunkát E termelést segítő és az emberekkel foglalkozó párt­munka eredménye is, hogy januárban még nem volt probléma. Sikeresen teljesí­tik a napi terveket. Nem csak a pártcsoport de a hozzájuk tartozó pártonkí- vüliek is rendszeres tájékoz­tatást kapnak az üzem előtt álló közvetlen feladatokról. Egy-egy pártcsoportüiéser egyéni gondokkal is foglal­koznak. — Tóth István párton kí­vüli munkás például nem kapott Örabéremelést. Nekem említette. Szerintünk megér­demelte volna, mert jó munkát végez. Megbeszélte a pártcsóport s továbbítottuk a kérelmet a pártvezetőség­nek.' ígéretet kaptunk, hogy megoldják. Általában az . a tapasztalatunk, amit a párt- vézetőség megígér, azt telje­sítik is. Jó az együttműködés a gyárban a gazdaság- és pártvezetés között — magya­rázza Fodor István. Nekik is köszönhető Külföldön is jól ismert a Nyírbátori Növényolaj gyár. Itt készülnek a világmárkás díszgyertyák, a sok-sok ki­váló szintetikus mosószerek, étolajok. Kiváló a munkás­gárda, s így lehet említeni az itteni pártmunkát is. Ez annak is köszönhető, hogy jól működnek a párt­csoportok. Munkájuk jelen­tőségét felismerte és segíti a pártvezetőség. Vajai Gyula mérnök, párt­titkár mondta: . — Mi azt szeretnénk, ha a bizalmiak a maguk terüle­tén amolyan kis párttitkárok lennének. Szerény ez a megállapítás igy. mert már azok, ha még van is a munkájukon ja­vítani való. Itt nem marad­nak tájékoztatás nélkül az emberek Pártcsoport beszéli meg az esetleges fegyelem- sértéseket is. Legutóbb Sz. Béla elmaradt a taggyűlés­ről. Emiatt megbírálták. Ar­ra hivatkozott, hogy egyéni dolgát intézte. — Képzelheti, hogy nem dicsértük meg —- mondja Fodor. P. Józsefet a másik pártbi­zalmi, Gárdos Péter küldte haza műszak előtt. Volt a fejében. A pártcsoport ala­posan megmosta a fejét. — Be volt szíva egy ki­csit — említi Gárdos Péter. — Ember, így akar gépen dolgozni — mondtam neki. Ez sokba kerül P. József­nek. Igazolatlan nap, nyere­ségelvonás és hat hónapig nera részesülhet juttatások­ban. De a fegyelmet meg kell követeim. Fizetés csak munkáért jár Akad olyan is. mint B. J§J nos, aki állandóan elégedet­len a fizetésével, arra hivat­kozik, ő kevesebbet kap, mint a másik traktoros. Azt nem számítja, hogy a kollé­gája már 15 esztendeje ezt a munkát végzi és jobban mint ő. S elfelejti, hogjr hanyagságából kár is kelet­kezett —■ Ezek elfelejtik, hogy nem a párttagot fizetik meg. hanem az elvégzett munkát — magyarázza Gárdos Péter. — Ezekkel foglalkozni kell, megmagyarázni, hogy nem. sírni kell, hanem becsülete­sen dolgozni. Betöltik hivatásukat a gyárban dolgozó pártcsopor­tok. Elégedett munkájukkal a pártvezetőség. Sokat tettek a jó közösségi légkör kiala­kítása érdekében. Ezt mutat­ja a munkafegyelem erősö­dése is. 1968-ban még 12 em­bert kellett felelősségre von­ni különböző fegyelemsértés miatt. Közöttük párttagokat is. 1969-ben már csak egy ilyen eset fordult elő. Erősödik a pártfegyelem. S ennek az alapját a párttag­ság között tevékenykedő pártbizalmiak jó munkája vetette meg. f arkas Kálmán Náöass József : Osztályon A pincér meghajol, ponto­sabban inkább csak biccent és a konyha felé indul. ^ A testes, tekintélyes külsejű fi­zetőpincér, a szája szegleté­ből kérdezi: — Megint ugyanaz? ' ­—. Megint elfoglalja a he­lyet és ki tudja, mikor mél- tóztatik neki távozni. A fiatalember nem érti, hogy ez. a kettő mit beszél. Ha van egy kis pénze,, beül valami drágább Helyre. Ha utazik, az utolsó fillérjét ar­ra szánja, hogy beüljön az étkezőkocsíba ha csak egy feketére. Most se költhet so­kat, ebben az előkelő ven­déglőben. Kiszámítottan ren­del, mindig erőlevest, meg valami főtt tésztát. Ez­zel épphogy elveri az éhsé­gét, olcsóbb, mint a menü, a pincérek láthatóan dühö­sek rá. Az ajtón házaspár lép be, jól öltözött fiatal, csinos nő, mellette lomha, idős férfi. A főptncér. eléjük siet. Míg a pincér helyet keres, a ma­gányos fiatal férfi asztalához lép. . A főpincér te sem várja a- választ, udvariasan hátra emeli a két széket, hogy a pár leüljön. Megigazítja a tányérokat, kis karcsú vá­zát állít az űj vendégek elé es átnyújtja a bőrbe kötött étlapot. A fiatalember csak egyszer pillant, lopva az asszonyra, aztán cigarettára gyújt. ■Az asztal másik végén megtörtént a döntés. A fö- pincer bólint, természetesen, ahogy mindig, sovány, szép borjusültet, s maga megy a konyhába, hogy a profesz- szor úr meg legyen eléged­ve. A fiatalember szemügyre veszi a férjét. Kerek fej, rö­vid ősz haj. — El kellene mennem — gondolja a fiú — azonnal felkelek & itt hagyom őket­Igen, de előbb fizetni kell. Szegényes kis ebédet ettem. Itt maradok kivárom őket. Már kikanalazták a le­vest, megszólal az asszony: — Mégis meg kellene nézni azt a filmet. Menjünk el a félnégyes előadásra... nincs kedved? — Hát... és ha nincs jegy? Az asszony karórajára néz. A fiú látja, arany kar- kötőora. — Fél kettő, hívd fel * pénztárt, jó öt perc, : amíg kihozzák a húst, addig le­bonyolíthatod. A férfi hangja kelletlen, — Innen telefonáljak?... nincs tahtuszom.., — Persze; ■— hirtelen a fiatalember félé fordul: — Bocsánat uram, nincs véletlenül egy telefonérmé- je? „Minek csinálja est? Mi­nek keveredik beszélgetésbe velem? A végén még össze- ismerkedést rendez, bemutat­kozás: Mi a célja?” — Parancsol? Telefonér­me. .. — nékik persze nincs, mert hivatalukban is, a la­kásukon is van telefon. — Van kérem, tessék... van kettő is. Kiveszi a két érméi és az asszony felé nyújtja. Ahogy az átveszi újjai meg­szorítják a fiú ujját. A férj pénzt vesz elő és a fiú felé nyújtja. ■— Nagyon köszönöm a szívességét... merre is van a telefon? A férj felkel és eltűnik a telefonfülke' felé. Az. asszony a fiúhoz for­dul: — Haragszol rám? — Miért jöttél ide? .Az asszony elmosolyodik: — Dühös vagy?. ..'Ezt jól megrendeztem, mi? A hét elején erre jártunk, és lát­talak, amint bejöttél ide. Na, gondoltam, ennek felvitte az isten a dolgát. Azóta mindennap itt ebédelünk. De soha nem tudtalak itt érni, most aztán sikerült... — És mi a célod ezzel? — Azelőtt soha nem vol­tál goromba hozzám. — Ne - beszélj arról. — Kerestem az alkalmat, hogy találkozzam veled? Meg akarom magyarázni, nem tehettem máskent. Meddig vártam volna meg rád? Két évig jártam veled. — Én is elvettelek volna. — Megmondtam, hozzád megyek, de az én gépírón« fizetésemre, meg a te albér­leti szobádra házasodtunk volna össze? — Persze a professzor űr! — Hiába gúnyolódsz.. ő nagyon jó hozzám... Azért ültem ide az asztalodhoz, hogy megmondjam neked: ma is téged szeretlek... Ta­lálkozhatnánk. .. ő délelőtt mindig távol van... délután is gyakran ülések, konferen­ciák. .. Hívj fel... reggel kilenc és tíz között a leg­biztosabb. .. felírom a szá­mot. .. adj egy ceruzát... A férfi hallgatott. A nő kinyitotta krokodil retikül- jét és belebeszélt a tás­kába: — Milyen utálatos vagy ., várj csak. .-. papírom sincs... — Zsebnaptárából kiszakított egy lapot, felírta a számot és a papírt odatolta a fiú elé. — Tedd el... már jön. .. A fiú összeszorított öklébe gyűrte a papírt. A férfi éppen hogy leült, amikor már hozták az ételt. — Félreteszik a két je­gyet — mondta —, de egy órán belül érte kell menni. Különben is be kell még néznem az intézetbe, ellenő­riznem a vizsgálatot., si­essünk.... A fiú kímérten biccentett, amikor ők ketten felkeltek az asztaltól és búcsúzásuí barátságosan bólintottak fe­léje. Mikor végre a ruhatár felé vezető ajtóhoz értek, utánuk nézett. Ujjai szét­nyíltak, a cédulát kettétépte és odadobta az asztalra. — Fizetek! A pincér magasba húzta a szemöldökét és azonnal hozzálépett. A szet’tépett cé­dulát is, a kétforintost is otthagyta az asztalon. A ruhatár előtt állva még látta, amint odakint kocsi­ba szállnak. Az asszony lá­bán magasra felcsúszott a ruha, mielőtt az ajtó becsu­kódott. Átvette a kabátját. Indult kifelé. Hirtelen meg­torpant, gúnyosan lebiggyesz­tette alsó ajkát és vissza­ment a terembe. Rekedt hangon mondta a pincérnek: — Itt felejtettem egy cé­dulát az asztalon, nem lát­ták? A pincér méltóságteljesen válaszolta: — Cédulát? Lehet, hogy itt volt, uram, de minden vendeg után Íetakarítjuk az asztalt... Bocsánat... mi osztályon felüli üzem v»j gyünk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom