Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-22 / 18. szám

9. atdaS KEtET MAGYAROHSZÄG 1870. Január SÄ. Külpolitikai összefoglaló If Lifo picht válaszai további kérdések re I Bachmann nyilatkozata Nyers Rezső cikke. a Pravdában Külpolitikai szél jég yzet: Ciprus és a junta ü Kanada! lap feltűnő állásfoglalása az európai biztonsági konferencia összehívása mellett Változatlanul a nemzetközi , közvélemény érdeklődésének homlokterében áll Walter Ulbricht hétfői sajtóértekez­lete, annak visszhangja Nyu- gat-Németországban és má­sutt, továbbá kiegészítése. Szerdán ugyanis < közzétették az NDK államtanácsa elnöké­nek írásbeli válaszát további kérdésekre, amelyeket a nem­zetközi sajtóértekezleten ka­pott. Ulbricht a többi között hangsúlyozta: az NDK semmi olyat nem követel Bonntól, amely hátrányosan megkü­lönböztető volna a szövetségi köztársaságra nézve, vagy el­lentmondana az NSZK egyen­jogúságának. Teljesen logikus, hogy viszont ugyanígy meg­követelik: az NDK-t se érje semmiféle hátrány, vagy meg­különböztetés. Nyilvánvaló, • hogy ezt egyértelműen és tel­jesen megnyugtató módon osak úgy lehet elérni, ha nemzetközi jogi érvényű szer­ződés szabályozza és rendezi a két német állam kapcsola­tait Nyilatkozott a kérdésben a Német Kommunista Párt — nemrégiben Budapesten járt — elnöke, Kurt Bachmann is. Véleménye szerint Willy Brandt kancellár nem ma­radhat meg ama kijelentése mellett, hogy „az NDK nem­zetközi jogilag kötelező elis­merése nem jöhet 6zóba”. Bachmann logikus érveléssel /mutat rá: az NDK nemzetkö­zi jogi elismeréséről kötendő államszerződés esetén az NSZK lakosságának semmi olyasmiről nem kellene le­mondani, amivel amúgy sem rendelkezik. Lemondani csak — folytatta Bachmann — az NDK és a fennálló határok éi nem ismerésének politikájáról kell, dehát ezzel csupán az adenaueri—kiesingeri, Jénye- gében zsákutcába torkolló külpolitikáról mondana le az SPD—FDP kormánykoalíció. Figyelemreméltó cikket kö­zölt az Ottawa Citizen című befolyásos kanadai napilap. Síkraszállt az európai, bizton­sági konferencia összehívása méllett a konferencia előké­szítéséhez azonnal hozzá le­het kezdeni, szögezz le véle­ményét a kanadai lap, hozzá- v fűzve azt a józan javaslatot, ' hogy. kezdetben nem a legvi­tásabb problémákkal kellene foglalkoznia az értekezletnek, hanem azokkal a kérdésekkel, amelyekre vonatkozóan már kezd kialakulni a közös állás­pont. A feszültség enyhülté­vel azután megtehetőek majd a következő lépések. Ismeretes, hogy az össz­európai biztonsági konferen­cia gondolatának felvetődé­se, azaz az első javaslat meg­tétele után nyugaton bizonyos körök azonnal így reagáltak: Noha „összeurópai” csakis úgy képzelhető el. ha az ér­tekezleten az USA és Kanada iS részt vesz. (Minthogy ame­rikai és kanadai csapatok is vannak Európában.) Áz is köztudott, hogy a szocialista országok ez elől nem zárkóz­tak eL Annál inkább figye­lemreméltó, hogy most egy jelentős kanadai politikai lap is ilyen pozitiven állt hozzá az ügyhöz, ezzel a konferen­cia ellenfeleinek és haloga­tóinak lába alól kihúzva a talajt Puccskísérlet írókban Vietnami harcok A Nemzeti Felszabadítás! Front erői. újabb összesítések szerint a szerda este 8 óráig (helyi idő) terjedő 24 órá­ban 55 ellenséges katonai támaszpont és állás ellen hajtottak végre tüzérségi tá­madást Dél-Vietnam legkü­lönbözőbb vidékein.; -A sza­badságharcosok | tüzérségi ak­tivitása elsősorban a Saigont körülvevő tartományokra összpontosult, a Bien Hoa-i amerikai légitámaszpontra hullott 122 milliméteres ra­kéták számos sebesülést és jelentős anyagi károkat okoztak. Kellemetlen meglepetés ér­te a saigonj hatóságokat, akik országúti kerékpárver­senyt szerveztek a partvidé­ke Tie város és a Mekong deltájában fekvő Long Kuang között. A versenyt éppen azzal a céllal indítot­ták. hogy ezzel demonstrál­ják a vidék sikeres „pacifi­kálását”. Bár az útvonal mentán tábori csendőrök ez­reit állították fel. a Bao Loc város elleni tüzérségi tá­madás miatt a versenyt szer­dán másfél órára le kellett állítani. Bagdad (MTI): A bagdadi rádió szerdán délben megszakította adását, és bejelentette, hogy kedden éjjel puccskísérletet hiúsí­tottak meg Irakban. A kor- mányzt)u‘‘ forradalmi'' tanács közleménye hírül adj«; hogy „a január 21-re virradó éj­jel gyűlöletes és áruló ele­mek kísérletet tettek arra, hogy együttműködve bizo­nyos külföldi erőkkel, csa­pást mérjenek a július 17-i forradalomra. Mindazok, akiknek részük volt az ösZ- szeesküvésben, őrizetbe ke­rültek és bíróság előtt fog­nak felelni tetteikért, ame­lyekkel elárulták népüket és hazájukat.” Bagdadban a forradalmi tanács egy tagjának vezeté­sével különbíróságot hoztak létre a sikertelen puccskísérlet körülményeinek tisztázásá­ra, a részvevők felelősségre vonására. A bagdadi rádió, beszá­molva arról, hogy az össze­esküvés valamennyi részve­vőjét letartóztatták, leszö­gezte: az ügy hátterében az Egyesült Államok, Nagy- Británnia és Nyugat-Német- ország áll. A puccskísérlet ugyanakkor kapcsolatba hozható az amerikai 6. flot­ta földközi-tengeri manőve­reivel is, és mindazzal, amit „a nyugatnémet kormány a NATO déli szárnya megerő­sítésére irányuló erőfeszíté­seknek” nevezett A rádió a letartóztatottak számáról nem tett említést. A háromtagú különbíróság kihallgatta és rövid tárgya­lás után halálra ítélte a puccskísérlet öt részvevőjét. A bagdadi rádió jelentése szerint 14 óra 30 perckor — magyar idő szerint — a ki­végzőosztag végrehajtotta az ítéletet az öt katonatiszten. „Ezzel az összeesküvők első csoportja elnyerte méltó büntetését. A puccsot az ira­ki imperialista, cionista és reakciós erők szervezték, — hangsúlyozta a rádió kom­mentárja. A Pravda keddi száma közli Nyers Rezsőnek, az MSZMP KB Politikai Bizott­sága tagjának, a KB titká­rának beszélgetését a lap tudósítójával. Nyers Rezső a . Pravdának kifejtette elgon­dolásait a KGST-országok együttműködésének perspek­tíváiról és a gazdasági in­tegráció módozatairól. Len i ii- centenárium Moszkva: Külföldi költők Leniniül szóló műveit tartal­mazó versgyűjtemény jelent meg a napokban a moszkvai Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában. A kötet szer­zői között olyan neveket ta­lálunk, mint Bertold Brecht, Hidas Antal, Pablo Neruda, Nazim Hikmet és sokan má­sok. Szintén a szovjet Szépiro­dalmi Könyvkiadó gondozásá­ban jelent meg a „Lenin min­dig velünk van” című gyűj­temény, amely tartalmazza szovjet és külföldi írók és újságírók Leninről szóló visz- szaemlékezéseit A gyűjte­mény olyan neves írókat szó­laltat meg, mint Gorkij, Breed Andersen Nexö, Fe- gyin, H. G. Wells és mások. Ulánbátor: A Mongol Nép­köztársaság közlekedésügyi minisztériuma Lenin születé­sének 100. évfordulója alkal­mából különleges bélyegsoro­zatot bocsát ki. A sorozat ez év áprilisában kerül forga­lomba. L-Prága;, Lenin - születésének 100. évfordulója alkalmából Csehszlovákiában ötven ko­rona értékű jubileumi ezüst pénzérmét bocsátanak ki.» Ez év áprilisában Csehszlovákia felszabadulásának 25. évfor­dulója alkalmából forgalomba kerül‘ egy másik 25 korona értékű jubileumi ezüst pénz­érme is. Lenin születejének 100. év­fordulója alkabnából a CSKP Központi Bizottságának párt- főiskolája tudományos párt­konferenciát rendezett. A kedden megnyílt konferencia témája: a párt vezető szere­pének lenini értelmezése — a szocialista építés alapvető el­ve. A konferencián felszólalt A. Indra, a CSKP KB titká­ra. Beszédében foglalkozott a leninizmus jelentőségével a Csehszlovák Kommunista Párt tevékenységében. JOGGAL MONDJÁK, hogy Ciprus egyike a világ Legszebb. legidiUikusabb tá­jainak. A kis sziget csend­jét azonban — amint azt , nemrég személyesen is ta­pasztattam —, időnként bombák robbanása veri fel. Működik az úgynevezett Nemzeti Front, amelynek ■élén, a jól értesültek sze­rint, a volt belügyminiszter áll. A terroristák első számú célja: bebizonyítani, hogy Makariosz és kormánya nem ura a helyzetnek. Teszik ezt annak ellenére, hogy meg­bízható felmérések szerint a lakosság 67 százaléka áll az ebiök mellett. A „bizonyítá­si eljárás” végső fokon pe­dig arra irányul, hogy erő­sítsék a kampányt vagy az Enosis (Ciprus Görögország­hoz való csatolása), vagy a sziget kettéosztása érdekében. Makariosz ebben a feszült helyzetben indult útnak több afrikai ország meglátogatá­sára. Az utazás során két ízben js érintette Athént. A görög fővárosban tárgyalá­sokat folytatott Papadopulosz miniszterelnökkel, a junta erős emberével és Pipinelisz külügyminiszterrel. Ezek a megbeszélések nyilván ösz- szeíüggésben állnak a cip­rusi terroristák tevékeny­ségével, mert aligha férhet kétség ahhoz, hogy a Nem­zeti Frontnak szoros kapcso­latai vannak a juntához. Va­lószínű. hogy az érsek igye­kezett rávenni Papadopu- loszt: vesse latba befolyását és csökkentse a terroristák, merényletsorozatát. Kérdés persze, hogy milyen ered­ményt érhetett el? Azt is tudni vélik, hogy Athénben felvetődött a ciprusi—görög, illetve török nemzetiségű la­kosság problémája. E kérdés megoldására már igen hosz- szú ideje folynak a tárgya­lások, de kibontakozás nem mutatkozik. A törökök néni óhajtják, ‘ hogy d' szigetet te rületí alapon megosszák, ' ok inkább további kisebbségi jogokat szeretnének kapni. Görög részről viszont a je­lenlegi kisebbségi jogokat is sokallják. A NEHÉZSÉGEKET FO­KOZZA Ciprus földrajzi helyzete. Amikor a junta ha­talomra került, az az aggo­dalom merült fel, hogy az ezredesek fegyveres erővel igyekeznek majd hatalmukat Ciprusra kiterjeszteni. Bi­zonyos. hogy volt ilyen terv. A puccs nyilván azért szen­vedett halasztást, mert Athénben felülkerekedett az álláspont, hogy előbb ma­gában Görögországban kell a katonai uralom helyzetét megerősíteni. Illúzió lenne azonban, ha úgy értékelnénk a helyzetet; hogy egy ilyen veszélyek ak­ció végképp lekerült a na­pirendről. Amíg a junta ha­talmon van, Ciprus függet­lensége so hasim tekinthető biztosnak- A másik fenyege­tés az Atlanti Paktum ré­széről indul ki. A NATO- hatalmak nem adták fel ter­veiket, hogy Ciprust, mint ,,elsüllyeszthetett m repülő­gép-anyahaj ót” használják fél a Paktum igen fontos déli frontjának erősítése érdeké­ben. A NATO-tervek a kis szi­getet a világpolitika forgata­gába helyezik, hiszen ha Ciprus atlanti támaszponttá válna, ez kihatna a földközi­tengeri erőviszonyok alaku­lására. A NATO katonai irá­nyítóinak szemszögéből pe­dig, amióta kiderült, hogy a líbiai amerikai és angol bázisokat fel kell számolni. Ciprus még kívánatosabbá vált. Nicosiában alkalmam volt beszélni dr. Lissaridis­sel. aki a Makarioszt támo­gató egyik centrista párt ve­zetője és egyben az érsek háziorvosa. így tehát különö­sen jól értesült politikusnak számít Szerinte NÁTÓ-kö- rökben már el is készültek a tervek, hogy valamilyen módon megpróbálják a líbiai támaszpontokat ciprusiakkal pótolni. Legfeljebb politikai síkon nem látják alkalmas­nak a jelenlegi időpontot arra, hogy ezt szorgalmaz­zák. VÉGÜL, MAKARIOSZ UTJÁVAL kapcsolatban a nemzetközi közvélemény nagy érdeklődéssel fogadta az érsek római tárgyalását Konstantin emigrációban lé­vő görög királlyal. Sok ta­lálgatás hangzott el ezzel kapcsolatban. Akadt olyan vélemény, hogy az elnök egyenesen a junta megbízá­sából vette .fel a kapcsolatot Konstantinnal es ismét fel­merül a király visszatérésé­nek gondolata. Mások sze­rint egyes nyugati hatalmak kezdeményezésére jött létre a Makariosz—Konstantin ta­lálkozó. Washingtonban és lendonban ugyanis mindig akadtak olyan elgondolások, bogy a király visszatérésé- , vei a juntát szalonképesebbé lehetne tenni. Ha ez meg is történne, a junta jellegén semmit sem változtatna. Cip­rus függetlenségét továbbra, is veszély fenyegetné. Ma­kariosz elnököt igen ügyes, képzett politikusnak tartják: ennek a múltban sok bizony-r ságát nyújtotta. Úgy tűnik; hogy a megfontolt és gondos politikai mérlegelésre a jö­vőben még nagyobb szük­sége lesz, mint az elmúlt időkben. Sümegi Endre *J&ídut ti íH 10. Április 4-én a Vörös Had­sereg teljesen felszabadította M. gyarország területét, ezzel a helyzet teljesen megválto­zott. A kormány ugyan még ideiglenes volt és’ a novem­beri választásokig az is ma­radt. de nem működhetett tovább Debrecenben. Április végén Budapestre költözött. Az ellentetek, amelyek a debreceni korszakban is itt— ott megmutatkoztak, most, hogy az egész országra ki­terjedő tevékenységről volt szó. niég inkább jelentkez­tek. Ennek egyaránt bel- és .kő' politikai okai voltak. Amikor azonban a kor­mány a fővárosba költözött es teljes egészében telme­rült a demokráciáért folyta­tandó harc szükségessége, már nem volt több* vita a párton belül A Magyar Kommunista Párt május 20— 21-én összeült első országos értekezlete programot dol­gozott' k' az őrs zás gazda­sági rekonstrukciójára és írta: Wesselényi Miklós útmutatást adott a főbb po­litikai irányélvek tekinteté­ben. Mindkettőre nagy szük­ség volt. Hiszen az ország­ban még éppen csak meg­kezdődött a romok eltakarí­tása. Április-májusban meg­indult Budapesten a rend­szeres közszolgáltatás. A kelenföldi erőmű helyreállí­tása és a bánhiüai távveze­ték újjápííése például olyan gyors ütemben haladt, hogy 194o májusára az Elektro­mos Művek a háború előtti­hez hasonló rnepnyiségu áramot tudott szolgáltatni a lakosságnak. Május 1-én nemcsak a nagy munkásfel­vonulás mutatta a bizako­dást, hanem az is, hogy ezen a napon jelent meg a Nagykörúton Budapest egyik jeüegzctes színfoltja, a hatos villamos. Politikai szempontból a helyzet kevésbé volt örven­detes. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy az angol­szász hatalmak és főleg az Egyesült Államok a Német­ország elleni háború befeje­zése után — sőt bizonyos érteleimben már az előtt, amikor a fasizmus feletti győzelem már biztosnak lát­szott —. a hidegháború útjá­ra lépett. Roosevelt halálá­val az Egyesült Államok politikájában lassú, de ál­landó változás következett be. Washington mindinkább bátorítani kezdte a jobbolda­li és szovjetellenes erőket. Ez pedig nem maradhatott következmények nélkül. Az angolszász hatalmak és a ve­lük együttműködő jobboldali magyár emigráció élénk fi­gyelemmel kísérte az itthoni helyzetet és egyre fokozot­tabb mértékben támogatta a hazai jobboldali elemeket. A felszabadulás után a két munkáspárt mellett, a ma­gyar közélet legjelentősebb politikai pártja a kisgazda­párt lett. A kisgazdapárt összetétele azonban nagyon heterogén volt. Valóban ha­ladó gondolkodású polgári politikusok mellett soraikat a különböző árnyalatú jobbol­dali elemek töltötték feL A nyugati hatalmak természe­tesen figyelemmel kísérték ezt a fejlődést és nem egé­szen jogtalanul. A kisgazda- párt jobboldali szárnyában látták politikájuk letétemé­nyesét. A kisgazdapárt ve­zetősége és főleg annak a Kis Újság köré tömörült leg­mozgékonyabb és politikai­lag legaktívabb csoportja gyorsan reagált a nyugati szövetséges hatalmak kezde­ményezéseire. így Budapes­ten a kisgazdapárt azoknak az erőknek a gyűjtő tábora lett, amelyek a fővárosban túlsúlyba jutó munkáspártok ellenpólusát képviselte. Más polgári pártok, mint a Pol­gári Demokrata Párt, vagy a Radikális Párt összefogtak ugyan bizonyos csoportokat, de semmieseixe sem tömege­ket. Ez a politikai szituáció azért volt érdekes és azért vezetett a helyzet lassú, de állandó kiéleződéséhez, mert hiszen az ideiglenes nemzeti kormány n-m ma­radhatott őrökké idriglenes és az ország felszabadulása után legfőbb ideje volt an­nak, hogy választások útján az országban végre állandó kormány legyen. Különben is a kormányzat megerősíté­sét általános demokratikus választások útján, nemzetkö­zi szerződések írták elő. A Potsdami Egyezmény (1945. július), Magyarország diplo­máciai elismerését az ország mielőbbi demokratikus be­rendezésétől tette függővé: a békeszerződés megkötését és az ország felvételét az ENSZ-be, stb. A szeptember 16-i Vili. törvénycikk november 4-ére tűzte ki a választások idő­pontját és meghatározta, hogy azon mely pártok in­dulhatnak. Törvény szerint a választásokon indulhatott a Magyar Kommunista Párt, a Magyar Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Független Kisgazdapárt, a Polgári Demokrata Párt és a Polgári Radikális Párt. A polgári pártok közül a kis­gazdapartról már szóltunk, a demokrata párt a régi Rossay-féle polgári liberális Vonalat képviselte, míg a ra­dikális párt folytatása volt annak a nagymúltú pártnak, amely az 1918-as polgári fór- radalom előkészítésében oly nagy szerepet játszott, a Galilei Kör, a Huszadik Szá­zad és a Világ révén. Szá­mottevő tömegek azonban csak a két munkáspárt és a kisgazdapárt mögött álltak. Bizonyos jobboldali körök elsősorban katolikus oldalról szerették volna feltámasztani a régi Wolff-féle néppártot is, mely a háború utolsó szakaszában ugyan németéi - lenes volt, de azt megelőzően messzemenően kiszolgálta a Horthy-rendszert. Az Orszá­gos Nemzeti Bizottságok en­gedélyezték is indulásukat a választáson, de a koalíció balszárnya végül is megaka­dályozta a rosszemlékű ál­demokrata párt indulását. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a november 4-i szava­zás az első demokratikus vá­lasztás volt Magyarországon, Míg 1935-ben a lakosságnak mindössze 27,9 százaléka volt választásra jogosult, 1945-ben ( 72,8 százalék. 1935-ben a jo­gosultak 79,8 százaléka élt választójogával, 1945-ben 89,9 százalék. A választási küzde­lem heves volt, élesén kiraj­zolódtak a bal- és a jobbol­dal körvonalai. A választások utáni kor­mányalakítási vitában a kis­gazdapárt haladó szellemű elemei kerekedtek felül és a párt a koalíció fenntartása mellett döntött. így Tildy Zoltán elnökletével megala­kult az új koalíciós kormány és a felszabadult ország vég­lesen elindult az újjáépítés és a demokratikus fejlődés út­ján. Vége

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom