Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-21 / 17. szám

f*m twwrSr n. KV/i-XT WAGYAP.CHtSZAO S r>Mal Sóstó nagy lehetőségei 924 lakás ügye Működő lakásszövetkezetekre van szükség Marik Sándor „Gyógyüdü­lőhely lesz-e Sóstófürdő?” című írását az alábbiakkal szeretném kiegészíteni. Hazánk páratlanul "gazdag ásvány- és gyógyvizekben. A főváros területén 123 helyen 40—76 Celsius-fok között nagy bőséggel tőr a felszín­re a gyógyvíz. Magyarországon 85 helyen 390 gyógyvízforrást tartanak nyilván (1967 év). Ezek a közönséges víztől eltérő hő­mérsékletük, vagy összetéte­lük révén gyógyító hatásúak. Közöttük szénsavas, alkali- kus, kénes, meszes, keserű­sós, konyhasós, vasas, jódos- brómos és rádiumos források egyaránt megtalálhatók. A cikk utolsó bekezdését idézem: „Az építészeti ter­vekkel egyidőben- készül a vizsgálat anyaga, amelynek alapján eldöntik, valóban hi­vatalosan is gyógyfürdőhely lesz-e Sóstófürdő.” Hogy az legyen, ehhez szeretnék né­mi segítséget adni. Három évvel ezelőtt a megyei or­vosföldrajzi csoportunk ke­retében készítettünk egy 30 oldalas tanulmányt, éppen e célból. Ezt annak idején dr. Magyar János főorvos Buda­pesten fel is használta a vá­ros részére fürdőlétesítés­hez. Az adatfelvételezéseket földrajz szakos főiskolai hall­gatók végezték. Itt nincs mód, sem szükség a részle­tes ismertetésre, viszont az összefoglalásból szeretnék egy-két megállapítást ki­emelni. * „A hivatalos gyógyhelyek­kel szemben igen nagyok a követelmények, ezért vizsgá­latunkban a komplexitás ki­mutatására törekedtünk. Ki­mutatható, hogy a 770 kh egészségvédelmi erdővel kö­rülvett hideg vizű álkalihid- rokarbonátos (3-as csoportú) és a termálvízü jódos-bró- mos (9-es csoportú) viz együttese Magyarországon másutt így alig található meg, Itt így többféle betegség hidro- és fizikoterápiás ke­zelésre nyílik lehetőség, mint hazánk eddig ismert vidéken lévő természeti kincsű gyógy­helyein. Sajnos pontos sta­tisztika* az itt meggyógyult betegekről nincs, de a tanul­mányban a gyógyvizek ösz- szetételéről közölt vélemé­nyek és a sok tapasztalat bi­zonyos fokig ezt helyettesíti.” Az eddigi fejlesztések elis­merésre méltóak, de ha or- vosföldrajzilag végzünk ösz- szehasonlítást, és értékeljük Sóstógyógyfürdő helyét az országban, akkor ez a fej­lesztés messze elmaradt le­hetőségei mögött Sóstófürdő — az erdő klímáját is bele­értve — nem csak Szabolcs- Szatmár megye számára, ha­nem nagyobb vonzás terület­nek adhat gyógyító termé­szeti kincset. Szeretnék hivatkozni Pécsi —Sárfalvi: Magyarország földrajza című könyvre (1960), ahol a 31./ oldalon térképen közli Magyaror­szág főbb ásványi- és gyógy­víz előfordulásait. Ezen Sós­tófürdőt hiába keressük. Ez is rámutat arra, hogy egyál­talán nem olyan magától ér­tetődő az, amit az összefog­lalásban vizsgálatunk alap­ján megállapítottunk Befejezésül szeretnék .utal­ni az újabb kiadású Ma­gyarország természeti és gazdasági földrajza című könyvre, ahol már megtalál­ható Nyíregyháza-Sóstó is. Az itt lévő térképről bárki megállapíthatja, hogy hol, müyen összetételű gyógyvíz áll rendelkezésre, A legtöbb helyen egyszerű termálvíz, vagy pedig csak egyféle tí­pusú gyógyvíz található meg, közvetlen erdős környezet nélkül. összegezve az a vélemé­nyem, hogy a nyíregyházi Sóstófürdőnek a komplex hatása, vagyis az erdő és a kétféle típusú gyógyvíz együt­tesen, valamint keleti fekvé­se adja meg a lehetőséget hivatalos gyógyhellyé való nyilvánításához. Or. Vargha László , , Nyíregyháza A lépcsőházi bejáratról akár az ajtót is elvihetnék, hiszen az eredeti funkcióját, a bejárat elzárását már nem tölti be az Árpád utca egyik szövetkezeti házánál. Ugyan­is az ajtón sehol sincs üveg, csak a vaskeret dísze­leg. No, de a lakók tudnák tovább sorolni a panaszokat. Évek óta rossz a lépcsőházi világítás. Ellopják a lábtör­lőket, mert nincs bezárva estére a lépcsőház, mi több a pincét éjszakánként kétes elemek „szállodaként” hasz­nálják. Panasszal pedig nemigen tudnak hová fordulni a la­kók, A Petőfi lakásszövet­sen létezik. Ho! a helyük? Országos gond ez. A vál­tozást a kormány múlt évi határozata fogja elősegíteni. Ettől a dátumtól lehet számítani, hogy a lakásszö­vetkezetek a MÉSZÖV kere­tein belül jogilag is érdek- képviseletet kaptak. Nyíregyházán is több ezer embert érint a fenti intéz­kedés, hiszen a 10 lakásszö­vetkezetben 924 lakás van. Az öt legnagyobb pedig a lakások közel 80 százaléka már a MÉSZÖV tagja. Per­sze az érdekvédelem még csak most van kibontakozó­ban, ez évtől háromfős munkacsoport fog'alkozik a lakásszövetkezetekkel. Ez a szövetkezeti forma tulajdonképpen a lakások fenntartására, állagmegóvá­nyítást, a különböző válla­latokkal kapcsolatban az ügyintézést társadalmi mun­kában, illetve az adminiszt­rációs részen minimális tiszteletdíjért végzik. Pedig több, mint 300 millió forint értékű állóeszközzel ’ rendel­keznek. összehasonlításul: az ingatlankezelőhöz Nyíregy­házán körülbelül négyszer gú partnerként. Ezt az ál­datlan állapotot kéll meg­szüntetni az érdekvédelenv- mel. A tervek jók. Célszerű egy központi iroda létrehozása, ahol a szövetkezetek önálló­ságát megtartva — egy igaz­gatói tanács irányítása mel­lett — függetlenített ügyin­téző, adminisztrációs appa­rátus látná el a feladatokat Emellett a későbbiekben né­hány emberből álló javító­karbantartó gárdát is beál­líthatnának, hiszen egyre in­kább gyarapodnak az ilyen jellegű munkák. Nagyobb támogatást az igazgatóságoknak Bár a MÉSZÖV az eddi­giekben is segítette a lakás- szövetkezeteket, például iro­daberendezések átadásával, nyomtatványok beszerzésé­vel, több esetben műszaki­kezet önkormányzati szerve, az igazgatóság csak névlege­sára alakult A vezetést, irá­A Szépirodalmi Könyvkiadó újdonságai Ézsau vallomása — Őfelsége szárnysegéde Az öregkor csöndes szava , A homok emberei — Anyám Az élő magyar irodalom jeles alkotóinak új kincseit tárja az olvasó elé a kiadó a közelmúltban megjelente­tett művekkel. Lengyel Jó­zsef új kötetében tíz rövi- debb írását találhatjuk, Ézsau mondja... címmel. Az olvasónak mindig újat, meg­lepőt adó író hű marad most is önmagához: a kötet­be foglalt tíz írás—tíz világ. Ridegen nyers, melengetőén puha, értetlen és értő, ke­gyetlen és óvó világ övezi hőseit. A címadó elbeszélés valamint az Obsitosok szö­késekről mesélnek című ra­gyog legfényesebben a kö­tetbe fűzött tíz írás közül. Vas Zoltán hatszáz oldalas könyvének „hőse”: Őfelsége szárnysegéde: Horthy Mik­lós, miként a cím tudatja. Könnyen hajlik a felületes ítélkező arra: mi újat lehet még Horthyról elmondani? Vas Zoltán könyve bizonyít­ja: rengeteget! Az a kor, mely Horthy nevéhez kap­csolódva került be a ma­gyar törtér elembe, nemcsak az, akkori .alóságot, de a múltat is meghamisította. A hat fejezetre bomló kötet föllebbenti a fátylat a ha­mis legendákról, az ál-főúr Horthyról, karrierje átkoz­metikázott állomásairól. Szü­letésétől a fehérterror kez­detéig követhetjük nyomon „óíőméltósága” sorsát. ★ A dal, ha szép, /Örökké szép marad/ s mint boros­tyánkő/ egyre szebbé érik... — ezekkel a sorokkal vezeti be kötetbe gyűjtött újabb verseit Várnai Zseni. A köl­tőnő Borostyán címmel most megjelent műve többségében eddig nem publikált költe- nényeket ölel fel, közöttük szép számmal olyanokat, i melyek megkapó őszinte­séggel vallanak az öregség; fájdalmas szépségéről, csön­des örömeiről. Nemcsak az emberben, de fában, virág­ban felhőben, vízben is lát­ja, s kibontja a való vilá­got. A móstani világot, a semmi mással föl nem cse­rélhetők S ez, a mindenben jelenldejűség varázsolja fris­sé az idős költőnő szavait, s az az öltfíatatlart ' érdeklő­dés-, mellyel a közéleti té­mákat közelíti meg. A majd’ nyolcvan verset s egy hosz- szabb elbeszélőkölteményt összefogó kötet legszebb da­rabjait a ' Zúzmara ciklus­ban találhatjuk. * ★ önéletírását leszámítva, hat esztendeje nem publikált új regényt a magyar falu iro­dalmi szószólója, Szabó Pál Most megjelent regénye, a Szépülő szegénység a homol embereinek világába, a Du­na—Tisza közére repíti az ol­vasót. Egy soha nem volt, s mégis mindenütt megtalál­ható faluba, ahol látszatra csak Biró Miska és Szokoly Gizi hol mosolygó, hol drá­mává sűrűsödő szerelme szövődik, veszik el, s tá­mad fel, ám ahol valójá­ban múlt és jelen csap ösz- sze. Az író mesélőkedve a régi: fordulatos cselekmény során rajzolja meg a változó falu arcát, s azokat az em­bereket, akik minden esen- dőségük, botlásuk közepette is a homokon új világot te­remtettek. ★ A nagy irodalmi felfede­zések idején sem sűrű pilla­nat a remekmű születése. S ilyen pillanat tanúi, élvezői azok, akik végigolvasva le­teszik Juhász Ferenc új el­beszélőkölteményét, az Apyám-at. Az Anya: örök alakja a művészetnek. S mert az, már talán mindent elmondtak róla. Mindent ta­lán, de airtt Juhász Ferenc tud elmon< mi, azt biztosan nem. Anys és fia világának új dimenziói tárulnak fel az olvasó előtt, lenyűgöző köz­vetlenséggel, s mégis, fiúi szemérmességgel. Az öt részre oszló hatalmas elbe­szélőköltemény a szó szoros értelmében irodalmi ese­mény: remekmű született, az anyának, s ezzel minden anyának állított lebonthatat- Lan emléket a költő. Km) GAZDAG HÁZTÁJI. Kellő gonddal törődik a nagy- cserkeszi Kossuth Termelőszövetkezet vezetősége a tagok háztáji állattenyésztési lehetőségeinek kihasználásával. A háztájiban lévő állatok részére megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányt bocsát rendelkezésre. Egész falkára való jószág akad egy-egy család háztáji gazdaságában. Ná- dasi András a gyümölcstermesztésnél dolgozik. Felesége is besegít, de jelentősebb az otthoni ténykedése. Férje idős szüleinek segítségével gondoskodik öt hízó, három anyakoca és vagy húsz malac ellátásáról. De nem kisebb gondot okoznak a tehenek és a ház körüli aprójöszágok is. Ké­pünkön: Nádasiné eteti az állatokat Hammel J&met felvétele Magyar vadász elefántkalandja Tanzániában Különleges óvintézkedések léptek életbe néhány hete Tanzániában egy őserdei tisztás körül. Ezen a kör nyéken másfél éve egy elfc- fánttehén felnyársalt egy európai vadászt. A helyszí­nen elhelyeztek egy emlék­követ és ment tovább az élet a maga útján. Röviddel ezelőtt azonban a tragédia csaknem megis­métlődött Az itteni 20 ezer hektáros vadászterület leg­főbb gondviselője, dr. Nagy Endre, az arushai állatkert magyar származású igazga­tója ellenőrző útja közben három néger kísérőjével megpihent az emlékkőnél. Egyszer csak. mintegy kilo­méternyi távolságból, ele­fántordítás harsant. A „harci riadó” egyre dühösebben zengett, majd hirtelen csend lett. A magyar vadász tudta mit jelent ez. Kí­sérőit nyomban fel­küldte a környező fákra, ma­ga pedig, elindult, egy kö­rülbelül 500 méternyire le­vő tisztásra hátha az ott lé­vő magaslesről megláthatja az elefántot. Kísérlete ered­ménytelen maradt, elindult visszafelé. Útközben, ami­kor kilépett egy tisztásra, nyílt a bozót és vad trombi­tálással indult ellene ro­hamra az elefánt A vadász hatalmas szökeléssel egy bo­kor mögé ugrott és várta a pillanatot, amikor az állatot leterítheti. Vagy 30 lépés­nyire tőle az elefánt megállt. Szinte már dördült a nehéz puska, amikor az állat várat­lanul elfordult és vadul csör­tetve rohant a másfél év­vel ezelőtti tragédia színhe­lyére. Jó ideig tombolt a fán «kuporgó, reszkető embe- berek alatt, majd mikor lát­ta, hogy nem tudja elérni őket, hirtelen megperdült és eltűnt a sűrű ban. A fenyegető második tra­gédiát tehát sikerült elke­rülni. De Nagy Endre tud­ja, hogy ez a fiatal tehén, amelynek testén egyébként semmiféle emberkéztől eredő sérülés nyomát nem látta, azonos a másfél évvel ezelőt­ti gyilkossal. És bár példát­lan, hogy egy sebzetten ele­fánt ilyen engesztelhetetlen gyűlöletet tanúsítson az em­berrel szemben, itt nyilván­valóan éppen ez a ritka eset következett be. ennyi lakás tartozik, s közel százfős apparátussal vég­zik munkájukat Hathatós érdekvédelmet Igen sok vitás kérdésben „húzták a rövidebbet” a la­kásszövetkezetek, mert nem rendelkeztek képzett szak­emberekkel, vagy mert nem tárgyaltak velük egyenran­• jogi érdekvédelemmel, még­is a jövőben még nagyobb teret kell ennek szentelni. A társadalmi igazgatáshoz így tudnak minden segítséget megadni, s akkor az igazga­tóságok is jobban betöltik funkciójukat, s valóban a lakásszövetkezetek irányíts szerveivé válnak. Lányi Botoní KÖZÖS ÖSSZEFOGÁSSAL újabb mintabolt nyílik Nagykállóban Egy hónapja sincs, hogy hírt adtunk a nyíregyházi Dózsa György út elején megnyílt állami gazdaságok mintaboltjáról. Most újabb, hasonló vállalkozásról kap­tunk hírt, mely szerint az állami gazdaságok — közö­sen az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalattal — Nagykállóban is a nyíregy­házihoz hasonló boltot nyit­nak. Hasonlóan a megye többi községéhez. Nagykállóban is gondot okozott a szövetkezet­nek a lakosság húsáruval való ellátása. Különösen a sertéshús és a töltelékáruk­ból nem tudják kielégí­teni az igényeket így szüle­tett meg a gondolat az álla­mi gazdaságok és a Kisker vezetői részéről, hogy a nagykállói járásban lévő Balkányi Állami Gazdaság, amelyik modern vágóhíddal rendelkezik, segítsen a já­rási székhely lakosainak el­látásában. A mintabolt a község köz­pontjában, a régi börtön he­lyén készül. Tőkehússal, töl­telékáruval és meleg kol­bászáruval a balkányi gaz­daság látja majd el a bol­tot, de vadáruval és saját termésű borral a megye töb­bi gazdaságai is segítik az ellátást. Az új mintabolt annyiban tér majd el a me­gyeszékhelyen lévőtől, hogy két részből áll. Az egyikben, a húsárut árusítják, a má­sikban pedig borkóstolót ren­deznek be, ahol palackozott és folyó borokat árusítanak. A megye második minta­boltjának megnyitására elő­reláthatólag február közepé­ig kerül sor. Az időváltozás és a betegségek összefüggései, a „frontát­vonulás” ártalmai so^ak sze­mében babonának tűnnek. A Delta tudományos magazin új száma részletesen ismer­teti a bebizonyított össze­függéseket az időjárás és az ember élete-halála, betegsé- ge-egészsége között Beszá­mol a lap egy világraszóló új magyar találmányról, a sokszögű tengelyek készíté­sére alkalmas^ esztergáról. Az eml ékezetbiológia dilem­mája címen vázolja az ideg­élettan néhány megoldatlan kérdését. ír a munkára fo­gott plazmasugárról és a s‘a tisztikát készítő komputerről, a gázturbinás „országúti cirkálókról”, a korszerű sző­nyegpadlókról és az újra tért hódító természetes textiliák­ról, a gyapjú tökéletesítését szolgáló kutatásokról. Izgal­mas cikk részletezi az antropológusok és paleonto­lógusok kutatásainak új eredményeit, az emberré vá­lás folyamatának hiányzó láncszeme után; eszerint a homo sapiens története nem csupán 35 ezer év, hanem kétannyi. vagy még több. A D-lta gazdag híranyaga, száznál több fotóia. híreinek, tudományos érdekességeinek serege mellé ezúttal kérdő­ívet mell’kel. Közvél~mény- kutatással kívánja felderíte­ni, hogy olvasói miként vé­lekednek és mit kívánnak a negyedik évfolyam küszöbén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom