Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-20 / 16. szám

nm ÉVFOLYAM. 16. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1970. JANUÁR 20, KEDD !' IA"ÜMK ¥ARTALMÁB«er Tisztességes nyereséget! «3. eAda® Program 24UÖ szabolcsi ipari tanulónak (5. oldali S, ortjelenléseink (7. oldal) ítélet a répcelaki robbanás ügyében (8. oldal) Huszonöt éves a szovjet—magyar fegyverszüneti egyezmény Ma 25 éve, 1945. .január 20-án a szovjet kormány és a debreceni ideiglenes ma­gyar kormány képviselői alá­írták a Szovjetunió és Ma­gyarország közti' hadiállapo­tot megszüntető' fegyverszü­neti egyezményt, Ez az ak­tus véget, vétett • >amták . a szégyenteljes helyzetűek, amelybe a Horthy-rendszer országvesztő urai sodorták a magyar nemzetet: oly sok vérvészteség után végre ki­léptünk j szovjetellenes há­borúból, amelybe a Hitler kényét-Kedvét kereső magyar úri osztály sodorta hazánkat a világ első munkás-paraszt állama ellen. A történelmi hitelesség és teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy nem ez volt az első szovjet—magyar fegyverszüneti okmány. Három hőnappal ko­rábban, 1944. október 11-én Horthy szemé­lyes megbízottai Moszkvában aláírtak már egy ilyen tar­talmú megállapodást, ame­lyet azonban magyar részről, soha nem hajtottak végre. ■ agy az érvényét vesztette. Talán sok minden másként történt volna, ha eilnelí az első szerződésnek az aláírá­sa után a magyar hadveze­tés teljesítette volna a fegy­verszüneti feltételeket. Ha­zánk aitkor a háború to­vábbi pusztításaitól megme­nekülhetett volna. A magyar • uralkodó, osztály azonban sokkaí jobban félt a háború után várható de­mokratikus fejlődés kilátá­saitól, semhogy ténylegesen szakított volna korábbi ppli- tikájával.' »Horthy négy nap­ival az első fegyverszüneti egyezmény aláírása után hit­szegő módon átjátszotta a hatalmat Szálasinak és nyi­laskeresztes hordáinak, s Magyarorszag további sorsát ennek a fasiszta bűnözőnek á kezébe tette le. A nyilas uralom további vért és pusz­tulást zúdított az országra és Magyarország lett Hitler utolsó csatlósa/Történelmünk legsötétebb, légkilátás tala­nabb időszaka volt ez és or­szágunk a teljes pusztulás elé nézett. A szovjet hadsereg 1944 év végi és 1945 év eleji ka­tonai sikerei következtében Magyarország jelentős része felszabadult. Debrecenben a felszabadult nép igazi kép­viselőiből megalakult az ideiglenes nemzetgyűlés és a kormány, amely december végén kezdeményezte a szov- iet hadsereg magyarországi képviseleténél a hadiállapot -.-^szüntetését A szovjet kormány lehetővé tette, hogy a magvar fegyverszü­neti bizottság — Gyöngyösi akkori külfniyminiszter. Vö­rös János honvédelmi m: niszter és dl. Balogh István mmjszter"1nükséei államtít kár — Moszkvába utazhas sék. A fegyverszüneti egyez­mény mindenekelőtt a kato­nai ellenségeskedések meg­szüntetését tartalmazta. de rendelkeznie kellett egész sor más kérdésről. így a többi között a magyar had­sereg által Ukrajnában oko­zott károk megtérítéséről. Ezt az összeget ■ — hason­lóan a Romániára és Finn­országra • kivétett jóvátételhez — 300 millió dollárban álla­pították meg. A szovjet ál­lamvezetés jóindulata Ma­gyarország iránt már. ekkor kézzelfoghatóan fejeződött ki; ugyanis jóvátételi köve­telést terjesztett elő Ma­gyarország ellen Csehszlová­kia és Jugoszlávia is. A szovjet kormány hozzájárult ahhoz, hogy a 300 millió dol­láros jóvátételben benne foglaltassák a csehszlovák és jugoszláv igény is; 100 millió dollárt átengedett ez utóbbi jcót országnak a szovjet kontingens terhére. A sesn tőkészség további je­le volt. hogy később a még ki nem fizetett jóvátételi összeg felét ellenérték nél­kül elengedte a szovjet kor­mány. A,* szovjet—magyar fegy­verszüneti egyezmény a megújhodo Magyarország el­ső jelentős nemzetközi aktu­sa volt, amely nem csak a hadiallapotnak vetett vé get, hanem annak elismeré­sét is jelentette, hogy a szövetséges hatalmak az ideiglenes nemzetgyűlést és kormányt tekintik Magyar- ország kizárólagos képvise­lőjének. Az egyezmény ér­telmében Magyarország ha­tárai a bécsi döntések előt­ti helyzetnek megfelelően álltak helyre, vállaltuk, hogy katonailag hozzájárulunk a hitlerista hadsereg kiverésé­hez hazánkból, feloszlatjuk a fasiszta szervezeteket és in­tézményeket, felelősségre vonjuk a háborús bűnösöket és eltöröljük a fasiszta tör­vényeket. Nem egeszen három hó­nappal a fegyverszüneti egyezmény aláírása után a szovjet hadsereg Magyaror­szág egész területét felsza­badította. A hitleristák kita- karodása után rom, pusztu­lás és éhínség jellemezte az ország helyzetét. A magyar nép — mindenekelőtt a fő­város népe — soha nem fe­lejti el, hogy azokban a rendkívül nehéz időkben ' a szovjet kormány sietett a la­kosság segítségére; élelmi­szert küldött az éhező Bu­dapestnek, nyersanyagot az ipar megindításához, vetőma­got. igaerőt a parasztságnak. A fegyverszüneti egyez­mény aláírásával megalapo­zott magyar—szovjet barát­ság az azóta eltelt 25 esz­tendő alatt kiteljesedett bő­séges gyümölcsöt hozott. Azóta vállvetve őrizzük azt a kincset. az emberiség egyetemes kincsét. amelyet nekünk 1945 hozott meg: a szabadságot, a békét Budapestre érkezett u LEMP küldöttsége A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi’ Bi­zottságának meghívására hét­főn Budapestre érkezett Ste­fan Olszowszki, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára, Wincenty Krasko, a LE1VP KB tagja, a KB kultúrái osztályának vezetője, Czes­law Wisniewski, művelődés és művészetügyi miniszterhe­lyettes és Romuald Jezierst^ a poznani vajdasági pártbi­zottság titkára. A küldöttsé­get a Ferihegyi repülőtéren Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára és Óvári Miklós, az MSZMP KB tagja, a KB tu­dományos kulturális és köz­oktatási osztályának vezetője fogadta. Jelen volt Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagy­követe Walter Ulbricht nemzetközi sajtóértekezlete a két német állam kbpcsolatáról» az NDK által előterjesztett államszerződés-tervezetről, az európai biztonsági konferencia összehívásáról Jól telelnek a vetések A mezőgazdasagi üzemek január közepi jelentéseiből kitűnik; az őszi vetések ed­dig jól teleltek. A 20—40 centiméter vastagságú hóta­karó az erős decemberi fa­gyok idején megóvta a nö­vényeket, elfagyásra utaló jeleket jóformán nem is ta­3. Kiemelte: az erőszakot kizáró szerződések problé­mája a szocialista közösség országainak közös ügye. Walter Ulbricht hangoztat­ta: ha a nyugatnémet kancel­lár nem ismeri el a jelenlegi európai határokat, akkor ja­vaslata az erőszakot kizáró szerződés megkötéséről, csak kísérleti léggömbnek tekint­hető. Hangsúlyozta: a Szovjet­unió és az NDK tanácskoztak, mielőtt szovjet részről meg­kezdték volna a megbeszélé­seket a Szövetségi Köztársar sággai az erőszakot kizáró egyezményre vonatkozó tár­gyalások előkészítéséről. Azzal a „váddal” foglal­kozva, hogy az NDK állam­szerződés-tervezete „maxi­mális” követeléseket tartal­maz, rámutatott: a tervezet­nek egyetlen olyan pontja sincs, amely az NDK-t elő­nyös helyzetbe ■ hozná, az NSZK-nak hátrányos lenne. A tervezet nem követel semmiféle előjogot az NDK- nak. Ugyanakkor azonban világos, hogy semmilyen kö­rülmények között sem egyez­hetünk bele semmiféle olyan megoldásba, amely bármiféle előjogot biztosítana a Szö­vetségi Köztársaságnak — je­lentette ki Walter Ulbricht. Hozzátette, hogy a fenti ok­fejtés világosan bizonyítja az NDK követeléseinek minimá­lis jellegét. Rámutatott, hogy a Német Demokratikus Köztársaság húsz éve a nemzetközi jog alanya és —. hasonlóan a Szövetségi. Köztársasághoz — nem mond le az ehhez fűző­dő jogokról és kötelezettsé­gekről. Az NDK nem tekinti az fíSZK-val folytatandó tár­gyalások előfeltételének az államszerződés-tervezet el­fogadását, hanem Bonntól is konkrét elképzelések kifejté­sét várja. Rámutatott, hogy a java­solt tárgyalások nem terelhe­tők mellékvágányra, hanem a két német állam egyenjogú kapcsolatainak megteremté­séről tartandó politikai jelle­gű tárgyalásoknak kell len- niök. t Walter Ulbricht részletesen foglalkozott a bonni kancel­lár parlamenti beszámolójá­ban elhangzott, s’más nyu­gatnémet megnyilvánulások­ban rendszeresen visszatérő „a nemzet egységére” hivat­kozó érveléssel. Az államtanács elnöke tör­ténelmi visszapillantást nyúj­tott a német birodalom meg­alakulására. a német mun­(Folytatás a 2. oldalon) lálni. Az elmúlt napok olva­dása nem kedvezett a mező- gazdaságnak; a betakaró túl­ságosan elvékonyodott és így jelentős területeken minimá­lisra csökkent a hó termé­szetes szigetelő hatása. Az utóbbi néhány napban ismét felfagyott a talaj és köny- nyen járhatóvá váltak a gyü­mölcsösökbe vezető utak. Több gazdaságban hozzálát­tak az időszerű munkához, amelyekkel lényegében elébe mennek a tavasznak. A gyü­mölcstermesztő gazdaságok­ban megkezdték a fák koro­nájának kialakítását. HÓJELENTÉS Megyénk valamennyi útja járható Lapzárta előtt — 23 qokor — kértünk tájékoztatást a KPM Közúti Igazgatóság út- ügyeletétől: Járhatók-e Sza- bolcs-Szatmár útjai? — A megye valamennyi fő- közlekedési útvonala járható. — hangzott a válasz. Őrjára­tos gépkocsijaink sószórást végeztek, s ezzel megakadá­lyozták, hogy az utakon erő­sebb jegesedés következzen be. — 54 gép áll állandó ké­szültségben, az esetleges vá­ratlan akadályok elhárításé-, ra. Kedden hajnalban négy órakor ismét elindulnak a salakszóró és sózó gépkocsi k, hogy megszüntessék az eset­leges éjszakai jegesedéseket. Megállapította: a Német Demokratikus Köztársaság megvárja, hogy milyen állás­pontot foglal el a Szövetségi Köztársaság a Szovjetunióvá! remélhetőleg sorra kerülő ér-- demi tárgyalásai során. Rá­mutatott, hogy az NDK ja­ötvenegy esztendeje gyilkolták meg a német munkásmozgalom két nagy vezetőjét, Karl Liebknechtet és Rosa Luxemburgot. Emlékükre 'tömeggyűlést rendeztek Berlinben és koszorúkat helyeztek el sírjukon. (Keiet-Magyarország - teieiot* Berlm, (MTI) : Walter Ulbricht, az NDK államtanácsának elnöke nagy érdeklődéssel várt hétfői ber­lini sajtókonferenciáján, mintegy 300 hazai és külföl­di újságíró előtt, ismételten aláhúzta, az NDK áltál elő­terjesztett államszerződés­tervezet fontosságát. Rámutatott: a Német De­mokratikus Köztársaság — a két német állam egyenjogú, nemzetközi jogi érvényű kapcsolatainak megteremté­sére irányuló tárgyalások megkezdése érdekében — to­vábbra is arra var. hogy a Szövetségi Köztársaság kor­mánya konkrétan állást fog­laljon az NDK által előter­jesztett államszerződés-ter­vezetet illetően és előterjesz- sze javaslatait saját elképze­léseiről. Walter Ulbricht a többi között ellentmondásosnak, nem kielégítőnek, következet­lennek, s a jobboldal előtti meghátrálás jegyeit magán viselőinek minősítette Brandt nyugatnémet» kancellár „a nemzet helyzetéről” tartott parlamenti • beszámolójának a két német állam kapcsola­taira vonatkozó megállapítá-' sait. Ulbricht elítélőleg hangoz­tatta, hogy az új nyugatné­met kormány — bár elis­merte két különálló német allam létét, s azt, hogy az egyesítést belátható időn be­lül elképzelhetetlennek tartja — még mindig nem vonta le ebből a szükséges következ­tetést, s továbbra is vissza­utasítja az NDK nemzetközi jogi érvényű elismeréséi Az NSZK lsmer|e et a jelenlegi európai határokat Az NDK államtanácsának elnöke a sajtókonferenciát bevezető nyilatkozatában, to­vábbá a Pravda, az Izvesztyi­ja tudósítóinak és más új­ságíróknak a kérdéseire vá­laszolva kitért Brandt kancel­lárnak az erőszakot ki­záró, két német állam közötti szerződés megkötésére irá­nyuló javaslatára és elsősor­ban három kérdésre irányí­totta a figyelmet: 1. Nemzetközi jogi ér­vényű, erőszakot kizáró egyezményeket csak olyan államok köthetnek, ame­lyek kölcsönösen nemzet­közi jogi érvénnyel elisme­rik, azaz a nemzetközi jog alanyának tekintik egy­mást. Z. Rámutatott: Brandt kancellár beszédében nem jelentette ki, hogy a Szövet­ségi Köztársaság kész az európai határok — beleért­ve az Odera—Neisse-határ és a két német állam kö­zött húzódó határ —, tehát a jelenlegi európai status quo elismerésére. vaslata az erőszakol kizáró szerződés megkötéséről, ugyanazon az alapon nyug­szik, mint a Szovjetunió el­képzelése. Az NDK allamszerződés- tervezetével foglalkozva, az államtanács elnöke aláhúzta: — Nagyon komolyan vesz- szük a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság közötti egyenjogú kapcsolatok felvé­telére vonatkozó egyezmény megkötésének ügyét. Kiemelte a két német ál­lam kapcsolatai normalizá­lásának jelentőségét az euró­pai béke és biztonság szá­mára. Bevezető nyilatkozatában és újságírók kérdéseire vá­laszolva, kitért az NDK ál­lamszerződés-tervezetével kapcsolatban — elsősorban a Szövetségi Köztársaságban — felvetett több problémára. mié mmiwt'iGmQißUKi

Next

/
Oldalképek
Tartalom