Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-18 / 15. szám

t'*« wewÄt *r. *«L«T-!rAeY*Koiwz/W * oMrt TÉVÉ VAN, TŰ NINCS? ELLÁTÁS FALUN OKNYOMOZAS UODASZ KÖRNYÉKÉN Gyógyüdülőhely lesz-e Séstőfürdő? Cj. részletes fejlesztési terv — Kemping, touring hotel, ifjúsági park — fc?y idényben 28—30 eser üdülő a terület észak télé bövfthe­Fél éve. hogy szót emel­tünk lapunkban a falusi la­kosság jobb áruellátásáéit. ügy fogalmaztunk akkor: a iöMmJ vessző vetkezetek — újabban „ÁFÉSZ" — nem tudnak élni az önállóság ad­ta lehetőségekkel, s emiatt fortius napi, közs/.üksógiei i cikkek hiányoznak a polcok­ról, inkább a nagy értékű, tar­tós árukat: kínálják. ..Tévé van, tű nincs" — summáz­tuk a tapasztalatot.. Vegyes reagálásra talált írásunk: tollak, akik erélyesen tilta­koztak, akadtak, akik hall­gatásba burkolóztak. Má­suk via- lekérdezték, van-e fogalmunk arról. milyen gondok között őrlődik egy kis vidéki szövetkezet?... Most, hat hónap múltán égy ilyen kisebb szövetkezetnél, a Hód ász és Vidéke Körzeti ÁFISSZ-nél jártunk utána: van-e változás, milyen új gondok ütötték fel a. fejü­ket. ,.'43pnkra maratok“ i fórom községben — IIo- dász, Kántorjánosi, Nyírká- tá — 9000 lakos ellátásá­ról kellene gondoskodnia köz- megelégedésre ennek a szö­vetkezetnek. Ha a forgalmat nézzük, látszólag szép a kép: 1967-ben "32, '63-ban 39. ta­valy pedig már 41 millió ér­tékű árut adtak-vettek 23 ..egységükben”. Komoróczi László, az igazgatóság el­nöke mégis azt mondja: — Az önállóság kezdetben job­bára csak azt jelentette, hogy magunkra maradtunk. A bank a pénzforrásoknál mereven meghúzta a vastag vonalat, bizonyára népgaz­dasági oka volt ennek, de mi tehetetlenek voltunk. El is mond egy példát. Ven­ni akartak 4 vagon (!) tűz­helyet, mert keresték, kér­ték a boltokban. Amikor a gvár szállítani tudott volna, híányzott a < forgóeszköz, s- mihelyst lett pénz, nem volt tűzhely. Egy autó Budapestről Persze, ez csak a gondok egyik része. Főtt — és még ma is fő — a fejük amiatt, hogy a nagykereskedelem, kiváltképp pedig a gyártó cég nem tekinti az ilyen ki­sebb szövetkezeteket meg­felelő partnernek. Kisebb tételű megrendelés nem jó üzlet nekik, inkább fogódz­nak az állami kereskedelem­mel. Kovács Béla kereskedelmi osztályvezető szerint Szabolcs e tekintetben is hátrányos helyzetben van. — A FÖLD- SÍ5ÖVÁRU ; Vállalat ’ kocsijai a fővárosból indulnak s mi­re elérnek hozzánk, alig ta­hi, ni valamit a készletük­ben. Eszi, nem eszi, nem kap mást: ez a valóság. Pe­dig a távoli települések meg­érdemelnék, hogy olykor itt keze lik a kínálást. N.m titkolják Hodászon, hogy tavaly és tavalyelőtt meg csgk tapogatóztak az önnállpságban, gyakran le­maradtak a megrendelések­nél, mások elorrolták előlük a i-.ui rens árukat, Ennekrész- ben objektív, részben szubjek- iv ovai voltak. Ai előbbire hozza fel példaként Keme- cs I Ferenc kereskedelmi “Kiadó a kenyér esetét. — szálkáról kapjuk a kenyeret, mit sokszor jóindulattal hm lehet annak nevezni, f pzelje el: hosszú sor áll a hol előtt, várják a kenyér- szállííó kocsit, s amikor m gérkezik, raknák le a szikkadt, deformált árut. 'Vöbluzür nem vettük át a kenyeret, akkor meg zúgo­lódtak az emberek, hogy most már még a rosszból sincs. Ezt a kiváltságos hely­zetét kellene megszüntetni a sü! "iparnak is. Ök erre képtelenek: saját sütöde létrehozásához nincs anyagi erejük. (Említik a merk) példát: ott a téesz, az frrsz saját maga akart segíteni a kenyérgondon, fel­újították a régi sütödét, — s akkor megjelent a sütőipar saját bolttal, azóta minden reggel korán ott a friss ke­nyér. Hodászon így nem tudnak „ráijeszteni" a sütő­iparra, ezért sürgetnék a privilegizált helyzet meg­szüntetését.) Az alapvető élelmiszerek­nél — liszt, cukor, só, stb. — általában nincs nagyobb probléma, legfeljebb nem elit kiszerelésben érkezik az áru, de van. Nem így a hús: egyrészt kevés, másrészt a töltelékáru szegényes. Miért nem segítenek magukon? „Ahhoz az állatforHaimm . át kellene megvásárolnunk az állatot, és elvinni oda, ahol vágóhíd van. Hosszadal­mas ügy..." Lehet, hogy ez így van, másutt mégis ta­lálnak megoldást. Mint pél­dául a szalonnaféléknél, ami­ből errefelé sokszor hiányt érez a vásárló. Másfél éve sikerült megszüntetni a gon­dokat a tejellátásban: a tá­voli tejüzem helyett a helyi téesztől és az állami gazda­ságtól közvetlenül kapja a lakosság a friss tejet. Az ilyen megoldásokat nem ár­tana szaporítani... Jő kezdeményezések a vevőért Visszatér a beszélgetés fo­lyamán, hogy a bank hosz- szabb időn át nem vette fi­gyelembe a felfutást, a 67- es forgalomhoz mérte a íor- góeszközellátást. Erre most már aligha hivatkozhatnak: módjuk van rövid lejáratú, Kertésznek-akartak alkal­mazni egy dolgozót a Balká- nyi Állami Gazdaságban. Nem vállalta. Arra hivatko­zott, hogy fáj a lába és nem tud annyit gyalogolni, amennyit abban a beosztás­ban kellene. A vezetők meg- értőek voltak, a dolgozót bérelszámolóként alkalmaz­ták, 1400 forintos fizetéssel. Nem sok idő telt el, ami­kor a helyi termelőszövetke­zet kertészet keresett és 2200 forint fizetést ígért a jelent­kező dolgozónak. Páciensünk jelentkezett és a termelőszö­vetkezet alkalmazta. A gaz­daságban egy kicsit furcsá­nak tartották volt dolgozó­juk viselkedését, dehát ha­mar napirendre tértek a do­log felett. Még egy év sem telt. el, amikor híre járt annak, hogy az egyik tanyai szakszövet­kezet átvette emberünket, mert történetesen nekik is szükségük volt egy kertész­re. A termelőszövetkezet nem akarta elengedni dolgozóját, aki pedi^ minden áron menni akart. Nem tartott so­káig kideríteni, mi az oka a hirtelen jött munkahelyvál­toztatásnak. A szakszövetke­zet 3200 forintot ígért az eredetileg 1400 forintért dol­gozó bérelszámolónak. Egy eset ez a sok közül, amikor nem csak az idény­munkások, hanem még a törzsgárda tagjai is fontoló­ra vették, maradjanak-e az állami gazdaságban, vagy ke­ressenek maguknak más munkahelyet. Sőt, még ke­resni sem kellett, mert a kö­zeli Nagykállóban lévő ktsz-ek, a helyi szakszövet­kezetek, vagy a gazdasággal érmen szemben épülő VA- GÉF-telep egyre-másra ke­resi az uj munkaerőt. Fize­tést persze jóval többet ígér­nek, mint amennyit a gazda­ság fizet. Az állami gazdaságok vál­lalatszerű gazdálkodást foly­tatnak. Van béralapjuk, ame­lyet feloszthatnak. de ez meghatározott összeg. Egy évi átlagos bérszintnöveke- d. ük általában nem halad­hatja meg a 2—4 százalékot, vagy eseti hitelt igényelni. Persze, ehhez az kell, hogy ügyesen és gyorsan „forgas­sák” a pénzt, ne készletezze­nek feleslegesen, hanem a reális kereslet kielégítésé­le törekedjenek. Lényegé­ben most kezdik el ezt a munkát. Már gondoskodtak plusz egymillió forint érté­kű áruról a közelgő zárszá­madási időszakra: ebben még nagyobb értékű cikkéé — bú­tor, tévé, tartós fogyasztási cikkek — szerepelnek főként. Sokat várnak a tervezett beszerzési társulásoktól a hodásziak, a környékbeliek is. Egymilllóvál léptek be a nyíregyházi áruházépítés­be. amely egyúttal beszerző­ellátó feladatot is betölt majd. Most kapták az érte­sítést a megyei központjuk­tól, hogy szorgalmazzák ők is a járási árubeszerző tár­sulásokat. Hodászon ezt már régen óhajtják, szívesen fog­nak össze, mert most na- gyonis kicsinek érzik magu­kat a piaci versenyben. Igénylik az összefogást an­nak ellenére is, hogy sző­kébb pátriájukon belül sem tétlenkednek. Döntött az igazgatóság, hogy az idén csökkentik a jutalékkulcsot azoknál a boltosoknál, akik csak nagy értékű cikkek for­galmazását szorgalmazzák, és viszont: növelik azokét, akik a lakosság mindennapi szük­ségletének, igényének kielé­gítését tartják szem előtt. Magyarul: végre keresked­jék a kereskedő' Pár évvel ezelőtt, még a termelőszövetkezetek, vagy szakszövetkezetek megerő­södése előtt sokkal szíveseb­ben mentek az emberek álla­mi gazdaságba dolgozni. A bizonytalan munkaegység- érték helyett inkább válasz­tották a biztos, havi megha­tározott fizetést. Ez volt az oka annak, hogy akár az át­lagéletkort, akár a tagság jövedelmét néztük, minden­képp az állami gazdaságok javára dőlt a mérleg. Tíz évvel' a mezőgaz­dasági szocialista átszer­vezése után megerősödtek megyénk termelőszövetkeze­tei. Legtöbb helyen utolér­ték, néhány helyen pedig túlszárnyalták az állami gaz­daságok korábbi adottságait. Ez természetesen örvendetes dolog, mert évről évre emel­kedik a tagság jövedelme. Mint önálló termelői egység, szabadon dönthet abban, hogy milyen magas, vagy alacsony fizetést ad alkalma­zottainak. És ez az, ami gondot okoz az állami gazdaságok, vagy más üzemek vezetőinek. Éve­kig gondosan képzett szak­embereik egyik napról a másikra veszik ki munka­könyvüket. hagyják 'ott régi munkahelyüket, mert ott esetleg nem tudnak annyi bért fizetni. Ilyen és hason­ló dolgokért hagyta ott nagyon rövid idő alatt közel hetven dolgozó munkahe­lyét, a Balkányi Állami Gaz­daságot. Az a tény, hogy a gazda­ságot otthagyják a szakem­berek, nagyon megnehezíti a vezetők munkáját. A másik, ami ebből következik, az, pedig legalább ennyire sú­lyos probléma. Az ugyanis, hogy nehéz megkövetelni a munkafegyelmet. Ha nincse­nek megelégedve valame­lyik beosztottjuk munkájá­val, már a felelősségre vonás lehetőségének kilátásba he­lyezése is elég ahhoz, hogy munkakönyvük kikérésévé' fenyegetőzzenek. Már pedig ha égj’ kulcsfontosságú em­berről van szó. akkor na­gyon meggondolják a veze­Abban minden nyíregyhá­zi és szabolcsi patrióta egyetért, hogy Sóstót fej­leszteni kell. Mert adottsá­gai kitűnőek, lehetőségek vannak, és mert a város­nak, a megyének is sokat jelentene egy országosán is­mert üdülőhely. Csak éppen nehezen ha­lad előre a fejlesztés. Az eddigi tervek is elég szyk- markúan bántak vele: hi­ányzott egy igazi, nagyvo­nalú, üdülő- és gyógyhely­hez méltó fejlesztési terv. Csak resztervek készültek. A végső szó o minisztériumé A probléma talán éppen az volt, hogy mindeddig hivatalosan nem tették le a voksot: gyógyüdülőkéi y-e Sóstófürdő, vagy sem. Ha az Egészségügyi Minisztéri­um illetékes szervei hozzá­járulnának a gyógyüdülő- hellyé nyilvánításhoz, ug­rásszerű fejlődés indulhatna meg nem csak a jelenlegi kirándulóheiv központjában, hanem a környező települé­seken is. Mindezekre már megfele­lő átfogó tervek is készül­tek. A várostervezési intézet a közelmúltban küldte meg a városi tanácsra az új ter­vek első példányait. Meg­vitatás és jóváhagyás után ez a részletesen kidolgozott rendezési tei-v határozza meg Sóstó jövőjét.. tők. mit is tegyenek. Ez vi­szont természetesen a mun­kafegyelem lazulásához ve­zet. Mit tehet ilyen helyzetben a gazdaság? Hogyan akadá­lyozhatja meg a munkaerő­vándorlást, hogy ez ne vezes­sen a munkafegyelem lazu­lásához ? Nem csak á Balkányi Ál­lami Gazdaság, sőt nem is csak Szabolcs megyei gond a munkaerő-vándorlás meg­szüntetése. Sok helyen és sokszor elhangzott és mi­előbb megoldásra váró fel­adat ez, amellyel az ország- gyűlés decemberi ülésszaka is foglalkozott. Próbálkoztak a vezetők a meggyőzéssel. Arra gondol­tak, hogy aki már tíz, vagy ennél több évet is ledolgo­zott a gazdaságban, annak már nem lehet mindegy, hogy hol dolgozik. Több gon­dot fordítottak arra. hogy nagyobb erkölcsi megbecsü­lésben részesüljenek az idő­sebb dolgozók. A rendelkezésre álló bér­alap felosztásánál is azok jöttek elsőként számításba, akik jó szakemberek és ré­gebben a gazdaság dolgozói. A kertészetben és a növény- termesztésben dolgozó embe­rek részére a nyírgelsei al­matároló megépítésével a té­li hónapokban is munkát biztosítanak. Legfontosabb teendőnek a gépesítést tartják a gazdaság vezetői. Ezzel könnyebbé te­szik az emberek munkáját, javítják a munkakörülmé­nyeket és kisebb létszámmal el tudják végezni munkáju­kat. Ennek hatását máris ér­zik, mert rövid idő alatt a kilépett dolgozóknak csaknem a fele visszatért régi munka­helyére. az állami gazdaság­ba. A kilépések azonban fi­gyelmeztetnek. Napi gondról van szó,, s megoldást csak az állandó fejlődés, a dolgozók­kal való állandó foglalkozás, a munkakörülmények javítá­sa hozhat. Balogh József Nagy területet rendeznek: a terv 163 hektár további sorsáról intézkedik. A be­vezető tanulmányból kide­rül az is: 10—12 eve reális igény a fejlesztés. A fürdő ugyan 1826-tól üzemel, a Krúdy-szálló az 1910-es években lett ismert, a tavi strand 1930 óta van nyitva nyáron, de az öiveníőkos aikúlikloridos, jódos és bér- savas, fluort tartalmazó vi­zet, amelyben kimutatható a radioaktivitás is, csak az 1957—58-tól működű kutak szolgáltatják. Ezekre a me­leg vizű kutakra,' s a szép környezetre alapoznak a vá­rostervezők az öt kilométer­re lévő üdülőterület fej­lesztésében. Szállodák os Igrice [tártján _Az alapkoncepció: a leen­dő nagy üdülőterület ki­alakításakor Sóstót nagy parkká kell fejleszteni, sok- sok sétánnyal, zöldterület­tel. A közlekedést úgy kell megszervezni, hogy az ne zavarja az üdülőket, egyen­letes legyen a2 elosztás. Sóstót több részre oszlot­tak. A jelenlegi Krűdy-szál- ló környékére telepítenék a főbb üzleteket, a szolgáltató létesítményeket. A központ­tól távolabb eső rés.-.e .en csak alapvető élelmiszer­boltokkal és néhány kisebb üzlettel számolnak. A nagy szállók, nagy üdülők helyét a tóval szemben — nagyon szép panorámával — az Ig­rice keleti oldalán jelölték ki. Ide többek között száz­száz személyes gyógyszállót és SZOT-üdülőt szerelnének a tervezők. Ugyancsak ott kapna helyet egy 100 szemé­lyes tsz-íidülő is. Két olyan részt is kijelöltek, ahová a vállalatok, kisebb üdülőket építhetnek. Ezek az építke­zések résében már tartanak: ÉPSZER, gumiipar, mező­gazdasági gépjavító. Más he­lyen ugyan, de az AKÖV és az építőipari vállalat szintén rendelkezik már üdülővel. Az Jgrice és a Kenvecsei út közötti részre vegyed kis- telkes nyaralókat lehet épí­teni. Mintegy 250 leiek áll majd itt rendelkezésre (azonnal beépíthető 190), és Egy ittas motoros Felsősi­ma . és Kálmánháza között beíerohant a Priscsák András 54 éves büntetett előéletű új­fehértói földműves állai haj­tott kivilágítatlan lovas kocsi­ba. A motorosnak hét (!) csontja eltört, köztük két csi ­golya, s utasa is súlyosan megsérült. A motoros ezen­kívül megkapta méltó bünte­tését az Ittasság és a figyel­metlen vezetés miatt. Priscsák büntetése, amit a napokban hozott a nyíregyházi megyei bíróság, súlyosabb: hat hónap szabadságvesztés és elrendel­te a jogerős ítélet a korábbi felfüggesztett négy hónap vég­rehajtását is. Mindezt egyetlen lámpa hiánya miatt? Igen. Az a lámpa olyan tárgy, ami fontos szerepet játszik a közúti forgalomban, emberi életek múlhatnak raj­ta, hiánya hatalmas károkat okozhat, vagy súlyos sérülé­seket... Priscsák szerint aznap lop­ták el a szekérről a lámpát, s ő elküldte a fiát: kerítsen va­lahonnan másikat. A fiú nem érkezett meg idejében, s ő kénytelen volt lámpa nélkül elindulni. A bíróság szerint semmiféle indoka nem lehet, hogy egy lovas kocsi kivilágí- tatlanul közlekedjék az úton, még a lopás sem. Miért említjük mindéztí Azért, mert azt tapasztaljuk, hogy az országútjaínkon nem sok jelentőséget tulajdoníta­tö is. A városhoz közelebbi részen, a Volán-üdülő szom­szédságában hétvégi nye va­lókat lehet építeni. Itt mint­egy 120 telek van, fele rész­ben építkeznek is, vagy Kész hétvégi házak vannak már* a telkeken. Ami teljesen új les-z. Sós­tón: a szabadtéri fájn: y ..e- um, amelynek alapjait. ívn-r rakják. Ez a NyúiZőlős felüli részen kap helye:. Az ifjú­sági és útíüröpark. ame.yet a város felőli részen helyez­nek el. Kijelölték a ! mj. tóg végleges helyét is: a hideg vizű tó város felöli oldalén, a kertészeti vállalat ’olt telephelyét is fer:,.sznáj.va. A bővítés lehetőségé* a nyárfasor déli rászán jelöl­ték mag. Mindkét részben 200—20(' szemé', v elhelyezé­sére számítónak. ÍV örülik a meleg strandot A meieg strand is na­gyobb lesz: az Igrice keled oldalára is átterjed. A me­leg strand város felőli olda­lún — tóra néző terasszal — négyszáz személy számá­ra alkalmas nagy éttermet építenek. Terveznek egy új szállo­dát is, amei-et a közked­velt touring hotelek mintá­jára építenének meg — 120 személy számára. Kijelölték a helyet egy új szabadtéri mozinak is. Ez a Svájci-lak mögött, a gyermeküdülő he­lyén épülne meg, a terv sze­rint hatszázszemélyes len­ne. Az új gyermekűdül J; a tanácsüdülő szomszédság ban építenék meg. Érdekesség, heg) — 'mint jellegzetes sóstói létesítmé­nyeket megtartják a fara­gott székelykaput és a régi víztornyot Ugyancsak érde­kes a számítás: a terv 4600 személy egyidejű üdülésére számít, egy-egy idényben mintegy 28—30 ezren üdül­hetnének Sóstón. Az építészeti tervekkel egyidöben készül a vizsgálat anyaga, amelynek alapján eldöntik: valóban, hivatalo­san is gyógyüdülőkéi}’ lesz-e Sóstófürdő. nak a lovas szekerek hajlói ennek az egyszerű és olcsó tárgynak, a lámpának. Gyak­ran a járművek vezetőinek ügyességén múlik, hogy el­kerülik a balesetet, — de azért így is szép .számmal sze­repei a kivilágítatlan lovas kocsi a fekete krónikában. S e gyakran hiányzó lám­pának a következő években egyre nagyobb szerepe lesz. A járműforgalom megsokszoro­zódik. az utak építésében ez­zel nem tudunk lépést tarta­ni. S a keskeny úton estén­ként szinte gépkocsisorok közlekednek egymással szem­ben, és nagyon nehéz észre­venni az út szélén halad ) sze­kereket, ha nem jelzik, hogy ott vannak. A bíróság ítéleteiben az említett nagyobb szerep kap kézzel fogható súlyt: gyai.o- ribbá vált, hogy példás ítélet­té! hónapokra börtönbe „utal­ják” a felelőtlen szekérhaj tot És ez így van rendjén: a köz­úti szabályok, a K.RF.S2 ren­delkezései mindenkire vonat­koznak, még a lovas kocsik hajtóira is. De hogy ezt meny­nyire nem veszik tudomásul, arra jellemzésképpen álljon itt egy vádbeszédből vett idé­zet: a kivilágítatlan lo-rns ko­csik a közlekedés rémei, Priscsák András büntetése emiatt ismételt figyelmezte­tés: a hiányzó lámpákat be kell szerezni, s fel kell erősí­teni a szekerekre. A. S. Marik Sándor Jegyzet « lárgyaióteremftol Ittasság és kivilágítatlan szekér A „vándormadár" bére Versengés mindenki kárára — Hogyan lesz 1400-bói 3200? — Számítani a törzsgárdára v-fow C—r ♦ A*Off ón.v^rbht- ' : £é *iU" ■ ; ' . v.„ '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom