Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-16 / 13. szám
WWB. Jhntilr IS. KfT.CT Vt AOVAT?n^S7Ä6 5. oldal Gazdasági jegyzet Emberek — kölcsön Az utóbbi években több szabolcsi üzem kötött olyan szerződést fővárosi nagyvállalatokkal, amelyben dolgozókat ad „kölcsönbe” rövi- debb-hosszabb időre. így volt ez a Nyírbátori Gépjavító Állomáson is. Előbb óránként 56. aztán 48 forintot fizetett dolgozónként értük az Egyedi Gépgyár. S ez nem is rossz ár. Különösen akkor nem, ha hozzászámítjuk, hogy ebben ez időben helyben aligha tudtak volna munkát adni a „kölcsönembereknek.” S ők sem kerestek rosszul a fővárosban, (teadásul szinte korlátlanul túlórázhattak. Tehát jó üzlet volt? Az állomás pártszervezete már akkor is szükséges rossznak értékelte az egész kölcsönzést. Szükséges, mert az állandó átszervezés következtében nehéz volt a korábbi létszám minden dől- gőzójának munkát adni; és rossz, mert az állomásnak. megyénknek és az embereknek egyaránt az lett volna a jobb, — ha a kölcsönadónak is Nyírbátorban dolgoznak. Menet közben derült ki. hogy az emberek — bármilyen jól keresnek — nem is örülnek olyan nagyon a ki- kölcsönzésnek. Az átlagosan tíz kiküldöttet valósággal meg kellett agitálni, hogy menjen. Aztán minden hónapban bejelentette egy-kettő, hogy nem csinálja tovább, küldjenek helyette mást, mert szeretnék befejezni a pesti kiruccanást. Aztán ahogy a gépjavító-' ban is normalizálódott ‘ a helyzet, s ki tudták tölteni kapacitásukat, megszűnt a „kölcsönzés.” De ezzel együtt új helyzet adódott. Egyre-másra hagyogatták ott a gépjavítót azok, akik megjárták Pestet. Az utolsó — egy hegesztő — december végén ment el. Hogy miért szánták erre a lépésre magukat, nem lehet tudni. Elképzelhető, hogy ösztönösen arra gondoltak.: a kölcsönadással az állomás kimutatja, mennyire nem ragaszkodik hozzájuk. Ha a yezetők mondták is, hogy átmeneti nehézségekről van szó, ez minden „kölcsön- adottban” felvetödhetettmÉs a távozással ezt a ragaszkodást viszonozták. Talán a jobb kereset vonzotta őket. Lehettek olyanok is, akik a fővárosban megismert jó munkahelyi körülményeket keresték, a több juttatást, a nagyobb gondoskodást, — amit Nyírbátorban még nem tudnak biztosítani. Utóbb kiderült, hogy a nehéz helyzet ellenére is jobb letj, volna, ha kapun belül el tudtak volna látni munkával mindenkit, „ nem lett volna szükség ilyen ..kölcsönemberekre”. Az idén már sokkal jobban indulnak, több Szerződésük van a tavalyiaknál. s az azelőttinél, amit ott fognak teljesíteni, a gazdaságilag szinte ideális fekvésű állomáson. S bármennyire jó volt üzletnek a kölcsöjr — a legjobb akkor lett volna, ha nem a munkás megy a ni unkadarabhoz, hanem fordítva. Kun István „Zúg az erdő...“ Szép új lakás Geszteréden * Káilói út 10 számú húz. Itt él szüleivel és két testvérével a hatodik osztályos úttörő, Bartók Béla. Hét- téves volt, amikor megtudta: van egy névrokona, aki nagyon hírgs, ember volt Osztálytársait még csak a betűk leírásának * megtanulása érdekelte, a kis Bélát feszítette a. kíváncsiság: minél többet megtudni a névrokonx-ól. idősebb bátyja és tanítói segítségével is két-három év telt el addig, amíg — nagyon hézagos ügyein — de megismerte a nagy Bartók munkásságát. Különösen arra figyelt fel, hogy a zeneszerző szinte minden művében a népzenére támaszkodott és hogy kutatómunkája nem csak a magyar, hanem a szomszéd népek népzene területeire is kiterjedt. A kis Béla sokat énekelt. Kellemesen csengő hangját esténként az egész család hallgatta. Szomszédoktól és szüleitől sok magyar népdalt megtanult. Talán a zeneszerző megismerése, talán a környezetében élők hatása váltotta ki belőle a népdal- szeretetet, meg sem tudja mondani. Hanem amikor meghirdették a „Csillagok, csillagok szépen ragyogjatok” című gyermek népdal- versenyt, Béla is benevezett. A színpad nem volt túlságosan idegen számára, mert az iskola műsoraiban gyakran állították társai elé énekelni. A községi, járási és a megyei vetélkedőt is megnyerte. Négyért mentek el Szabolcsból a területi versenyre, ali onnan már csak másodrnagáVal jutott be az elődöntőbe. Ezt a versenyt is megnyerte és egyedül maradt megyénkből a televízió által is közvetített országos döntőben. Két népdalával, a Fekete fa, gyűrű sátdr és a Zúg az erdő, zeng a mező-vei megnyerte az országos vetélkedőt. 1 Boldogan számol be arról is, hogy most, amikor a Röpülj páva népdalvetélkedől közvetíti a 'televízió, a zsűri tagjai közül úgy néz dr. Vikar LáSzlóüa” mint szénié#, lyes ismerősre. A döntő után neki is az országszerte ismert népzenekutató adta át a népi hímzéssel díszített oklevelet. A beszélgetés elején kicsit elfogódott voll Béla. de gyorsan feloldódott. Nem nagyon dicsekedett a négyes bizonyítvánnyal, de még két és fél éve van ahhoz, hogy kijavítsa. Mert arra szükség lesz, hogy felvegyék Debrecenbe, technikumba. Oda szeretne menni tanulni. Van zeneiskola és képeztetni szeretné hangját. Talán már fölösleges is leírni, de legkedvesebb időtöltése az ének. Ha nem pegy a tanulás, ha valamilyen bánat éri és ha valamilyen gyerekes csínytevésért megszidják szülei. Amikor szabad ideje van, kis húgával, Klárikával séket táncol, este pedig legszívesebben a televíziót nézi. Búcsúzásnál ugyan komolyan kezet fog, aztán szalad pajtásaihoz játszani.,. Balogh József iMówcz-rokon Joó Györgyöt sokan ismerték az országban, sőt külföldön is. Kevesen tudják, hogy Jánkmajtison él egy rokona Móricz Zsigmondinak: Ol.ajos Istvánná, Lutheran Ilona. A közel hetvenéves nénit kislány korában Móricz nevezte el Ilkának, ez a név máig rajta maradt, Ilka néni sokat tud mondani az íróról, hiszen tizenegy éves korában a Móricz családhoz került és 1942-ben is ott volt „Zsiga bácsi” betegágyánál. „Úgy emlékezem rá, mintha ma is itt járt volna” — mondja Ilka néni. Ismertem szokásait, még a gondolatát is. Dajkálta Móricz kislányait. Egy időben ő vezette a háztartást is a családban. Sok ajándékot kapott ezért az írótól. Többek között egy velencei gyöngysort. Több Mó- ricz-levél van Ilka néninél. Egyiket férjhezmenetele előtt kapta. Idézet a levélből: „Ilkám, 3 lakodalom napjáról értesítést kérek, hogy valamilyen emlékkel hozzájárulhassak . a fészekrakásotokhoz”. A vőlegénynek a lakodalom előtt ezt mondta az író: „Olyan lányt kapsz, aki grófnak is, parasztnak is egyaránt megfelel”. Zsiga bácsi sokat járt a Hortobágyon, a csikósok és a gulyások között. Hazatérte után mindig mesélt útjáról a családnak. így Ilka néni olyan csikóstörténeteket is tud, amelyek Móricz műveiben nem szerepelnek. Személyesen ismerte Móricz baráti körét, Ripl-Rónait, Ba- bitsot, Adyt és a többieket is. Néhány Möriczcal kapcsolatos Nyugat című folyóiratot is tartogat. Azzal dicsekedhet, hogy ő az egyik ember azok közül, akik igazán ismerték Móricz világát. Egy „Nyugatot” mutat Ilka néni. A lap egyik oldalán Móricz Lili fényképe látható, aki már tizenkét éves korában egy rokon kislányt alakított apja Rokonok című darabjában. A Móricz lányokkal most is tartja a rokoni kapcsolatot. Főleg Virággal váltanak sok levelet. Mindez meglátszik mosolygós arcán, szatmárias, móriezos beszédjen. Nábrádi Lajos Egy gazdag község, ahol művelődni tanulnak Falusi (limesek — Permetezés és kultúra Rendhagyó riport Száiitó Józseffel Személyesen nem találkoztunk Szántó Józseffel, mert nem volt otthon. Elutazott. Tősgyökeres tornyospálcai, itt van szinte városi villának is beillő háza. itt él feleségével, két gyerekével és idős édesapjával. Villák — a Imából Ebben a háromezernél több latcosú Községben persze az egyáltalán nem feltűnő, hogy valaki 2—3, sőt négyszobás, füidőszobás új házban lakik. Mindössze a Mándoki utcában találtunk egy megviselt vályogfalú öreg házat. A többi alig több 10—15 évesnél és azt mondják: almából épültek. Az almatermesztés szinte művészetszamba megy Tornyospálcán. Apáról fiúra szálló titkait — tulajdonképpen szakmai fogásait — jól kamatoztatják. Tornyospálea gazdag község. Nagy volt itt a zsugoriság — még ma sem tűnt el teljesen — mindenre tellett,, az istállóban villanyra, a lakásban gáztűzhelyre, eserép- káljíhára... Könyvre, kultúrára nem futotta. Pe most már fordul a világ... Szántó József falujáról eny- nyit illett elmondani, hisz olyan féle ember ő itt, aki naponta érzékeli a változásokat Korábban tanító volt, s jó 7 éve búcsút mondott a katedrának, s ideiglenesen elvállalta a községi művelődési otthon vezetését. Hivatásos népművelő lett — frtjpgy , neveik általában a művelődés munkásait S az icteiglewes munkából — legalábbis az évek tanúsága szerint több éves megbízatás lett Lassan igazi hivatás. Homonna Béla elődje vol* a pálcái műv elödési otthonban. azt mondja róla: Szántó József olyan ember, aki még éjszaka is talpon van. ha van aki bíztassa, s mellette van... Megerősíti ezt az általános iskola igazgatója, Bacs- kárdi Jenő is. aki nem csak munkatársa, hanem barátja is Szántónak. Néha barátilag ők figyelmeztetik, hogy „lejárt a műszak”, jo lenne már hazamenni a családhoz. De ekkor már rendszerint éjszakába hajlik az este... De abba lehet-e hagyni, amit szenvedélyből csinál az ember? Hagyományos és merészen új formák, kísérletek ötvöződnek a tornyospálcai népművelő munkájában. Feleség és munkatárs — Nagyon szeretett táncolni fiatalabb korában • — mondják róla. — Még nemrég is ö ugrott be az egyik járási kulturális szemlén, mert megbetegedett egy táncos. Jelenleg két tánccsoporttal foglalkozik. Pontosabban a táncosok edzéseit, az öregek táncainak megfigyelését felesége vállalta, aki testnevelés-földrajz szakos tanárnő az általános iskolában. Közvetlen munkatársa a felesége. Ezért is feledkezhet bele annyira a 'napi munkába. — Mostanában legjobban a klubfoglalkozásokat szedetik a .községben — magyarázza az iskolaigazgató. Volt egy sorozat: a mai magyar irodalmat ismerték meg. Egy-egy írót. költőt egy-egy klubtag, többnyire középiskolás mutatott be rövid, érdekes „előadásban”. Szántó József a Kisvárdán tanuló helybeli fiatalokkal is szót tud érteni, Balogh Erzsébet, Baka Natasa, Pásztor Olga, Kis Gizella, Horváth Éva és mások hűséges munkatársai. Van itt Irodalmi színpad és nagy öröm, amikor telt ház előtt adjak elő a műveket a 250 személyes művelődési házban. Persze ina népművelőnek lenni nem csupa öröm és gondtalanság. Homonna Béla emlékezik még oiyan epizódra, amikor Szántó József majdnem fegyelmit kapott azért, mert a sikeresen! szereplő tanccsoport tagjait megjutalmazta egy kis cukorkával. A tanács pénzügyi osztálya meg akarta téríttetni a „bőkezű” népművelővel a két kiló cukorka árát. Végül is fátylat borítottak a „szabálytalanságra”. — Elképzelhető, milyen öröm a falusi ember számára, ha saját nif ">,át látja a moziban, a filmen. S nálunk ez történt, ugyanis Szántó Jóska ma már nem csak tanítja a falusi fiatalokat. Amatőr filmes szakkörük is van. Megörökíti a fii ínszalag a falu apró örömeit, eseményeit. az utolsó és lebontásra kerülő zsindelye«, szal ma - tetős házat, a tsz-tagok mezei munkáját, a lillafüredi kirándulást. S viszontlátják a helyi moziban. Fizet a tsz Ez persze nem túl olcsó „mulatság”, a népművelő jó szándéka és hajlama kövéé lett volna az üdvösséghez: a helyi Rákóczi Termelőszövetkezet azonban zsebbe nyúlt. Filmvetítőt, vetítőt, vágóasztalt és egyéb technikai felszereléseket vásároltak a művelődési otthonnak. Jó érzékkel meglátták a modern próbálkozásban a hasznot, a művészit is... Egy olyan termelőszövetkezet, amely naponta 80—100 forintot fizet, olykor ennek a dupláját is, megteheti, hogy áldozzon ilyenre. Nem csak a művészi szép miatt, hanem a községről szóló dokumentáció gazdagítása érdekében is. És a tsz — ha támogatás kell — nem hivatkozik sem valós, sem „költött” érdekekre, rendelkezésekre. Segít. Ahogy szaporodnak a* epizódok, kirajzolódik Szántó József portréja a látogató előtt. Olyan ember ő, mint a legtöbb szenvedélyes, olykor elkeseredő, de mindig talpra siló. S öt lepte meg . a !«“.•- iobban tavaly, amikor több éves népművelő munkásságáért megkapta a Szocialista kultúráért kitüntetést. Talán észre sem vette a napi gondok sodrában. bogy milyen nehéz és értékes az a munka, amit ő minden idegszálával végez a tornyospálcai és a hozzátartozó tanyai rész, a Ricsika lakói érdekében. Öt legtöbben úgy ismerik a faluban — csendes, halk szavú embert —, aki szereti a méhészkedést. kedvét leli a kertészkedésben, gyümölcsfákat oltogat. Szerkesztett egy permetezési táblázatot is, ami a helyi mikroklímára épül, s kézről kézre jár a faluban. S ebből szak- tanfolyam is kisarjadt az elmúlt években. Nemesíti,- finomítja a tornyospálcai almát, melyből az anyagi jólét terem a községben, , De az almából könyv, film. kultúra is sarjad a gondos kertész muni‘-a nyomán. \ <r. g > Iskolákat épít a uaméiiyi tsz-vállalkozás Növelik a következő öt évben a vásárosnaményi járás építőipari tevékenységgel foglalkozó vállalatainak és ktsz-einek kapacitását. Különösen az elkövetkezendő nagy művelődésügyi beruházások teszik ezt szükségessé. A járási tanács még a múlt évben kérte a megyei tanácsot, hogy a rossz tantermi és személyi ellátottság megszüntetésére a negyedik ötéves tervben négy községben segítse elő a központi iskolák és szolgálati lakások építését állami beruházásból. A tervek szerint így Barabáson három-, Gulacson kettő-, Csarodan es Tisza- szalkán négy-négytanter- mes iskola épül az új ötéves tervben. Ehhez pedig építőipari kapacitás szükséges. Nagy feladatot jelent ez a termelőszövetkezetek önálló építőipari vállalkozásának is, amelytől — a tsz-ek és a községi tanácsok mellett — a járási tanács kért segítséget, hogy vállaljanak minél nagyobb szerepet a községi iskolák fejlesztésében és korszerűsítésében. valamint a szolgálati lakások építésében. fhsj) Magyar napok Beeinsterben Hollandiában vendégszerepelnek a nyáron a legkisebb magyar f űvószenészek A legkisebb magyar fúvósok, a Pécs gyárvárosi úttörőzenekar tagjai, Hollandiában vendégszerepeinek az idei nyáron. Az Amszterdam melletti Beemster városka ugyanis ünnepi hetet rendez és erre az alkalomra kaptak meghívást a pécsi gyerekek. A meghívásnak érdekes előzménye van. Az immár országosan ismert úttörőzenekar a múlt nyáron a Balaton mellett hangversenyezett, s a siófoki előadás után egy ott nyaraló holland család kereste fel a zenekar vezetőjét, Rajnai Henrik tanárt és gratulált a nagyszerű koncerthez A családfő, J. O. Laan, a beemsteri ünnepi hét rendezője elmondta, hogy nagyon tetszett a zenekar játéka és szívesen beiktatná szereplésüket az ünnepi események közé. Nernrég aztán megérkezett Pécsre a holland városka hivatalos meg» hivólevele, amelyben közölték. hogy az ünnepi hét programjába magyar napokat iktatnak be és1 ezeken tartanak majd előadásokat a gyárvárosi úttörők. Pécsről negyven úttörőzenész — a legkisebb hatéves, a legnagyobb pedig tizennégy éve* —) utazik majd Beemsterbn. A kis muzsikusok több hangversenyt adnak, részt vesznék a felvonulásokon, sőt a megnyjtó- es zaroünm lyen ők játsszák a holland himnuszt
