Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-01 / 1. szám

I oldal SiJL9T-WACfTABrtHS<«Ä6 jártait T E*"r'~ f. -' 11 rm ............... ":' j, ■- -i , vagy tartalékai rejlenek a kapukon belül, ezeket a tartalékokat tervszerűbb- fegyelme­zettebb munkával, jobb szervezéssel kell fel­tárnunk. Megyénkben számos új beruházási kell megvalósítani. Ez tovább javítja a foglalkoz tatot íságot, növeli- a dolgozók keresetét, a családok jövedelmét. E célok eléréséhez múl hatatlanul szükséges az építőipari, építő- anyagipari kapacitás növelése. Szabolcs- Szatmar megye további fejlődésének egyik a'apvelö jeltétele, hogy az építőipar megbir­kózzon a jeladatokkal. Ehhez maximális anyagi erőt, szervezési energiát kell biztosí­tani, mert megyénkben — hála a párt és a kormány fokozódó figyelmének és nagyará­nyú segítségének =— ma már a korábbitól jóval nagyobbak beriiházási lehetőségeink. Ezért ygn különösen nagy jelentősége annak, hogy mind a minisztériumi, mind a tanácsi, mind pedig a szövetkezeti, építőipa­ri vállalatok fejlődéséhez maximális segítsé­get nyújtsanak az illetékesek. Az új év eredményes gazdálkodásának egyik jelentős alapja és tartaléka, hogy job­ban bevonjuk a dolgozókat az állami és gaz­dasági élet problémáinak megoldásába. Azt tartják, hogy az állami jegyeiéin és a mun­kafegyelem egyik j or rasa g helyesen értel­mezett és helyesen alkalmazott szocialista demokratizmus. Az elmúlt év egyik nagy eredménye éppen az volt, hogy dolgozóink érdeklődése megnőtt országuk, megyéjük és közvetlen munkahelyük társadalmi és gazda­sági helyzete bánt. Nem kevés levél, észre­vétel. közérdekű javaslat, panasz futott be a pártszervekhez és pártszervezetekhez, a kü­lönböző állami és szakszervezeti szervekhez, amelyben kritikusan vizsgálják a hibákat, és a jelelötlenséget az eddigieknél is szigo- r bban marasztalják éL Úgy vélem, társa­dalmunk igényli is ezt a légkört. Igényli a dolgozók segítségét, észrevételeit, tanácsait, a társadalmi és gazdasági élet valamennyi te­rületén. A hasznosítható tanácsokat meg kell szívlelni. Ugyanakkor egész politikai, gaz­dasági fejlődésünk gátja pl. a még mindig sok helyen fellelhető bürokratizmus- amely­től az ember idegen, amely csak aktaszerű­séget és nem az embert látja. Az emberek­kel minden területen és minden szinten töb­bet kell törődni, problémáikra, kéréseikre és kételyeikre kielégítő, őszinte és pontos vá­laszt kell adni. Jóval többet kell törődni pl. az idős, a munkában megfáradt, a munka­helyéről kiöregedett emberekkel. Az ő érde­kükben is és egész sor más dologban fogja­nak össze a helyi társadalmi szervek, a gaz dasági egységek, fogjon össze az egesz helyi társadalom. Az uj esztendőben is sok gond szőrit még bennünket. Nem kis nehézségek­kel találkozunk pL a lakáskérdésben, (a me­gye viszonylagos elmaradottságának felszá­molása a lakaselosztás egész menetében ne­hezíti helyzetünket) az óvodai, bölcsődei és napközi otthoni férőhelyek területén. E téren is vannak jé kezdeményezések, hasznos tapasztalatok, mint pL az üzemi la­kásépítkezés, a szövetkezeti erőből történő óvoda- napköziotthon-építés stb. Meg kell azonban mondám, hogy ilyenekkel csak elr vétve találkoztunk, és ezeket az eddiginél sokkal inkább szívügyévé kell tenni elsősor­ban gazdasági, nem utolsósorban párt és tanácsi vezetőinknek. Végei ért egy eredményekben gazdag, dolgos esztendő. Megyénk 1969-ben Is min­den bizonnyal hozzájárult az országos ered­ményekhez. Uj esztendő küszöbén állunk: 1970 új év, uj harcok és új sikerek éve is lesz. Nem mondható, hogy nyugalmasabb lesz. mint az elmúlt év volt. Ennek az el­lenkezőjére számítunk. De munkánk célja nagy, és felemelő: a megye lakossága élet­színvonalának emelése, a megye arculatának további formálása, a dolgozó emberek éle­tének szebbé, kulturáltabbá teteje. Ehhez a feladathoz most az a legfonto­sabb, hogy minden szinten megértsük és megértessük pártunk Központi Bizottságának a gazdasági munka megjavításáról hozott no­vemberi határozatát, hiszel} ez további tevé­kenységünk vezérfonala. A számvetés e cikk keretében sajnos nem lerjedhetett ki megyénk életének minden területére és nem is azért, mert azok kevés­bé fontosak. Az eredmények itt is nagyon jelentősek. Erőteljesen folytatódott az elma­radás felszámolásáért, behozásáért a munka. Az elért eredmények dicsérik a területek dolgozóinak hozzáértését, szorgalmát. Jobb belső és külső körülmények között fogunk az 1970. évi feladataink megvalósítá­sához. A nemzetközi helyzet most kedve­zőbb, a kezdeményezés mindinkább a ' szo­cializmus, a haladás erőinek kezébe megy át. A megyénkben folytatott tevékenységünk­ben is állandóan figyelembe kell vennünk a budapesti és prágai felhívást, a Varsói Szer­ződésben, a KGST-ben vállalt kötelezettsé­geinket- a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásán elfogadott állásfog­lalásokat. Örömmel és felelősséggel tölt el bennünket, hogy pártunk az elmúlt évben is hozzájárult a szocialista országok és a világ kommunista és munkáspártjai egysége je­lentős fejlődéséhez, a proletár internaciona­lizmus erősödéséhez. Az új évnek különös jelentőséget ad, hogy tavasszal lesz a lenini centenáriumi év, és tavasszal lesz 25 éve, hogy Magyarország földjéről a szovjet hadsereg kiverte az utol­só fasiszta megszállói Különös szimbólum ez, és az évszámok különös történelmi talál­kozása. Az a szovjet hadsereg, amely felsza­badította hazánkat, s ezzel lehetővé vált a szocialista forradalom, megszülethetett a független haza, a néphatalom, ezt a hadse­reget a lenini eszmék hozták létre, azok ve­zérelték, s annak zászlaja alatt harcolt. E gondolatok jegyében kezdeni az évet. és helytállva munkálkodni a holnapért, minden becsületes dolgozó ember megtisztelő köte­lessége. E ngedjék meg, hogy a megyei pártbizottság nevében köszöne­tét mondjak megyénk dolgozói­nak azért a fáradhatatlan, szor­galmas, odaadó munkáért, me­lyet 1969-ben végeztek megyénk életénei fejlődéséért, felvirágzásáért, a békés és bal dogabb élet megteremtéséért. Köszönetet mondok a pártszervezetei kommunistáinak, akik az új, bonyolultabb körülmények között is megpróbáltak és tud­tak új módon dolgozni, s akikre a következő években is bizton számíthatunk. Jó egészségei személyes boldogságot és eredményes munkát kivánok az új eszten­dőben Szabolcs-Szatmár minden lakosának. Gerencsér Miklós: JMéd, a óókóidaiú (Folytatás az I, oldalról) .m — Könyörülj... Eddigi éle­tem csupa szenvedés volt. Most kezdenek egy kicsit lu- ^ okolni.'.. A pálinkámban! -r nyár­salom “ fel egy' férfias kiáltás­seb Kitűnő az egészségem, ha érződik egyéniségemből a tei nesze les hidegvér. — Vedd tudomásul, te ocsmany ba­ka ícsoprú, a tüdődbe látok. A irt próbáltad beszennyezni ti fiúi méltóságomat, mert •z -elmes vagy Ib!S.’ái>a- íicsoda féreg, istenem- Cs rk én lehetek ennyire bal- srerencsés, akinek ilyen fő­nököt sózott a nyakába a rendszer. Leborul a söntés- puit megszentelt hájíoglapjá- g karjai közé rejti szörnyű éjét * — Végezz velem gyorsan... Vesztettem... Egy percig se tétováznék, ba késelő lennék. Milyen kár, hogy nem hordok ma­gamnál bellérbieskát. Mitévő legyek? Épp jókor jön Ibo­lya. Legalább kiragadom a gyászból, amelybe ez a ke­serves élet taszította. — Mitől hervadozik szived jázminkertje? — próbálok enyhülést suttogni fülébe. Hamvas ostyaarcán csak pereg, pereg a fájdalom gyöngy harmata. — Elpusztulok, Illés... He­tek óta nem józanodtál ki... Féí éjszakákat várok rád a kocsmák előtt... így akarsz elüldözni magad mellöl? So­ha... soha nem szabadulhatsz tőlem Inkább a cipőd szegé­lyénél halok meg, így még mindig jobb, mint nélküled... Erős a lelki kondícióm, de azért eUggyít ekkora önfelál­dozás. Szegény Ibolya, fogalr ma sincs róla, hogy az em­beri aljasság miatt gyötröm a kegyetlen próbával. Be kell' bizonyítani a rágalom kéjenceinek: csak egy legen­dás férfihez lehet ennyire" ra­gaszkodni. Ra a körmömet szaggatnák ki, nem fájna úgy, mint zordságom, mégis kénytelen vagyok sebzett lei­kébe marni: — Drágám, ezek még csak az első tétova lépések igazi életformám felé. Ideje érté­sedre adni, hogy számomra minden alkohol kevés. Vi­szont itt zokog egy úr, aki nikotint fog inni, ha nem le­szel az övé. Szerelme valósá­gos lángszóró és mégsem ég le a bőr 9 pofájáról. Ugye nem veszed otrombaságnak, ha a karjaiba kényszerítelek? Magam vagyok kénytelen felkarolni Ibolyát, mielőtt a kocsma padlójára omolna. Még igy, ájultan is milyen gyönyörű. Egészen más em­bert fog bennem viszontlát­ni, ha fölébred szűzi álmából. Megpillanthatja majd a szesz legyőzőjét, a józanság érc- alakját, a hűség obeliszkjét, 1 férfias erényekből épült ka- tcdráíist, jövőjének éder.i arculatát Röviden — engem. 3. Felfoghatatlan örömök vár­nak rém az életben ha mind­járt a kezdet ennyire gazda­gító. Mehetek jéreékpt vá­sárolni a nyulgiaera és ezt a kötelességemet egy áltálán nem tartom íérfiatlannkk. Külpolitikai összefoglaló í. OR A Cherbourg! hajók ügyében vigyázó szemét Párizsra veti a világ ÜH NDft-állásfoglalás Az »esztendő utolsó nap­ján változatlanul nagy ter­jedelmet kap a világsajtó­ban és a hírügynökségi tu­dósításokban a „Cherbourg! hajók” ügye. 1969 legvégének csakugyan egyik legfeltűnőbb eseménye volt az öt hajó „kicsempészése” az izraeliek részéről Franciaország egyik legnagyobb kikötőjéből. S miközben a hajók talán már meg is érkeztek, vagy éppen e sorok olvasásának idején érkeznek meg valamelyik izraeli kikötőbe, a vilagköz- vélemény érdeklődésének középpontjában már nem is maguk a hajók állnak. Inkább az érdekli a vi­lágot, hogy Franciaország végül is mit tesz majd a do­logban ? S mennyiben befo­lyásolja az egész ügy mind a francia—izraeli viszonyt, mind pedig Párizs és az arab országok — az utóbbi időben mindinkább javuló — kapcsolatait. Párizsból érkező jelenté­sek szerint ebben a ké­folytatni az NSZK kormá­nyával. A két német állam békás egymás mellett élésére, ehhez pedig nemzetközi jogi érvényű szerződésekre van szükség, olyanokra, amelyek rendezik a kölcsönös kapcso­latokat, kizárják az erőszak alkalmazását és a másik ál­lam belügyeibe való beavat­kozást — mondotta egyebek között Matern, világosan körvonalazva az NDK állás- foglalását, amely á szocialis­ta országok legutóbbi moszk­vai tanácskozásának szelle­mét tükrözi. Talán a szep­temberi választások után kétségtelenül rugalmasabbá lett, de a múltnak még mindig túl sok örökségét magával vonszoló bonni poli­tikát is rugalmasabbá tesz: az új esztendő, s közelebb hozza a realitásoknak nem csak elméleti, de kézzelfog­ható gyakorlati elismeréseket is, A Kameruni Szövetségi Köztársaság január 1-én ün­nepli függetlensége kikiál­tásának 10. évfordulóját. Az elmúlt 10 esztendő alatt megélénkült az, országban a gazdasági tevékenység. Sike­resen megvalósítottak a gazdasági és a társadalmi fejlesztés első ötéves tervét (1960—1965) és számos gaz­dasági mutató tekintetében már mast túlhaladták a második (lf‘66—1971) ötéves terv előirányzatait. Kame­runban körülbelül hetven új ipari vállalat létesült. A függetlenség első 10 esz­tendejében Kamerun n <-gy eredményeket ért el az el­maradottság ellen vívott küzdelemben, de még nehéz harcot kell folytatnia az iga. zi gazdasági függetlenségért nyes és a francia kormányt zavarba ejtő ügyben attól függ majd Pompidouék dön­tése, hogy milyen az arab országok állásfoglalása. Ez utóbbi pedig, az eddigi jelek szerint, vegyes. Amíg példá­ul egy algériai újság kereken kijelenti: lehetetlen. hogy a francia kormány nem tu­dott velna az ügyről — te­hát eléggé nyíltan teszi fe­lelőssé és támadja Pá­rizst —, s hasonló hangok fedezhetők fel egyik-másik szíriai es libanoni orgánum­ban is, addig az egyiptomi sajtó igen mérsékelt és tár­gyilagos hangon foglalkozik Franciaország szerepével. Mindenesetre: érdeklődés­sel várja az egész világ a további fejleményeket Any- nyj bizonyos: az eset nehéz leckét adott fel Párizsnak, s most vaij igazán szükség a francia diplomácia rugal­masságara, hogy a „kényes egyensúlyt'’ egyfelől az arab államokhoz, másfelől Izrael­hez fűződő kapcsolataiban meg tudja tartant Érdekes hír érkezett Ber­Magvar államférfiak üdvözlő távirata kubai vezetőkhöz DR. FIDEL CASTRO RUZ ELVTARSNAK. a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a ku­bai forradalmi kormány miniszterelnökének, DR. OSVALDO DORTICOS TORRADO elvtánsnak, • Kubai Köztársaság elnökének, HAVANNA Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar fórra« dalmi munkás-paraszt kormány és az egész magyar nép nevében kötszöntjük önöket és a kubai népet a forradalom győzelmének 11. évfordulója alkabnábóL A magyar nép őszinte tisztelettel, adózik a testvért ku­bai népnek, amely hősi harcokban vívta ki függetlenségé^, önfeláldozó munkával felszámolta a múlt feudális örökségeit* védte szabadságát az imperialista agresszorckkal szemben, s jelentős eredményeket ért el a szocialista társadalmi rend kialakítása felé vezető úton. A Kubai Köztársaság politikai, gazdasági és kulturális sikerei méltó hozzájárulást jelentenek a világ népeinek közös antiimperialista harcához. Meggyőződésünk, hogy a népeink között kialakult test-' véri barátság és sokoldalú együttműködés a jövőben is to­vább fejlődik, s hozzájárul a szocialista közösség egységének erősítéséhez. A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén minden jót, to­vábbi sikereket kívánunk önöknek és a testvéri kubai népnek a szocializmus felépítéséért végzett áldozatos munkájukban, a hazájuk függetlenségének biztosításáért folytatott bátor harcukban. Budapest, 1970. január I. Elvtársi üdvözlettel: linből is. A Horizont című tekintélyes politikai hetilap közölte Hermann Matemnel, az NSZEP Politikai Bizott­sága tagjával folytatott Inter­júját Matern kijelentette: az NDK kész tárgyalásokat KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCÉI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke FOCK JENŐ, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöl-e hogy magam vásároltam vol­na be a saját lakodalmamra. Szegény Ibolyának helyt kell állnia nehéz kötelességében, egy nappal az esküvő előtt is a nemzeti vagyonnal kény­telen törődni a MÉH-teíepen, igy hát lovagias nagylelkű­séggel vettem le válláról a gondot amit nászlakománk előkészítése jelent. Sajnos, Dudor Jakab várakozásom el­lenére sem került még a kórboncnok bádogtepsijébe, tehát nem hanyagolhattam el a meghívást, kénytelen leszeli jércehússal zabáltaüii bol­dogságom legszebb ünnep­napján. És mivel rendszerint kitűnő étvágyuk van az er­kölcsi hulláknak, jobban ten­ném, ha jércék helyett strucc- madarakat vásárolnék. Mi több, nem elég, hogy hivatali hatalommal erőszakolta rám magát ez a potyaleső, ráadá­sul megköveteli, hogy nyúl- pecsenyérel traktál jam a la­kodalmamban. Nem csincsil­lával, nem belga óriással, ha­nem vadnyúllal. Hol szerez­zek neki vadnyulat orgona- virágzáskor? Mit tehetnék a világ törvényes rendje ellen, hg két évtized óta baromfit árulnak a nyúl piacon? Vadnyulat májusban S • A szerelem havában! Teljesen feloldotta az alkphol Dudor Jakab szürke agysejtjeit. Én a mámorra gondolok, izmaim ruganyossága csupa dallam a szív hódoló muzsikájától. a .iércekre is szivarvénytoljazat nő délszaki képzeletemben és akkor jön ez a Dudor Jakab a frivol kívánságával. A busz viszont nem j jön. Napsugár simogatja a külvá­rost, enyelgő verebek borzol­jak az, út porát, egy lány dalol valahol a repkenyes verandán, pogácsái Italra szi­matolok, mint hajdan, ami­kor még Hófehérkét akartam feleségül venni. Alig hmető, hogy a sátán is jól érzi magát ebben a tündéri idillbeik: itt várakozik velem együtt a buszra és aljas hízelgéssel a fülembe fuvolázik.-r- Illés ne tikkadj a tűző napon amikor ötven lépéssel odébb hároméves kékijyelűt mérnek a Bokréta vendéglő­ben. Hallatlan. Méghogy én... Mit képzel rólam ez a púpos ördög? — Jó, hogy találkozunk, már úgyis beszélni akartam veled. Né?d, sátán, csak ak­kor maradhatunk pus?í paj­tások, ha ezennel kitépsz minden szőlőtőkét Bácsalmás­tól Verpeletig, Abrahamhegy!- től Abaújszántóig. Újabba# megfogadtam Ibolyának., vál­jon bennem kénsavvá a tin­ta. ha akár egy kisfröcesöt is megiszok. A pusztulásomat akarod, sátán?... Vártam a válaszát, d® nem felelt. Pillantásom tövé tette érte a környéket és ek­kor belém villámlott a döb­benet, hogy az ördöggel nem teilet kukoricázni. Ott áll| előttem Kocsis Laci, elődöm, a boldogságban Ibolya olda­lán. Íme, értésemre adta a sátán hogy a halálomat akar­ja. Néztem, ki van-e nyitva a revolver Kocsis Laci zsebé­ben. Enyhe fátyolossaggal a hangomban, tréfálkozni pro- báltgtrt: — Jó, hogy találkozunk, már úgvjs beszélni akartam veled. Nézd, Laci, csak ak­kor maradhatunk puszipajtá­sok, ha szívesen adod át a ka­rikagyűrűdet. Hadd lássa hátira jó a kisujjamra. Végigmér, melyik ue-nes szervemet vegye célba revol­verével. — Illés, ne tíkkadjunk § tűző napén, amikor ötve# lépéssel odébb hároméves kéknyelűt mérnek a Bokrét# vendéglőben. ■FoLytatjijjy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom