Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-03 / 280. szám

W§8. december I KELET-MAGTARORSZAG 5. oldal „Őket kell segíteni...11 Beregi asszony, csomagokkal Péntek délután. Az 1703-as már Nyíregyházára késéssel íutott be Szerencs felől. Ir­datlan sok utas szállt ki be­lőle. A másodosztályú fülké­ben az ablak mellett maradt két szerelőmunkás, Debrece­nig. Én a folyosóajtó mellé ültem. Szembe velem egy nyúlánk, csinos, de egész térdén stoppolt harisnyás lány. A közbülső ülésekre először egy házaspár jött. A férj izgett-mozgolt, aztán talált jobb helyet, elhurcol- kodtak. Mátkapár érkezett ti áruik, három demizsonnal. Van hely? Van Bejöttek. A fiú hamarosan felfedezett két ablak melletti helyet, ezek is elmentek. Egy perccel indulás előtt érkezett meg a rossz hely végleges utasa. Hátizsák, bőrönd, cekkerek: csoda- hogy egyáltalán fel tudott mászni a vonatra. Ar­ca, lába. mozgása szerint olyan ötvenhét éves. A sze­me tizenhét. # Először a bőröndjét vettem el tőle. Mindjárt nyögtem is egyet. Egy ilyen kis asszony, s csak a jobb kezében ötven kiló! A vekkereket letette őmaga. A hátizsákjából ne­héz volt kibogozni. Az is volt vagy harmincöt. Ke­mény, nagy gömbölyű tárgy benne. Dinnyének gondolnám, de hiszen november van ... A szerelők a büfébe men­tek, nem is kerültek elő Pestig. Az ablak mellé ült, levette télikabátját, kosztüm- kabátját, pulóverét. „A gye­rekekhez?” — kérdeztem. „Igen, a gyerekekhez” — mosolygott és nézte a tájat * Egy óra múlva elkapta a te kuuetemet, amint lopva íig^aiem a könyvemből. Mondani kell valamit. „Az­tán jól vannak a gyerekek?” Nevet. „Éppen elég jól.” Biz­tos. hogy beregi. Az egész világon csak ott mondják a sokra, hogy elég. Az öttalá- latos elég szép nyeremény,- az alkoholmérgezéses eleget ivott... Persze, hiszen a na- ményj vonattal jött Azt vár­tuk, azért indultunk nagy késéssel. * A szerelők leszállnak, jön egy asszony, meg egy baju­szos fiatalember. Szolnokon a beregi asszony kezd ideges lenni. Mikor érünk Pestre? Mondom, hogy félórás késé­sünk legalább van- fél kilenc­kor Bennem bizalma van, megkérdezi, nincs-e egy autó_ buszjegyem. Hová? A Szív utcába. De hiszen oda trolin kell menni! Kiderül, hogy a kalauz nélküli világban még nem volt Pesten. „Mert tud­ja — meséli és már mellette ülök — a Szív utcában lakik a nagyobbik. Melinda.” Ma- gvrrázzuk neki. hogy oda a 71-es troli megy. Furdalt a kíváncsiság egész úton. .Ma­ma, mi az a kőgolyó a háti­zsákjában?” Nevet: „Sütőtök az édes lelkem. Azért hoz­tam a legnagyobbat, hogy kétfelé vágnassuk. Mert a kisebbik lanyom. a Joli. min. dig panaszkodik, hogy csak a nagyobbikat szeretem, mindig csak a Melindához megyek, hát most szomba­ton kiutazom hozzá, Érdre. A Jolihoz.” Odaadom a sárga villamos­jegyet. A fülke zajongva kö­veteli, fogadjon taxit. Szé­gyenkezve mondja, még so­sem ült taxiban, fél. hogy a sofőr elviszi valahová Ne­vetnek. Megsértődik. Nyolc tyúk van a bőröndben, meg negyvenhét tojás. * Csítitom a fülkét: aki sütőtököt hoz Beregből, az nem fog tizennégy forintot taxira költeni. Ö bizonygat­ja, hogy a dércsípte beregi úritok kincs, a gyerekek sze. rétik. Tűnődik, hogy ossza ketté a negyvenhét tojást igazságosan. Egy asszony gú­nyosan rászól: Ügy, hogy az egyik lányánál hármat eszik reggelire, a másiknál csak kettőt. Szelíden mosolyog, ér­ti. Mesél tovább a lányairól. Melinda 1935-ben született, védőnőképző iskolára jött Pestre, de otthagyta és szé­gyellt hazajönni. Most rnoso- gatólány egy üzemi konyhá­ban. de délután babákat ké­szít egy kisipari szövetkezet, nek. jót keres vele. <3 lakik a Szív utcában. A kisfia már negyedikes. Albérletben lakik. Elvált a férjétől, az jól kérésé villanyszerelő volt de megártott neki egy százezer forintos lottónyere­mény, inni kezdett, ettől ment tönkre a házasság. # A kisebbik lány. Joli, 1948-ban született. (Tizenhá­rom év a két „gyerek” közt.) Egv jóképű szerelőhöz ment férjhez, most tavasszal, öt­venötezer forintért vettek ne. kik ott házat. Asszisztens a Népköztársaság útja 26. alatti patikában. O löbbet tauuU, mint a nénje. Jó az az érdi ház. egyszoba-konyha. de há­romszáz négyszögöl kerttel, s mintha otthon lenne az em­ber, almafák, barackfák. szil­vafák. Kár, hogy olyan na­gyon fenn van. a hegyen, messze a buszmegállótól. Ma este Melindánál alszik. Holnap, szombaton kimegy Jolihoz. Érdre. Már csak fe­le csomagot kell cipelni. Va­sárnap vissza. Este fél hétkor indul haza, személyvonattal. Reggel fél hétkor már otthon lesz Gulácson. Az egész fül­ke felzúdul. Egész sor vona­tot ajánlanak neki. ne utaz­zon tizenkét órát. — Aztán a gyerekek meg­látogatják-e? — Hogyne. Minden évben. — Segítenek a falusi mun­kában? — Inkább csak nyaralnak. — Ajándékot hoznak-e? — Mindig. Hol valami csecsebecsét, hol egy kendőt. — Hány tojáséit lehet egy kendőt venni? Hány tyúkért? — Nincs mán nekünk szükségünk semmire se. két öregnek, megvagyunk, őket kell segíteni. Nem olyan nagy téesz a nvenk de kész­pénzzel fizet. Most is ezer­ötszáz forintot kapott a nyolcvan százalékba az uram, igaz, levontak belőle hétszá­zat, dehát fezért mi is vettünk ezt-azt. # Százezer ilyen anya van. Kilencvenévesen fognak megszakadni egy sütőtök alatt, amit hetvenéves „gye­reküknek” cipelnek Pestre. Amikor lesegitem rette­netes csomagjaival a Nyuga. tiban már elhatározom, hogy nem leszek kiváncsi a lányai­ra. <3 a főszereplő egy, a kis tölgyfából faragott öregasz- szony. beregi szívósságával. Harkály Józsefné, Gulács- róL Gcszfelyi Nagy Zoltán Két év alatt vezetékes ivóvíz 451 ezer falusi lakosnak Az ország több mint 400 ví­zi és vízműtársulata az előze­tes adatok szerint az idén 1 milliárd forint értékű mun­kával segítette a hazai víz- gazdálkodás fejlesztését. Töb­bek között új törpe vízművek építésével ebben az évben csaknem 200 ezer falusi la­kost * 1 juttattak vezetékes ivóvízhez. Az idén újabb je­lentős munkával, a szenny­vízcsatorna-művek építésével bővítették tevékenységük kö­rét A társulatok a jövő évi tervben 66í> millió forintot irányoztak elő víz- és szenny­vízművek építésére. Ha a nyomócső-berendezési nehéz­ségeket sikerült volna megol­dani, akkor további 10Ü mil­lió forinttal növelhették volm terveiket de így is mintegy 250 ezer falusi lako6 vizeli á fását oldják meg 1970-ben. A szennyvíz- cs atomahálózat építését megháromszorozzák, megkezdik a szennyvízcsa­tornák építését Berettyóújfalu­ban, Celldömölkön, Dombóvá­ron, több Balaton-parti község­ben, összesen 15 településen. A költségek felét állami támoga­tásként kapják a vízügyi alapból és a tanácsok erőfor­rásaiból, másik felét pedig az érintett termelőszövetkezetek, | állami gazdaságok, üzemek, s I részben — az építés második | ütemében — a lakók fedezik. Arcok, emberek Mandics István küldetése Véletlenül ismerkedtem me’ Mandics Istvánnal. Ez <■ arán, amikor Nyíregyhá­zi., i tartották az aleg.vségpa- rarcsnokok egyhónapos to­vábbképző tanfolyamát, min­it - hallgatónak ki kellett töl­te -i egy kérdőívet. Miközben íi .erdőivek között lapozgat­tam, felfigyeltem az egyik ro­vatban a „Szocialista munka hőse” bejegyzésre. Kiváncsi voltam, hogy ki ez az ember? Megtudtam: jelenleg tsz-el­nö' 4 gyermeke van, a nyíregyházi önálló zászlóalj eg’';k szakaszának parancsno­ka is hogy 10 éve munkásőr. Meglepődött, amikor feltet­tem az első kérdést: hogyan is let* a „Szocialista munka hő­se kitüntetésnek birtokosa. Nagyon rég volt, amikor az Elnöki Tanács elnöke átadta a kitüntetést — mondotta. Ak­kor 14 évvel fiatalabb voltam. A naptár 1955-öt írt Akkor a Nyíregyházi Sertéstenyésztő Vállalatnál dolgoztam, mint ü zemegy ségvezető. 18 000 sertés volt a gondja­imra bízva. Állandóan kísér­leteztem. Sikerült előállítani a kocák egyedi takarmányának komplex keverékét. Ami igen komoly anyagi hozammal járt. Nehéz munka volt, de si­került. Majd ezt az újabb lé­pés követte, a malacok 30 nap utáni leválasztása. Ez azt je­lentette, hogy az anyakocákat a leválasztás után újból vem- hesítenl lehetett és így egy koca évente kétszer tudott szaporulatot adni. 1967 új állomást jelentett Mandics István életében. A pártbizottság arra kért — folytatta tovább a beszélge­tést —, hogy egy kis időre hagyjam ott az állami gazda­ságot — a sertéstenyésztő vál­lalat előzőleg beolvadt az állami gazdaságba — és vál­laljam el a vásárosnaményi járás leggyengébb termelőszö­vetkezetében az elnöki tisztet. Hogy döntsék? Mit hatá­rozzak? Hisz a község, ahová az új beosztásom szólna, 7fk km-re fekszik Nyíregyházá­hoz. Nyíregyházán lakom, 4 gyermekem itt jár iskolába, illetve itt dolgozik, itt a laká­som és anyagiakban sem je­lent többet... Sok töprengés után úgy döntöttem, hogy el­vállalom. így lettem az aranyosapáti Béke Termelő- szövetkezet elnöke. A 10. elnök voltam a meg­alakulás óta. A termelőszövet­kezet mindig mérleghiányos A kombájn aratta kukorica megfelelő szárítás után helyezhető raktárba. A Ko mécséi Állami Gazdaságban jó szolgálatot végez á szárítógép. Két adagolómunkás J egy gépész segítségével óránként 10 mázsa szemet szárít, amelyet a fúvószerkezet segít­ségével továbbítanak a magtárpadlásra. Hamme! József feiv. Döntött a Legfelsőbb Bíróság V ita a lottónyereményen — Mikor jogtalan a lakbérpótlek ? Az utóbbi időben több, irányelvül szolgáló törvé­nyességi határozat hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Két barát hatévi közös lottózás után 162 ezer forin­tot nyert. Amikor azonban osztozkodásra került volna a sor, az a barát, aki a pénzt felvette, arra hivatkozva, hogy társa mar 4 hónapja nem járult hozzá a szelvé­nyek vásárlásához, elutasí­totta. Ezek után a hoppon maradt nyertes 81 ezer fo­rint megfizetésére pert in­dított ellene. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következőképpen dön tött: — A hozzájárulási költsé­gek nem fizetése alapja le­hetett volna a közös játékra vonatkozó megállapodás fel­mondásának. De olyan eset­ben, amikor hat éve közösen lottóznak és állandó elszá­molási viszonyban vannak egymással, a hozzájárulás megfizetésének elmulasztá­sa egymagában nem jár a. társas viszony megszűnésé­vel. Egyébként Is a felmon­dásnak kifejezettnek és egy­értelműnek kell lennie. A barát, aki a nyereményt fel­vette, felmondási jogával nem élt, ilyen szándékáról a közös társaságukhoz tarto­zóknak sem szólt, sót, köve­telését számon tartotta és be­hajtani igyekezett. Mindez megerősíti, hogy játékközös­ségük nem szűnt meg, ezért volt A férfi munkaerők élet­kora 60 éven felüli volt. A fiatalok elmentek a község­ből, az ország különböző ré­szein az iparban dolgoznak. Az állattenyésztés szinte ismeret­len fogalom volt. Rossz épüle­tek fogadtak, hitelből kellett gazdálkodni és 165 családért lettem felelős. De változtak az idők. A tsz bruttó termelési értéke az el­múlt évek 3 és fél milliójával szemben most eléri a 13 mil­liót. Az idép 52 vagon jonatán­almát szállítottunk külföldre, több mint 2 millió forint ér­tékben. 38 anyakocája van a tsz-nek. De ezek nem 5 ma­lacot fialnak, hanem évente 2-2 fiáját, jut egy kocára. Így egyenként 20 malac a szapo­rulat. 100 tehenünk van, ita­I Hsos borjúnevelés folyik. — A környék 11 termelő­szövetkezetével összefogtunk és 1971-re felépítünk egy sertéskombinátot, vagy mond­hatom úgv is, hogy „sertés- gyárai" 0 millió forint beru­házással. Ez azt. jelenti, hogy évente 8000 mázsa sertést fo­gunk adni. Nem szalonna­csak a nyeremény fele illeti meg. Egy tanárt a házkezelöség lakbérpótlék fizetésére köte­lezett. A bérlő azt kifogá­solta, arra hivatkozva, hogy lakásának egyik szobája nem fűthető. Fellebbezésé­nek helyt adtak, de négy év múlva — anélkül, hogy a lakásban időközben bár­mi változás történt volna — a házkezelöség négy évre visszamenőlegesen ismét lak- bérpótlékot rótt ki. Törvé­nyességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság a következő határozatot hozta: — A vonatkozó kormány- rendelet szerint csak az a helyiség minősül lakószobá­nak, amelyik fűthető, azaz bekötött füstcsatornája, vagy más helyiséggel közös fűtő- berendezése (falközi kályha, stb) illetve központi fűtése van. Téves az a felfogás, hogy az a helyiség is fűthe­tő, amely ugyan nincs be­kötve a füstcsatornába, de a bekötésnek — megfelelő át­alakítással — műszaki és tűzrendészeti lehetősége megvan. A bérlőnek csak joga, de nem kötelessége a lakasban kisebb átalakítási munkálatokat végezni. Eh­hez egyébként a tulajdonos hozzájárulására, esetleg még az építésügyi hatóság enge­délyére is szükség van, a költségeket pedig nelci kell viselnie. Tehát az a körül­mény, hogy a helyiségnek a hizlalásra megyünk rá, hanem hússertésre, ami kifizetődő. Módszerünkkel elérjük, hogy 6 hónap alatt egy sertés 120 kg-ra hízik meg. Még hozzá kívánom tenni, hogy a kom­binát a Bábolnai Állami Gazdaság licence alapján ké­szül és kimondottan csak technikusok fognak benne dolgozni, mert minden auto­matizálva lesz. Bevezettük a készpénzes fi­zetési rendszert, 10 óra mun­káért 77,50 Ft-ot fizetünk, ezt ebben az évben 10 száza­lékkal emeljük. Ami a fiata­lokat illeti, amióta megvál­tozott a kereset és a munkale­hetőség, mintegy 30-an tértek vissza a községbe. Nagy ré­szük az építőbrigádban dol­gozik — mert ilyen is van. Ebben az évben mintegy 5 millió forint értékben építet­tek többek között 15 lakást, vendéglátóipari épületeket, a tsz-nek egy istállót, ahol a földszinten 96 szarvasmarha hizlalása történik, az emele­ten pedig jövőre 15 ezer ba­romfit tenyésztünk majd. Kecskovsski József füstcsatornába való beköté­séhez szükséges műszaki fel­tételek adottak, még nem biztosítja, hogy a szoba fel­tétlenül fűthető, mert az ehhez szükséges egyéb felté­telek hiányozhatnak. A szó­ban forgó házban eredetileg központi fűtést terveztek. Ezért meg kell vizsgálni, hogy az égéstermék elveze­tésére szolgáló jelenlegi ké­ményrendszer további fűtő- berendezés bekapcsolását el­bírja-e. Az ehhez szükséges műszaki, tűzrendészeti, épí­tésügyi hatósági vizsgálatok és engedélyek nélkül újabb kályha a kéménybe be sem köthető. Nem várható el a bérlőtől, hogy a szükséges engedélyeket a saját költsé­gén maga szerezze be, és csak azért végeztessen a la­kásban átalakításokat, hogy annak alapján lakbérpótiék fizetésére legyen kötelezhető. A lakóhelyiség fűthetősége- nek biztosítása a bérbeadó kötelessége. Nincs tehát aka­dálya annak, hogy a bérbe­adó saját költségén megfele­lő fűtőberendezést szereltes­sen fel, és a fűthetővé tétel időpontjától kezdve lakbér- pótlékot igényeljen. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az ille­tékes államigazgatási szer­vet új eljárásra kötelezte Egy háromszobás lakásban kettős társbérlet volt. Két külön bejáratú, de egymásba nyíló szobában egy élettársi viszonyban álló pár lakott, a harmadikban egy háromtagú család. A kétszobás bérlet­ben lakó asszony meghalt, élettársa engedélyt kért a tanácstól, hogy a lakást el­cserélhesse. Ugyanakkor a másik társbérlő igényt je­lentett be az egyik szobára. A közigazgatási hatóságok, majd az alsó fokú bíróságok ellentétes döntései után tör­vényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság a következ<>- képpen határozott: — Az elhunyt asszony élet­társa a tanácsnál bejelentet­te csereszándékát. Ilyenkor a lakást hat hónapig mente­sítik az igénybevétel alól. Kivétel az az eset, ha a la­kásügyi hatóság a csereszán­dék bejelentése előtt a társ­bérlő jogos lakásigényét meghaladó lakrészt már igénybe vette és kiutalta. Ez azonban ezúttal nem történt meg, mert amikor az egyszo­bás lakás bérlőjének kérel­me a tanácshoz érkezett, a kétszobás lakrész egyik szo­bája sem igénybe véve, sem kiutalva még nem volt. Mindezekből következik, hogy az elhunyt élettársá­nak meg kell hagynia a le­hetőséget a lakás elcserélé- séhez. Hajdú Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom