Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-23 / 297. szám

IMS. december 58. kelet magyarorszao 8. of da! Ha a partner elégedett Gyümölcsöző kooperációs kapcsolat az IKARUS és a Nagykállói Gépjavító Állomás között Három évvel ezelőtt még csak néhány esztergályos dolgozott a nagykállój gép­állomáson, az Ikarustól ka­pott bérmunkán. Akkor — talán — nem is gondolták, hogy az a néhány alkatrész egy nagy kooperációs mun­kának az előhírnöke, s rá pár évre már csak nagy so­rozatú gyártással elégíthetik ki az igényeket A következő évben ugyan­is már újabb megbízás alapján az autóbusz-fenék- vázak gyártását is megkezd­ték, majd átálltak az oldal­vázak sorozatgyártására. Az­tán rájuk bízta az Ikarus az igen pontos munkát igénylő stabilizátorszerke- zet komplett gyártását is. Ezt a speciális alkatrészt a 180-as típusú autóbusz és pótkocsiiénak összekapcsolá­sához használják, s mint az elnevezésében is benne van: stabilizálja a csuklós moz­gást. Az Ikarus újabb és újabb igényei azt bizonyítják, hogy elégedettek az eddigi munkával. A nagykállóiak igyekeznek eleget tenni a világmárkás autóbuszgyár iránt támasztott minőségi követelményeknek. Ez év­ben — a mintegy 1000 stabi- lizátoron kívül — összesen már hat autóbusztípushoz és & 180-as pótkocsijához ké­szült oldalvázszerkezet a gépjavítóban. Két típus év közben kifutott, megszűnt a gyártása. Jövőre tehát maradt a már említett pótkocsi és négy autóbusztípus. A 180- ashoz és pótkocsijához 1700 —1700 az 556-oshoz 1200, a 620 és a 630-as típusuakhoz 1300 darab oldalvázat készí­tenek a már megkötött meg­állapodás szerint 1970-ben. Ez az ez évben gyártott és még elkészülő mennyiségnek kö­zel kétszerese A stabilizá- torból a terv jövőre másfél ezer darab. A Nagykállói Gépjavító Állomás ezzel tevékeny részt vállalt az országos jármű­program megvalósításában Különösen jelentős ez az Ikarus esetében, hiszen ezek az autóbuszok, amelyeknek lényeges fődarabjait Nagy- kállóban állítják elő, a gyár késztermékeként külföldön is közlekednek. Jelentős meny- nyiségű Ikarus utóbusz fut már a Szovjetunióban, az NDK-ban és az afrikai álla­mokban. S az exportlehető-. ségek tovább növekednek, s vele együtt a követelmények is. Egy korábbi megállapodár- szerint a megrendeléseket a gépjavító bérmunkában vál­lalta. Az Ikarus által bizto­sított anyag tehát nem szá­mított termelési értéknek. Jövőre azonban az anyagot is leszámlázva adja át az Ikarus, tehát az anyagér­tékkel is a gépjavítónak kell majd gazdálkodni. A koope­rációs munka növekedését is számolva így az éves termelési érték az ez évi 30 millióval szemben jövőre már eléri a 60 millió forin­tot. A nagy volumenű koope­rációs munka lehetőségeit kihasználva, jelentős felada­tokat kell menet közben megoldani az üzemben. A jelenlegi 236 dolgozóból csu­pán az oldalvázak készítését hetvennyolcán végzik. Két év alatt mintegy 20 embert képeztek át szakmunkássá, hiszen a minőségi munka­végzés egyik alapfeltétele volt a megfelelő hozzáértés Ma már az itt dolgozók 70 százaléka rendelkezik szak­munkásvizsgával. S a kö­zös munka, a kollektív gon­dok eggyé kovácsolták az embereket Az elmúlt évi munkájuk eredményeként ez év elején megkapták a ki­tüntető szocialista üzemrész címet. S az ez évi, eddigi jó munkájuk biztosíték arra, hogy másodszor is elnyerik a megtisztelő elismerést. (tóth) Szakmát tanulnak: a honvédségnél libresszú es önértékelés — Liimih a .ahiauvaban „Jön haza az apukám.. Tóth Laci karácsonyi ajándéka Hazajött Kótajba Tóth László Tatabanyáról, a bá­nyából. Es most munkát ke­res. Bízik abban, hogy kap miért is ne kapna, munka­alkalom sosem volt annyi Szabolcsban, mint éppen most. Hazajött az ország másik végéből, mert itthon akar megélni, mert rendezni akarja a dolgait. Mert 47 éves, mert csa­ládját szétdúlta a távolság, az idegenben töltött hosszú idő. A FÉRFI — A hajtóműbe megyek, meg a gumigyárba. Szétnéz­ni — mondja. — Két napja jöttem meg, nem akartak Tatán engedni, de mond­tam. hogy muszáj. Húsz év­vel ezelőtt a kényszerűség ültetett a vonatra. Húsz évvel ezelőtt földje nem volt, s a földből élő vi­déken ugyan hová meheteti volna. Valaki azt mondta menjen Miskolcra vagy meg feljebb. A bányák várják ír- erős férfit . — Tatabanyán kezdtem a fejtésben. Aztán később sza Ugra kerül.cm. ott is mi radtam az. utolsó napig. Nerv, panaszkodtam en sohasem a fizetésre, volt elég, jutott is maradt is. Csak a messze sag. az kínzott meg. Egyn több. t veszekedtünk otthu. is a felesegemmel. Azúr külön is mentünk. Tíz. év külön, munkásszállá­son egyedül, nagy idő. A ka: ácsony meg az ünnepek jelentettes vsak valamit. Ak kor jött ö is. kérés. hívás n- ikül. hozta az ajándékul a? asszonynak, meg a kis­fiának. Lacikának — Én magam is furcsál­lom de így az igaz. Sokáig csali a sportot olvastam az pj-áy ' V>n Aztán 2 éve ragy újságolva ember let­tem. Akkor olvas'--.m. hogy ipar jön ;tz én szülőföldem­re is. Mondtam rögtön. László, nem fogsz te innen nyugdíjba menni. Megbeszél­tem a feleségemmel is. Azt mondta, jöjjek haza és kezdjük elölről. Hát itt va­gyok. AZ ASSZONY Az asszony törékenyebb, mint gondolná az ember. Ő maga sem tudja már és nem is akarja kutatni az okot. amiért 10 évvel ez­előtt külön mentek. — Talán a különélés — próbálja megfogalmazni. — Mert mi jó van abban, ha itthon van kéthónaponként másfél napig. Úgyis csak olyan az, mintha nem lenne ura az embernek. Hívtam pedig, jöjjön haza. Itt van a tsz, megélne. Kereshetne is, igaz nem annyit, mint a bányában, de eleget. Ö meg a fejébe vette, hogy kell a pénz. kell a gyerekre. Hogy ne azt élje. amit ő élt. Meg Is értettem én, meg nem is. Aztán szétköltöztek, csak úgv. hivatalos papírok nél­kül Tóth Lászlóné pedig, amint kezdett az almatároló, munkába állt — Néhány hónappal ez. lőtt csak beállított az én férjem. Hogy mi lenne, ha vsak elkezdenénk megint. Összeraknánk a két kerese­tet. abból bizony szép sum­ma jönne ki. Meg a gyerek is nagyobbacska már. Az- án. hogy ő sem bírja már ;rt a különélést'. Igazság az húg' egyik se 'irta mar De volt még va­lami. amibe dönteniük kel­lett. — Mondta rögtön. Nem marad Tatabányán. Jön ha­za. talál munkát Nyíregyhá­zán is. Bizonyosan. ÉS A KISFIÚ Mi az a legnagyobb kará­csonyi ajándék, amit egy 12 éves fiú kapha ? Minek örül legjobban Tóth Laci 1969 karácsonyán ? — Jön haza az apukám. És azt ígérte, hogy majd az ő gyárába lehetek tanuló. Mert én ott akarok majd dolgozni, ahol apukám van. Tóth László egy hét sza­badságot vett ki. Ezalatt munkát, munkahelyet keres. Hogy talál, az biztos. S ha talál? — Nem töltöm akkor ki az egy hetet. Munkába állok azonnal. Ha munkába áll, nem sok­kal, csak eggyel több mun­kásember lesz a megyében. De eggyel kevesebben lesz­nek, akik 500 kilométert utaznak ugyanezért. Horváth S. János Nagy András, Zalnai Anna. Czédli Ferenc. A beszélgetés a libresszo ban hangzott el egy ünnep­ség előtt. Magas kitümetest a KISZ KB vörös vándor zászlaját vette át ezen a na pon az alakulat KISZ-bi- zottsága A kérdező vendég volt és még neon járt ebben a laktanyában. — Ide katonák, úgy értem, sorkatonák is járnak? Elismerés — Általában ők járnak, ők is készítették. Az elismerés, ami ezután következett, őszinte volt. Nagyon sok ilyen klub kel­lene, nem csak a honvédség­nél, hanem a városi, üzemi, falusi KISZ-szervezeteknél is. A libresszóban hangulatos világítás, nagyméretű, négy­színű sgraffito — Tóth Ele­mér őrvezető munkája — képek, virágok, célszerű be­rendezések, frissen főzött eszpresszó fekete. A szom­szédos ajtón kiírva: játék­terem, mellettük kiállítások, értekezletek tartására alkal­mas helyiségek. De hiába lennének kitűnő ek a lehetőségek, ha azl nem töltenék meg tartalom­mal. Ám az alakulat klub­vezetősége nagyon tevékeny ezt bizonyítja, hogy tavaly elnyerték a „jjáváló” címet. Rendszeres, napi program van, jó kapcsolatot tartanak a község ifjúságával. szer­vezik a katona fiatalok és a laktanyában dolgozó polgári alkalmazottak programjái művelődését. A szakkörök munkáiból kiállításokat ren­deznek, széles körű népmű­velési mozgalmat alakítanak ki. Három fiatallal beszélget­iánk a laktanyai élet, ai ,tt szervezett ifjúsági munka sajátosságairól. Hárman há- omféle módon kerültek ide. Nagy András, a vb propa­gandatitkára itt volt katona s a leszerelés után is itt maradt dolgozni. Zolnai Anna, a KISZ-bizottság tag­ja gépipari technikumban végzett. s több társával együtt a honvédséghez jött dolgozni. Czédli Ferenc pe­dig most tölti a tényleges katonai szolgálatot. Hősök nyomában — Az egyik legnagyobb különbség természetesen az egyenruha — mondja Nagy András. — Az ifjúsági szö­vetségben azonban igyek­szünk megvalósítani a KISZ­demokráciát. így van az pél­dául. hogy Czédli Ferenc honvéd alapszervi titkár. a „keze alatt” a KISZ-ben fia­tal tisztek is dolgoznak Zolnai Annának eleinte szokatlan volt a laktanyá­ban dolgozni, de — főképp a KISZ segítségével — jól beilleszkedett. Most szá mára ugyanolyan természe­tes. hogy a „Katonahősök nyomában” mozgalomban vesz részt, mint aki a köz­ségi szervezetben az .Ünne­peljünk együtt” kulturális szemlére készül. Az alakulatnál magas szín­vonalú a politikai munka, s ez hasonlót feltételez a fia­taloknál is. Ez tette lehető­vé, hogy a szocialista bri­gádmozgalomban __ — me­gyénkben valószínűleg egye dülállóan — új formában bírálják el a végzett mun­kát. Bevezették az önértéke­lés rendszerét. Az év végén alapvető a brigád saját érté­kelése, mit tettek. így nem csak a vállalások teljesítésé­ről, vagy nem teljesítéséről adhatnak számot. Ettől sok­kal többről: saját értékítéle­tük szerinti követelmények elbírálásáról, s nem csak vállalásértékelésről van szó. — A teljesítmények az uj értékelés óta nőttek — mondja Nagy András. A bi­zottságnak, amely a cím oda­ítéléséről dönt, időnként az a gondja, nem szabtak-e iái magas követelményt a brigá­dok. Elektronikusok A munkahelyen sok a sza­bolcsi fiatal. Többen itt tanulnak az alakulat. .aL Szakmát, hivatást kapna ■ : a hadseregtől. Nem is akár­milyen szakmát: géplakatos, elektroműszerész, elektro­nikai műszerész lesz belő­lük. Ök egy új kezdeménye, zés nyomán dolgoznak itt, Közismert, hogy a hadsere­get korszerű technikával sze­relték fel, s a technikai esz­közök karban tartása magas képzettséget igényel. Ez az igény szülte az ötletet. hogy ugyanitt képezzék ki azokat a jövendő szakmun­kásokat is, akik vállalják, hogy polgári alkalmazottként később is a hadseregben dol­gozzanak. Ezeknek az új kezdemé­nyezéseknek, az új helyzetben való helytállásnak is szól a KISZ magas kitüntetése. If­júsági vezetőknek, aktív KISZ-tagoknak, akik sajátos helyzetben katonai és polgá­ri alkalmazott fiatalok mun­kájának, társadalami életé­nek szervezésében is kima­gasló eredményt értek é’ M. S. Csurka István: Búcsú az udvartól Kimondjuk régi, szép szláv eredetű szavunkat: ud­var és nosztalgikus érzések­kel eltelve visszaröppenünk a múltba. Korunk többek között az udvar megszűnésé­nek a kora is. Az új lakóte­lepek házai köré, mellé, alá nem udvart, hanem parkot, elkeríteilen közteret teríte­nek és tűzdelnek meg egy kis zölddel, hintával, homok­kal, kacskaringós autóutak- kal az építészek. Nagyon he­lyesen, csak talán még nem szoktuk meg ezt a riyilt, semleges és éppen elkerítet- lensége miatt, köztulajdon- szerűbb fórumot, szemünk, agyunk még a régi, azonna­li személyre, családra vonat­kozó ítéletalkotásra tápot adó udvar látványát keresi: benézni egy udvarba, s meg­mondani kik lakják a házat. A történelem is így taní­totta. illetve így tanultuk be­lőle, amikor már kisdiák ésszel megmosolyogtuk a kü­lönbséget két nagybetűs Ud­var, mondjuk Mátyás Ud­vara és Dobzse László ren­detlen és eladósodott Udvara között. Aztán az irodalom is hány meg hány hőst és anti- hőst jellemzett udvarával, vagy azzal az udvarral, ame­lyikbe belépett, vagy amit elvesztett. Merész állítás: a régi emberhez az udvar ta­lán még jobban hozzá tarto­zott, mint a ház. Minden­esetre nagyon tudott árul­kodni róla. Később aztán valami zűr­zavar keletkezett. A város ba tulajdonképp nem fért bele az udvar, de a hirte­len szaporodó lakosság még nem tudott lemondani róla. Bérkaszárnyák épültek ró­mai udvarral. négyzetesen kővel körülvéve egy nevet­séges kis udvar-karikatúrát, amelynek egyetlen dicstelen dísze a porolóálivány volt; szükséglakások épültek szük­ségszerűen parányi és nyo­morúságos udvar-gyomorral, és ugyanebben a történelmi korban megszületett az ott­hon, a családi tűzhely felé vezető utak legsiralmasabb- ja: a gang. Folytassuk egy kissé mu­latságos elszólással: ezek az udvarok még itt vannak- köz­tünk, mert, persze mi va­gyunk bennük, rajtuk és köztük A képzavar azonban véletlenül mond valamit. Azt jelenti, hogy ez az ud­var, az elmúlt udvar meg­személyesíthető. Egy haldok­ló személyre, aki ha még oly kevés örömet is adott, részvéttel tekintünk. Az életünk része volt. Ta­núja és tanúsítója a szociá­lis nyomornak, hagyta vé­giglépkedni magán a postást két világháború behívó pa rancsaival, s megrendültén hallgatott a mankóval visz szatérő apák, fiák, testvérek lépteinek koppantakor. elvi­selte az egymásra utalt szom­szédok acsarkodását, a felje­lentéseket és letartóztatáso­kat, de segített bújtatni az üldözötteket és a katonaszö­kevényt Látta a csókokat a holdfényben és hallotta fel­sírni a levegőre jutó újszü­lötteket. Mindent látott és mindent hallott. Ezért sze­retjük nem szépségéért Még egy kis játék: udvari­atlanság lenne, ha elhallgat­nánk a legnagyobb hibáját: egészségtelen volt Nem is elsősorban egészségügyi szem. pontból, hanem társadami. lag. Mert bezárt, elrekesz- tett. Nem a szabadság és a közösség felé irányította a tekintetet, hanem a köldök­re. Szélvédett hely volt, aho vá az új szelek sem nagyon törhettek be. Megállt benne a levegő és ételszag terjen­gett benne, meg füsL Ez az írás tehát tulajdon­képpen egy nekrológ. Csak­hogy az elhunyt még él, he­lyesebben : még van. Mégis, már most el búcsúztatjuk, meri a dolog természeténél fogva, ha már ném tesz, nem is tudjuk elbúcsúztatni. Mire az utolsó nyomorúsá­gos udvar helyét is valami uyilt tér,. vagy akár egy osz­loplábakon álló, égre törő ház foglalja el, senki nem fog már emlékezni az utolsó ud­var kortársaira. Ezekből nem lesz skanzen. Noha, talán lehetne. Kurió­zumképpen oda kellene 'en­ni egy-egy ilyen tágas lakó­telepi tér sarkába például egy-egy hűen rekonstruált udvart, hadd lássák a mos­tani teenagerek majdani te- enagerei, hogyan éltek az ősök az ősvárosban. Béke veled! — udvar — Megleszünk nélküled Hogy hogyan ? Nem raj ta

Next

/
Oldalképek
Tartalom