Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-14 / 290. szám
TMS (Teeemíter 14. SELET-MAGYARORSZAG 3. o!«faf Versenyt a vevőért Lassanként nemcsak az üzletet kell megjegyezni Nyíregyházán, hanem azt is, hogy kié az, vagyis ki üzemelteti. Hogy a cipöbolt a Szabolcs Cipőgyáré, vagy a borozó a MÁP-é, a kenyérpavilon a sütőiparé... S így tovább. Ha átgondoljuk, lassanként szinte minden szakmában kialakul valamiféle többszektorú kereskedelmi szerkezet a városban. S ez mind — vagy döntő részben — az utóbbi két évben. Sokan éltek az új irányítási rendszer adta le- * hetőségekkel, s „betörtek” a korábban tilalmas helyekre. Kialakultak a szakmai ellenlábasok. Az iparcikkben a meglévő Centrum Áruház és az Iparcikk Kisker mellett a szövetkezeti áruház, a gyári cipöbolt, a modellház; az élelmiszerben a szakkereskedelem, a MEK, a sütőéi tejipar, az állami gazdaságok (legújabban!), — s a tsz-ek Mellettük lehetőséget kaptak a „maszekok” is, főként az ellátatlan területeken. de még a központban is. Verseny alakalt ki a város kereskedelmében? Nein, azt még mindez nem jelenti. Versenyről csak túlkínálat esetén beszélhetünk, Nyíregyházán pedig alulki- nalat van. Magyarán nagyobb a kereslet, mint a kínálat, mert kicsiny a kereskedelmi hálózat és kévés az áru. (Most ezek okait nem boncoljuk). Kialakult azonban a több- szektorúság, s már ez a tény pozitív, léte föltétlenül javítja a kínálat, vagyis a vevő helyzetét. Kialakulásának gyorsasága ugyancsak figyelemre méltó. Nem szabad mégsem elfeledkeznünk arról, hogy a város kereskedelmének tényleges helyzetén idáig alig változtatott Leg- nagyobb hatása a két — a szövetkezeti és a Csemege _ áruháznak volt. Ha tehát kezdetnek tekintjük, s biztató a folytatás is — akkor föltétlenül hoz a kővetkező években javulást az „ellenlábasok" lete a piacon, további fejlődés várható, hiszen nemsokára nyit a szövetkezeti étterem es újabb áruház is épül. Van azonban néhány olyan tényező is, amelyek óvatosságra késztetnek minden jósolgatót. A termelő üzemek például nem „lelkesednek” új üzlet nyitásáért. Vagy inkább nyitnának, ha kapnak helyiséget. Helyiség pedig nincs, építeni kellene. Ennyire viszont az üzemek nincsenek rászorulva a saját boltra. Ügy néz ki, mintha ők gyakorolnának kegyet a várossal szemben, ha termékeiket közvetlenül árusítanák. (Reméljük, hogy az ilyen szemléletnek alapot adó vállalati tartalékok a közeljövőben gyorsan fogyni kezdenek, és valóban minden üzlet számítani fcg az iparnak.) Nem nagy az érdeklődés a tsz-ek vezetőiben sem az üzletnyitásra. Erre az utóbbi időben számtalan kezde- ménvezés történt, de a legtöbb esetben közömbösséggel találkozott. A tsz-üzletekben különösen kiütközik a kereskedelmi tapasztalatok hiánya. (Nem mondható el ez a sé- nyőiekre: a bérbe kapott pavilont albérletbe • adták a MÉK-nek, noha a tanács azért vette el a MÉK-től, mert raktárnak használta. Most a sényőiektől kellvisz- szavenni, mert ez a „kereskedelem” nem megoldás.) A tapasztalatok mellett sokszor az áru ís hiányzik. Többször rontotta az ellátás színvonalát a termelő belépése. Indokoltnak látszik a sütőipar saját árusítása, de ideiglenes pavilonjaiban kulturált kereskedelemről nem lehet szó. (Az más, hogy itt friss és jó kenyeret kap a vevő.) A nyíregyházi vásárló akkor járna igazán Jól, ha a sütőipar a kereskedelmi tevékenységgel szerzett többlet nyereségéből korszerű üzletek nyitását is szorgalmazná. A helyzet — amit kezdetnek tekintettünk — biztató, de folytatni kell, mert a vevő szeretné, ha az ő kegyeiért küzdenének a különböző kereskedők, s nem neki kellene keresni az eladók jóindulatát K. I Szabolcs egyik legszegényebb faluja volt Megvan a havi háromezer Tsz-gazdák véleménye Kállósemj énből Kállósemjén és környékének egykor mindenható ura Szabolcs egyik legszegényebb faluját hagyta maga után. Az azóta eltelt idő nagy változásának tanúja a falu népe. Csak az az egy is, hogy a semjéni Uj Élet Termelőszövetkezet múlt évi gazdálkodása eredményeként az országos verseny kis gazdaságok kategóriájában harmadik helyezést ért el. „Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság” feliratos minisztertanácsi vándorzászlót kapott, 80 ezer forint „mellékessel.” Az egy tagra jutó átlagkereset 85 900 forintra alakult. Székely György elnök szerint az idei eredmények még jobbak, a közös tovább gyarapodott, s teljes bizalommal tekintenek a holnap elé. De mit tud, érez és igazol mindebből a tagság? Milyennek ítéli saját helyzetét? Az elnök kívánsága ez: dolgoznak szép számmal a dohány szál Utasok előkészítésén, meg más tagok Is megtalálhatók, mondják el ők a véleményüket. Ebben maradtunk. ,,Könnyebben, biztosun vagyunk“ Tardik János: Kilenc éve vagyok a . szövetkezemen. Hat gyermeket neveltünk fel a feleségemmel tisztességesen. Van belőlük katonatiszt, pártmunkás, könyvelő... fiatal korukban itt dolgoztak ők is. Most már csak a feleségemmel vagyunk. Könnyebben biztosabban, mint bál-mikor... A vezetőség és tagság kölcsönösen megérti egymást. Mondhatni, a legkisebb problémát is együtt intézzük el. A pénzért jól megdolgozunk, szépen is jön hozzánk. Aztán kellő helyre tesszük, hasznos befektetésbe. Ügy tudom, idén értékes tehénistálló, jó sertésfiaztató, tűzi víztároló épült a gazdaságunkban. Tovább gyarapítottuk gépparkunkat. Mind ez kell és ... a mienk. „Ha a kereset jó...“ Plaha Jánosné; Tizenhét éve dolgozom a szövetkezetben. Mint növényápoló. Férjem eljár Miskolcra, útépítéshez. De az az igazság, én jóval több tiszta keresettel vagyok, mint ő. Csupán az ennek a variációja — neveti el magát —•. hogy a férjem kéthetenként, hoz pénzt., én pedig havonta kapom az előleget. Így sosem üres a pénztárcánk. Kell is ez. Három gyerek még velünk van. Idősebb lányunk egy éve ment férjhez. Már előre megvettük neki a bútort, a stuürungot. Idei keresetünkből férjes lányomnak takaros lakást vásároltunk. A második lányunk is odanött már, hogy velem dolgozhat a közösben. így még köny- nyejjb. Nem is hiszem, hogy a férjem sokáig járjon el. Hogy általában a szövetkezet, meg a vezetés? Ha munka van, kereset van, a vezetés is csak jó lehet. „Ötödmat*ammal..." Kovács Istvánná: Én, a férjem, két fiam, a lányom, vagyis hogy ötödmagammal járok közös munkába. Ugyanis a növénytermesztés családi művelésben van. A dolgozó családtagok is megkapják a járó munkaegységet. Ezért van olyan igyekezet. Ha valamilyen munkára ötven dolgozó kellene, megyünk százötvenen. Dehogy hagyják itt a falut a mi fiataljaink. Például, a családomról: idén építettünk egy nagyon szép, üvegveran- dás új házat. Ami pedig a keresetünket illeti? Tavaly nyolcszázti zenöt munkaegységet teljesítettünk. Zárszámadáskor meglesz hu- szonöt-harmincezer forint a borítékunkban ... „Rakodóként kezdtem“ Kontos István: Hatvannégyben léptem az Üj Életbe. Azelőtt eljártam az ipar ba, messzire: De nem bántam az itthon maradást. Megtaláljuk a számításunkat. Bár igaz, rakodó beosztásba kezdtem. Ma meg már traktoros vagyok. Mit mondjak? Nem tudom, mások dicsekednek-e. Én azt teszem. Szépen keresgetek. Tavaly havi átlagban kijött négyezerháromszáz forint. Idén még... biztosan jön hozzá. Érdemes jól dolgozni. No meg hát, azt se hallgathatom el — az új házat. Szaporodunk, mint a gomba. Idén fejeztem be az építését. Ügy megadnának érte százezret, mint fillért... Munkámmal kapcsolatban sem tudok panaszkodni. Ügy irányít, szervez a szakvezetés, hogy minden alkalmas időben van mit csinálnom. Jó az üzemanyagellátás. Ha pedig javítani kell, az éjszakát sem sajnáljuk rá. Én ennyit mondhatok. * Minden bizonnyal őszinte szavak. Nincs szükség indokolatlan hencegésre, nagyot- mondásra. De tisztán érződik: ott tartanak, hogy rar gaszkodni tudnak közös gazdasagukhoz, a közösségi munkához, élethez. Megismerték, rátaláltak önmagukra. Asztalos Bálint LAPSZÉLEN Levél pártmunka ügyben Legutóbb egy szokatlan. de figyelemreme,,ú levélről szereztem tudomás l. A MÁV záhonyi pari oizottsá- gának titkára írta. Pártmunka ügyélen. Záhony, ez a hatalmas üzem negyvennyolc községből várja mindennap a munkasokat. Több ezer ember dolgozik a vágányok között, az átrakókon, a gépeken. mozdonyokon. Hajnalban érkeznek, este indulnak haza. Közöttük, sok a párttag- Hosszú idi n problémát okozod, hogyan adjanak pártmvnkát <y bejáró párttagoknak? A pártbizottság titkára leveleit írt 4% község Párt- alapszervezeti vezetőségének. s kérte, hogy az ott lakó, de vilvk dolgozd párttagokat bízzak n-'P pártmunkával, s erről tájékoztassák a pártbizottságot. Igaz, nem mind a pár talap szarv e ~ el válaszolt a levélre. De akik ír '• közölték, hogy számítrn t az illető párttagok munkájára. Ezek között van olyan levél, amelyben ' lik. hogy a bemró váRn- keselő felelősséggel re-zt munkáját mint propagandista, reszt vesz a pária- tatásban. Akad olyan is. amelyben arról tudósit a ; a pártbizottság titkárát., hogy nem is találkoztak az illető párttaggal. Hogy mire volt jó ez * levélt? Arra is, hogy ióv « pártbizottság tudta: akadnak még olyan párttagok a bejárók között, akik sem Záhonyban a munkahelyükön, sem a lakhelyükön nem végeznek pirtmunkát. Velük beszélgetnek. A párttagok látják, nem közömbös a pártbizottságnak, hogy teóékenyked nek-e, vagy sem. Figyelemreméltó a párt- bizottságnak ez a módszere. Mert nem egyedüli olyan üzem a záhonyi MÁV, amely sok-sok bejáró munkást, közöttük párttagokat foglalkoztat, akik közül nem kevesen el is várják. hogy számítsanak munkájukra, csak éppen <* módját nem találják meg, hogyan. Ez is a törődés egyik formája. F. K. „%Az ezeréves per eldőlt..." SZERKESZTETTE: BARBARITS MIKLÓS 21. Proletárdiktatúra A 31 éves Kiss Roland nem a törvényhatósági bizottságnak mutatkozik be, h ;nem a népnek a Búza léid nagygyűlésen. Kommunista ihletésű beszédében. amelyet mintegy ÍZ 000 ember eiőtt mond el, leszögezi: „Tisztelt EJytársaim! Amikor azt látjátok, hogy ebben az országban még nincs tiszta munkásuralom, akkor legvetek belátással, várjatok nem hosszú de rövid ioeig. addig, amíg a ti uralmatok a maga teljességét el nem éri. Minden lépésünkkel arra kell törekednünk, hogy a régj bürokráciát. a régi grófi uralmat a dolgozó munkás nép uralmának kell felváltania. Ehhez az első lépés az, hogy földhöz jusson az, aki megműveli. ... Egy embert nem illethet meg tízezer hold föld. ... |hanem az államkö- zosséget. ... És ez az államközösség majd gondoskodik arról, hogy a földből és a termelő eszközből annak jusson, akit a munkája után megillet.” Kitér még beszédében a régi államgépezet szétzúzásának, a proletár- diktatúra életbe léptetésének az ellenforradalom hatalmi eszközökkel történő letörésének szükségességére. Erinek a beszédnek szellemében kezdi meg munkáját is: már március 14-én rendeletet ad kJ a főszolgabíráknak, hogy addig is, amíg a földosztás elkezdődik, megmunkálásra osztassák szét a földet de nem harmadába, hanem legalább felesbe Ugyanezen a napon a Nyír- vidék arról tudósít, hogy Polgáron és környékén a fökáptalani birtokon a 48 tagú birtokrendező tanács Kazár István elnöklete alatt megkezdi a munkát, 20 holdas parcellákat osztanak a nincsteleneknek és közben nagy legelőket is hagyna^, hogy fellendítsék az állattenyésztést. A hatalmas területen 5—6 új község alapítását is tervezik. „A polgári nép azzal a tervvel is foglalkozik, hogy a hatalmas birtoktest megfelelő részein nagy mezőgazdasági gyáripart létesít” A Szociáldemokrata Párt nyíregyházi szervezete erőteljesen sürgeti a földosztás megkezdését Mint a földművelésügyi miniszterhez írt előterjesztesében olvasható: „téves az a nézet, hogy Szabolcsban nincs íöldéhség. Rá kell mutatnunk ezzel egy- időben egy altalános, me- gyeszerle uralkodó lényre, arra, hogy Szabolcs földmunkásai a tavaszi munkát fölvenni nem akarják, mert a birtokosok a régi bér és természetbeni feltételek mellett akarjál? a munkásokat foglalkoztatni, ... A gazdasági munkás sztrájkokat, melyek napról napra ismétlődnek aiig-alig bírjuk lokalizálni.” Ezért sürgetik a földosztást es „meri ellenkező esetben anarchia elé nézünk, melyet akkor fékezni nem lesz lehetséges”. A földosztás azonban nem egyértelműen követelése sem a Szociáldemokrata Pártnak, sem a kommunistáknak. A nagybirtokok államosításáról szóló téves nézet helyet kapott már Kiss Roland bemutatkozó beszédében is, március 20-án pedig a Nyír- vidékben Pisszer János „KOMMUNIZÁLÁS” címmel a nagybirtokok állami kezeléséről, közös, megmunkálásáról, állami gazdaságok. szövetkezetek azonnali létrehozásáról ír. A közhatalom kérdésében Kiss Roland jelentős lépést tesz előre. A Nyírvidék .március 22-én közli, hogy a Murányi által kinevezett néptanács helyett — amelynek munkáját nem kívánatos összetétele miatt a Szociáldemokrata Párt a Feminista Egyesület és a Polgári Radikális Párt megakadályozta — új néptanácsot nevez ki a demokratikus szervezetek és pártok kívánságának megfelelően. Az új néptanács tagjai: Beregi Sándor. Kazimir Károly, dr. Lakatos Imre, Strieker Jenő, Simonies József. Zujácz András, Répánszky János, dr. Schon Viktor, Gábor Artur, dr. Krómy Károly. Groák Ödönné es Sztempák Mária. (Legtöbb jük később, a proletárdiktatúra rövid idöszakáben a tanács tagja lesz.) A munkásosztály hutaiamra jutásának híre március 22-én érkezik el Szebolcsba. A Nyírvidék március; 23-án kiáltványt közöl a hatalom- átvételről; hirt a Földművelő—■Szegények Tanácsának megalakulásáról; a Szociáldemokrata Párt, a Kommunisták Magyarországi Pártja nyíregyházi szervezetének közös gyűléséről, amelyen a KMP részéről Szamuely György és Körösi Jenő szólalnak föl. Közli az új hatalmi szerv, ■ direktórium névsorát, amelynek elnöke Kiss Roland, tagjai Kazimir Károly, Beregi Sándor, Schmidt Mihály és Farkas János. Az újjárendeződés nagy munkájában a Szabolcs megyei direktórium rendelete a földről március 29-én jelenik meg a Nyírvidékben. Az állami nagybirtok és az azonnali szövetkezetesítés tévés gondolata most már élesen jelenik meg a rendeletben: „1. A kis és kisebb középbirtokok a mai magángazdálkodás keretein belül meghagyhatok, de csak abban az esetben, ha azokat gazdáik tényleg megművelik. 2. A nagybirtokok minden élő és holt felszereléssel, osztatlanul, termelő- szövetkezetek alakjában a gazdasági cselédek és napszámosok által átveendők. (Vezetésére) amennyiben a földműves proletariátus beleegyezik, a volt földbirtokos, vagy gazdatiszt alkalmazandó. A szakértő vezető mellé azonban proletár ellenőrző bizottság szervezendő. ... 3. Aid nem dolgozik, elveszti a földhöz való minden jogát. 4. A folyamatban lévő földosztási akció tapintatosan és a szövetkezeti eszme áPandó propagálása mellett beszüntetendő.” ... Április 3-án azután megkezdődik a „szocialista gazdatisztek (!) szervezkedése”. Ugyanekkor a város igen kedvező feltételek mellett Benkő András tanfelügyelőnek 6 hold földet biztosít nemesített gabonavetőimg termelésére; a felmerülő azonnali szükségletek kielégítésére pedig kiosztják a terménykereskedőknél lefoglalt vetőmagkészleteket. Bár a románok a szomszédban vannak és állandóan megszállással fenyegetik az egész Nyírséget, április 13-án megtartják a tanács- választásokat. Nyíregyházán 77 tanácstagot választanak, azonkívül 18 katona-tanácstagot kooptálnak a polgári tanácsba. A tanácstagok közül 20 földmunkás, 2 földmunkásnő. A földtermelési bizottság tagjaivá választják Hastily Jánost, Siska Mihályt és Varga Lajost- Április 18-án megválasztják a járási tanácsok tagjait is. A teljes megyei szervezet kialakítására azonban nem kerülhet sor. 1919. ápr. 29. A Nyírvidék nagybetűs címe: ..A ROMÁN CSAPATOK BEVONULÁSA NYÍREGYHÁZÁRA”. A lap tele van a román parancsnokság rendeletéivel, amelyek fő gondolata: minden rendelkezés, amelyet a Tanácsköztársaság vezetői hoztak, érvénytelen. Ezzel Nyíregyházán és a Nyírségben a szegényparasztság öthetes reményét letöri a román bojárok hadserege.(Folytatjuk!
