Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-13 / 289. szám

XXVI ÉVFOLYAM. 289. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1969. DECEMBER 12, SZOMBAT LAPUNK TARTALMABÖCf A KISZ kisvárdai küldöttértekezletéről jelentjük (3. oldal» Vidéki pedagógusok vallomása (6. oldal) Bereg kincse (5. oldal) Sport jelentéseink 19. oldal) Befejezte munkáját az országgyűlés A pénteki ülésen elfogadták az új védjegytörvényt és interpellációkat tárgyaltak A szovjet tanácsi küldöttség látogatása megyénkben A szovjet vendégek Tiszateleken. Pénteken 10 órai kezdet­tel az országgyűlés folytat­ta az 1970. évi állami költ­ségvetésről szóló vitát. Az ülésen megjelent Lo- sonczt Pál, a Népköztársa- saság Elnöki Tanácsának el­nöke, Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke, Biszku Bé­la, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, a Politikai Bi­zottság tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titká­rai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páho­lyokban a Budapesten akkre­ditált diplomáciai képvisele­tek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd megkezdődtek a felszólalások. Bote János Pest megyei képviselő a ruházati meg­rendeléseknél ma is tapasztal­ható konzervativizmust ki­fogásolta, amely véleménye szerint rossz irányba befo­lyásolja a kereskedelmi vá­lasztékot. Nagyobb, korsze­rűbb ruházati boltok meg­nyitását javasolta elsősor­ban Budapesten. Mokrl Pál, a Komárom megyei pártbizottság titkára az eredményes alkotómunka nyilvánvalóbb erkölcsi-anya­gi elismerését sürgette fel­szólalásában Különösen fon­tos ez olyan gazdasági veze­tők esetében, akik az átme­neti nehézségek, vagy bizo­nyos elavult, túlhaladott gazdasági intézkedések tuda­tában és azok ellenére is mindent megtesznek a jobb eredményért a maguk hatás­körében, és ez a törekvésük sikerrel jár. Kitért Mokri Pál a speciális területi, me­gyei igényekre is, amelyek­nek a képviselők jó része egyszer-másszor szószólójá­vá válik. Helyeselte, hogy az egyben-másban elmara­dott megyek felzárkózásra, nivellálódásra törekszenek, de egyben arra is figyel­meztetett, hogy a fejlesztés gazdasági elhatározásoktól, azok várható hatékonyságá­tól függ, nem utolsósorban pedig az adott területen fo­lyó munka tényleges ered­ményeitől. Sok vonatkozásban hason­ló kérdéseket érintett hozzá­szólásában Jazbinsek Vil­mos komlói főmérnök, bara­nyai képviselő, aki elsősor­ban a szénbányászat további sorsának problémáit fejte­gette Sem az utánpótlás, sem a gépellátás nem kielé­gítő, s véleménye szerint a korlátozott szénprogram megvalósítását is veszélyez­teti. Hosszú idő után első íz­ben került hosszadalmasab- ban szó parlamenti ülésen sportkérdésekről, ezúttal Pióker Ignác budapesti kép­viselő felszólalásában. Méltá­nyolta a sportnak nyújtott tekintélyes anyagi támoga­tást, de sajnálattal állapítot­ta meg, hogy egy sor sport­ágban visszaesés tapasztal­ható. Szerencsére a sport­szerető közönség magatartá­sában is kedvező változá­sok tapasztalhatók, és ma már nem vezet nemzeti gyászhoz egy-egy feltűnőbb sportvereség, szóval már tu­dunk veszíteni — mondotta élénk derültség közepette. Végül sürgette az utánpót­lás egységes nevelési rend­szerének megteremtését és a már nagyon hiányzó buda­pesti sportcsarnok megépí­tését. Ezután Vályi Péter pénz­ügyminiszter foglalta össze a költségvetési vita tanulságait és válaszolt egyes felszóla­lóknak. Elsősorban a sokak által érintett árkérdésről be­szélt. Valóban kifogásolhatók a spekulációs, manipulációs eredetű ármozgások — álla­pította meg — és joggal vár­ja el a közönség hogy le­gyen mindig a kereskede­lemnek kellő mennyiségű és jó minőségű olcsó áruja. De arra is figyelmeztetett, hogy korántsem minden ármozgás ilyen, spekulációs jellegű. Egyébként is szoros össze­függés van az árszínvonal stabilitása és a gazdasági egyensúly között Jó példa erre az Ollári István borso­di képviselő által említett műanyag árszabályozás, amelynek keretében túl ala­csonyra szabták az árakat, a vállalatokat állami dotáció felvételére kényszerítették, nem tudnak fejleszteni kel­lően, a másik oldalon pedig az alacsony árak még irre­álisan nagy keresletet is tá­masztanak a műanyagcik­kek iránt Bővebben reagált a pénz­ügyminiszter az ágazati sa­játosságokkal összefüggő kép­viselői megjegyzésekre is. Úgy vélte, a kormányzat túl­ságosan is figyelembe veszi ezeket a sajátosságokat, ezért oly sok a kivételezés, dotá­ció, megkülönböztetett adó­zás. Holott csak a nagy nép- gazdasági ágazatokat, pél­dául az ipart, a mezőgazda­ságot, a kereskedelmet kelle­ne ilyen értelemben megkü­lönböztetni. Ezt viszont még nem teszik következetesen. Utalt az itt-ott tapasztal­ható túlzott jövedelem- különbségekre is, amelyek­ről Timár miniszterelnök­helyettes beszélt. Valóban vannak aránytalanul kima­gasló jövedelmek, a magán- szektorban, a szabadfoglal­kozásúak körében és egyes tsz-eknél is. Ezeket valami­lyen adózás formájában le kell csapolni, de az igazsá­gos és célravezető megoldást alaposan elő kell készíteni. Végezetül élénken helye­selte, hogy a szokástól elté­rően sok szó esett az ülésen az iparról, nevezetesen az építőipar és az anyagipar, a nyomdák, a ruházati ipar, a vaskohászat, a szénbányá­szat problémáiról és az eze­ket fejtegető képviselőknek összefoglalva azt válaszolta, hogy javaslataikat figyelem­be veszik a negyedik ötéves terv már napirenden lévő elkészítésében, személy sze­rint Ollári képviselővel, aki a vegyipar meglassúbbodott fejlődését kifogásolta, nem ért egyet, s egyebek között hivatkozott a nagyszabású műtrágyaprogramra, amely­nek keretében a kormány a jövő évben ismét egy sok milliárdos beruházást indít eL Ezzel be is fejeződött a jövő évi költségvetésről szó­ló törvényjavaslat vitája, és a képviselők egyhangúan törvényerőre emelték a ja­vaslatokat. Következett a védjegyről szóló törvényjavaslat tár­gyalása, Kiss Árpád minisz­ter. az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöké­nek bevezetőjével. A gaz­dálkodás számos új jelensé­gére hivatkozott a minisz­ter. az élénkülő piaci kö­rülményekre, amelyek kö­zepette a vállalatoknak már elsőrendű érdeke, hogy jó hírnevüket öregbítsék és propagálják. egyszersmind megakadályozzák verseny­társaikat abban, hogy eze­ket az erdeményeket le­rontsák vagy kisajátítsák. Mindehhez fontos eszköz a védjegy — hasznossága azonban csak a valóban jó, állandó minőségű áru eseté­ben válik tartóssá — egyéb­ként úgymond „védjeggyé” változik. A védjegy korsze­rű oltalmára annál is in­kább szükség van. mert a régi rendelkezések elavul­tak és csupán a vállalatok érdekeit képviselik, a fo­gyasztóét aligha. Elmondotta még Kiss Árpád, hogy a törvény csak az Országos Találmányi Hivatalnál el­fogadott védjegynek nyújt majd oltalmat és minden bizonnyal elősegíti az áru­termelés továbbfejlődését Frank Ferenc, az ipari bizottság előadója további részleteket ismertetett ez­után a törvényjavaslatról, majd dr. Révy ZoUán Győr megyei képviselő, a megyei minőségvizsgáló intézet igazgatója, a kérdés kiváló ismerője szólalt feL Elmon­dotta, hogy jelenleg mint­egy 7 ezer védjegyet lajstro­moznak Magyarországon, eb­ből négyezer külföldi, há­romezret pedig hazai válla­latok jegyeztettek be. Igen sok vállalat nem használ még védjegyet, mások hasz­nálnak ugyan, de nem kérik oltalmukat A védj egyeztetés sokfajta hasznosságára való hivatkozással ezért arra kér­te az ipari tárcák miniszte­reit. találjanak módot arra. hogy minél több vállalat él­jen ezzel a lehetőséggel. Az országgyűlés a felszólalás után egyhangúan megsza- szavazta a törvényjavasla­tot Utolsó napirendként ez­után került sor az interpel­lációk előterjesztésére. El­sőnek Molnár József Heves megyei képviselő a közúti közlekedés rendjének és biztonságának növelése érde­kében, valamint a közleke­désrendészet tevékenység­javítását sürgetve in­terpellált a belügyminiszter­hez. Adatokkal illusztrálta a közlekedés rosszabbodó baleseti viszonyait, kűlönös- kénpen Budapesten és meg­kérdezte a minisztertől, va­jon milyen lehetőséget lát a helvzet javítására és az ellenőrzés korszerűsítésére. Benkei András b“1ögvmi- "iszter mindenekelőtt ada­(Folytalás a 2. oldalon) Negyedik napja tartózko­dik megyénkben Ruszin Va- szilij Pavlovics, a Szovjet­unió Kárpátontúli területe tanácsa elnökének vezetésé­vel az öttagú tanácsi dele­gáció. A delegáció tagjai szerdán látogatást tettek a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál, majd a megyei tanácson meghall­gatták dr. P. Szabó Gyula. elnökhelyettes tájékoztató­ját Csütörtökön a Nyíregy­házi Városi Tanács vendé­gei voltak, ahol Btró László vb-elnök tájékoztatta a ven­dégeket. Ezt követően a nyíregyházi Ságvári Terme­lőszövetkezetbe, Nyírbátor­ban a járási tanácsra láto­gattak el, majd megtekin­tették a Báthori István mú­zeumot és az új házasság- kötő termet. Pénteken dr. Fekszi Istvánnak, a megyei tanács vb. elnökének kísé­retében a Nyíregyházi Járá­si Tanács munkájával is­merkedtek meg. A járás életéről Vincze József, a járási tanács vb elnöke adott tájékoztatót. A tájékoztató után Ruszin Vaszilij Pavlovics a Kelet- Magyarországnak adott nyi­latkozatában kifejezte örö­mét, hogy a Kárpátontúli te­rületi tanács delegációja részt vehetett a Szabolcs- Szatmár megyei látogatáson és megismerkedhetett a ta­nácsi munkával, a szabolcsi ipari és mezőgazdasági üze­mekkel. Hangsúlyozta, hogy nagy termelési sikereknek lehettek tanúi. — Három na­pig dolgoztunk és még dol­gozunk nem egy, de két mű­szakban. hogy megismerked­jünk Szabolcs-Szatmár me­gyével — mondta Ruszin elvtárs — de ez a munka egyáltalán nem terhes ne­künk. Meg vagyunk győződ­ve arról, hogy ez nagyon hasznos mindkét félnék. Ta­lán feltűnő volt, hogy apró kérdésekre is választ kíván­tunk, de a kis kérdések is hasznosak, hiszen kiemelik azokat a dolgokat, amelyek­re figyelmet és néha nagyobb figyelmet kell fordítani. A mi találkozásaink mindkét terület részére fontosak és azon leszünk, hogy az elkö­vetkező években is létrejöj­jenek ilyenek. — Örömmel tölt el ben­nünket az a tapasztalat, hogy barátaink sikereket ér­nek el. Meghallgattuk dr. P. Szabó Gyula elnökhelyet­tes elvtárs beszámolóját a megye fejlődéséről és azt hallottuk, hogy az ipari üze­mek eredményesen dolgoz­tak, a mezőgazdaságban jó termést takarítottak be. Jó volt a termés almából, bur- gonyából és egyéb kultúrnö­vényekből. Az a vélemé­nyünk. hbgy ezekben az eredményekben a szakirányí- tókon kívül a tanácsi dolgo­zók munkája is benne van. Amit Szabolcs-Szatmár me­gyében elértek, az komoly sikereknek tanújelei. — A megyében látottakkal nagyon elégedettek vagyunk. Különösen az ragadta meg figyelmünket, hogy nagysze­rű perspektivikus terve van a megyének, de a járások­nak is. Ezek kettőzött fi­gyelmet szentelnek a jövő­nek, azoknak a távlatoknak, amelyek elősegíthetik és elő is segítik a további fejlő­dést. ' Megtekintettük például Nyíregyháza várost és azt mondhatjuk, ez már nem az, amit mi korábban ismer­tünk. Ez már egy új város, új lakónegyedeivel a szebb és jobb körülmények között élő emberekkel. Hallottuk és tapasztaltuk, hogy a fejlődés a városban szakadatlan. Pél­dázta ezt, amit a nyíregyhá­zi Ságvári Termelőszövetke­zetben nekünk megmutattak. Ez a város környéki terme­lőszövetkezet. nagyon jó be­nyomást keltett. Különösen azért, mert megismertük ter­veit a sertéskombinátról, a baromfitenyésztésről és az egyéb ágazatokról, amellyel a város ellátását segítik. — Befejezésül hadd mondjam el, hogy szép si­kereket láttunk, jó tapaszta­latokat szereztünk. Kíván- jük, hogy a megye további sikereket érjen el különösen abban a nemes munkaver­senyben. amely Magyaror­szág felszabadulásának 25: évfordulója tiszteletére bon­takozott ki. Érjenek el sike­reket abban a versenyben is, amelyet Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére kezdeményeztek. E verse­nyekben országosan is legye­nek elsők Szabolcs megye ipari és mezőgazdasági dol­gozói. A küldöttség tegnap Tisza- telekre látogatott. Ma az MSZMP megyei bizottságán tesz látogatást, majd útban hazafelé a Kisvárdai Járási Tanács munkájával ismerke­dik meg. Kádár János elvtárs Csáki István képviselővel beszélget az országgyűlés szünetében (MTI foto — Vigovszki Ferenc felvetele) MÁG riOLSTÁKJAt,EGYESÜLJETEK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom